Kelet-Magyarország, 1966. augusztus (23. évfolyam, 181-205. szám)
1966-08-02 / 181. szám
Valamennyiünket A jjnit" és a „hogyan” viszonya a gazdasági életben is elsőrendű jelentőségű. E két tömören jellemző kérdőszó mögött az ipari fejlődés egész horizontja elfér, hiszen az egyik kérdés arra vár választ: mit gyártsunk, S másik pedig: hogyan. Ami az előbbit illeti: a valóságban is a közvélemény előtt zajlik: az új gyártmányokat nemcsak a hivatalbéli minőségi ellenőrök, hanem mindnyájan, vásárlóként, vagy felhasználóként kontrolálhatjuk. A műszaki fejlesztés másik nagy folyama, a gyártásfejlesztés viszont többé- kevésbé az ipari színfalak mögött történik. Esetleg csak néhány napihírből értesülünk egy-egy új gép, eljárás alkalmazásáról, ám a végeredményj a gyártás- technológia korszerűsége vagy költségeket mérséklő hatása mégis valamennyiünket érint, mert ettől függ, milyen lesz az új, illetve a régi megszokott gyártmány. Világszerte valóságos technikai forradalom zajlik. Nemcsak késztermékek színvonalában, hanem előállításuk módjában is mind jobban éleződik a nemzetközi verseny. Ea nyilvánvalóan következik abból, hogy egyre inkább a gyártási eljárás szabja meg az egyes termékek árát, fogyasztási „elérhetőségét1' exportpiaci versenyképességét stb. A gyártástechnológiai problémák területenként, üzemenként változók. Másképpen jelentkezik az Alkaloidában egy- egy kérdés megoldása és másképpen a Nagyhalász! Kenderüzemben. A megoldás sürgősségét illetően azonban nem lehet vita. Itt is és ott is megoldást kelt keresni. A nagyhalásziak is bizonyára tudják, hogy nemcsak a technológiai folyamatok egy részének gépesítését kell elvégezni, hanem egy régebben gyártott termék — matrac — gyártását is tökéletesíteni. Ezt egyébként sürgeti az is, hogy a hazai piac is más minőségű árut vár. Sajnos tény, hogy sem a Nagyhalászi Kenderüzemben, sem másutt átlagban nem fordítottak kellő figyelmet a technológia tökéletesítésére. Az elmúlt négyöt esztendőben a húszszázalékot sem érte el a technológia tökéletesítése. A technológia ilyen másodlagossá- gát több iparágban az is kifejed, hogy rendszerint hiányzik e témakör külön kutatási-fejlesztési terve és a gyártási eljárások színvonalának emelésében jobbára nem vesznek részt a leghozzáértőbb műszaki emberek. Nem irányulnak következetesen ilyen célokra az üzemek újítási feladattervei sem. Ami az okokat illeti, mindenekelőtt talán arra a szemléletbeli tényezőre kell utalnunk, amely a gyártási eljárásokat kizárólag új beruházásoktól „fentről” jött pénztől teszi függővé. Kétségtelen, hogy sok eljárást nehéz pénz nélkül átszervezni, bár egész sor vállalat példája jelzi, hogy úgynevezett önköltségcsökkentő hitelekből. tehát saját erőből még ilyen feladatok is megoldhatók. A gyártástechnológia azonban számtalan „apróbb”, de hatásukban jelentős üzemi ötletekkel, módszerekkel, esetleg „házon belüli’: újításokkal, találmányokkal vagy a műszaki dokumentációból nyert külföldi tapasztalatok átvételével is korszerűsíthető. Ilyen ötlettel hasznosabbá és keresettebbé lehet tenni a még mindig manufakturálisan gyártott nagyhalászi matracokat. Az Országos Gumiipari Vállalat nyíregyházi gyáregysége az utóbbi időben már több „házi” megoldást produkált. Nem egy, az importból szármaeó anyagot csökkentette. A gazdasági irányelvek új perspektívát adhatnak az üzemek részére a műszaki fejlesztéssel való foglalkozás ter.