Kelet-Magyarország, 1966. július (23. évfolyam, 154-180. szám)
1966-07-15 / 166. szám
A mi hőseink Sokan megírták • már, Itogy például szuronyt szegezve, hogyan rohamoz meg egy csapat valamilyen magaslatot, erődöt, vagy harci állást. Látjuk lefestve, vagy éppen filmen, amint egy huszár kivont karddal, gyönyörű ruKában száguld meseszép paripáján. Esek a regény, vagy filmhősök elegánsan, hódítva élnek emlékezetünkben, függetlenül attól, hogy milyen csúnya harcot vívnak. Nos, akikről én írok, nem ilyen fess katonák. Nevük sohasem fog bekerülni a történelembe. Ez idő tájt, ha kimegyünk a határba, szinte mindenfelé találkozunk velük. Hajuk kócos, arcuk olajos, ruhájuk tavottazsírtól szagos. Ha az idő megengedi, éjjel-nappal a vasparipa nyergében ülnek, esetleg állnak. Mert ilyen is van. Sokszor órákon át kell állva vezetni a gé\\ t, égy-egy ledőlt táblában. És amikor a gép megfullad, a dob szája tele maradt kalásszal. Az amúgy is fáradt vezetőnek kézzel kell forgatni, tépni, cibál- ni az erős szálú gabonát a hengerből. Mindaddig, amíg teljesen ki nem tisztítja. A mi hőseink ők: a kombájnosok. Nem egy, nem kettő, száz és ezer és mindazok, akik becsületesen megvívják harcukat azért, hogy nagyobb darab kenyér kerüljön asztalunkra. Falcsik Ferenc Ifjúságunk helyzete, « ®® rr ö jövője Bánóczi Gyula, a KISZ MB első titkára a KISZ Központi Bizottságának legutóbbi üléséről A Kommunista Ifjúsági Szövetség munkájának időszerű kérdéseiben foglalt állást szerdai ülésén a KISZ Központi Bizottsága. Az ülésen részt vett Bánóczi Gyula elvtárs, a Szabolcs-Szatmár megyei KISZ-bizottság első titkára is. A Központi . Bizottság ülésén elhangzottakról, a KISZ soron következő tennivalóiról a következőket mondta: — A KISZ Központi Bizottságának ülése igen nagy jelentőségű, hiszen olyan kérdések szerepeltek napirendjén, amellyel az ifjúság gi vezetők és a fiatalok egyaránt foglalkoznak. Akkor foglalkozik ezekkel a kérdésekkel, amikor az egész társadalom érdeklődésével találkozik; nagy jelentőségű, mert az anyag tárgyalása egybeesik a IX. pártkongresszus előkészületeivel. — Pataki László elvtárs, a Központi Bizottság titkára tájékoztatót adott a magyar ifjúság Vietnamban járt küldöttségének útjáról, arról, hogy a magyar ifjúság ajándékát hogyan fogadták vietnami testvéreink. Melegen fogadták a magyar fiatalok szolidaritását, mert mint ahogy a vietnami elvtársak mondották, konkrét tettekben nyilvánul meg, hatékony és gyors. Pataki elvtárs tolmácsolta Ho Si Minh elvtárs üdvözletét a vietnami néppel szolidáris magyar fiataloknak. — A Központi Bizottság ülésén Pataki elvtárs beszámolója után egységes volt az álláspont: a Vádoljuk az imperializmust akció sikere arra ösztönöz, hogy ezen az úton keressék szervezeteink a politikai munka további fejlesztésének lehetőségét. Ezért határozott úgy a Központi Bizottság, hogy 1966. második felében vietnami őrségeket kell tartani, ahol leleplezzük az imperialisták agresszióját és ideológiai di- verzióját, ismertetjük a magyar internacionalisták éle. tét és tetteit, bizonyítjuk a szabadság ellen küzdő vietnami nép legyőzhetetlenségét. — A Központi Bizottság ülése foglalkozott a KISZ soron következő feladatai, val és ezzel kapcsolatos állásfoglalás-tervezetet hagyott jóvá. A dokumentum megállapítja, hogy ifjúsági szövetségünk eredményesen