Kelet-Magyarország, 1966. augusztus (23. évfolyam, 181-205. szám)

1966-08-06 / 185. szám

Északi Alközpont, 1972 Újabb 759 lakást terveznek — Étterem,, eszpresszó a Nagykörút sarkán — Kollégium, iskola, bölcsőde, óvoda Elkészült az Északi Alköz­pont építése második üte­mének részletes beruházási programja. Az első ütem — mint ismeretes jövőre feje­ződik be, amikor átadják a szolgáltató épületeket és a három toronyházat. Addig a második ütem tervezése folyik, s ebben az ütemben már határozottabb képet kaphatunk Nyíregyháza leg­korszerűbb lakótelepének jö­vőbeli arculatáról. A tervek szerint a hétéves fejlesztés a Nagykörút men­tén történik, a Vasvári Pál utcától a Széna térig. E te­rületre egy 41 lakásos, hét 56 lakásos, és tizenhárom 18 lakásos házat építenek 1972-ig állami beruházásból, tehát összesen 667 új lakás épül itt a második ütemben. Ezenkívül tervezik, hogy to­vábbi két 18 lakásos házat társasházként, egy 58 laká­sosat pedig KPM-dolgozók szolgálati lakásaként fognak felépíteni. Az új lakások ellátottsá­ga tovább javul. Megtartják a jelenlegi színvonalat terü­letben is, valamennyiben lesz beépített konyhabútor, táv­fűtés és vezetékes gáz könnyíti a háziasszonyok munkáját. Ezeken felül ter­vezik, hogy a lakásokat be­épített ruhásszekrénnyel is ellátják. A körúton — az alközpont építésének első ütemében jól bevált — beépítési mód­szert alkalmazzák, tehát a házakat 'nem utcaszerüen, szorosan egymás mellé, ha­nem rendezetten, de parko­sításra alkalmas közökkel építik majd. Az építéssel párhuzamosan elvégzik en. nek a területinek a parkosí­tási munkáit is. A leendő épületek helyén ma még — zömmel öreg — házak állanak. A tervek szerint ezeket szanálják — összesen ötmilliós költség­gel —, és le fogják bontani. A bontás üteme alkalmazko­dik a fejlesztés üteméhez, tehát lesznek épületek, ame­lyek csak 1970 után kerül­nek sorra. A lakások építésének részletes programjával egy- időben elkészítették a má­sodik fejlesztési ütem kap­csolódó és járulékos beru­házásainak programját is. Az egyik legfontosabb lé­tesítmény lesz a 713 négyzet- méter alapterületű esz­presszó és étterem. Ez a Vasvári Pál utca és a Nagy­körút sarkára kerül. A föld­szintes, és enhek ellenére korszerű vendéglátó létesít­mény utca felöli részein ha­talmas üvegfelületeket alakí­tanak ki, így «nemcsak mo­dern, hanem szép is lesz majd. A már épülő tanyai kol­légium északi oldalára újabb nyolcemeletes általá­nos iskola kerül. Biztosítani akarják, hogy a lakótelep gyermekeit megfelelően el lehessen helyezni, ezért az Ujszőlő utcára 80 sze­mélyes módszertani bölcső­dét mellé pedig 75 szemé­lyes korszerű óvodát épí­tenek. A hétéves fejlesztés terve­zési munkáit hamarosan megkezdik. 1969-ig 256 la­kás mellett megvalósul a kapcsolódó beruházások — az iskola, az óvoda, a bölcsőde, az étterem és eszpresszó — építése. 1971-ig további 184, 1972-ben pedig újabb 227 lakás készül el. A második ütem összes építési költsége — a kap­csolódó beruházások beren­dezése, az OTP és KPM építkezés kivételével — 121 millió 794 ezer forint. 