Kelet-Magyarország, 1966. augusztus (23. évfolyam, 181-205. szám)

1966-08-20 / 197. szám

TUDOMÁNY— TECHNIKA A csillagjóslás alkonya Volt idő, amikor az em­ber azt hitte, hogy a Föld a világegyetem mozdulat­lan központja, az égitestek pe­dig mintegy a Föld felsőbb­rendű tartozékai. Abban a hiedelemben ringatta magát, hogy a Napot, Holdat és a bolygókat isteni akarat mozgatja az égen, részben azért, hogy világítsanak, részben azért, hogy jelez­zék azt, ami a Földön tör­ténik. Az utóbbi feltevésre ala­pozta áltudományos tanait az asztrológia, és a horosz­kópokból akarta „kiolvasni” az egyén testi adottságait, jellemét, sorsát, életének eseményeit. A csillag jósok nem vették tudomásul azt a tényt, hogy az emberi sors meghatározói a Földön találhatók olyan tényezők­ben, melyek az egyre fejlő­dő tudomány eszközeivel fri' árhatók. Statisztikailag sok adat egybevetésével ellenőrizték, hogy az asztrológia szerint azonos születési képletű emberek jellemében, sorsá­ban, életkörülményeiben, testi és lelki adottságaiban mutatkozik-e valamilyen hasonlóság. A vizsgálat tel­jes ellentmondással végző­dött, s ez egymagában is egyértelmű cáfolata a ho­roszkópok létjogosultságá­nak. így süllyedt el az asztrológia a babonák sö­tétségébe. Az asztrológiai szemlélet és a vallásos világnézet kö­zött lényeges hasonlóság mutatkozik. A kereszténységet megelő­zően az asztrológia a vallás része volt, pl. Egyiptomban, Mezopotámiában, ahol a csillagjóslás a papi tenniva­lók körébe tartozott. A ke­reszténység hivatalosan nem adott ugyan helyt az aszt­rológiának, hallgatólagosan azonban megtűrte azt. Pá­pák és fejedelmek jól fize­tett asztrológusok tanácsát kérték ki minden fontos vállalkozásuk előtt. A vallás' szerint végső fokon minden isten akara­tából történik, a világ te­remtése, az emberi lélek eredete, a sors alakulasa stb. Tagadja a természeti törvények uralmát, a min­den „titkot” feltáró tudo­mány illetékességét. Lénye­gében ilyen az asztrológiai szemlélet viszonya is a tu­dományhoz: mindent, ami a Földön történik, valamilyen felsőbbrendű akaratnak tu­lajdonít, amely „az égites­tekből áradó természet felet­ti hatásokban nyilvánul meg.” Ebből következően a világ megismerése fő esz­közének nem a tudományt, hanem a misztikus belső meglátást tartja. y A horoszkópot készítő asztrológusok a születés pillanatára vonatkoztatva „feltérképezik” az égitestek helyzetének vázlatát, ezután a jótékony és kártékony ha­tásúnak kinevezett égitestek egymáshoz és a Földhöz vi­szonyított helyzetéből „ol­vassák ki” a jövőt. A horoszkópszabályok megalkotói a Mars 'bolygót például a kártékonyak közé sorolták, mivé] vöröses szí­nével azt magyarázták, hogy a vérontással, háborúkká!, hóhérokkal, orvosokkal és szakácsokkal van összefüg­gésben. Az esti vagy hajnalcsil­lagként páratlan szépségben tündöklő Vénusz bolygóról már nem voltak ilyen rossz véleménnyel, így a szép és kellemes dolgokra, szere­lemre, szeretetre, művésze­tekre vonatkoztatták. Legtávolabbi bolygónk, a Szaturnusz elmozdulása az égen igen kismértékű. „Ne­hezen mozog, mint az öre­gek” — mondták az asztro­lógusok, s az elgyengülés, betegség, megpróbáltatás jelképévé tették. Anélkül, hogy az összes bolygóhoz fűzött hiedelmet felsorolhatnánk, látható, hogy milyen alapon ítélték meg az asztrológusok a csillagoknak az emberekre gyakorolt hatását. A tu­domány fejlődésével az asztrológia csak annyival lett „korszerűbb”, hogy ál­tudományának szótárát a tényleges tudomány