én is. Ezzel feltétlenül élni kell. A nagyhalásziak problémájának megoldását elsősorban nekik kell sürgetni. Bár segít különféle anyagi feltételek biztosításával az országos vállalat Szegedről is. De kezdeményezésben feltétlen nekik kell élenjárni. Természetesen a „házi” ötletek gyarapítása, a gyártástechnológia magasabb rangra emelése jobb pénzügyi támogatást is feltételez. Célszerűnek látszik például a vállalatok műszaki fejlesztési alapjából meghatározott hányadot ilyen célokra elhatárolni, valamint a technológiák korszerűsítésében résztvevő emberek előre átgondolt feladattervekkel és a teljesítésért járó jutalmakkal jobban ösztönözni e kimagasló teljesítményre. Végh János ARCOK, EMBEREK: Annuska Annuska a megyénkben járt Kárpátontúli Terület szovjet delegációjának ötödik tagja volt A protocol csak annyit említett róla, hogy a Bakti Kutató Intézet brigádvezetője. Talán en sem tudok meg többet ha nem úgy sikerül, hogy Kis- várdáról a mándpki Új Elet Tsz-be egy kocsiban tesz- szük meg az utat. Tuzséron haladtunk át, amikor Nagy Sándor Állam-díjas megyei főkertészünk hátrafordulva magyarázta a minden iránt érdeklődő fiatal asszonynak: — Látod Annuska, itt minden kertben almafa van. Almából építették ezeket a szép új házakat A kérdésekből kitűnt, Annuska nem járatlan a gyü- mölcskertészetben. Mint megtudtam, nem egyszerűen csak brigádvezető, hanem gyümölcskertész agronómus. Kedves közvetlenséggel utunk további részében így beszélt erről: — Hatvanban volt, március 29-én, hogy megismerkedtem a jonatánalmafák- kal. Akkor ültettük a Béke—Barátság kertet Sándor bácsi ott volt Akkor Sándor bácsi, hogy úgymondjam kicsit szidott engem. — Mert nem úgy csináltad az ültetést, ahogy kellett — Dehogynem. Ml akartuk jól csinálni, csak még nem tudtuk. Most már tud. juk. Ahogy akkor mondta Sándor bácsi, most úgy gondozzuk a fákat. Már olyan szépek, hogy almát is teremnek, Egy-egy fa 30— 40 kilót Annuskáből áradt a sző. Rajongással beszélt a gondjaira bízott 86 hektáros kertről. Nemcsak az volt az érdekes, ahogy tört ma-: gyarsággal mondanivalójához a megfelelő szavakat kereste, de inkább az, amit a szavakból összerakott. — Amikor ültettük a Barátság kertet, nálunk nem hittek benne az emberek. Azért nem, mert a fákat a leghitványabb földbe tettük. A fák szépek és most már az emberek is hisznek. Már ettek almát. És jönnek Odesszából, Krímből, Lem- bergből a szakemberek, mert ők is jonatánalmát akarnak termelni. De látogatnak hozzánk mások is. Vendégek, pionírok. Pioníroknak kedvenc tartózkodási helyük a Barátság kert. Annuskának, mint mondta, a kert mindene. Bevallotta gyerekkorától kedveli a fákat. Apja erdész volt. Arról nem is álmodott, hogy gyümölcskertész lesz, mert ha nincs a jonatán és nem buzdítja őt olyan nagyon Sándor bácsi, talán ő is apja mesterségét választja. — Sándor bácsi a tanító mesterem, — mondja — de azért iskolában is tanulok. A technikumot Munkácson végeztem, most a lembergi egyetem ötödéves hallgatója vagyok. A gyümölcsös, a tanulás mindkettő időt, türelmet, figyelmet és sok önfegyelmet kíván. Mi jut akkor a családnak? Annuskának három gyereke van, két fiú és egy lány. — Jut a családra is Idő, jól osztom be. Csak a Pétiké fiam zúgolódik néha, azt szeretné, ha mindig mellette lennék. De az almát nagyon szereti. Akkor megbékül, ha érik a gyümölcs és viszek haza neki belőle. Seres Ernő Téfeva FIATAL LÁNYOK várakoznak a nyitott ajtó mögött. A szobában lévő íróasztalnál két idősebb nő Ül, szemben velük egy férfi. A lányok nevetgélnek, beszélgetnek. Kezükben fehér lap és a személyi igazolványuk. A szobából kijövök a folyosón megvárják társaikat. Az írógép odabent szakadatlanul kattog. Munkásfelvétel van a Nyírházi Konzervgyárban. A lányok a gyár ebédlője előtti ruhatárban várakoznak. — Kettőkor kezdődik a műszak, most már nem érdemes elmenni. — Szeretnék írni magukról az újságba. Lehet? kezek ÖSSZENÉZNEK, NEVETNEK. A nevetésben benne van az igen. Legtöbbjük most kezd dolgozni. Nyáron fejezték be az iskolát. Továbbtanulás? Van