00 Megszűnt az idényjellegű a nyírbátori növényolajgyárban Talán el sem lehet kép­zelni nagyóbb eseményt egy gyár életében, mint azt, hogy megszűnik az idényjel­leg, nem kell elbocsátani az embereket Nem titkolt tö­rekvés Volt ez már a Nö­vényolajipari- és Mosószer- gyártó Országos Vállalat nyírbátori növényolajgyárá­ban akkor sem, amikor évente még csak pár hóna­pon át dolgoztak a gépek, s utána az emberek zömét szélnek kellett ereszteni. Nem függenek a napraforgóié! A helyzet még a hatva­nas évek elején sem volt különösképpen megnyugta­tó, hiszen 1961-bén az olaj­gyárban még csak hat hó­napon át tartott a termelő- munka. Kis létszámú kar­bantartó csoport is elég volt ahhoz, hogy újabb fél éven át rendbe tegye a gé­peket, berendezéseket. A fordulatot az elmúlt évben üzembe helyezett extrakciós üzem jelentette, amikor a préselésből visszamaradt da­ra újrafeldolgozásával már tíz hónapon át dolgozhattak az olajüzembeliek. Ekkor lényegében már csak fél _ hónapos kieséssel kellett számolni, hiszen másfél hó­nap mindenképpen szüksé­ges a gépek karbantartásá­ra, felújítására. Kétségtelen, hogy az olaj­üzem munkáját a hazai napraforgómag termés inga­dozása is hosszú időn ke­resztül meghatározta, Oly­kor kedvezőtlenül befolyá­solta. Ez évben már ez sem jelentett problémát. A nyersanyagellátás biztosítá­sára megkezdték a szójabab, a repce- és a lenmag üzem­szerű feldolgozását. Az idei nyesranyagellátás- sal nem lesz probléma. Már megérkezett az első, hazai lenmagszállítmány; melyből összesen ezer tonnát várnak. Repcemagból 160 vagonnal érkezik. Ennek a feldolgo­zását már augusztus nyolca­dikén megkezdik, s utána folyamatosan — október elsejétől — a napraforgó- mag következik. A gépek berendezések javítására, karbantartására így már csak másfél hónap jutott, s ebben az évben először ér­ték el a gépkihasználás maximumát; a tíz és fél hónapos üzemelést. Ezzel megszűnt az olajüzemben az idényjelleg. Kedvező kilátások Kedvezően alakult az idei napraforgómag-termeles is. Előzetes becslés szerint a megyéből a tervezett 1200 vagon termés helyett 1500 vagonra lehet számítani, ami a következő év hason­ló nyersanyagellátását is kedvezően befolyásolja; biztosítani tudja a folyama­tos munkát. Csupán a szál­lítási csúcsidőszakban van szükség néhány szerződéses munkásra, de az idényjelleg itt is egyre kevesebb em­bert érint. Tovább növeli az egész évben foglalkoztatottak ará­nyát az, hogy novemberben újabb két üzemrészt he­lyeznék üzembe. A régi vil­lanymalom átalakításával megkezdik a habzószóda és a szappanfőzőszer gyártását. A két üzemrészben össze­sen 35 új munkás állandó jellegű foglalkoztatását tud­ják biztosítani. Fokozódik a vidéki ipartelepítés során időközben ide költöztetett gyertyaüzem kapacitása is. Tizennégy új típus Jelenleg hét színben, ösz- szesen tizennégy új típus előállításával kísérleteznek, melyeknek az üzemszerű gyártását rövidesen meg­kezdik. A fokozódó igények kielégítésére díszgyertya- üzemmé alakítják át a régi laboratórium épületét. Ed­dig díszgyertyákból csak a belföldi igény 4,6 tonna, ami mintegy negyvenezer darab­nak felel meg, de a várha­tó igény ennek többszöröse is lehet, s különösen kapó­sak lesznek majd az új tí­pusok. A gyárban jelenleg 238- an dolgoznak, de ez év vé­gére már eléri a 270-et. A díszgyertyák üzemszerű gyártásét azonban csak úgy fokozhatják, ha a létszámot is emelik, hiszen ezeknek az előállítása lényegesen