kifeje­zéseivel bővítette ki, így akarván elfogadhatóbb kön­tösbe öltöztetni a badarsá­got. De ahogy nem jesz so­ha tudományos kártyavetés, éppen úgy nem lehet tudo­mányos asztrológia sem. GYEREKEKNEK Vallatják a földet Készül a Magyar Régészeti Topográfia — a tudományág nagyszabású vállalkozása (Tudósítónktól): Amióta megkezdték az utóbbi évtizedek egyik leg­nagyobb szabású természet- tudományi munkáját, a „Magyar Régészeti Topog­ráfia”, a régészeti térkép elkészítését, a kutatók már hozzászoktak a legváratla­nabb fordulatokhoz. A feltárt lelőhelyeken a várt edénymaradványok, cserepek helyett hol régi pénzeket, fegyvereket talál­tak, másutt avarkori föld­vár helyett Árpád-kori kő­épület maradványaira buk­kantak.-- Egyre több ásatás van hazánkban, rengeteg tárgy gyűlik össze az ország mú­zeumaiban, iskoláiban, ma­gánkézben. A szétszórt ada­tokat, leleteket rendszerbe kell foglalni: mit, hol és mikor ástak ki — mondta Torma István, a Magyar Tudományos Akadémia ré­gészeti kutatócsoportjának munkatársa. — Két éve született meg a döntés: El kell készíte­nünk a topográfiát. Felada. tunk három részre oszlik. Tárgyi, irodalmi anyaggyűj­tésre és terepbejárásra. A tárgyi gyűjtés a magyar múzeumok valamennyi le­letének pontos leírással és fényképpel történő leltáro­zását jelenti, az irodalmi anyaggyűjtés magába fog­lalja minden olyan könyv, folyóirat feldolgozását, ame­lyek régészeti lelőhelyekre vonatkozó adatokat tartal­maznak. Sőt, feldolgozunk nyomtatásban meg nem je­lent kéziratokat, múzeumok adattárainak feljegyzéseit, régi térképeket is. A munka legérdekesebb része termé­szetesen az ásatás, a terep- bejárás, hiszen nem egy új, értékes lelőhelyre bukkan­tunk ily módon. Munkánkat a vidéki múzeumoknál közö­sen végezzük, s nagy se­gítséget kapunk az amatőr régészektől, helytörténészek­től, ügybúzgó falusi, tanyai tanítóktól. A cél tehát: felkutatni a magyar föld régészeti lelő­helyeit az őskortól a kö­zépkorig, feljegyezni ezek legfontosabb adatait, rögzí­teni földrajzi helyüket, ké­pet készíteni a jellegzetes leletekről, s mindezt fény­képekkel és térképekkel ellátott kötetekben, az ér­deklődők rendelkezésére bo­csátani. Mindez milyen könnyítést jelent a régészetben és a rokontudományokban dől. gozók, történészek, művé­szettörténészek, valamint az agrár- és technikatörténet­tel foglalkozók számára? Csak egy példát említünk. Ha egy kutató, mondjuk a tihanyi félsziget történetét akarja összeállítani, nem kell külön keresgélnie az adatokat a könyvtárakban, múzeumokban, levéltárak­ban. Hetek, hónapok mun­káját takaríthatja meg, mert a topográfiában a félszi­getre vonatkozó minden fontosabb adatot megtalál. Veszprém megyében kezdték a munkálatokat, s jelenleg Csongrád és Győr- Sopron megyében is folyik a feltérképezés. Jövőre Újabb megyék — köztük Szabolcs-Szatmár — követ­keznek. Van már eredmény, nem is kicsi: a veszprémi járásban eddig 10 lelőhely volt ismeretes a rézkor egyik szakaszából. Ez a te­repbejárások során 68-ra bővült A Balaton északi partján mintegy 1400 üj lelőhelyet térképeztek fel, Zömük ismeretlen volt. A föld nem szívesen be­szél a múltról. Ám ha szak­avatott kézzel, jól vallatják —• megszólal. Torma István és társai, a régészeti topog­ráfia készítői még sok ne­héz feladattal birkóznak meg, míg elkészül ez a bel­földön és külföldön egy­aránt élénk érdeklődéssel várt nagyszabású alkotás. VÍZSZINTES: 1. Megfejtenem. * Küldi a hírt. 11. Felgyalogolnék. 