Kelet-Magyarország, 1966. július (23. évfolyam, 154-180. szám)

1966-07-15 / 166. szám

A mi hőseink Sokan megírták • már, Itogy például szuronyt sze­gezve, hogyan rohamoz meg egy csapat valamilyen magaslatot, erődöt, vagy harci állást. Látjuk lefest­ve, vagy éppen filmen, amint egy huszár kivont karddal, gyönyörű ruKában száguld meseszép paripá­ján. Esek a regény, vagy filmhősök elegánsan, hó­dítva élnek emlékezetünk­ben, függetlenül attól, hogy milyen csúnya harcot vívnak. Nos, akikről én írok, nem ilyen fess katonák. Nevük sohasem fog beke­rülni a történelembe. Ez idő tájt, ha kimegyünk a határba, szinte minden­felé találkozunk velük. Ha­juk kócos, arcuk olajos, ruhájuk tavottazsírtól sza­gos. Ha az idő megenge­di, éjjel-nappal a vaspa­ripa nyergében ülnek, eset­leg állnak. Mert ilyen is van. Sokszor órákon át kell állva vezetni a gé\\ t, égy-egy ledőlt táblában. És amikor a gép megful­lad, a dob szája tele ma­radt kalásszal. Az amúgy is fáradt vezetőnek kézzel kell forgatni, tépni, cibál- ni az erős szálú gabonát a hengerből. Mindaddig, amíg teljesen ki nem tisz­títja. A mi hőseink ők: a kombájnosok. Nem egy, nem kettő, száz és ezer és mindazok, akik becsülete­sen megvívják harcukat azért, hogy nagyobb darab kenyér kerüljön asztalunk­ra. Falcsik Ferenc Ifjúságunk helyzete, « ®® rr ö jövője Bánóczi Gyula, a KISZ MB első titkára a KISZ Központi Bizottságának legutóbbi üléséről A Kommunista Ifjúsági Szövetség munkájának idő­szerű kérdéseiben foglalt állást szerdai ülésén a KISZ Központi Bizottsága. Az ülé­sen részt vett Bánóczi Gyula elvtárs, a Szabolcs-Szatmár megyei KISZ-bizottság első titkára is. A Központi . Bi­zottság ülésén elhangzottak­ról, a KISZ soron következő tennivalóiról a következő­ket mondta: — A KISZ Központi Bi­zottságának ülése igen nagy jelentőségű, hiszen olyan kérdések szerepeltek napi­rendjén, amellyel az ifjúság gi vezetők és a fiatalok egyaránt foglalkoznak. Ak­kor foglalkozik ezekkel a kérdésekkel, amikor az egész társadalom érdeklődésével találkozik; nagy jelentőségű, mert az anyag tárgyalása egybeesik a IX. pártkong­resszus előkészületeivel. — Pataki László elvtárs, a Központi Bizottság titká­ra tájékoztatót adott a ma­gyar ifjúság Vietnamban járt küldöttségének útjáról, arról, hogy a magyar ifjú­ság ajándékát hogyan fogad­ták vietnami testvéreink. Melegen fogadták a magyar fiatalok szolidaritását, mert mint ahogy a vietnami elv­társak mondották, konkrét tettekben nyilvánul meg, hatékony és gyors. Pataki elvtárs tolmácsolta Ho Si Minh elvtárs üdvözletét a vietnami néppel szolidáris magyar fiataloknak. — A Központi Bizottság ülésén Pataki elvtárs beszá­molója után egységes volt az álláspont: a Vádoljuk az imperializmust akció sikere arra ösztönöz, hogy ezen az úton keressék szervezeteink a politikai munka további fejlesztésének lehetőségét. Ezért határozott úgy a Köz­ponti Bizottság, hogy 1966. második felében vietnami őrségeket kell tartani, ahol le­leplezzük az imperialisták agresszióját és ideológiai di- verzióját, ismertetjük a ma­gyar internacionalisták éle. tét és tetteit, bizonyítjuk a szabadság ellen küzdő vietnami nép legyőzhetet­lenségét. — A Központi Bizottság ülése foglalkozott a KISZ soron következő feladatai, val és ezzel kapcsolatos ál­lásfoglalás-tervezetet ha­gyott jóvá. A dokumentum megállapítja, hogy ifjúsági szövetségünk eredményesen segítette, segíti hazánkban a