Kelet-Magyarország, 1966. augusztus (23. évfolyam, 181-205. szám)

1966-08-12 / 190. szám

Gazdaságosság — jövedelmezőség ALKOTÓMŰHELY A gazdaságosság és jöve­delmezőség elvének betartá­sa a szocialista gazdálkodás nélkülözhetetlen feltételei. Sajnos nagyon sokan, sok­szor gazdasági területen, sőt vezető beosztásban dolgozók sincsenek tisztában a két fogalommal, a kettő közötti különbséggel. A gazdaságosság és jöve­delmezőség biztosításának szükségességét az MSZMP VII. és VIII. kongresszusai egyaránt kihangsúlyozzák, de biztosra lehet venni, hogy a párt IX. kongresszu­sa is hasonló, vagy még fo­kozottabb jelentőséget fog tulajdonítani ezen gazdál­kodási elvek érvényesítésé­nek. A gazdasági mechaniz­mus reformjára vonatkozó párthatározat arra utal, hogy a gazdaságosság es jövedelmezőség szerepe to­vább fokozódik. Mindezek a körülmények — úgy érzem — szükséges­sé teszik e fogalmak tisztá­zását, lényegének megérté­sét. Az MSZMP VIII. kong­resszusának határozata ki­emeli, hogy „A munka ter­melékenységének emelése, a gazdaságosság fokozása, a termelés növelése ma a to front, amelyen a küzdelem a Szocializmus teljes fel­építéséért hazánkban folyik." A fő frontot a jövőben is ezek a területek fogják ké­pezni. Ez kifejezésre jut a gazdasági mechanizmus re­formjára vonatkozó pártha­tározatban is. É reform kedvezőbb feltételeket te­remt a gazdaságosság foko­zottabb érvényesítéséhez. A szocialista építés idején a szocialista vállalatoknak, gazdasági egységeknek jö­vedelmezően kell működ­niük. Lenin 1921-ben a Nagy Októberi Szocialista Forradalom negyedik évfor­dulóján mondott beszédében a rentabilitás, azaz jövedel­mezőség fontosságával kap_ csolatban ezeket mondottá: „Az egyes vállalatok és ter­melési ágak rentabilitásá­nak óriási jelentősége van termelésünk fejlődése szem­pontjából. A rentabilitást figyelembe kell venni mind gz építés, mind a termelés tervezésénél. Ez gazdasági fejlődésünk abc-je a fejlő­dés jelenlegi szakaszában." Dg ma is! A szocialista vál­lalatainknak a nyereség maximalizálására kell tőre. kedniök. s ebben a vezetők és dolgozók személyileg anyagilag is érdekeltek. A gazdaságosság és jövedelme­zőség két különböző foga­lom. A gazdaságosság kö­vetelménye az, hogy a le­hető legkisebb ráfordítással (élő és holtmunka ráfordí­tással) a lehető legnagyobb eredményt érjük el. A gaz­daságosság tehát, az ered­mény és ráfordítás viszo­nyát mutatja. A gazdaságos­ságnál azt vizsgálom, hogy mennyi volt a termelés és mennyi a felhasznált mun­kamennyiség. A tevékeny­ség eredményét használati értékben fejezzük ki. (...top­na szén, ...pár cipő, ...tonna hús, stb) A használati ér­Diáknyár, 1966 Minden nyári vakáció csodálatos! A diák szaba­dabban lélegzik, nincs ta­nári' szigor, nincs iskola- B34- Teháí . lehet lpgpj, — mondják a felnőttek. He­lyesebben csak azog, akik nem tudnak arról, hány általános és középiskolai ta­nuló dolgozik júniustól szeptemberig. Nagyon szívesen fogad­junk diákokat — mond­ják á METESZ-raktárban — mert tik szívesen dolgoz­nak. Fodor Gyuri, a Vas- vari Pál gimnázium har­madikos tanulója így nyi­latkozik: kocsikísérő va­gyok, körülbelül 1600—1800 forint körül keresek. — Miért jöttél ide? — Mert együtt maradt az egész baráti társaság. — Mire