mun­kaigényesebb. A termelés fokozását az is indokolja, hogy a belföldi igények ki­elégítése után lehetőség kí­nálkozik a külföldi piacok megszerzésére is. Tóth Árpád 4 mi »S fa vő Privigyei fáradtan tért haza a munkából. A kert­ben Pista bácsi, a szomszéd tett-vett, aki néhanapján ba­ráti szívességből, egy-két po­hár borért, vagy egy cso­mag cigarettáért szívesen ütötte így agyon az időt, tet­te hasznossá magát... A családfő — mielőtt az asszonyok második műszak­jába besegítene — pár perc­re kényelembe helyezte ma­gát, rágyújtott, s az aznapi újságot kezdte tanulmá­nyozni. Meg kell mondanunk, hogy Privigyei ritka „kóros” eset, anyósával az évek fo­lyamán szoros „diplomá­ciai” kapcsolatot alakított ki, páratlan egyetértésben él „Anyuka” ennek ezúttal oly módon adta tanujelét hogy a vő elé az asztalra helyezte a kis háztáji szőlő tavalyi terméséből az utol­só flaskányit, amelyet mind e napig féltve őrzött, fan­tasztikusan váltott rejtek­helyeken dugdosott. Privigyei csettintett a nyelvével, kezet csókolt az anyósának, majd percig sem kéretve magát töltött. Bo­szorkányos ügyességgel, s n nemes ügyhöz méltó buzga­lommal nyomta a szódát, kínálta párját, s anyósát, aki szokásához híven, ezúttal is nemet mondott. (Mintaanyós!) Már csak felényi kotyogott a rubintos nedűből az üveg­ben, mikor Privigyeinek Önállóbbal! — gazdaságosan Élni akarnak az új lehetőségekkel a napkor! Kossuth Tsz-hen A nagy nyári munkák, sürgető feladatok közepet­te a tsz-ekben is egyik leg­gyakoribb beszédtéma mos­tanában a gazdasági mecha­nizmus reformja. Általános az egyetértés az olyan, im­már közismert tételekkel, mint a termelőszövetkezetek nagyobb önállósága, a szo­cialista tulajdonviszonyok javítása, a jövedelem fo­kozása. Sok helyen már terveket dolgoztak ki. így van ez a napkori Kossuth Tsz-ben is, ahol Gurály György tsz-elnökkel, Va­dász Miklós párttitkárral és Sípos Ferenc tanácselnök­kel beszélgettem. Kereskedni fogunk Napkor helyzetét a közös határ, a tizenhárom kilo­méterre levő megyeszék­hely, a vasútállomás, a jó műút figyelembe vételével lehet meghatározni. — Eddig ezgk a ténye­zők nem sokat számítottak — jegyzi meg a tsz elnö­ke. — A felsőbb szervek — végső soron a járási ta­nács — túl adminisztrál- tatták a termelést. A terv­bontásokban a kívántnál kevesebb szerepet kapott a sokrétű kereskedelmi igény kielégítése, a jövedelmező­ség. Szinte ugyanazokat termeltük, mint évtizedek­kel azelőtt. — Legtöbbet az ért. hogy dohánytermésünket aránylag gyorsan beszállíthattuk a nyíregyházi fermentálóba. Lényegében csupán ennyi hasznát vettük a város kö­zelségének. Az pedig a szövetkezet gazdáinak saját szorgalmát dicséri, hogy a közös ser­tésállományt törzstenyészet­té nyilvánították a hiva­talos szervek, a baromfi­értékesítést az utóbbi két évben 10 ezerről 35 ezerre növelték. Köszönő levél Sátoraljaújhelyből Megint a tsz elnöke ve­szi át a szót. — Amennyiben a tervjó­váhagyások engedték gyü- mölcsösíteni, konyhaker­tészkedni kezdtünk. Sose látott a mi határunk ilyes­mit. És most látjuk, meny­nyire jót tettünk. Különösen emlékezetes a község határában nagyüze­miig először termelt pap­rika és paradicsom értéke­sítése. A tanácselnök szól róla részletesebben. — Most két esztendeje próbálkozott