14 Mutató névmás. (+’) 16. ABN. 17 Alá. 18. Pakol. 18, Megfej­tendő, 20. Tova. 22. Talán. 23. Azonos mássalhangzók. 24. Az italkimérő. 26 NF. 27. Tuba be­tűi keverve. 28 Benedek ..., hires meseiró. 30. Lármás. 33 Bodri betűi keverve. 23. EDAR. 36. Járom. 38. Kacsa németül 39. Rajztinta. 40. ízletes gyü­mölcs jelzője. 42. Tőazámnév, 43 Megfejtendő. FÜGGŐLEGES: 2. LF. 3. Szignál. 4. Igekfltő. 5. N + száz kilő. 6. Megfejten­dő. 7. Cink vegyjele. 9. Azonos betűk. 10 Házas nő. 12. Kutya. 13. Feltaláló. 15. Lárma. 17, Ipari rostnövény. 19. ACUS. 21. Lóránt beceneve. 24. Névelővel, szeszes ital. as. Sérülése. 27. VIsz­aza: névelővel, tejtermék. 29. Női hajviselet. 31. Tromf. 82. Perzsel. 34. Ossze-vlsaza írt Ml 36. Költő. 37. ATM. 40. Disz, 4L Morse-jel, Megfejtendő: vízszintes 1, 18. 43 és függőleges 0. Csiri-biri... Csiri-biri bom-bom, De nagy az én gondom! Volt három szép bogaram, S mind a három odavan. Csiri-biri Bom-bom, Ezért nagy a Gondom! Kakas Karcsi Nézzétek csak gyerekek. Ezt a kakasgyereket! Milyen kényes, Milyen morcos, Milyen mérges, Milyen borzos, S ni! — véres a taréja, Hogy csípje meg a héja... Állandóan kötekedik, Zsörtölődik, Verekedik, Bátorságát fitogtatja, A kicsiket kioktatja, Hencegő és büszke, kevély, Pedig de csúnya így szegény! Pfuj, te rémes, Csupa véres, Puiykamérges Kiskakas! Krecsmáry László KERESZTREJTVÉNY Alaptörvényünk a szocialista alkotmány ezt biztosítja. Bekül­dendő sorrendben: vízsz. 1, függ. 12, vízsz. 47, függ. 13, vizsz. 30. VÍZSZINTES: 12. Rossz szellemű. 13. n* végezték ki a 13 tábornokot 1849-ben. 14. Nigériai helység a Benue folyó mentén. 15. Ital­bolti alkalmazott teszi. 16. Ke­reskedelmi kifejezés. 17, Szín. 18. Régi rendőri rang. 19. Rajz­eszköz. 20 GOO. 21. Ez is sze­rencsejáték (két szó). 22. vene­zuelai település. 23. OOOO. 24. Téli csapadék. 25, YCS. 26. Bicskával, dolgozik. 27. Ritka férfinév. 29. „Végtelen” farkas­csorda. 32. Egy bizonyos súlyra, 33.Román pénz. 34. IUI. 35. In­diai település. 36. Hegycsúcs Ju­goszláviában (717 m). 38. Mező- gazdasági eszköz, két ékfölös­leggel. 39. Jura kevert betűi. 40. Álarc. 41. Munkaeszköz névelő­vel. 42. Csendes-óceáni sziget, (Mikronézia). 43. Favágóeszköz. 45 Véredénye. 46. Kétjegyű mássalhangzó. 50. Ekés kozme­tikai márka volt. 52, Sokan ve­szik. FÜGGŐLEGES: 2. A római birodalom katonai egységei voltak 3. Éktelenül cso­dálkozó!! 4 Régi falusi megszó­lítás. 5. ON A. 6. Téli sportesz­köz. 7. Ingyen. 8. Ilyen oldal is van. 9 Tartozik. 10. Labda & hálóban. 11. Vissza: kétjegyű mássalhangzó. 15. Angol város- központ. 16 Előcsarnok. 18. Vissza: Folyó a Szu-ban. 18. Város Finnországban. 21 A mo­hácsi csata egyik vezéralakja. 22. Hamis, nem igazi. 24. Dom­ború V ellentéte 26. Főzőedény. 27 Hibás készítmény. 28. „Kö­zepén” takar. 29. összetett sza­vak elején és végén: valamit szerető. 30. Fejtámlás hever«, (ékhiány) 31. GabonaRemüek fehérjetartalma, 36. Valamibe vetett hit, meggyőződés. 37. Ba­ranya megyei község. 38. Tűzben elpusztítani. 40. Kevert reuma. 43. BTVÁ. 44 íróeszköz. 48 Kö­tőszó és névelő. 49. Tagadószó. 50. Indulatszó. 51. Fordított sze­mélyes névmás. 53. Ellentétes kötőszó. A megfejtéseket legkésőbb augusztus 29-ig kell beküldeni. CSAK LEVELEZŐLAPON BE­KÜLDÖTT MEGFEJTÉSEKET FOGADUNK EL. Augusztus 7-ei rejtvény pályá­zatunk megfejtése: A gazdag ősi ind kultúrát kö­zelebb hozta a modern európai szellemi kultúrához. Nyertesek: Bányai Jánosné, Cselószki György. Gombos Pál és Hárs Erzsébet nyíregyházi, Szondy Barna beregsurányi, Agárdi Lászlóné kántorjánosl. Kovács Jolán és Tóth Sándorr.