Kelet-Magyarország, 1966. augusztus (23. évfolyam, 181-205. szám)

1966-08-07 / 186. szám

Szólamok helyett konkrét feladatok Kongresszus előtti számvetés a megyei építőipari vállalat pártalapszervezeteinek munkájáról 1 N T E R I U A TARLÓN Szél Mihály rekordja és vágya Hír érkezett, hogy az Uj- f ehér lói Állami Gazdaság­ban dolgozik Szél Mihály kombájnos, aki egy munka­nap 400 mázsa terményt ta­karított be. Aztán az egyik hétfőn az előzetes tájékoz­tatást még megtoldottak: Szél Mihály vasárnap hat vagon búzát aratott. Az SZK—4-es kombájn vadonatúj és rozsdabarna. Nyergében, mint a rozs, napszítta szőkén Szél Mi­hály, a 33 éves kombájnos. Hozzájuk tartozik még Pal- csu Lajos segédvezető, la­katostanuló és 19 éves. A két kombájnvezető és a gép két és fél hét alatt aratás­ban valóban nem minden­napi teljesítményt ért el. 409 holdat vágtak augusztus 3-ig, és a betakarított ter­mény mennyisége 6700 má­zsa. Egy munkanapra 25 holdas teljesítmény 550 mázsás átlag jut. A titok A kombájnos teljesítmé­nye és neve nemcsak az Uj- fehértój Állami Gazdaság­ban. de a megyében is is­mertté vált. Felsősimán, ahol a rozstarlóról tengelyig érő sárból SZ—100-as trak­tor mentette a gépet, ml mással is kezdhettük volna a beszélgetést: — Mi a titka a nagy tel­jesítménynek? Kihasználtuk az időt. 36 gépet kaptam, amióta aratunk, még semmi baj sem volt vele. Ügyes gye­rek a segédvezető is, szor­galmasan végzi a feladatát. — Hány éve kombájnol? — Öt évvel ezelőtt ültem kombájnra, de 15 éve va­gyok traktoros. A legna­gyobb teljesítményem az idei, mert eddig mindig olyan gépet kaptam, amely- lyel sok volt a baj. Az apró termetű kombáj­nos még véletlenül sem mond olyat, amellyel saját személyét kiemelné, előtérbe helyezné. Jó a gép, jó a se­gédvezető, de hogy ő milyen, arról a segédvezetőt kell megkérdezni. Persze a la­katostanul óból lett egy­nyári kombájnos sem esik túlzásba: — Miska bácsi nagyon jó szakember. Ennyi és semmi több. A kombájnok körül dolgozik még egy negyedik emberis, Nyalka János ellenőr: Amikor Lilla született — Szél Mihály nem res- telli, hogy a kombájn után, Szél Mihály és Palcsu Lajos SZK—4-es kombájnok­kal már 400 holdon felül arattak. benne voltunk a munká­ban. Egy kicsit idegesített, hogy nem lehetek ott, ha viszont ott vagyok, akkor azért lettem volna ideges, hogy mi van a géppel. Újra a teljesítményre for­dítjuk a szót: — Elégedett? A kereset eddig: 7000 — Nem mondhatnám. A Hajdúságban olyan kombáj- nosok vannak, akik már a 10 ezer mázsa fölött tarta­nak. Én is úgy gondoltam, hogy legalább a százvago- nos teljesítményt elérem. Nem sikerült eddig, de nem az én hibám, mert itt a gazdaságban nagyon messze esnek egymástól a gabonatáblák, eddig a kom­bájnnal közúton több mint 120 kilométert tettünk meg üresjáratban. A nagy teljesítménnyel együtt jár a magas kereset is. — Nem számoltam, de könnyű kiszámolni. Egy mázsáért 60 fillért kapunk és napi 160 mázsás teljesít­mény után plusz prémiu­mot. Ha mindent egybe­vetek, akkor az aratással eddig hétezer forint körül kerestem. — Mire költik ezt a sok pénzt? —r Bútort szeretnénk érte vásárolni. Jól keresett Palcsu La­jos, a segédkombájnos is. Ö 80 százalékát kapja an­nak, amit Szél Mihály. Az ő terveiben egy-két csinos ruha vásárlása szerepel. Felsősimáról Kismicskére mentek át a kombájnok. Ott még másfél napi aratni való van, s azzal az Uj fehértói Állami Gazdaságban pontot tesznek a nyár egyik legne­hezebb munkájára. Szél Mi­hály és segédje abban re­ménykedik, hogy valamelyik gazdaság segítségül kéri