Kelet-Magyarország, 1966. augusztus (23. évfolyam, 181-205. szám)

1966-08-03 / 182. szám

Miért rossz a kenyér? A besenyődiek jogos panasza... A kenyér a legfontosabb táplálékunk. Mindezt azon­ban nem veszi figyelembe az a kenyérsütő vállalat, amelyik Tiszaszalka közsé­get kenyérrel látja el. Már hosszú hónapok óta olyan a kenyerünk, hogy még pi­rítva sem igen élvezhető. Csak egy-két jellemző: sü- letlen, nyers, keserű. Ez nemcsak, hogy nem szol­gálja a lakosság érdekeit, de ellentétes a takarékos­ság elvével is. Az élvezhe­tetlen kenyér a szemét­dombra, vagy a disznónak való moslékba kerül. Kár érte. Vajon hol a hiba? Felületesség, gondatlanság, vagy hozzá nem értés ered­ménye a rossz kenyér? Vagy a kenyérsütő üzemek berendezése rossz? Mind­ezekre választ szeretnénk kapni, de leginkább mégis az lenne jó, ha a kenyér minőségén javítanának. Demarcsek Ferenc ált. isk. igazgató Szabolcs-Szatmár megyé­ben 240 postahivatal mű­ködik. Ebből jó néhány kis hivatal, fiókposta nehéz kö­rülmények között végzi munkáját. Ezek között fi­gyelemre méltó a besenyődi postahivatal helyzete. Ugyanis az épület összedü- léssel fenyeget. Télen a he­lyiség fűthetetlen. A legutóbbi esőzések kö­vetkeztében például bokáig érő vízben jártak a hiva­tal dolgozói. A beázás kö­vetkeztében iratok is el­S a tanács? Nincs módjában más he­lyiséget biztosítani. Mit tehet ilyen esetben a postaigazgatóság? Meg­szünteti a besenyődi pos­tát és Levelek községhez csatolja. Ez megoldás? Nem! A több, mint ezer lélek­számú község postahivatal nélkül nehéz helyzetbe ke­iül. Három kilométert kell gyalogolni, ha valaki egy ajánlott levelet, pénzt, cso­magot altar feladni. De Még nem késő Gyakran lehet olvasni gyermekbalesetekről, s a balesetek oka nem egy esetben a vízbefulás. Nem régen Kovács Magdolna országgyűlési képviselővel Gégény községben jártam és bár ott még egyetlen kisgyermek sem fulladt viz- be, a szülők elpanaszolták, hogy a veszély gyermekei­ket is fenyegeti. A Nefe­lejcs utcából ugyanis ál­landóan hordják a földet vájog készítéséhez és a föld kitermelésekor mély kutak, gödrök keletkeznek szinül- tdg vízzel. Vass Lajosné, Sipos Istvánná, Horváth Jánosné, Horváth Gyuláné akik a gödrök közelében laknak sírva mondták el, hogy nem tudnak nyugod­tan naponta munkába men­ni. Ez hetekkel ezelőtt tör­tént és akkor kértük a ta­nácselnököt, hogy intézked­jen. Most, hogy napok óta esik az eső megnéztem tör­tént-e intézkedés a közsé­gi tanács részéről. Kér­déseimre Völgyesi Tivadar tanácselnök azt válaszolta: nincs rá pénzünk, hogy a vizet levezessük. Próbál­tunk társadalmi munkát szervezni, de nem ment. Még nem késő, hogy sür­gősen intézkedjenek. Kocsis Lászlóné Kisvárda Játszótér vagy uszoda ? A nyíregyházi Vörösmarty téri játszóteret gyönyörű­en rendbehozták, valóban a gyerekek paradicsoma lehet­ne, ha a tér rendezésekor a tervezők és építők előrelá­tók és gondoskodtak volna vízlevezetőről is. Mert hiába volt a fáradság, a költségek kifizetése, csak félmunkát végeztek. Ugyanis a jelenlegi nagy esőzések miatt a teret 20— 50 centiméteres, sok