szocializmus építését, az if. jóság marxista-leninista ne­velését. Ugyanakkor társa­dalmi életünk fejlődése és az ifjúság igénye mind nagyobb követelményeket állít a ma­gyar fiatalok politikai tö­megszervezete elé, s megkí­vánja a KISZ. munkájának további fejlesztését. Ezért a Központi Bizottság nyomaté­kosan aláhúzta, hogy vala­mennyi szervezetünknek kötelessége az ifjúság védel­me és nevelése. Megkövete­li, hogy az ifjúsági szövet­ség valamennyi fórumán kritikusan vizsgálják a fia­talok gondolkodását és ma­gatartását. — A KISZ. Központi Bi­zottsága sürgeti: szerezzenek érvényt annak a miniszter- tanácsi határozatnak, amely kimondja, hogy az újonnan épült lakások 20 százalékát fiatal házasoknak kell adni. Közművesített telkeken, ki­vitelezők és hitelek biztosí­tásával kell fokozottan segí­teni a KISZ. lakásépítési ak­cióját. A falusi ifjúság mun­kalehetőségeinek, a mező- gazdasági szakmunkás és technikusképzés helyzetének és a végzett fiatalok mun­kába állásának vizsgálatát kérte Központi Bizottsá­gunk a Földművelésügyi Minisztériumtól. Javasol­tuk a 'SZOT-nak és a Mun­kaügyi Minisztériumnak; a KISZ-szel közösen vizsgál­ják meg a fiatalok elhe­lyezkedési, bérezési gondjait és 1961. első negyedévében terjesszenek javaslatot a kormány elé. — Az elfogadott dokumen­tum találkozik a Szabolcs megyei ifjúsági vezetők, KISZ-fiatalok, s a megye társadalmának érdeklődésé­vel. Aláhúzza a megyei párt végrehajtó bizottság, a megyei KISZ-bizottság és megyei tanács korábbi határozatait, intézkedéseit, amelyeket éppen a közel­múltban hoztunk a fiatalok érdekében. A Központi Bi­zottság állásfoglalás-terveze­te megyénkben egészen a középszervekig napirendre kerül, megvitatjuk azokat és sajátos viszonyainknak megfelelő határozatokat ho­zunk. A KISZ. Központi Bi­zottságának ülése, vélemé­nyem szerint eredményes volt. amely a mindennapi életben egyre inkább ked­vezően érezteti majd hatá­sát, — fejezte be nyilatkoza­tát Bánóczi Gyula elvtárs. Dragos Gyula Borbély Lajos a Nyíregyházi Asztalosipari Ktsz szak­munkása. Keze alól kiváló minőségű munkát ad ki. Jelen­leg a létesülő KISZÖV műszaki kör klubjának bér end*« ,, zésén dolgozik. Egy új üzem gondjai Az épület homlokzatán még ott a felírat: „Nyírbélteki Malom, épült 1954-ben”. Be­lülről azonban már semmi sem emlékeztet az egykori malomra. Itt alakították ki ugyanis az ország egyetlen mérővessző készítő üzemét. Javában dolgoznak a fűrész­gépek, nyomdagépek, szele­telő berendezések, s napon­ta kétezer mérővessző, vagy közismert néven colostok hagyja el a kis üzemet Meg­rendelés bőven akad, Auszt­ráliába is szállítottak már 16 ezer darabot. Lelkes munkásgárda — Nemcsak az üzem új —, magyarázza Székely Géza üzemvezető, — hanem a negyven tagú kollektíva is. Néhány kivételével vala­mennyien a helyi termelő- szövetkezetben dolgoztak, vagy otthon a háztartásban. Nem kis feladatot jelentett hozzászoktatni őket az üzemhez. Hogy a kis üzem vezető­sége sikerrel oldotta meg a feladatot, azt máris tucatnyi tényező bizonyítja. A dolgo­zók például maguk vezetik a teljesítmény naplót. Egy­szer sem fordult elő, hogy valaki többet írt volna be magának, mint amennyit elvégzett. Szeretnének részt venni szakmai továbbkép­zésen hetente legalább két­szer. Ha egy kis elmaradás van a tervteljesítésben, ké­szek lennének munkaidőn túl, fizetés nélkül is dolgoz­ni. Megszilárdult a munka­fegyelem, hiszen a