akit nem vettek fel és most ezért helyezkedik el, van aki csak két hónapos szerződést kötött, ősztől az egyik fővárosi ápolónőképző iskolában készül eljövendő pályájára. Sokan nem is akartak továbbtanulni. Az érettségi, vagy éppen a nyolc általános után most a gyárban látják további életcéljukat. A folyosón fehér köpenynyel kezűkben, hónuk alatt gumicsizmával indulnak el néhányan az öltöző felé — Nem félnek a gyártól? — Furcsa ez a nagy gyár, Esze Tamás „unokái“ üdülnek Szövetkezeti parasztok között Hajdúszoboszlón „BEREGI PIHENŐ”. Pályázat útján kapta a nevét a takaros villaszerű üdülő tulajdonosaitól, a tarpai Győzelem Tsz tagjaitól. Ott áll Hajdúszoboszlón, a Deák Ferenc utca 4/a alatt. Benne Rákóczi fejedelem mezítlábas tábornokának, Esze Tamásnak a népe üdül. Amikor a nyujdíjas Szűcs Károlyné megpillantja az eső elől hirtelen menekülő ajtót nyitó Faggyas Jenőt, a tsz elnökét és nyomában Szűcs Lászlót, a párttitkárt, meglepődik. — Hát ti, honnan poty- tyantatok ide ilyen hirtelen — kérdi. — Látogatóba jöttünk — válaszolja az elnök. Az idén kétszázan Kinn zuhog. Az ebédlőben telepszünk asztal mellé. Körülfogják az öregek a párttitkárt és az elnököt Szűcs néni a férjével üdül. Egy másik öreg parasztasszonyt a lánya kísérte el. ők a százhuszadik üdülők ez évben. — Kétszázig el tudunk jutni ebben az idényben — jegyzi meg az elnök. — Már újabb harminc jelentkező van otthon — újságolja. — El kell osztani. — Voltak-e már üdülni? — kérdem Szűcs bácsit — Hogyne. —■ Mikor? — Tavaly. — Hol? azt tervezzük, hogy az udvaron kempingsátrat is állítunk. Nyugdíjasok és fiatalok Erre aztán nagy az öröm a fiatalok között Sajnálkoznak, miért nem később jöttek. Itt üdül egy lánybrigád is. — Csak a fiúkat hagytuk otthon — mondja nevetve Esze Erzsébet. De így is jól érzik magukat a lányok: Kovács Mária, Illés Gizella, Rózsa Mar§it, Mile Ilona és Molnár Ágnes. Csak az időjárásra bosszúsak. Nem mehetnek napozni, fürdeni, marad az esti tánc. — Ők már a cukorrépa sarabolásakor bejelentették az igényüket — jegyzi meg az elnök. Ezek a fiatalok tsz-tagok gyerekei. — De azért mi is kaptunk 3—300 forintét — szólal meg Kovács Mária. — Van még belőle? — így az elnök. — Van — válaszolják kórusban és nevetnek. — Mert a párttitkár elvtárs nagy zsebbel jött — jegyzi meg Faggyas Jenő, az elnök. — Akkor inkább azt mondjuk nincs — mondják többen is. Jó ízű kacagás. Aztán panaszkodnak, hogy este 10-re haza kell jönniök, holott a tánc fél kilenckor kezdődik. — Mikor jó! erezné magát az ember, akkor kell búcsúzni — szól valamelyik. Vigyáznak a nyugdíjasok a fiatalokra. Ezt ők nyűgnek érzik. — Otthon sem megyek haza este tízre, ha táncolni akarok — méltatlankodik az egyik lány. Az elnök és a párttitkár belátja, igazuk van a fiataloknak. S különben is, a tarpaiak üdülőjének a gondnoka özvegy Nagy Vincéné nyugdíjas pedagógus, aki 27 esztendeig tanított Tarpán, hozzá jártak az iskolába ezeknek a lányoknak az anyjuk is. Nagyon vigyáz rájuk. S nagy az öröm, amikor engedélyezik a kimaradást éjfélig. Csend és rend — Csak a rendet, csendet és fegyelmet megtartani lányok — figyelmezteti őket a párttitkár. — Ügy, hogy ne zavarják az öregei* nyugalmát. Rohamosan szállnak a napok. Hétnapos a beutalás. S alig két napjuk van még. Aztán várja) őket otthon a munka. — Haza is visznek bennünket elnök elvtárs? — kérdi egyikük. — Haza. Amikor a fát szállítja majd a kocsi, titeket hazahoz .,. Nem útiköltségre adta a tsz az üdülési pénzt. Nem igaz?! — nyugtatja őket. Esze Tamás „unokái” saját üdülőjükben pihennek. Farkas Kálmán — Itt... Mindig Itt,:: A szoba díjtalan, még üdülési pénzt is kapunk, 200 forintot, csak pihenjünk. Ezt határozta a közgyűlés — magyarázza az öreg. A