Kelet-Magyarország, 1966. augusztus (23. évfolyam, 181-205. szám)

1966-08-04 / 183. szám

Iker fogai mák W cgyveiieii az egész község javára Az ókoritól tsz pártszervezete a közösért Gazdasági vezetőkkel be­szélgetve eléggé általános tapasztalat: a gazdaságirá­nyítási rendszer reformjával kapcsolatban csak szigorú értelemben vett gazdasági kérdésekről, kategóriákról hallunk. Árról, ösztönzők­ről, értéktörvényről, a piac nagyobb szabadságáról, kockázatról, érdekeltségről igen gyakran beszélünk — ez nem is hiba —, ám nem vizsgáljuk eléggé azokat a szálakat, amelyek az áru termelésével, értékesítésével összefüggő folyamatokat a társadalmi-politikai élet egészével összekötik. Más szóval: érdemes alaposab­ban kutatni, milyen hatás­sal lesz a szocialista demok­rácia fejlődésére a gazda­ságirányítási rendszer re­formja. Mert — más össze­függésekről most nem be­szélve — a reform nagy politikai haszna-jelentősége ebben van. Bizonyos, hogy az erősen centralizált, központilag irá­nyított gazdaság kedvezőt­lenül, a sokoldalúbb önren­delkezési jogot, nagyobb cselekvési szabadságot adó új mechanizmus viszont serkentően, éltetőén hat a szocialista demokráciára. A demokrácia különféle fó­rumait már megteremtettük. Gyűlés, tanácskozás, tár­sadalmi szervezet, ahol véleményt lehet mondani, ahol megvitathatók a köz­élet ügyei, elégséges — né­ha már fölös — számban vannak. Mit ér azonban a bizottságban, a gyűlésen el­mondott szó, ha a közélet — í ez elkerülhetetlen —■ a gazdaságnak megfelelően centralizált, mintegy folyta­tása a gazdálkodásnak? A magunk gyakorlatából, hét­köznapjainkból tudjuk, hogy míg a gazdaságban vala­mely legegyszerűbb ügy el­döntéséhez főhatósági hoz­zájárulás kell, ugyanúgy az egyes állampolgár is csak mérsékelten szólhat bele közvetlenül a közügyekbe. Márpedig a szocialista de­mokrácia egyik lényeges része, feltétele, hogy az ál­lampolgárok minél több do­logban mondjanak véle­ményt, maguké gyanánt ke­A Kisvárdai Szabó Ktsz-ben és kihelyezett részlegeiben az elmúlt hónapban 60 di­áklány töltötte egyhónapos nyári gyakorlatát. A lányok a Császy László gimnázium és szakközépiskola tanulói, akik 4-\-2-es oktatásban sa­játítják el a szabás-varrás tudományát. A ktsz-ben töl­tött egy hónap sokoldalú képzést biztosított, s ennek eredménye, hogy többen úgy nyilatkoztak: megszerették a szakmát és elhatározták, hogy érettségi után élethi­vatásuknak a szabó szakmát választják. zeljék a közügyeket, sok észrevételük, javaslatuk le­gyen. így válhat csak a közügy azzá, ami a neve, s így kerülhetnek egészen közvetlen kapcsolatba az irányító intézmények az állampolgárok millióival. Bizonyos, hogy a gazda­ságirányítási rendszer re­formja, az új mechanizmus ehhez kedvező hátteret te­remt a gazdaságban. Tar­talmat, hatáskört kapnak olyan szervek, amelyeknek eddig — mert tőlük oly kevéssé függött a döntés — csak formák voltak, s igé­nyelt, ám hiányzó belső lé­nyegük. S ezzel gyakorlati értelmet nyernek azok a jogok, amelyek minden em­bert eddig is megillettek, de gyakorlásuknak útját állta a mindenre kiható centrális irányítás. Természetesen nem válto­zik majd meg minden má­ról holnapra, s nem is kell mindennek megváltoznia: életrendünk alapja ezután is az egyetlen elképzelhető he­lyes elv, felfogás és gya­korlat, a demokratikus centralizmus marad. Csak­hogy az új mechanizmus keretében kialakuló új fel­tételek között — s ez erő­teljesen