eset­ben még ennél is nagyobb mértékű víz borítja. A gyere­kek persze nem igen bán­kódnak, hogy nem rendelte­tésének megfelelően hasz­nálják „birodalmukat”, hi­szen a szülők bosszúságára vidáman fürödnek. Úgy hi­szem nem kell hosszan ma­gyarázni, hogy ez elsősorban a gyerekek egészségére, azonkívül a ruházatra mennyire ártalmas. Tóth Zoltán Vörösmarty ut. 13 sz. A lap megírta, az illetékes válaszol Miért vontatott a propán—bután- gáz bekapcsolás áztak. Mit lehet tenni? Nincs gazdája az épületnek! A tulajdonos, Tarr Ferenc, akitől 16 éve béreli a posta ezt a helyiséget — a pa­naszokra azt mondja, hogy havi 28,70 forintos bérleti díjból nem tudja tataroz- tatni az épületet. Modern a kézbesítés is hallatlan nehézségbe ütközik. Egyetlen megoldás van: Besenyődön, a tanács a postaigazgatósággal egye­temben gondoskodjon ar­ról, hogy a postahivatal új helyiségbe költözhessen. Farkas Pál sötétség A közelmúltban Nagyha­lász legforgalmasabb útvo­nalán nagy fényeerejű hi­ganygőzlámpákkal cserélték ki a hagyományos villany- körtéket. Az új világító- eszköz rövid időn belül a lakosság kedvence lett, mert a több fény, biztonságo­sabb közlekedést tett lehe­tővé. A higanygőzlámpák azonban csak rövid ideig szolgáltattak világosságot. Az utóbbi időben gyakran kell tapogatózva járni az utcán, mert ahol higany­gőzlámpák vannak ott álta­lános a sötét, A hagyomá­nyos izzók a mellékutcák­ban viszont mindenütt ren­dületlenül világítanak. A nagyhalásziak várják a megoldást: vagy szereljék vissza a régi lámpákat, vagy pedig biztosítsák, hogy a higanygőzlámpák ne csak időközönként, de ál­landóan világítsanak. Soros! István Nagyhalász Szabolcsi gyerekek Szegeden Az elmúlt héten húsz sza­bolcsi állami gondozott gye­rek járt tanulmányi kirán­duláson Szegeden. Többsé­gükben olyan középiskolai és ipari tanulók, akik jó tanulmányi eredménnyel zárták a tanévet és magatar­tásuk ellen sem volt pa­nasz. A szegedi kirándulás mondják egy szegedi órás­mester Csury Ferenc készí­tette. Megnézték a Széché­nyi teret, amely 50 ezer négyzetméter nagyságú és Magyarország egyik legszebb tere. Gyönyörködtek a park­ban, a szobrokban, a teret körülvevő utcák műemlék- jellegű épületeiben. Meg­Lapunk több számában megírtuk már, helyt adunk a panaszoknak is, hogy vontatottan halad a propán-butángáz bekapcso­lás. Problémák vannak a gázellátással. Az Országos Kőolaj- és Gázipari Tröszt ezzel kapcsolatos válasza a következő: Az utóbbi hetekben a pro­pán-bután bekapcsolások fo­lyamatosságában kétségtele­nül zavarok mutatkoztak.. Az új fogyasztók kielégítése azonban több vállalat mun­kájától függ és már egy vállalat lemaradása is nehéz­ségeket okoz. így a Kelet- Magyarország által említett nyomásszabályzók hiánya is komoly akadályozójává vált a - bekapcsolásoknak. Ezért az ÁFOR-t nem lehet fele­lőssé tenni, mert még 1965 áprilisában az 1966 év be­kapcsolásokhoz megfelelő mennyiségű nyomáscsökken­tőt rendelt. A MOFÉM —a Központi Döntő Bizottság határozata alapján — a gyártást vállalta negyedéven­ként egyenlő ütemben való szállításra. Sajnos 1966 első fél évben az esedékes meny- nyiségnek csak háromne­gyedrészét gyártotta és szál­lította, így a lemaradás ért­hetően éreztette hatását és lelassította a bekapcsolás tervezett ütemét. Tekintettel a nyomás­csökkentő késedelmes szál­lítása miatt jelentkező nehéz­ségekre az OKGT. Gáz pari Főosztálya az ÁFOR-ral együttesen eljárt a MO- FÉM-nél, ahol a vállalat jegyzőkönyvbe rögzítette, hogy I. féléves lemaradását behozza. A nyomáscsökkentők ké­sedelmes szállításán felül O már meglévő propán-bu­tán fogyasztók kiszolgálásá­ban a töltőkapacitás elégte­lensége okozott átmeneti nehézségeket. A vendéglátó­ipari egységek igényeinek nagyarányú felfutása min­den nyáron komoly gondot jelent, így történt ez most is, s a meglévő öt palack­töltő telep kapacitását a megnövekedett igények meg­haladták. A két új, korszerű töltőállomás — Budaörs és Szajol — üzembe lépése vi­szont az építő vállalatok hi­bájából csak késedelemmel történhet majd meg. A propán-bután kérdést — rendkívül nagy fontosságá­ra való tekintettel — az OKGT állandóan napirenden tartja és folyamatosan in­tézkedik az új bekapcsolá­sok zavartalan ütemének biztosítására, másrészt pe­dig, hogy a már bekapcsolt fogyasztók ellátása állandó legyen. Bese Vilmos Országos Kőolaj- és Gázipari Tröszt vezérigazgatója tehát jutalom volt számukra. A húsz állami gondozott közül 19 még soha nem volt Szegeden, így számukra minden látnivaló a szenzá­ció erejével hatott. Első sétájuk a Dómhoz vezetett. Megnézték a közel száz mé­teres magasságot, két tomyú felső-olaszországi neoromán stílusú fogadalmi templomot és a 10180 orgonasípos szé­kesegyházi orgonát. A sok érdekes látnivaló ellenére a gyerekek kíváncsiságát leg­inkább a szabadtéri előadá­sok kötötték le. Ezekre ké­szültek a legnagyobb izga- loiru%ú. Nem csalódtak. Az ember tragédiájának előadá­sa sokáig emlékezetes lesz számukra. A program a szabadtéri játékot követő napon is zsú­folt volt, de a fiatalok nem törődtek a fáradsággal, csak mindent láthassanak. Na­gyon tetszett a gyerekeknek a Dóm tér zenélő órájának játéka, s a történet arról, hogy a zenélő órát, mint Segít az Állami Biztosító Az elmúlt hónapok, hetek zivataros időjárása sok kárt okozott a megyében, a ter­melőszövetkezetek, egyéni gazdálkodók vagyontárgyai­ban. Július 28-án a nyírbá­tori Kossuth Termelőszövet­kezetben villámcsapás kö­vetkeztében keletkezett tűz és a vihar mintegy félmil­lió forintos kárt okozott. A károk helyreállításához nagy segítséget ad, hogy az Állami Biztosító minden esetben azonnal megkezdi a kártétel felmérését és kifi­zeti a kártalanítási össze­get. A nyírbátori Kossutn Termelőszövetkezet általános vagyonbiztosításra 242 ezer forint díjat fizet, s ha a a bejelentett kárösszeg reá­lisnak bizonyul, akkor en­nek most dupláját kapják vissza. így az elemi csapás nem befolyásolja a tagság jövedelmét. Makai István Nyíregyháza nézték a József Attila tudo­mányegyetem 600 ezer köte­tes könyvtárát, a Móra Fe­renc múzeumot és a Somogyi könyvtárat is. Hajókirándulást tettek a Tiszán a Maros torkolatáig, illetve a jugoszláv határig. A húsz