segítette, segíti hazánkban a szocializmus építését, az if. jóság marxista-leninista nevelését. Ugyanakkor társadalmi életünk fejlődése és az ifjúság igénye mind nagyobb követelményeket állít a magyar fiatalok politikai tömegszervezete elé, s megkívánja a KISZ. munkájának további fejlesztését. Ezért a Központi Bizottság nyomatékosan aláhúzta, hogy valamennyi szervezetünknek kötelessége az ifjúság védelme és nevelése. Megköveteli, hogy az ifjúsági szövetség valamennyi fórumán kritikusan vizsgálják a fiatalok gondolkodását és magatartását. — A KISZ. Központi Bizottsága sürgeti: szerezzenek érvényt annak a miniszter- tanácsi határozatnak, amely kimondja, hogy az újonnan épült lakások 20 százalékát fiatal házasoknak kell adni. Közművesített telkeken, kivitelezők és hitelek biztosításával kell fokozottan segíteni a KISZ. lakásépítési akcióját. A falusi ifjúság munkalehetőségeinek, a mező- gazdasági szakmunkás és technikusképzés helyzetének és a végzett fiatalok munkába állásának vizsgálatát kérte Központi Bizottságunk a Földművelésügyi Minisztériumtól. Javasoltuk a 'SZOT-nak és a Munkaügyi Minisztériumnak; a KISZ-szel közösen vizsgálják meg a fiatalok elhelyezkedési, bérezési gondjait és 1961. első negyedévében terjesszenek javaslatot a kormány elé. — Az elfogadott dokumentum találkozik a Szabolcs megyei ifjúsági vezetők, KISZ-fiatalok, s a megye társadalmának érdeklődésével. Aláhúzza a megyei párt végrehajtó bizottság, a megyei KISZ-bizottság és megyei tanács korábbi határozatait, intézkedéseit, amelyeket éppen a közelmúltban hoztunk a fiatalok érdekében. A Központi Bizottság állásfoglalás-tervezete megyénkben egészen a középszervekig napirendre kerül, megvitatjuk azokat és sajátos viszonyainknak megfelelő határozatokat hozunk. A KISZ. Központi Bizottságának ülése, véleményem szerint eredményes volt. amely a mindennapi életben egyre inkább kedvezően érezteti majd hatását, — fejezte be nyilatkozatát Bánóczi Gyula elvtárs. Dragos Gyula Borbély Lajos a Nyíregyházi Asztalosipari Ktsz szakmunkása. Keze alól kiváló minőségű munkát ad ki. Jelenleg a létesülő KISZÖV műszaki kör klubjának bér end*« ,, zésén dolgozik. Egy új üzem gondjai Az épület homlokzatán még ott a felírat: „Nyírbélteki Malom, épült 1954-ben”. Belülről azonban már semmi sem emlékeztet az egykori malomra. Itt alakították ki ugyanis az ország egyetlen mérővessző készítő üzemét. Javában dolgoznak a fűrészgépek, nyomdagépek, szeletelő berendezések, s naponta kétezer mérővessző, vagy közismert néven colostok hagyja el a kis üzemet Megrendelés bőven akad, Ausztráliába is szállítottak már 16 ezer darabot. Lelkes munkásgárda — Nemcsak az üzem új —, magyarázza Székely Géza üzemvezető, — hanem a negyven tagú kollektíva is. Néhány kivételével valamennyien a helyi termelő- szövetkezetben dolgoztak, vagy otthon a háztartásban. Nem kis feladatot jelentett hozzászoktatni őket az üzemhez. Hogy a kis üzem vezetősége sikerrel oldotta meg a feladatot, azt máris tucatnyi tényező bizonyítja. A dolgozók például maguk vezetik a teljesítmény naplót. Egyszer sem fordult elő, hogy valaki többet írt volna be magának, mint amennyit elvégzett. Szeretnének részt venni szakmai továbbképzésen hetente legalább kétszer. Ha egy kis elmaradás van a tervteljesítésben, készek lennének munkaidőn túl, fizetés nélkül is