a tsz először néhány holdon kertészettel. Gépkocsival Sátoraljaúj­helyre is vitt paradicso­mot, paprikát. Erre, az ot­tani városi tanács köszönő levelet küldött, és kérte, hogy a községünk szövet­kezete máskor is segítsen a város ellátásában. Gurály elvtárs említi, hogy a közös határ terme­lési rendje eddig, az előírt kenyérgabona mellett do­hány, kukorica, burgonya, eszébe jutott. Pista bácsi. — Anyuka, a többit a nektárból felajánlanám az öregnek — szóit önzetlenül. — Pista bácsi az imént már kapott egy féllitert. Én ezt neked szántam, idd csak meg, fiam — csendült fel a kinyilatkoztatás. — Itt állok, másként nem tehetek — ismételte Privi­gyei a hitvallók meggyőző­désével a szavakat, melyek a világtörténelemben utol­jára a wórmsi zsinaton hangzottak el. — Anyuka óhaja számomra mindig pa­rancs volt. így hát a családi béke érdekében — feláldo­zom. magam. Egy mártír mozdulatával töltötte meg a poharakat, s dicsfényként sugárzó, szé­les mosoly kíséretében a legmegértőbb anyós egész­ségére kocintott. Jóba Tibor napraforgó, cukorrépa és né­mi takarmányféleség volt. Állattartásban a sertéste­nyésztés kapta a legtöbb figyelmet. Ezután megvál­tozik, bővül a sorrend. Ke­nyérgabona és átlag 200— 250 hold dohány után 408 hold gyümölcsös gondozása, termésvárása kerül előtér­be. 6 hold málna, 10 hold fekete ribiszke már jövő­re teremni fog. Több, mint 30 hold csemegeszőlő, 5 hold barack kettő, 20 hold cse­resznye, 10 hold körte négy év múlva fordul termőre. A gyümölcsöket elsősorban a közeli megyeszékhely kon­zervgyára részére és a vá­ros ellátásának javítására értékesíti a tsz. Többet a városnak — Idén már 25 holdon termelünk paradicsomot, 10 holdon paprikát. Utóbbit szükség esetén öntözni tud­juk. Sajnos, nagyon korlá­tozott az öntözési lehetősé­günk, egyes konyhakerti növények termelését azon­ban — élve a városközelség lehetőségével — tovább fo­kozzuk. Idén próbálkoztunk először borsótermeléssel is, nagyon jó eredménnyel. Jö­vőre a borsó területét 100 holdra szeretnénk növelni, s utána másodvetésű ubor­kát termelünk a konzerv­gyárnak és piacra. De adunk Nyíregyháza ellátásá­ra mákot, paradicsomot, paprikát és dinnyét is. A távlati elképzelések is reálisán számolnak a köz­ség fejlődésével, a lehető­A legfrissebb értékelés szerint az év első felében jól gazdálkodtak a Sza- bolcs-Szatmár megyei ta­nácsok a községfejlesztési alappal. Az egész évre ter­vezett 97 millió forintos összegből — pénz, társadal­mi munka, és helyi anyag­érték együtt — 43 milliót használtak fél. Gazdasági jellegű feladatokra 24 mil­liót költöttek. Többek kö­zött 18,5 kilométer szilárd burkolatú járda, háromne­gyed kilométernyi út, 440 négyzetméter piactér, hat mélyfúrású kút, egy víztáro­ló, háromkilométer hosszú belvízcsatorna készült el, 22 kilométerrel bővítették a villanyhálózatot, 15 000 négy­ségek fokozott kihasználá­sával. A közel 300 hold al­ma termőre fordulása idejé­re tárolót, válogató-csoma- goló színeket terveznek építeni. Társ tsz-ek bevo­násával szeszfőzdét és kü­lönböző gyümölcslevet pa­lackozó üzemet akarnak létrehozni. Változtatásra készülnek az állattenyésztés összetéte­lében is. Fokozott gonddal törődnek az egyre híreseb­bé váló a Cornwall sertés törzstenyészettel, de a je­lenlegi 50 létszámos tehén- állományt 100 darabra fej­lesztik, s ennek megfelelő­en alakítják a takarmány- alapot. 