hat majd a köz­élet minden területére — az eddiginél nagyobb hang­súlyt kap a demokratikus és csak az indokolt határok között szabályoz a centra­lizmus. Mert szabályoznia feltétlen kell, mindig és mindenkor, ahol és ami­kor a nagy és a szűkebb közösség érdekeltségét kell mérni, hogy a döntés min­denkor az összességet szol­gálja a kisebbséggel szem­ben. Igaz viszont az is, hogy a szélesebb, sokolda­lúbb demokratizmus még a központi irányításra, a köz­ponti döntésre is serken­tően hat, megkönnyíti a felelősséggel tartozókat az elhatározásban. Uj, korszerűbb Irányítási rendszer a gazdaságban — kiteljesedettebb demokra­tizmus a közéletben: együvé tartozó, ikerfogalmak. El­végzésre váró, következetes munkánk testesül majd meg benne. U L. A diáklányok munkájáról a kisz dolgozói részéről jó vélemény alakult ki. Külö­nösen Takács Gizellát, Kál­mán Gyöngyit, Kasza Zsu­zsát, Szakács Annát, Sárkö­zi Margitot dicsérik, vélemé­nyük szerint jó szakmunkás lesz belőlük. A lányok vi­szont úgy nyilatkoztak, hogy nagy hasznukra volt a nyári gyakorlat, mert tudásuk alapján szoknyát, blúzt, ru­hát már maguknak varr­nak, ifj. Vincié Péter Kisvárda Hétoldalas intézkedési tervet vitatott meg és ha­gyott jóvá év elején az ököritófülpösi Szamos men­ti Tsz pártszervezete. Kü­lön fejezet foglalkozik a közös gazdaság javát szol­gáló javaslatokkal, észre­vételekkel. Fél év telt el a tervek rögzítése óta. A pártszervezet javasolta Nem kis riadalmat, re­ményvesztést jelentett a tél végi sok vadvíz, ami veszé­lyeztette az őszi vetésű bú­za nagyrészét — emlékez­nek a tsz vezetői. A párt- szervezet javasolta: ásó-, lapátfogásra kell szervezni az embereket, árkokat ás­ni, menteni a veszélyezte­tett területükből amit csak lehet. A búzavetésnek ki­pusztult ugyan egy része, de azt a területet is hasznosít­hatja a szövetkezet mag­kenderrel, napraforgóval. — Sok gondot okozott ed- digj hogy olyan növényfé- lesegek termelését is eről­tették, amelyek a mi tala­junkon nem értek be ide­jében — mondja Szabó Sándor párttitkár. — Most sikerült kivinnünk, hogy 150—150 holdon korábban érő burgonyát és naprafor­gót termelhetünk, jó ered­ménnyel. Azt meg Szécsi Antal tanácselnök, pártvezatőségi tag közli, hogy a kommu­nisták Irányelvét figyelem­be véve, kora tavasszal közel 300 holdat istállótrá­gyáztak a közös határban, csaknem kétszer annyit, mint korábban egy-egy esz­tendőben. Sornyitással ve­tették a burgonyát, hogy ellenőrizni lehessen a kí­vánt tőmennyiséget. Tavaly még 60, idén már 297 hold­ról kaszálnak és gyűjte­nek be vörösherét a szö­vetkezetben, s biztosabbá vált a háztáji jószágtartás is. A kipusztult búzavetés­ből, a vártnál kevesebb al­matermésből eredő veszte­ség pótlására félszáz má­zsával több baromfit érté­kesítenek, mint a múlt esz­tendőben. Eltűnik a fájó pont Nem volt még mérleghiá­nyos a szövetkezet, de a legjobbak között sem emle­gették a mátészalkai járás­ban. Különösen fájó pont­nak számított eddig a tsz- ben a szakemberhiány. Bár évek óta meglehetős gép­parkkal rendelkezik a tsz, a gépek jó kihasználása sok kívánni valót hagyott maga után. Előfordult, hogy egy- egy erőgép másfél holdnyí területet szántott csak na­ponta, csekély hibák miatt is órákat vesztegeltek. Nem teljesítették az őszi mély­szántást, késtek a tavaszi vetésekkel. De szakember után kiáltott a háromszáz holdra gyarapodott gyü­mölcsös is. A szakemberek pedig megfelelő lakás