őket és akkor teljesülhet vágyuk: 10 ézer mázsás eredménnyel végzik az aratást. Seres Ernő Lecserélik a légvezetékes kábeleket Kísérletek a bérház rendszerű telefon alkalmazására ha Palcsi Lajos ül a nye­regben, kilométereket gya­logoljon. Azt nézi, hogy mi­lyen a tarló, a szempergés és ha valamit nem talál rendben, már igazít a gé­pen. Ezt én más kombáj- nosnál nem vettem észre. Hetek óta tart az aratás. A komba jnosok kora reg­gel kelnek, késő este fek­szenek. Egy-két napig bár­ki kibírná, de hetekig nagy akarat, szívósság szükséges hozzá. Kiváltképp akkor, ha mint Szél Mihály, hetekig nem látogathat haza, hi­szen családja Hajdúszobosz­lón lakik. — Eleinte nagyon szokat­lan volt. Különösen akkor volt kellemetlen, amikor feleségem a negyedik gyere­ket szülte. A kis Lilla ak­kor jött, amikor legjobban Megkezdték Nyíregyházán az Északi Alközpont tele­fonhálózatba kapcsolását. Előreláthatólag még ebben az évben elvégzik a szerelő, bekötő munkálatokat. A szakemberek már elkészül­tek a Déli Alközpont tele­fonhálózatának tervével is. Az új lakásokban elsősor­ba»-. csak azok a magánsze­mélyek kapnak telefont, akik előbbi lakásukban is rendelkeztek vele. Az igénylők kielégítésének a lehetősége korlátozott. Bő­vítés esetében csak olyan személyek jöhetnek számí­tásba, akiknek hivatásuknál fogva nélkülözhetetlen a telefon. — tájékoztat Megye- si József, a posta műszaki vezetője. A bekötés korláto­zása a nyíregyházi főköz­pont telítettségével magya­rázható. Törpe központok létrehozásával megoldódna ez a probléma. Igen jól bevált a távköz­lésben az ikertelefon hasz­nálata. Az egy áramköré két, külön számmal ellátott telefonnak az előfizetése is előnyösebb. Kísérletek folynak a bér­ház rendszerű telefon meg­valósítására. Ilyen mó­do'n egy áramkörhöz több előfizető csatlakozna, ami lényegesen bővítené a magná- telefonok számát is. A távbeszélés fejlesztésé ban a cél az, hogy a légve zetékek helyett minél előbb föld alatti kábelrendszerben épüljenek ki az összekötte­tések. így a vezetékek nin­A IX. pártkongresszusra yaló készülődés során, min­der pártszervezet számvetést készít. Ezt teszik a Szabolcs- Szatmár megyei Építőipari Vállalat kommunistái is. Szabó Gyula elvtárssal, a vál­lalat pártbizottságának tit­kárával történt beszélgeté­sünket összegezzük az aláb­biakban. Veszteség helyett, nyereség A vállalat összlétszáma megközelíti a négyezret. 1964- ben veszteséggel dolgozott, sőt 7 millió forinttal túllép­te béralapját, többi között a lakástervét sem teljesítet­te. 1965-ben 7 nap nyeresé­get fizettek ki a dolgozók­nak, s terven felül 17 lakás­sal építettek többet! Hasonló­an szépek 1966 első fél évé­nek eredményei. Lakástervü. két 213 helyett 335-re telje­sítették, a tervezett 168 mil­lió fprint helyett 184 875 fo­rintot teljesítettek. Ez 110 százalékos tervteljesítés. Mindezek bizonyítják a he­lyes politikai munkát, hogy a kommunisták munkájában a termeléssel együtt a leg­fontosabb maga a cselekvő ember volt, napi gondjával, problémájával együtt, A jó politikai légkör megterem­tette az alapját a bátrabb kritikai hangnak is. Amikor a kommunisták az év elején elmúlt évi mun­kájukat összegezték, egyben az 1966 évi tevékenységüket is megtervezték. Szakszerve­zeti aktívák, KISZ-fiatalok, a gazdasági és műszaki ve­zetők, s a vállalat munká­sai, a szocialista munkaver­senyben látták tervük teljesí­tésének alapját. A kommu­nisták a pártszervezetek munkájának javításával, ter­vük túlteljesítését tűzték ki célul. Elsősorba*', ebben je­lölték meg ä