állami gondozott­nak felejthetetlen élmény volt a Szegeden eltöltött egy hét. B. M. Nyíregyháza Úttörők Úttörők foglalták el tiz napra a KISZ-vezetöképzo tábort Sóstón. A megyéből összegyűlt 270 fiúból és lányból őrsvezetők lesznek, vagy a kisdobosok vezetőt. A mindennapos foglalkozá­sokon megtanulják az úttö­rőélet legapróbb csinját- binját, az iskolai őrsi gyű­lésektől a táborozásokig. Ébresztő után gyorsan be­népesül a sok színű pavilo­nok előtti tér, ott végzik a reggeli tornát. A fürdés után rendbe kell rakni a szobákat és már mehetnek is reggelizni. A napi foglal, kozások kilenc órakor kez­dődnek. A sportpálya szélén a fák árnyékában ülnek a gyerekek, készülnek a dél­utáni akadályversenyre. A kilenc raj külön külön ké­szül fel, gyakorolják az át­jelzéseket, sípjeleket. Elő­ször a sípjelek hangzanak el. A rövid és hosszú sip­Névtelen interpelláció — vajai igazságok Levél nyomón a helyszínen „Vaja községben 300 fo­rint községfejlesztési hozzá­járulást fizetnek a dolgozók — ez nem is lenne baj — csak valamit látnának be­lőle. Van a község közepén egy kulturistálló, bár kul- túrháznak hívják, de nem tatarozták, így tönkrement és életveszélyes. Nincs a fiataloknak hol szórakoz­ni..." Erről szól a névtelen le­vél, melynek írója erős sza­vakkal marasztalja el a köz­ség vezetését, kifogásolja az utak, járdák állapotát, a bol­tok számát és egyéb község­beli dolgot. Igaza van-e a névtelen interpellációnak? ★ A helyszínen változatos a kép. Bitumenes utat építe­nek a főutcán, nemsokára ezen járnak a múzeumba érkező vendégek. 45 előtt tizenhárom utcája volt Va­jának, így kapták az aradi vértanuk nevét. Jelenleg 27 utca hálózza be a községet, közülük négynek van beton­járdája, s az idén másfél kilométerrel hosszabbodik a pormentes út A múlt egyik foltja ma még a düledező művelődési otthon, amely valóban mél­tatlanul viseli nevét. De már nem sokáig, a jövő év ele­jén kezdenek hozzá az új művelődési otthon építésé­hez. A 3 millió forintos be­ruházásra, három év óta tartalékolják a községié j- lesztési hozzájárulást. Év végére egymillióra rúg a község pénze. Ehhez jön még a 1,5 milliós OTP hitel, s miután a „pénzügyi kapaci­tás” 80 százaléka együtt lesz, kezdődhet a munka. A vajai emberek szeretik községüket, nemcsak társa­dalmi munkával, hanem anyagi áldozatokkal is hoz­zájárulnak a fejlődéséhez. Négy éve készült el a két­szer nég.vtantermes iskola 3 millió forintos költséggel, melyhez egymilliót a község­fejlesztési hozzájárulásból adott Vaja. Villanyt kapott a Rákóczi tanya, villanyhá­lózatra csak az elmúlt év­ben 600 ezer forintot költöt­tek, ma már a cigányok há­zaiban is villany ég. Persze vannak makacs problémák is, melyekkel ne­hezen tud megbirkózni egy­maga a község vezetősége. Ezek egyike az állomáson túli utcák megmentése a víztől, a sártól. A tervsze­rűtlen építkezés következ­ménye, hogy a község belte­rülete meghaladja a négy kilométert; az 1920—1940-es években keletkezett az állo­máson túli település, mely­nek egy része „katlanszerű”, a víz elvezetése drága alá- csövezéssel, a bitumen út