hiá­nya miatt gyorsan tovább­áll tak. — Leszögeztük, hogy végre ebben a kérdésben is határozottan cselekedni kell — magyarázza a párttitkár. — A tsz átépít egy elha­gyott, eddig alig használt kúriát, s két szolgálati la­kás kérdése megoldódik, így vannak már nálunk Varga Lajos és Fekete Ká­roly nős agronómusok. S ahogy a szolgálati lakáshá­lózatot bővítjük, úgy lesz mind több szeptemberünk. Itt akar letelepedni Tóth József gépésztechnikus és Horváth László felsőfokú kertészeti technikumot vég­zett agronómus is. Augusz­Szép formájú épületecske áll a Debreceni és a déli ipar gyűjtő út torkolatában. Az építők a napokban ké­szültek el vele, s ezentúl az ÉM Csőszerelőipari Vállalat (a CSŐSZER) veszi birtoká­ba, hogy a mérőberendezé­seket felszerelje. A épület­nek egyetlen szépséghibája van, még nem bizonyos, hogy szükség lesz rá. Az Országos Kőolaj- és Gázipari Tröszt képviselője szóban úgy nyi­latkozott, hogy nem kell, olcsóbb és egyszerűbb meg­oldást választanak, — de ezt írásban már nem merte. Minden eshetőségre készen elrendelték azonban a sze­relés megkezdését. Innen indultunk el Eölyüs Lajos építésvezetővel, hogy végigjárjuk a város egyik legfontosabb építkezését, a gázvezeték-hálózat munkáit tustól a mi emberünk Tö­möri Péter, a Csenged Já­rási Tanács főagronómusa. Eredményes a szakképzés: a gyümölcstermesztésből 22- en, a növénytermesztésből 20-an végeznek szakmun­kásképző tanfolyamot: szo­cialista brigád idén nyer­te el először a megtisztelő címet a tsz-ben. Növekvő bizalom A termelés ellenőrzését azzal a bevált gyakorlattal látja el a pártszervezet, hogy rendszeresen beszá­moltatja a tsz gazdasági vezetőit. Legutóbb Tóth Zsigmond, a szövetkezet el­nöke számolt be a nyári munkákról a párttaggyűlés előtt A beszámolóhoz több mint tizen szóltak hozzá. S jellemző, hogy milyen cse­kélységnek látszó észrevéte­leket sem hagynak szó nél­kül a kommunisták. Szarka Tamás kifogásolta, hogy egy-egy lófogat másfél hold kapás területet húzatott meg naponta. „Ez kevés. Többet kell törődni a gépi és vegyszeres műveléssel, az gyorsabb és mégis olcsóbb” Nyomban a mérőállomás­nál találkoztunk az első ne­hézséggel: csaknem három kilométer innen a távveze­ték leágazása, de ezen a te­rületen még meg sem kezd­ték a munkát. Az OKGT most keres kivitelezőt de a feladat olyan különleges és nehéz, — a tízatmoszfé- rás csöveket például nyolc hónappal előre kell megren­delni — hogy a helybeliek nem vállalták. A gázvezeték a mérőállo­mástól a fogadóállomásig készen van. Ez a kis, lát­szatra jelentéktelen épület — mely a készülő irodák, műhelyek mögé búvik a te­lepen —, ez lesz a gázellá­tás szíve. Berendezéseit a CSŐSZER készítette volna, de egy külföldi alkatrészt már az idén nem lehetett beszerezni. Erre a hajduszo- boszlóiak átvállalták a fela­datot és most saját készíté­sű berendezéseikkel végzik a munkát Mindössze néhány nap van hátra, s készen lesz. De lényegileg ők biz­tosították, hogy a gáz már az idén eljusson a lakossághoz. Motoron indulunk a veze­ték mellett. A telep közelé­ben egy kis szakasz még hi­ányzik; a vásárosnaményi vasút és az úttest alatt kell majd átfúrni. De a védőcsö­vek már ott állnak beépí­tésre készen. A Móricz Zsigmond és a Toldi utcán már mindenütt az árokban fekszik a főnyomó­cső. Az árkot még sehol sem takarták be, de ennek indoka — a szürkésfehér acél­csövek ott állnak a földhal­mok mellett— ezekben az árkokban fut