tarpai Győzelem 1964 júliusában vásárolta az épületet 140 000 forintért. Szépen berendezték. A másik szobában rádió szól. — Mióta az üdülő megvan 40 000 forintot adtunk Lakás, kórház, iskola Megkezdik a sóstói szociális otthon építését tagjainknak üdülés' segélyre — számol Faggyas Jenő. — Télére a gázt is be akarjuk vezettetni. Már megrendeltük a Hajdúszoboszlói Gázmüvektől. Van nyári konyha, a tsz biztosítja a tüzelőt, csináltak szalonnasütő helyet, az udvart beültették szilvafákkal. Igazi otthoni környezet és hangulat. Csak fel kell pakolni, sonkából, tojásból, tésztából... Itt főznek. Maguknak. — Hűtőszekrényt, tv-ké- szüléket is hozunk még az idén — újságolja Szűcs László, a párttitkár. — S de majd megszokjuk. Azt mondják, hamar meg lehet tanulni azt itteni munkát A SZOMSZÉD ASZTALNÁL munkáslányok várják a két órát. Most érkezett a vonatuk, vámiok kell a műszak kezdésig. — Hogy illeszkednek be az új fiatalok a termelésbe? — Először tétován mozdul a kezük, de van, aki már egy fél óra alatt megtanulja, amit csinálnia kell. Mások meg elbámészkodnak, talán nem is érdekli őket a munka. A terembe fehér köpenyes nő lép be, kezében papirok. — Akiket a főzeléketekhez osztottak be, jöjjenek ide, A VÁRAKOZÓK csoportja megbolydul. Műszakkezdésig már alig van egy óra. És még annyi mindent kell megbeszélni. csépai—* Megyénk több járási székhelyén építenek korszerű, többszintes lakásokat. Már év végére elkészül a mátészalkai 24 lakásos ház 2 millió 200 ezer forintos beruházással. A Nyírbátorija, rási Pártbizottság épülete és a hozzá csatlakozó hat lakás a jövő hónapban lesz kész. Megkezdték a nagy- kállói 9, és a kisvárdai 12 lakásos ház építését is, mindkettő 1967 nyarán készül el. Még nem fogtak hozzá, de 1967 szeptemberére elkészül a nyírbátori 12 lakásos ház is. A járási székhelyek lakásépítésére idén 7 millió 400 eaer forintot fordítanak. Orvosoknak és gyógyszerészeknek építenek lakást több községben a rendelők, illetve a gyógyszertárak mellé. Ev végére készen lesz a tiszaszentmártonl és a nyírgyulaji orvosi rendelő és a hozzá épített lakás. Tiszaszentmártonban 882, Nyírgyulajban 565 ezer forintot fordítanak a községfejlesztésen kívül erre a célra. Ajakon már ebben a hónapban átadják a rende. löt és a lakást. Nyírkárászon a gyógyszertár, Nyír- vasváriban pedig az orvosi rendelő építését kezdték meg. A napokban adták át a kisvardai kórház több mint 2 milliós beruházással épített vastalanító berendezését, Jó ütemben folyik a nyíregyház! kórház bővítése is. A gyermekosztály 150, a fertőző osztály 70 ágyas bővítése — amely 15 millió forintba kerül — január végére készül el. A tanév kezdete előtt meggyorsult az iskolák építése. A baktalórántházi mezőgazdasági szakiskolát és a 120 személyes tanulóotthont a napokban már átadták, jóval határidő előtt. A baktalórántházi létesítményhez hasonló épül — 6 millió 400 ezer forintos beruházással — Tiszaberce. len is, ez augusztus végére készül eL Több községben község- fejlesztési alapból és állatni hozzájárulással építenek iskolákat. Nyíribronyban október közepén készül el az öttantermes iskola a jánkmajtisi hat és a hodászi négytantermes iskola pedig jövő tavasszal. A Nyíregyházán 4,6 millió forintos beruházással épülő tanyai kollégium szintén csak a tanév megkezdése után készül el: november végén fogják átadni. Jó ütemben halad a megye több középületének épí. tése. A 4 milliós beruházással épülő nyírbátori áruházát október végén adják át Ugyancsak Nyírbátorban épül a vastömegcikkipari vállalat szociális épülete. A napokban kezdik meg megyénk egyik legjelentö. sebb építkezését, a csaknem 13 millió forintos sóstói 200 személyes szociális otthon építésének munkáit. (kfl I960, augusztus Z.