40—50 ezer baromfit nevelnek és értékesítenek egy-egy esztendőben. Az átlagos életkor 55 év — A nagyobb önállóság, az adottságok teljesebb ki­használásával elérjük: az átlagos havi kereset 1300— 1500 forint körül alakul szövetkezetünkben már a legközelebbi években — magyarázza Gurály elvtárs. — Ez a cél, — ha elérjük — megfiatalítja a tsz-t. Mert bizony az átlagos életkor 55 év. A gazdálkod­ni szerető fiatalok egyéb­ként azt tartják, ha folya­matos munka, rendes kere­set van a községben, de­hogy járnak ők el dolgoz­ni akárhova. Még Nyíregy­házára is csak vendégség­be. Asztalos Bálint zetméternyi területet parkosítottak. Tízmillió fo­rintot használtak fel kultu­rális célokra. Felépült egy művelődési otthon, egy is­kola, egy óvoda, s a meg­lévőket két-két osztály, il­letve foglalkozási teremmel bővítették. Az év első felé­ben új bölcsőde is nyílt Nyíregyházán. Igen eredményes volt az év első felében a lakosság hozzájárulása. A dolgozók mintegy hétmillió forint értékű társadalmi munká­val segítették a tervek megvalósítását. Az egész évre előzetesen felajánlott és tervezett társadalmi munka értéke tízmillió volt. (h) Megjegyzés: Miért tart fél évig? Megnyugtató volt a hír, hogy az Északi- és Déli-Al­központban épülő szuperetteken kívül a város központjá­ban is építenek három ABC- áruházat. Ennek már több hónapja. Az építkezést azonban nem lehetett a tervezett június 10 -i munkahelyátadással meg­kezdeni. Az építők véleménye szerint erre október elejénél hamarabb nem kerülhet sor. Ez azonban együtt jár a befe­jezési határidő további elto lódásával is, legfeljebb 1967. december 15-re vállalják az átadást. Vajon miért húzódik egy ilyen fontos létesítmény épí­tésének megkezdése? Még tavaly júniusban vetődött fel, hogy helyet kell biztosítani az áruháznak, a régi épületek bérlőit el kell költöztetni. Fél évig azonban csak levelezés folyt. Márciusban végre megszüntették a Jegeskét, a hús- boltot és a virágboltot. Az építkezés megkezdésé liez azonban több helyre van szükség, s a szomszédos — állami tulajdonban lévő — há­zat is le keli bontani. (Nem baj, később ide is áruházat épí­tenek.) Ez már nehezebben ment. El kellett helyezni két kisiparost, és a kárpitos ktsz üvegező részlegét. A fel­ajánlott helyiségeket a ktsz és különböző bizottságok — részben helytálló, részben mondvacsinált okokból — kifo­gásolta és nem fogadta el. Hosszas viták után sikerült megállapodni három vál­lalattal is, hogy költözzenek el műhelynek, vagy raktár­nak használt helyiségekből. A felszabadult helyiségeket ki­utalták a bérlőknek. De miért tartott a kártalanítási eljárás egy fél évig? Az illetékesektől azt a választ kaptuk, hogy a közületek elhelyezésének problémája túlnőtt a lakásnehézségeken is; hogy a magániparos még az eredetinél négyszer na­gyobb helyiséget sem fogadja el. Ezt is megfellebbezték, de szerencsére a fellebbezéseket elutasították. Most már csak a helyiségeket keli rendbe­hozni, s azután el lehet költöztetni a kisiparosokat is, és kezdődhet az építkezés. Ha nem jön közbe semmi... Kun István Fél év alatt hétmillió forint értékű társadalmi munka

Next

/
Thumbnails
Contents