IX. pártkong­resszusra való felkészülést. Vállalták, hogy az éves épí­tőipari kapacitáson felül mintegy 3 millió forint ér­tékű munkát elvégeznek: a tervezett több, mint 600 la­kást a kongresszus napjáig kulcsátadásra elkészítek: a mezőgazdasági létesítménye­ket november 30-ig átadják. Ezeknek a vállalásoknak si­keres teljesítését könyvelhet­ték el az első félévi mérleg után. A politikai munka céljai A vállalat kommunistái, — akiknek sorai a tagjelöltfel­vételekkel erősödtek, — előbbre léptek egyet. Ma már 6 munkahelyi és egy hivatali pártaiapszerveze- tük van, ezeket fogja össze és irányítja a vállalat pártbizottsága. Míg a korábbi években a gya­korlatban nem beszélhettünk szervezett pártoktatásról, ad­dig 1965—1966-ban már 7 szemináriumnak 140 hallga­tója vizsgázott sikerrel. Az 1966—67-es oktatási évben csenek kitéve elemi csapá­soknak. Kedvező helyzetei alakí­tott ki a megyében Nyíregy­háza—Szerencs, Záhony va­sútvonalak villamosítása, mert emiatt a légvezetékes rendszert el kell távolítani. Helyette a föld alatti kábel- rendszert építik meg. Ez a munka már folyamatban van. Az áramkörök számának növekedése minőségi és mennyiségi javulást hoz a távközlésben, mert az egyes hivatalok összeköttetésének a száma szapo *:dik. Előnye lesz en'n.ek a falvakban is, — nem kell majd órákat várni a távolsági beszélge­tésekre. (m. m.) 10 szemináriumot indítanak és 12-en vesznek részt ma­gasabb oktatási formán, marxista—leninista képzés-, ben. A politikai munka mély tartalmat kapott, a szólamo­kat felváltották a konkrét f ítézkedések. A pártbizott­ságra érkezett bejelentések és panaszok elintézést nyer­nek. (1966-ban 75 panasz) S bár a vállalat ügyinté­zésében még' tapasztal­ható bizonyos fokú merev­ség, egyes munkajogi, vagy bérintézkedések esetében, de már nem ez a jellemző. S hogy ebben jelentős válto­zás van, az a kommunisták, a pártalapszervezetek tu­datos és cselekvőkészségének érdeme. A kommunisták például elhatározták, hogy a szak- szervezettel közösen napi­rendi kérdésként foglalkoz­nak a szocialista brigádok munkájával és életével. (93 brigád van.) Megvizsgálják: biztosított-e a feltétele a kulturális életnek, milyen lehetőséget teremt a műsza­ki vezetés a folyamatos ter­melésnek. Célul tűzték ki: el kell ér> ü, hogy a vállalat­nál a szociális létesítmények második otthonai legyenek a dolgozóknak. Keresik és kutatják annak a lehetőségét is, hogy valamennyi mun­kahelyen biztosítani 1 tudják legalább az egyszeri napi meleg étkeztetést. Ellenőr­zik, hogy a kisebb munkahe­lyeken a letéti könyvtárak hogyan töltik be szerepüket. Ezek a célok, amelyek a kommunistákat foglalkoz­tatják a vállalat egész te­vékenységére pozitív hatás­sal vannak. Hiszen ‘nemcsak keresik a megoldást, hanem ők maguk példát is mutat­nak. A bejelentéseket és a panaszokat időbe« i elintézik, a termelő munkában példát mutatnak. Nemrég bronz fo­kozatú jelvénnyel tüntették ki Poór Sándor kommunista által vezetett kubikos szo­ciálisa brigádot. A maradiság ellen A vállalat pártbizottsága sokrétű és nehéz feladatok­kal kell, hogy naponta meg­birkózzon. Egyik legfonto­sabb a Központi Bizottság határozatából adódó feladat: a gépesítés, a gépek jobb kihasználása, új termelési módok alkalmazása. A vál­lalat pártbizottsága ennek megfelelően készítette el Megjegyzés A Vöröshadsereg útján a malomipari vállalat mögötti terület víz alatt áll. A víz elöntötte néhány környező lakó kertjét is, és a vete­ményesekben lévő zöldségek rothadásnak indultak. A malomipari vállalatnál ed­dig 17 üzemóra