majd a lakos­ság ellátását biztosító, kis­nyomású vezeték is. A Toldi utca és aVasgyár utca közötti szakaszon em­bereket találunk. A fűszer­bolt előtt hárman ülnek a csatorna mélyén. — A múlt hónap dereka óta alig kapunk dissusgázt — válaszol a baktalóránt- házi Diriczi Miklós, aki a brigád vezetője. — Most is emiatt állunk. A VAGÉP- nél biztatnak bennünket, de hát- Azzal nem tudunk hegeszteni. Kádár Gábor azt tette szó­vá, hogy a takarmánybeta­karításnál nem volt drót, elmaradt a kazlak lehúzása, s a vihar kárt tesz a ta­karmányban. Negyven kommunista van a tsz-ben, s a pártcsopor­tokat végre sikerült úgy elosztani ebben az évben, hogy minden brigádszerve­zeti egységben (hét ilyen van) dolgozik egy bizalmi. A párvezetőség így minden­ről idejében értesül, is­meri a tényeket, adatokat. A feladatokról, eredmé­nyekről csoportos beszélge­téseket folytatnak a párt­tagok a párton kivüli dol­gozókkal, s az őszinte esz­mecserék növelik a párt- szervezet iránti bizalmat. — Természeteden, maga a pártszervezet, a párttag­ság nem oldhat meg és nem végezhet el mindent. Szükség van a minden be­csületes dolgozóval, veze­tőkkel való egységre. Ezt ápolni, fejleszteni egyik leg­fontosabb feladatunk. Kell ahhoz, hogy irányelvünk maradéktalanul érvényre jusson, az esztendőt a le­hető legjobb eredménnyel zárjuk — foglalta össze a párttitkár a további teen­dők lényegét. ( Asztalos Bálint Mi adogattunk kölcsön — mondja az építésvezető —, de mór a miénk is elfogyott — Legalább két hete el­készülhettünk volna már, — folytatja a brigádvezető. — Néhány körhegesztés hiány­zik, s ha ezt elvégezzük, be lehet temetni az árkokat. A Vasgyár utcán henger sétál a fekete bitumen fö­lött, s ad végre utcaformát a konzervgyár környékének. Lehet, mert itt már betemet­ve húzódik a gázvezeték. A Mező utcán jobb oldalt, az Északi Alközpont távfűtésé­nek letakart vezetéke csat­lakozik a baloldali gázveze­tékhez. Innen már végig ké­szen van a vezeték egészen az alközpont két oldaláig. Az Árok utca mellett most építik a „C” jelű nyomásszabályzó állomást. (A „B” a Petőfi téren ké­szül, az a Déli Alközpontot látja majd el). Tető még nincs a kicsiny épületen, mert a napokban a szobosz- lóiak megkezdik a berende­zések szerelését. íme így halad e fontos. 40 milliós beruházás építése, ötvenegy ember dolgozik rajta, de nem is kell több. Szerződés szerint az építés befejezési határideje 1967. május 10. De ezt módosítot­ták, minden érdekelt szerv vállalta, hogy legalább fél évvel előrehozzák a befeje­zést. Ez valószínű, sikerülni is fog. Csupán a nagynyo­mású vezeték építésének húzódása tűnik aggasztónak. Ha a közeljövőben ezt Is megkezdik — és cső is lesz —, akkor október elején a fogadóállomásra befuthat a kitűnő minőségű román gáz. Ezzel pedig Nyíregyháza Ismét hatalmas lépést tesz a városiasodás, a lakosság egy­re javuló ellátottsága út­ján. Kun István Megszerették a szakmát Huszonöt évvel ezelőtt halt meg Babits Mihály, költő, író, műfordító, a Nyu­gat első nemzedékének egyik nagy egyénisége. Nem sokkal azután hunyt el, hogy Horthy Magyarországa — a nemzetvesztő politika szerint — belesodródott a Szovjetunió elleni rablóhá­borúba. Az idő még méhében rejtette Voronyezst, a Duná­ba hullt hidakat, a gázkam­rákat, a magyar anyák „parttalan, mint az árvíz” sírását. A költő azonban — bár utolsó éveit a testi fáj­dalmak máglyáján töltötte Heine „matrac-sír já”-nál is kegyetlenebb