megbontásával volna lehet­séges. Az utcák lakói is se­gíthetnek azonban ideiglene­sen a bajon, társadalmi munkában. A későbbi meg­oldás az lehet, hogy meg­építik a vízelvezető csator­nákat, víztárolókat. Nem ilyen elháríthatatlan akadály állja útját a bolt­hálózat bővítésének. Tényleg huzavona uralkodik az úgy­nevezett Üveges-féle lakás körül. Zsúfoltak a község boltjai, kevés a raktár. Idő­szerű lezárni az fmsz-nek Is az állomás p-/-lletti bolthe­lyiség ügyét. ★ Helyénvaló figyelemmel kísérni mivé változnak a községfejlesztés címén be­fizetett 300 forintok, hogyan lesz belőlük tanterem, mű­velődési otthon, villanyveze­ték. járda, út, sporteltöző, vízlevezető csatorna, tár­sadalmi ösztöndíj. De nem helyénvaló az elfogultság, a cáfolhatatlan tények, a köz­ség fejlődésének semmibe­vétele. Vajén még sok a közös gond. De van egy igazság, amely nemcsak Vaján érvényes, — nem nyújtózkodhatnak to­vább. csak amíg a takaró ér. S a takaró az áldozat­kész vajai emberek révén egyre tovább ér... P. G. Védekezzünk a burgonyavész ellen A Szabolcs-Szatmár me­gyei Növényvédő Állomás felhívja a termelők figyel­mét, hogy megyénkben több helyen fellépett a burgonya legveszedelmesebb betegsé­ge, a burgonyavész, ezért az ellene való permetezést haladéktalanul meg kell kezdeni, ill, tovább keli folytatni a megelőző véde­kezést. A kezelés végrehajt­ható rézoxíklorid tartalmú és rézpótló szerekkel. 0,5 %-os Vitigrán, vagy 0,3 %-os Coprantol, vagy 0,3 %—0,4 %-os Zineb permet­lé használható fel erre a célra. Sikeresen alkalmaz­ható a 0,3 %-os Vitrigán -f- 0,2 %-os Zineb kombiná­ciója is. Kát. holdanként szükséges vízmennyiség 250—300 liter. Célszerű kombináltan el­végezni a burgonyabogár II. nemzedéke és a burgo­nyavész elleni védekezést, mivel a burgonyabogár el­len felhasználható szerek keverhetők az adott gomba­ölő szerekkel. NSvényvédő Állomás Kállóscmjén Sóstón szavakra kórusban válaszol­ják „vigyázz”, „várj itt”, „SOS”. — Nyíl áthúzva mit je­lent? — Rossz utat. — Jó víz? — Háromszög. A negyedik rajban van­nak a vásárosnaményi já­rásból jött fiúk és lányok. Ok is szorgalmasan gyako­rolnak, a délutáni akadály- versenyen legalább úgy akarnak szerepelni, mint a hétfő esti Ki mit tudón. Nyolc díjból hatot a vásá- rosnaményiak vittek el. Az ismerkedési esten is ilyen jót szerepeltek? — A fiúk félősek voltak — árulkodnak a lányok. — A vacsoránál is ilyen félősek vagytok? — Olt nem, azt mind megesszük. — Mi volt tegnap vacso­rára? —■ Petrezselymes burgo­nya pörkölttel. — Es tegnapelőtt? — Tökfőzelék. Az már nem ízlett nekik, meg a borsófőzelék sem — ptri- tanak a fiúkra megint a lányok. A reggelivel egyhangúlag elégedettek. Az ebédet pe­dig gyorsan megeszik, hogy minél hamarább a strandon lehessenek. Délután négyig szabad foglalkozás. Utána közös játékok, vagy verse­nyek. Pénteken este tábor­tűz volt. Szalonnasütés, a műsorban sokan szerepel, tek. Vidámsággal térnek mind­nyájan vissza az iskolákba, hogy ott ők tegyék meg vidámabbá, érdekesebbé a többi úttörő életét. — Szendefy — 1966. augusztus 3.

Next

/
Thumbnails
Contents