kiesést je­lentett a víz, amelyet a dol­gozóknak vödörrel kell ki- hordaniok a malom pincéjé­ből. A területet a tűzoltók többször leszivattyúzták, ilyenkor a bűzös víz a Vö­röshadsereg utcán folyik vé­gig a levezető csatornához. A környéken kórház, böl­csőde, cukrászda, tejbolt és természetesen lakások van­nak. Dr. Kardos Katalin a vá­rosi tanács vb. egészségügyi csoportjának munkatársa kérdésünkre az alábbi tá­jékoztatást adta. A vízben, amely nem tud semerre sem befolyni, megindult a rothadás és bomlás. Az egészségügyi csoport segíte­ni nem tud, mindössze a környék talajának fertőtle­nítését és a rovarok irtását valósíthatja meg. Végleges megoldást csak egy elvezető csatorna ásása jelenthet Az munkatervét. Abból indult ki, hogy a vállalat gépesíté­se jele :leg évi 11 m llió forint amortizációs költség visszafizetését követeli meg. Hogyan lehet ezt á költséget a minimálisra csökkenteni. A vizsgálatok során hibás szemlélettel és maradisággal találkoztak, amely ellen fel kellett verni a harcot. A munkások egy részénél, de a munkahelyi vezetőknél is bizonyos fokú idegenkedés jelentkezett a gépekkel szem­ben. Még mind'g nem érzik igazi segítőtársnak a gépet. Tyúkodon például a vállalat két tsz-munkát is végzett. Az egyik munkahelyről a másikra azonban nem vitték át a betonkeverőt, az kihasz­nálatlanul hevert, míg a má­sik munkahelyen igen nagy mennyiségű betont kézzel kellett kikeverniök a mun­kásoknak. Nyíregyházát i az Északi Alközpontnál nagyblokkos építési módot folytatnak, a régi hagyományos módszerrel szemben. Ez a munkahely jelentősen gépesített, s^ a kommunisták megállapítot­ták: kár, hogyanagy kapa­citású építőipari gépeket nem több műszakban foglalkoztat­ják. ped;g ezt kívánná meg a népgazdaság érdeke. Hogyan tovább? A vállalat kommunistát* nak számvetése, amelyet pártcsoport-értekezleteken, taggyűléseken készítenek munkájukról, hasznosnak és eredményes nek bizonyulnak. Időben látják és helyésen a feladatokat. Elhatározták pél­dául, hogy a nagyobb beru­házásoknál: a Tiszavasvárt Alkaloida, a gumigyár, a Fehérgyarmati Téglagyár épí­tésénél pártcsoportokat szer­veznek. Napirendre tűzik a KISZ-fiatalok életét és mii ikakörülményeit, foglal­koznak a tömegszervezetek, a gazdasági és műszaki ve­zetők munkájával is. Az építőipari vállalat kom­munistái számvetést készítet­tek. Megerősödött a párt­szervezet, — a korábbi 207 tag és tagjelölttel szemben ma 264 tag és tagjelöltet tar­tanak nyilván, — de még jelentősebb eredmény az, hogy pozitívan változott az itt dolgozó gazdasági, mű­szaki vezetők és munkások szemlélete, hozzáállása a napi feladatok végrehajtásához. Dragos Gyula építési osztályon foglalkoz­tak a kérdéssel. Pataki János a városi ta­nács vb. építési és közleke­dési osztályának vezetője: a helyszínen található gödrö­ket salakkal és építési tör- delékkel feltöltöttek. Jelen­leg a csatornaépítők a Tompa utcában dolgoznak, ahol augusztus 20-a előtt nem is lesznek kész. így a Vöröshadsereg útjára komo­lyabb munkaerőt csak szep­tember elején tudnak kül­dene ★ A helyszínen kinn voltak a tanács vízügyi emberéi, ígéretet tettek, hogy a ma­lomipari vállalat rendelke­zésére bocsátanak egy szi­vattyút, amellyel a Vörös­hadsereg utcára át tudják emelni a vizet. Azzal azon­ban mindenki tisztában van, hogy a megoldást csak az elvezető árok jelentheti. Szeptemberig azonban a helyzet nem maradhat így. Ha a malomból a vizet fo­lyamatosan átemelik az ut­cára, a környéken a bűz kibírhatatlan lesz. Csépai Jánet Víz veszély

Next

/
Thumbnails
Contents