é nvírbátorl. Banyák Mihály és Kónya Sándor nyirbogdányi kedves rejtvényfejtőink. A nyereménykönyveket pos­tán elküldtük. Törd a 1fejed Múlt heti megfejtés; — KRÚ­DY GYULA - NYÍREGYHÁZA Könyvjutalom: Bíró Béla MA- tyus. Szabó László Mátészalka! Gulyás Júlia Tiszavasvári. Ingyen lakoma Élt egyszer egy szegény ember. A falu szélén lakott 4s olyan szegény volt, hogy alig tudta megszerezni a mindennapi kenyerét. Tél­víz idején pedig nagyon sokszor fázott, mert széllel bélelt gúnyája nem óvta a hideg ellen. A falu közepén volt egy pecsenyesütő üzlet. Az üzlet tulajdonosa egy dúsgazdag ember volt. Történt egyszer, hogy a szegény ember éppen a pe­csenyesütő üzlet előtt sé­tálgatott. Fiftom sült hús szaga ütötte meg az orrát; gondolta megáll egy kicsit a bolt nyitott ablaka előtt. A pecsenyeillattal ugyan jól nem lakhat, de leg­alább egy kicsit felmeleg­szik. Igen ám, de nem so­káig élvezhette a ritka gyönyörűséget, mert a bolt fukar tulajdonosa hamaro­san ott termett és rákiáltott: — Takarodsz az üzletem elől, te mihaszna. Eleget melegedtél már. Azt hi­szed, én lopom a tüzelőt? •— Már éppen be akarta csuk­ni az ablakot, amikor eszé­be jutott valami. — A pe­csenye illatát pedig fizesd meg! A szegény ember elcso­dálkozott. — Megfizetem, meg bi­zony — mondta és tovább- állt. — El is várom, hogy megfizesd._ Ingyen senki sem lakomázhat. — Jön még a kutyára dér! — gondolta magában a szegény ember. Nem is kellett sokáig várakoznia. Egyszer a gazdag em­ber fával megrakott szeké­ren tért haza az erdőből. Éppen a szegény ember háza elé ért, amikor eltö­rött a kocsi tengelye. Na­gyon hideg volt, a gazdag ember pedig messzi útröl jött és igencsak rázta a hideg. Bekopogtatott a szegény ember házának ab. lakán: —> Nyiss ajtót, hadd me­legedjek meg nálad! A szegény ember kinyi­totta az ablakot és igy szólt: — ö, te vagy as kedves szomszéd? Jaj, mennyire átfáztál. No gyere, mele­gedj meg egy kicsit. A gazdag ember sietős léptekkel indult áz ajtó felé. — Hová szaladsz, kedve* szomszéd? — kérdezte gú­nyosan a szegény ember. — Állj csak közelebb az ab­lakomhoz. — Hát nem engedsz be a házadba? Nyiss ajtót, hisz megvesz az isten hidege — könyörgött tovább a gazdag ember. — Hát hogy képzeled! Még magamnak is kevés ez a kis meleg, én sem ingyen kapom a tüzelőt. Különben már eleget melegedtél. Any. nyit bizonyosan, mint amennyit én jóllaktam a te ablakod előtt. Viszontlátás­ra kedves szomszéd — * ezzel becsapta az ablakot a gazdag ember orra előtt. Tudod- Oeee ... .hogy 1950-ben Almásfü­zitőn épült, fel a magyar alu­míniumgyártás fellegvára, Európa egyik legnagyobb éa legkorszerűbb timföldgyára. .. .hogy az egyes madárfa­jok repülési ideje különbö­ző. A gólyák naponta 200 kilométert is megtesznek, míg a seregélyek csak 35 kilométert. Az énekes ma­darak repülési sebessége 40 és 70 kilométer óránként .. .hogy egy kukoricatő az élete folyamán mintegy 200 liter vizet szív fel ma­gába és párologtat el. Ezt játsszuk : Tejivás — egy „húzásra*6 öntsünk azonos méretű kis üvegekbe pontosan egy­forma mennyiségű tejet. Majd a felső szinttől lejjebb egy bizonyos távolságra ra­gasszunk egy vékony papír­csíkot az üvegre. Feladat: a versenyzőknek egy „húzásra”, anélkül, hogy az üveget elvennék a szájuktól, le kell inniuk a tejet a megjelölt szintig. Az győz, aki a legjobban meg­közelíti a papírcsíkot.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents