Kelet-Magyarország, 1966. augusztus (23. évfolyam, 181-205. szám)

1966-08-31 / 205. szám

Mikor lesz bekötő út? Ez így nem szálloda örömmel vettük hírét most két éve, hogy több más helységgel együtt, Oros-Nyírjesen is elkészül a bekötő út. Történt is egy, s más ennek megvalósításá­hoz, kimérték az út hosszát és szélességét, s ennek alapján a kijelölések is Leállt egy Nagyhalász valamint Nyíregyháza—Nagyhalász között szétszórt települé­sek lakóinak régi kérését teljesítette az AKÖV, ami­kor május végén kiadott menetrendjében beiktatott egy új járatot, amely na­ponta 20 óra 35 perckor in­dult a nyíregyházi MÁV állomástól Nagyhalászra. Jól „jött” ez a járat mind a dolgozóknak, mind a ta­nuló felnőtteknek és fiata­loknak. Ezt, s egy másik járatot most megszüntette az AKÖV, azzal az indok­lással, hogy nincs kellően megtörténtek. Ennél tovább azonban nem jutott készülő új útunk sorsa. S az azóta eltelt két esztendő alatt, az amúgy is igen rossz álla­potban lévő bekötő út még- inkább járhatatlan lett. Albert Antal Nyír jes tanya buszjárat kihasználva. A másik el­len nincs is kifogásunk, de a 20 óra 35 perckor indu­lóhoz ragaszkodnánk. Egy kis jóindulattal bizonyára tudnak megoldást találni, például más járatok össze­vonásával, illetve megszün­tetésével. A közeli napok­ban megkezdődő új tanév­ben különösen szükségünk volna erre a késői órákban induló autóbuszra. Kérjük az AKÖV illeté­keseit, vegyék figyelembe kívánságunkat. 65 aláírás Nagyhalász Ottmaradt a beteg Negyedmagammal vára­koztam a nyírvasvári autó- buszmegállóban 29-én, hét­főn reggel, a községünkön át, Nyírbátorba közlekedő autóbuszra, amely innen 5 óra 45 perckor indul to­vább. A nyírbátori vasútál­lomáshoz igyekeztünk, a 6 órás nyíregyházi vonathoz. Törött, begipszelt lábbal — amelyre cipőt sem tudok húzni —, bottal a kezem­ben álltam, mindezt jól lát­hatta az érkező busz veze­tője is, ennek ellenére to­vábbrobogott kocsijával. Nem volt mit tenni, el­indultunk gyalog. Bedagadt lábbal érkeztem meg Nyír­bátorba, természetesen a vonatot lekéstük. Egy te­herautó sofőrjének jóindu­latán múlott, hogy késéssel ugyan, de mégis csak be­értem az iskolába, a halasz­tott vizsgára. Egy teljes tanévem forgott kockán, ha elmúlasztom e vizsgát. Ter­mészetesen, erről nem tud­hatott az autóbusz vezető­je, de a botot és a gip­szelt lábamat látta. De így, s hogy ráadásul gyakran előfordul az ilyen eset, már nem tudjuk szó nélkül hagyni. Nagy Kálmán, Nyírvasvári, Vasvári Pál u 41. Encsencs régi óhaja Mint minden évben, aa idei nyárra is megnyilt községünkben az idénynap­közi. A nagy nyári mezőgaz­dasági munkák elvégzésével együtt bezárta kapuit. Pe­dig a kicsinyek szívesen játszottak volna továbbra is együtt. Régi óhaj már községünkben egy állandó napköziotthonos óvoda léte­sítése. A község vezetői már sokat tettek ennek ér­dekében, de a megvalósí­tás még várat magára. Az idénynapközi hasznos működéséről, a záróünnep­ségen kaptunk képet, ami­kor a kicsinyek Gyárfás Magdolna „óvó néni” (még nem az, de erős szándéka, hogy az lesz) vezetésével dallal, verssel bizonyították, mennyi mindent tanultak a röpke két hónap alatt is. Sokat, és odaadóan foglal­kozott a rábízott gyerekek­kel az óvónőjelölt fiatal lány. Nem volt könnyű dol­ga, hiszen sok minden hi­ányzott a felszerelésből, s reggelenként Nyírbátorból hozta az ebédre valót. Ilyen körülmények között is eredményesen vizsgázott hi­vatástudatból. Izsák Győző Encsencs Pályázat Van a nyírbátori földmü- vésszövetkezetnek egy ki­csi szállodája a vasútállo. másnál. Sajnos, jelenlegi állapotában nemigen felel meg a kulturált, higiénikus szállodai követelményeknek. A helyiségek piszkosak, pókháló, szemét mindenütt. Legyek, szúnyogok, hulló vakolat zavarják a vendé­gek álmát. Csak körül kell nézni, s minden arról ta­núskodik, hogy itt a taka­rításra kevés gondot fordí­tanak. Pedig a vendégek itt is éppúgy fizetnek, mint más szállodákban. Joggal kérdezik tehát — mint leg­utóbb a Műszaki Tervező Iroda mérnöke és techniku­sai —, miért nem kapnak hasonló ellátást? Kovács Endre Nyírbátor Gáz helyett ígéret Még 1965 elején meg­kezdte a részjegyek árusí­tását a Nyírbátor és Vidé­ke Körzeti Földművesszö­vetkezet az épülő gázcsere­telep költségeihez. A száz­ötven forintos rész­jegyek eladása ebben az évben is folyt, s közel 100 ezer forint gyűlt össze. Kezdetben arról volt szó, hogy még 1965-ben felépí­tik a telepet. Néhány nap­pal ezelőtt azonban olyan tájékoztatás jelent meg a Kelet-Magyarországban, amely nem jelent számunk­ra megnyugtatást a telep építésével kapcsolatban. Eszerint csak jövő évben kezdik meg az építkezést. Addig pedig járjuk tovább a palackcserélés kálváriáját. Akik két éve befizették a részjegy árát, nem erre számítottak, s az fmsz sem ezt Ígérte nekik. Fügedi Imre Nyírbogát Filmklub Dombrádon Az Ady Endre kultúrott­hon keretében filmklub ölö­kül Dombrádon. A klubot a kisvárdai amatőr filmesek patronálják, s különösen sok segítséget ad Maklári István tanár. A filmesek a megyei művelődési háztál kaptak egy 16 milliméteres filmfel. vevőt. Az a tervük, hogy filmszalagra rögzítik, fel­dolgozzák a Tisza menti emberek népszokásait. Az első film már elké­szült: Súlykolás címmel. Amint a címből is kitűnik, a mosás ősi formáját örökí­tették meg, amely mostaná­ban már alig használatos. Kölcsön felvevögéppelt hiányos felszereléssel dol­gozik a lelkes kis csoport, egyelőre minden anyagi tá­mogatás nélkül. Talán majd eredményeikkel felhívják magukra a figyelmet. Szabó Endre Dombrád Az új tanévre kicsinosítva várja sok száz tanulóját a Mátészalkai Esze Tamás Gimnázium. nevelői állásokra Kovács Tibor fclv. Mátészalka Felkelés Szélesvásznú román film Az Akasztottak erdeje után ismét film készült a klasszikus román író, Liviu Rebreanu egyik regényéből, amelyet Felkelés címmel mutatnak be filmszínhá­zaink. Rebreanu regénye a két világháború közötti ro­mán irodalom egyik reme­ke. A parasztok földért ví­vott harcát örökíti meg, az 1907-es parasztfelkelést. Mircea Muresan, a film rendezője mindvégig hű ma­radt a regény koncepciójá­hoz. Gazdag cselekményü alkotása a század eleji Ro­mániában játszódik. Ez a keserű, megindító, helyen­ként kegyetlen film hitele­sen mutatja meg e tömeg­felkelés spontán és anarchi­kus jellegét. Tömegeket mozgató képei, a román fal­vak életét szépítés nélkül elénk táró cselekményszálak egybefonódnak a főalakok érdekes egyénitésével: bojá­rok, parasztok, más-más be­osztású tisztviselők eleven, lélektanilag elfogadható portréival. Grigore Juga, a fiatal földbirtokos megérkezik ap­ja birtokára. Vele jön ba­rátja, Baloleanu ügyvéd. Mindjárt kezdetben kényte­len végighallgatni az öreg Juga fensőbbségesen kinyi­latkoztatott álláspontját a földjein dolgozó parasztok­kal kapcsolatban. A fiatal­emberek megismerik a nincstelenek elégedetlensé­gét is; elítélik azt a módot, ahogyan az öreg földesúr és bérlői bánnak velük. Érdekes figyelemmel ki­sérni e két ember, a fiatal Juga és barátja pszichológiai alakulását a történet folya­mán. Az előbbi keserű, fá­sult ember lesz, rájön fele­sége kicsapongásaira, meg­ismeri cinikus és romlott természetét. Apjával állan­dó Vitában áll, végül meg­undorodva, elfáradva felköl­tözik a fővárosba. Barátja, Baloleanu ügyvéd egész más embertípus. Liberális gon­dolatai, amelyekkel oly szí­vesen kacérkodik, csak vá­lasztási propaganda. Erre elég hamar rádöbbenünk. Amikor kinevezik elöljáró­nak Juga falujába, már más hangot üt meg. A fel­kelés hivatalos elfojtását pedig a legnagyobb hideg­vérrel irányítja. A hadsereg és a lázadók döntő összecsapásakor el­sőként Petre — a parasztok vezetője — esik el. össze­szorított öklével beletúr a földbe, amelyért életét ál­dozta. öccse panaszosan hí­vó szavát már nem hallhat­ja meg. Ö az a Petre, aki­nek beteg anyja belehal az éhezésbe, szerelmesét meg­erőszakolja a bérlő fia, s az öreg Juga méltatlannak ..találja arra, hogy földjéből eladjon neki pár holdat. A felkelés kitörésekor elvállal­ja a falu parasztjainak ve­zetését; amikor Nadina, Grigore Juga léha és kacér felesége menekülni próbál, Petre utána ered, eléri, s bosszút áll a rajta elköve­tett gazságokért. Az ÉM. Hajdú-Bihar megyei Állami Építőipari Vállalat felvételre keres gyakorlattal rendelkező ács, vasbetonszerelő, épületlakatos szakmunkásokat, vala­mint kubikosokat és segédmunkásokat. Jelentkezés a vállalat munkaerőgazdálkodásán Debrecen, Beloi­annisz u. 2—4 sz. Munkásszálló és főétkezés bizto­sítva. Vidéki munkavállalóknak tanácsi igazolás szük­séges. (D. 122558) A Baktalőrántházi Járási Tanács VB művelődésügyi osz­tálya pályázatot hirdet az alábbi állásokra: 1. Az apagyi általános iskolához 1 tanítói állásra. 3. A laskodi általános iskolához 3 tanítói állásra, (szolgálati szobát biztosítunk). 3. A nyíribronyi általános iskolához 1 magyar-történe­lem szakos tanári állásra. 4. A nyírjákói általános iskolához í tanítói és 1 bio­lógia-kémia szakos tanári állásra. (Lehetőleg házaspár, októberben szolgálati lakást biztosítunk.) 5. A vajai általános iskolához 1 tanítói állásra. A pályázatokat a fenti művelődésügyi osztályhoz a köz­zétételtől számított 15 napon belül kell beadni. (277) KUBIKOSOKAT Nyíregyházán és körzetében lévő munkahelyeire felvesz az É. M. Szabolcs megyei Állami Építőipari Vállalat Nyíregyháza Toldi utca 3 sz. Munkásszállás, üzemi étkezés biztosítva Jelentkezés: a vállalat munkaügyi osztályán és Fehér­gyarmat téglagyár építkezésen. Amikor laza az ellenőrzés Néhány tapasztalat a záhonyi vasúti bűnügyekből A záhonyi MÁV csomó­pont vezetőinek hosszú idő óta problémát okoznak a sorozatos vagondézsmálások. Itt bonyolódik le az ország külkereskedelmének jelentős része. A Záhonyon keresztül menő vagonok kipakolása, illetőleg várakozása során