költitek a pénzt? — Balatonra megyünk nyaralni, addig amig a pénzünkből íutjg, mert pjőbb haza is adunk, s nem tud­juk, mennyi marad erre az útra. — Azt hiszem alaposan megdolgoztok ezért a nya­ralásért! — Igen, a munka nehéz, de szeretem. Jó gépkocsin lenni, ez egyben szórako­zás is. Gál Lőrinc a bátyjával együtt dolgozik itt. Ok már „régi” münkásnak számí­tanak. Tavaly nyáron is itt dolgoztak már- Mind­ketten kocsikísérők. Júli­us közepétől augusztus vé­géig maradnak a vállalat­nál. Mindketten 1600-on fe­lül keresnek. Hfi8>- mire költik a pénzt? Elsősorban ruhát akarnak venni, szó­rakozni fognak, búzá is adnak be|p}p. Lőripcz esti gimnáziumba jár, s tan­szerre is kell a pénz! Té­len nem kap munkát, így 3ól jön amit nyáron meg­keres. Mégsem él tétlenül. Kristóf Andris ' „Givilben” a Zrínyi gimnázium har­madikos diákja- Tagozass osztályba jár, zöldség-gyü­mölcs felvásárló lesz, ha ■végez. A nyári gyakorlaton keresett 308 forintot teljes egészében hgzggdta. Most a METESZ-nél dolgozik. Nem nyaralásra gyűjt, édes­anyjának akar segíteni, aki igen nehéz körülmények között taníttatja. Ruhára kell a pénz és könyvre. Váíogatómunkásból lett most' kicsikísérő, ami­nek nagyon örül, mert bár­milyen nehéz '« munka, szórakoztató és ami a fő, többet kereshet. Az ő se­gítségére igen nagy szük­ség van otjjipp. A lányok sem maradnak el a fiúk mögött! Hßsyai Kati és Unatenszki Marj az almatárolóban dolgoznak. Egyik válogató, a másik műszaki rajzoló, egész nyá­ron. Mindljeíttm az Mén érettségizte!« és ebben gz évben már az egyetemre mennek. Élsősorbap erre kell a pénz, ami megma­rad, ők is szüleiknek ad­ják, Marinak az öcpse js segít, ő kocsikísérő, kere­setének egy részét nővéré­nek apja. Menjen Mnulpi — mondja olyan bölpsen és komolyan, mintha ő len­ne az icjősebb és a peveíés gondja az p vájJán feküd­ne. Bcrdács Zsuzsa tékek tömegének növelésé, vei javítjuk meg a gazdál­kodás eredményét. A ráfor­dításokat is természetes for­mában, munkaráfordításban adjuk meg. Felhasznált munkanapokban vagy mun­kaórában. Növekszik a gazdaságosság, ha ugyanaz­zal a felhasznált munka- mennyiséggel több haszná­lati értéket (szenet, cipót, ruhát, húst, burgonyát) termelünk, vagy ugyanazt a használati értéktömeget kevesebb munkanap, vagy munkaóra felhasználásával hozzuk létre. A jövedelmezőség azt a követelményt foglalja ma­gában, hogy a vállalat ter­mékeinek realizálásából az­az bevételéből fedeznie kell kiadásait, sőt ezenfelül nye­resége). is kell elérnie. A jövedelmezőségnél pénzben megadott kategóriákat hasz­nálunk fei (ár, önköltség, nyereség, stb.) A jövedel­mezőség az értékkategóna- hoz kapcsolódik. A jelenleg érvényben lévő rendeletek a nyereségrészesedést és 1966. január 1-e óta a pré­miumot is a nyereséghez kötik. A jövőben még köz­vetlenebb lesz a kapcsolat a . vállalat eredménye, a nyereség és a dolgozók egyéni jövedelme között. Ha egy vállalatnál vizs­gáljuk a gazdaságosságot és jövedelmezőséget előfordul­hat, hogy a jövedelmezőség javul, mert nagyobb a nye­reség, ugyanakkor a gazda­ságosság romlott,| mert azo­nos termékmennyiséget na­gyobb munkaráfordítássaj állítottak elő. Ennek ellen­kezője is lehet. Különbség a jövedelmező­ség és gazdaságosság között: 1. A jövedelmezőség (ren. labilitás) vállalati kategória. Ugyanis üzemi szinten érde­kes a jövedelmezőség ala­kulása. Itt van a legnagyobb szerepe is. 2. A gazdaságosság nép- gazdasági kategória. A gaz­daságosság • színvonalát nem lebet eldönteni egy vállalat­nál, hpnem összehasonlítást kell tenni más hasonló pro. filu vállalattal- (A ráfordí­tásokat kell összehasonlí­tani.) 3. A jövedelmezőség ala­kulása nemcsak a vállalat tevékenységétől függ, hp- nem az' árak alakulásától is. A* árváltozás viszont füg­getlen a vállalat munkájá­tól. kulását ppm befolyásolják az árakban bekövetkezett változások, cspk a munka­ráfordításban bekövetkezett változás. A gazdájkpdás §prán arra Heh tqpekedfú, hogy a gaz- dasáposság és jövecjßlvnezö- s,ég élye egyafánt érvénye­süljön. Sípos Sándor docens Felsőfokú Mezőgazdasági Technikum Benczúrfajván él idps Szabó István Kossuth díjas szob­rászművész. Az alkotó most Map« Károlyról készít szob­rot iából. (MTI foto — Maár Marianne felv.) Három katoiiafiatial kiállítása Nyíregyházán Háppro katopafiú műnkéi­ből renhertek tárlatot a fegyveres erők nyíregyházi klubjában. Égy sokoldalú festő, egy ügyes fafaragó és egy nagyon tehetséges, ko­moly reményekre jogosító intarziakészítő összesen 21 alkotását láthattuk. Nyeste József szívesen nyúl a katonaélet mozgal­mas eseményeihez. Otthono­san bánik az . olajfestékkel, de ha a téma megkívánja, szjvesen nyűi a tushoz (Éj? szakai löyészet) vagy a gra­fithoz. A zöld és a sárga sainpk S2erepps,és aránya és egészen széles skálája kel­lemes benyomást kelt akár a tájképeken (Ősz), akár az egypb témájú, és a tájat csak háttérként felvonulta­tó festményein. A katonaéletet ábrázoló képeinek értékét csökkenti az, hogy témáit, sőt a kom­pozíciókat is láttuk már a filmvásznon, képen vagy új­ságban. Kivételi p tekintej- ben talán csak a Tüzelőáílás elfoglalása képez. Az élmény eredetisége és a képi hatás szempontjából egyaránt kiemelkedik az impresszionista jrpmmisz- szénciákat ébresztő Fények az esőben című vászna. A zsűritagok is ezt ajánlották első helyen továbbküldésre, három katonatárgyú kép mellett. Fenntartás nélküli elis­merést érdemel a másik al­kotó Válgezi Péter, azért a biztonságáért, amellyel az intarziakészítés' legfino­mabb rn/ssteriógásait alkal­mazza kétségkívül nuivpgzi - ihletésű tablójp. A fa nem­csak engedelmes játékszer­ré, hanem egy kjegyensuiyp- zott, megkapó í'íraiságű mű­vészlélek kibontakozásának eszközévé válik a kezében. A különböző Női fejek közül csak azért nehéz kü­lön is kiemelni egyet-egyét. mert az " alkotójuk sajnos" azonos cím alatt szerepelteti pket. dói sikerült a Szegedi Erikát ábrázoló tablója is. de a szétömlő kontyps Npi fej már egészen mély hatá­sokat vált ki, és virtuóz megkomponálása kétségkí­vül a galéria kiemelkedő al­kotásává emeli. Kár, hogy a zsűri a két katonai tár­gyú tabló mellett (amelyek között a Start valóban fi­gyelmet. érdemel), két másik intarziát javasolt tovább­küldésre, az országos kiál­lításra. A harmadik kiállító Orogz Sándor, egyetlen munkával szerepel. A furnirból fara­gott díszláda nagy kézügyes­ségről és szorgalomról ta­núskodik. A kiállítás alapján remé­nyeink lehetnek arra. hogy megyénk katonafiai megáll­ják majd helyüket az or­szágos kiállításon is