gépek mellett egy figyelmetlen mozdulat, is 'balesetet okoz­hat — Lelkes kis kollektíva van itt, igyekeznek tudásuk legjavát adni. de szeretné­nek egy kicsivel több támo­gatást kapni. Ebéd csak elvileg Az öltözőszekrények he. lyett egy deszkából összeesz- kábált fogas áll. Arra ag­gatják a ruhát. De nem ez a legnagyobb probléma. Igaz, hogy a dolgozók jelentős része nyírbélteki, de 10—12 ember máshol lakik. Ezek étkeztetése máig sincs meg. oldva — Én például hetente csak egyszer eszem főtt ételt, amikor hazamegyek Mátészalkára a családom­hoz — mondja az üzemveze­tő. — Három hónappal eze­lőtt 96 kiló voltam, most nyolcvannyolc. Hosszas utánjárás eredményeként a helyi szanatóriumból elvi­leg kaphatunk öt adag ebé­det. Hogyan osszam el ezt tíz ember között? írásos en­gedélyt azonban még nem adtak, így maradt minden a régiben. Dolgozóink között van budapesti szakember. Vállalta a vidéket, de arra nem számolt, hogy még ebédet sem kap. Segítsen az fmsz Tehetne valamit az fmsz a dolgozók érdekében. Győr­ieteken is volt hasonló probléma és ott sikerrel megoldották. Jelentkező len­ne bőven, nemcsak az üzem. bői, hanem a község peda­gógusai közül is. Az üzem kollektívája jól dolgozik, meg lehetnek velük elégedve. Az azonban a legelemibb, hogy naponta meleg ételt kapjanak. Jogosan kérik a sürgős se­gítséget. Bogár Ferenc Olvasóink írják: Megbecsült öregek Átadták rendeltetésének Tiszavasváriban az öregek napközi otthonát, ahol húsz idős ember talált barátságos otthonra. Az új szociális intézmény létrehozását a járási tanács egészségügyi osztálya kezdeményezte és a községi tanáccsal karöltve szervezte. Felkeresték a ter­melőszövetkezeteket, s dicsé­retes, hogy az öt tiszavasvá- ri tsz összesen 11 000 forinttal járult hozzá a létesítési költségekhez. Kértek és kap­tak segítséget az Alkaloida Vegyészeti Gyártól, a gépja­vító állomástól, az iparita- nuló-intézettől, a vegyes­ipari ktsz-től, és a földmű- vessző vetkezettől is, ezek az intézmények berendezési tárgyakat, eszközöket adtak a napközi otthonnak. Ké­nyelmet, gondos ellátást te­remtettek az öregeknek, hogy érezzék társadalmunk megbecsülését. Révész János Tiszavasvári Üzeni a tsz-ben Mérleghiánnyal zárta az elmúlt éveket a dombrádi Vörös Csillag Termelőszö­vetkezet. Ráadásul ebben az esztendőben nagy belvízkár is érte a közös gazdaságot. Sokat töprengett az új elnök és a vezetőség, hogyan le­hetne pótolni a károkat. így jutottak el — a többi között —, egy érdekes kezdeménye­zéshez. Betonblokkok gyár­tására kötöttek bérmunka szerződést a TÜZÉP Válla­lattal. Az új segédüzemág­ban június 9-én kezdték meg a gyártást. Egyelőre csak két embert foglalkoztat­nak itt. Sokan idegenkedtek a tsz-ben a kezdeményezés­től, de ma már sürgetik a szerződés kibővítését. Be­tonblokkok mellett, egyéb betonáruk készítését is vál­lalják. ifj. Vincze Péter Kisvúrda Jó munka a tiszaiöki járásban Ezen a tavaszon hatezer hold, a szántóterület 13—15 százaléka került belvíz alá a tiszaiöki járásban. Ha a víz természetes visszahúzó­dására vártak volna, akkor csak a múlt hónap végén vehették volna művelés alá a földeket. Hatalmas szi­vattyúk segítségével azonban eltávolították a vizet. Időben végeztek a fejtrá­gyázással is, s a gyomos területeken eredményesen alkalmazták a vegyszeres gyomirtást. Még az aratás megkezdése előtt elvégezték a lucerna első és második kaszálását, s megtörtént a vöröshere