körülmé­nyek között — érezte mind­azt, ami következik, aminek — Horthyék politikájából — következnie kell. Már 1939- ben megírta és kiadta élete nagy művét, a * Jón ás könyvé”-t. S ebben a sajá­tos eposzban — amely Bá­lint Györgyöt Michelangelo próféta-freskóira emlékez­tette — félreérthetetlenül felrajzolta mindazt a ször­nyűséget, amely eljön, ha „a Város nem tér meg”. A „Város” azonban a próféta sokszori felszólítására sem változtatja meg erkölcseit. S bár Jónásnak fáj a szíve „Nlnivé”-ért — amelyhez sok minden kötötte — fel­ismeri, hogy nem kerülhető el „a szörnyű Város” buká­sa, s most már újabb városok születéséért imádkozik. Nemcsak a Michelangelo-i hasonlata találó Bálint Györgynek. Igaza volt ab­ban is, amikor „Jónás pél­dája” című jegyzetét így fejezte be: „Költő és próféta programja ltji9-ben nem le­het tisztább és merészebb. Bölcs és heroikus fénye va­kítóan hatol át a hanyatló esztendő gyanús félhomá­lyán.” Babits saját életműve leg­fényesebb lapjaihoz nyúlt vissza — a „Fortissimo”-hoz, a „Húsvét előtt”-höz, a „Nyugat” indulásának „gyö­nyörű merészségé”-hez — amikor, felülemelkedve „mindent megértő” állítóla­gos „bölcsesség”-en, megírta a magyar antifasizmus nagy hitvallását. Babits, a huszas évek és a harmincas évek eleje számára többféle megalkuvást is jelentő kor­szakai után, eljutott oda, hogy ne értse meg a népe — és a népek — számára vég­veszedelmet jelentő fasiz­must és ne bocsásson meg azoknak, akik szűkös érde­keik védelmében tűrik, hogy Hitler Magyarországot fe­nyegesse. „Súly alatt nő a pálma”... Babits vádló pá­tosza talán azért is kapott oly szárnyalóan magas ren­dű kifejezést a nagyszerű költeményben, mert a „Jó­nás könyve” nemcsak a fa­sizmus, a háborús agresszió, a hódítás nyomása elleni tiltakozás, hanem a költő ebben fel is szabadítja ma­gát a szégyenkezés súlyai alól is. Mert — s ez más késői műveiből is kiderül — bántotta őt, hogy 6, Ady „édes fele”, az első világ­háború szörnyűségei ellen lázító, elcsapott tanár meg­megbékélt (legalábbis kifelé ezt a látszatot keltette) egy olyan renddel, amelyről ne­ki, a szó legjobb értelmében európai műveltségű ember­nek látnia kellett, hogy in- goványra épül. A „Jónás könyve’' nagy jelentősége nem jelenti azt, hogy csak ezt kell figyelem­be venni Babits ellentmon­dásaival együtt is értékes életművéből. A „ próféta­freskó” beteljesítette mind­azt, ami maradandó értékű alkotásai közül, ám azt ugyancsak meg kell látni, hogy Babits már fiatalon is kora egyik legjelentősebb magyar költője volt. Nem volt forradalmár, mint har­costársa Ady, s mint József Attila, kivel rosszízű kon­fliktusokba is keveredett. A néptömegek konkrét jelentő­ségét és történelemformáló lehetőségeit nem ismerte fel igazán. De mindig is több volt, mint csupán csak for­maművész.. Közel maradt az emberekhez akkor is. ha né­ha túlságosan magába for­dult. „Súly alatt nő a pál­ma.” Igen, a tudatosított lel- kiismeretfurdalás is szár­nyakat adott Babitsnak, hogy a fasizmus „győzelmi” korszakában szembeszálljon a barbársággal. De azt se feledjük ezen az évfordu­lón, hogy súlyok alatt nőni — és súlyoktól szabadulni — csak egy olyan pálma tud, amely erős gyökérzettel ka­paszkodik az éltető talajba. A. a Diszpécserszolgálat Csak a nagynyomású szakasz építése húzódik Októberben már gázt szolgáltatnának Nyíregyházának, ha . .. (Babits emiíke. 1966. augusztus 4»

Next

/
Thumbnails
Contents