Székes- fehérváron, majd Budapes­ten. Sz. — y. Átadták rendeltetésének az új vásárosnaményi véradóállomást. Most a környékét csinosítják. Elek Emil felv. „Döntő a hegytetőn“ Értékes dijak, nagy érdeklődés a „Magyar Ifjúság“ pályázatán „Döntő a hegytetőn” cím­mel indított rejtvénypályá­zatot a Magyar Ifjúság, mely húsz héten keresztül tart. Minden egyes szám­ban az ország tizenkilenc megygjérql, végű} pedig Budapestből jelpnik meg egy-egy riport. A megfej­tőknek a riportok végén található kilenc kérdésre kell helyesen válgszolniok, s azf nyjlt levelezőlapon minden péntek délig pos­tára adniok. * Minden versenyző egyé­nileg versenyez és gyűj­ti a helyes válaszokért já­ró ppnlpkat, de ugyanak­kor a megyék és kerületek is versenyben állnak egy­mással aszerint, hogy hón­nap érHezptt a legtöbb he­lyes megfejtés. A vgrsepy a 51. lap- számbgp fejeződik be, s az oszághól sorsolás útján összesen 34 pályázó képül a döntőbe. A döntőt a téli szúpidőben, hazánk egyik legszebb turistahazában repdeaik meg, melyet a te­levízió is közvetít. Az első tíz helyezett ezertől—hatezer forintig ter ­jedő összegnek megfelelő értékes jutalomban része­sül. Az első három megye és az első három budapes­ti 'kerület KlSZ-fiptalsaga 25 ezer forint értékes kü- löpjutabpat kap. A jutgl- piak között campiPgfelsze- reiések. négyszemélyes sát­rak, felfújható gufpicsóna­kpk. filmfelvevők, rádiók. fépyképezőgépek szerepel­nek. 1 Minden héten a leg­jobb megfejtők között kű- löp jutalmakat is kisorsal,- nak. <bf> Nyelvtanfolyam a községi művelődési otthonokban A közelmúltban elkészült országos statisztika szerint tovább npvgkszik hazánk­ban a nye|vtanulás iránti érdeklődés: egyetlen év alatt csakpgm 40 ppo hall­gató — háromezerrel több mint az előző esztendőben — vett részt a Iskolán kí­vüli különböző tanfolyamo­kon. Csupán a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat tpbb mint ezer tanfolyamot rendezett országszerte mint­egy 25 Q0Ó hallgató számá­ra. A művelődési házak 680 kurzust tartottak. A fal­vakban 437 hejybeli műve­lődési otthon szervezte meg az idegepnyelvü okta­tást. Érdekes, jliogy 3 vi­lágnyelvek mellett sok egyéb nyelv iránt is nő az érdeklődés. A TIT tanfo­lyamain például 92 hall­gatója volt a svéd, 52 az arab és 72 a japán nyelv? kurzusnak, s országszerte 62 eszperantó tanfolyam működött. Megjegyzést Kétféle zöldségárak A vásárlóközönség meg­állapítása: — a zöldségbol­tokban forgalomba hozott áruféleségek árban, minő­ségben elmaradnak a piaci áruk mellett. A Búza téri piacon például a zöldségfélék szebbnél szebb minőségben kerülnek felhozatalra, és árban is ol­csóbbak. Szembetűnő a minőség és árkülönbség a burgo­nyánál. A piacon szemet gyönyörködtető „óriás” burgonyák kerülnek forga­lomba kg-ként 2 Ft-os árop. A zöldségbolt viszont 2,80 Ft-ért hozza forgalomba áruját. Ez az aránytalan­ság jelentkezik a gyümölcs­áraknál is. A kereskedelemnek fel­tétlen versenyképesnek kell lenni a piaccal, úgy minő­ségben, mint árban lépést kellene tartaniok a zöldség­boltoknak. Helyes lenne, ha erre, éppen á vásárlók ér­dekében több figyelmet fordítanának az illetéke­sek. Ügy véljük körültekin­tőbb áruterítéssel lehet­ne ' javítani a jelenlegi helyzeten. Farkas Pál

Next

/
Thumbnails
Contents