akadnak olyanok is, akik kihasználva az ellenőrzés la­zaságát, a munka túlfeszi- tettségét, vagondézsmáláso­kat követnek el. Ezek a magukról megfeledkezett MÁV-dolgozók, mit sem tö­rődnek azzal, hogy a vago­nokból ellopott áruval, az egyes gépekről levett, vagy letört alkatrészekkel a nép­gazdaságnak tetemes kárt okoznak. Néhány évvel ez­előtt is fordult elő a záhonyi állomáson egy-egy nagyobb dézsmálás, miértis az elkö­vetők megfelelő súlyú sza­badságvesztés büntetésben részesültek. Ml történt azó­ta Záhonyban? Egy ideig vagonfosztoga­tások nem történtek, de ez a kedvező helyzet csak egy ideig volt tartós. 1964 év őszétől Lénárt János ajaki lakos, Eszenyi Tibor és Mi- kó Zoltán munkatársakkal, az éjszakai órákban rakodás során kihasználva a laza ellenőrzést, az átpakolásra kerülő gépkocsikat feltörtén és azokról szerszámokat, al­katrészeket loptak el. Ter­mészetesen olyan alkatré­szeket is elloptak, ami egyébként igen értékes a gépkocsin, de ők maguk ér­tékesíteni nem tudták és mint hasznavehetetlen dol­got eldobták. Az egyik alka­lommal például hat sárvédö gumit loptak el. Egy má­sik alkalommal irányjelző­táblát. Sorozatosan loptáic az ajtókulcsokat, gyújtás­kapcsolót. Ezenkívül szíve­sen vettek részt olyan va­gonok feltörésében, amely­ben szeszes italt szállítottak. Nagy előszeretettel vettek részt az édességet, élelmi­szert szállító vagonok feltö­résében is. Az egyik esetben 10 kiló karamellát loptak el, rá néhány napra kilenc kilót. Az ellopott italfélesé­get hazavitték lakásukra és elfogyasztották. Kedvenc tárgyuk volt még a vagoh- fosztogatások során a mű­bőrtáska, a különböző vil­láskulcsok, csavarhúzók és minden olyan használati tárgy, ami a vagonokban feltalálható volt, függetlenül attól, hogy azokra szüksé­gük volt-e, vagy sem. A bíróság terhelteket sze­mélyenként két évi szabad­ságvesztésre ítélte. Havasi János és társai 1965 év nyarán az élelmi­szer átrakásban dolgoztak A külföldről érkező és Mis­kolcra irányított vagon bői vajat loptak el, s az ellopott vajat maguk között elosztot­ták. 1965 júliusában a szovjet vajküldeményt dézs­málták meg. Az ellopott va­jat maguk között szétosztot­ták, s részben elfogyasztot­ták, részben pedig tovább értékesítették. A bíróság terhelteket 4—2 és 1 hónapi szabadságvesz­tésre ítélte, mivel az oko­zott kár viszonylag csekély volt Ignéczi Sándor és Pajtás Miklós 1964 év őszétől foly­tatják a vagondézsmáláso­kat. Bár ők a rakodási munkálatokban nem vesz­nek részt közvetlenül, de mint MÁV kocsirendezők beosztásukat kihasználva követtek el folyamatosan vagonfeltöréseket. Paradi- csomkonzerveket, rumot, kö­telet, fenyődeszkát és min­dent, amihez hozzáfértek el­loptak. Az ellopott dolgokat az öltözőszekrényben elrej­tették, majd hazavitték. No. ha jó fizetésük volt, már nem tudtak megállni a lej­tőn, tovább dészmálták a vagonokat, különös előszere­tettel a borszállítmányokat, ezért az utóbbi két személy a napokban fog felelni a bíróság előtt tettükért. Ezek a bűncselekmények nem csupán a társadalmi tulajdont, de külkereskedel­mi érdekeinket, exportcé­geink, s a MÁV tekintélyét is veszélyeztetik. Megelő­zésükhöz elsőrendűen fontos növelni az ellenőrzést. Dr. Bartha Lászlé ügyész, Kisvárda

Next

/
Thumbnails
Contents