és a rétek első kaszálása is. Az előző évi­nél lényegesen jobb lesz a takarmányellátottság. A tsz-tagság mindenütt megkapta az előre tervezett előleget, a munkafegyelem is sokat javult. Szabó Alfréd Tlszalök Miért történt? A fekete kendős Fignár Jánosné az első padsorban ült. ölében kiflit majszolga- tott a nagyobbik fiúcska, a harmadikat a szíve alatt hordta. Az asszony sírt, és nem tudta, mihez kezd majd a három gyerekkel ezentúl. A férje felállt, az ő szeme is kivörösödött. A gyilkosok mindig gyávák. Nem látta az asszonyt, sem a gyereket, mint ahogy három hónap­pal ezelőtt sem gondolt rá­juk. ★ Nem voltak sem jő, sem rossz viszonyban. Este együtt ittak a kállósemjéni kocsmában, tréfálkoztak, bil- liárdoztak. — Amikor a férjem a vo­nat megérkezése után nem jön haza, én mindig tu­dom, hogy a kocsmában van — véli Fignár János­né. — Messze jár dolgozni, a fizetés napján rendszerint a kocsmában köt ki, és zár­órakor jön haza. Négy-öt korsó sör és né­mi pálinka „kísérő” után Fignár János megmutatta kését az italbolt vezetőjé­nek: — Meg fogom ölni Kovács Józsefet és a fiát! Az italboltvezető lecsilla­pította, s ezután a kissé ittas Fignár kiment az állo­másra. Itt Kovács János me­rész tréfát gondolt ki elle­ne, eldugta a táskáját. Fig­nár rájött és kést rántott. Sári János tekerte ki a ke­zéből. Ezek után is együtt ment hazafelé Fignár és Kovács, fütyörészve, dalolászva, bé­késen. Útközben találkoztak Kovács Józseffel, aki kor­holta a fiát a kocsmázás miatt. Fignár János az idős emberhez ugrott, megragadta a vállát, mire a fiú — tá­madástól tartva, — pofon- c-apta Fignárt. Fignár János ekkor szó nélkül otthagyta Kovácsé- kat. Közben azonban táskája — melyet Kovács János vitt kerékpárján — ottmaradt. Hogy milyen indulatok dol­goztak a három emberben, akik közül ketten ittasak voltak, azt már nem lehet tudni. Tény, hogy Kovácsék késő este vitték el a táskát Fignár lakására és amikor megérkeztek, durva hangon kiáltottak be: — Fignár jöjjön ki! Mikor a hangot meghal­lotta, Fignárné gyorsan az ágy alá dobta férje keze ügyéből a kisbaltát. Fignár János kivette a kést a ka­bátjából és indult a kapu­hoz. Kinn Kovács János a lábához lökte a táskát, ő pedig indulatosan vonta fe­lelősségre a tiszteletlenség miatt a fiatalembert. Ko­vács János — vajon miért? — csapott az öklével Fignár felé, de nem érte el, Fignár pedig előrántotta kését, és kaszabolni kezdte a fiút. Közben az apa is beavatko­zott, dulakodtak Fignárral, ő pedig csépelt a tőrkésével. A két Kovácsot tizenöt szúrás érte. Nagyjából egy­szerre mentek ki a kapun. A 19 éves fiú pár lépés után összeesett és meghalt. Az apa hazatántorgott, mentő vijjogott vele a kórházba, ahol megmentették az élet­nek. Fignár János bement a lakásba, mint aki jól vé­gezte dolgát, megmosta a kezét, és várVi a rendőröket. Kovács János édesanyja Is fekete kendőben ült a tárgyaláson. Fignár őt sem látta, feleségét sem, mikor elcsattant a két szó: nyolc év. Most 31 éve.s, mire sza­badul korosodó ember lesz már. De nem követte az ügyészt, nem fellebbezett nyomban, úgy látszik: tit­kon jogosnak tartja a bün­tetést. Az anya és a feleség há­tul a padok között nem szóltak egy szót sem, csak sirdogáltak mind a ketten. Sem ők, sem az emberek nem tudták, miért történt mindez. De ha az anyákon múlna, a fiúk sohasem gyil­kolnának és a fiúkat soha­sem ölnék meg. Kun István

Next

/
Thumbnails
Contents