dolgozni. Megszilárdult a munkafegyelem, hiszen a gépek mellett egy figyelmetlen mozdulat, is 'balesetet okozhat — Lelkes kis kollektíva van itt, igyekeznek tudásuk legjavát adni. de szeretnének egy kicsivel több támogatást kapni. Ebéd csak elvileg Az öltözőszekrények he. lyett egy deszkából összeesz- kábált fogas áll. Arra aggatják a ruhát. De nem ez a legnagyobb probléma. Igaz, hogy a dolgozók jelentős része nyírbélteki, de 10—12 ember máshol lakik. Ezek étkeztetése máig sincs meg. oldva — Én például hetente csak egyszer eszem főtt ételt, amikor hazamegyek Mátészalkára a családomhoz — mondja az üzemvezető. — Három hónappal ezelőtt 96 kiló voltam, most nyolcvannyolc. Hosszas utánjárás eredményeként a helyi szanatóriumból elvileg kaphatunk öt adag ebédet. Hogyan osszam el ezt tíz ember között? írásos engedélyt azonban még nem adtak, így maradt minden a régiben. Dolgozóink között van budapesti szakember. Vállalta a vidéket, de arra nem számolt, hogy még ebédet sem kap. Segítsen az fmsz Tehetne valamit az fmsz a dolgozók érdekében. Győrieteken is volt hasonló probléma és ott sikerrel megoldották. Jelentkező lenne bőven, nemcsak az üzem. bői, hanem a község pedagógusai közül is. Az üzem kollektívája jól dolgozik, meg lehetnek velük elégedve. Az azonban a legelemibb, hogy naponta meleg ételt kapjanak. Jogosan kérik a sürgős segítséget. Bogár Ferenc Olvasóink írják: Megbecsült öregek Átadták rendeltetésének Tiszavasváriban az öregek napközi otthonát, ahol húsz idős ember talált barátságos otthonra. Az új szociális intézmény létrehozását a járási tanács egészségügyi osztálya kezdeményezte és a községi tanáccsal karöltve szervezte. Felkeresték a termelőszövetkezeteket, s dicséretes, hogy az öt tiszavasvá- ri tsz összesen 11 000 forinttal járult hozzá a létesítési költségekhez. Kértek és kaptak segítséget az Alkaloida Vegyészeti Gyártól, a gépjavító állomástól, az iparita- nuló-intézettől, a vegyesipari ktsz-től, és a földmű- vessző vetkezettől is, ezek az intézmények berendezési tárgyakat, eszközöket adtak a napközi otthonnak. Kényelmet, gondos ellátást teremtettek az öregeknek, hogy érezzék társadalmunk megbecsülését. Révész János Tiszavasvári Üzeni a tsz-ben Mérleghiánnyal zárta az elmúlt éveket a dombrádi Vörös Csillag Termelőszövetkezet. Ráadásul ebben az esztendőben nagy belvízkár is érte a közös gazdaságot. Sokat töprengett az új elnök és a vezetőség, hogyan lehetne pótolni a károkat. így jutottak el — a többi között —, egy érdekes kezdeményezéshez. Betonblokkok gyártására kötöttek bérmunka szerződést a TÜZÉP Vállalattal. Az új segédüzemágban június 9-én kezdték meg a gyártást. Egyelőre csak két embert foglalkoztatnak itt. Sokan idegenkedtek a tsz-ben a kezdeményezéstől, de ma már sürgetik a szerződés kibővítését. Betonblokkok mellett, egyéb betonáruk készítését is vállalják. ifj. Vincze Péter Kisvúrda Jó munka a tiszaiöki járásban Ezen a tavaszon hatezer hold, a szántóterület 13—15 százaléka került belvíz alá a tiszaiöki járásban. Ha a víz természetes visszahúzódására vártak volna, akkor csak a múlt hónap végén vehették volna művelés alá a földeket. Hatalmas szivattyúk segítségével azonban eltávolították a vizet. Időben végeztek a fejtrágyázással is, s a gyomos területeken eredményesen alkalmazták a vegyszeres gyomirtást. Még az aratás megkezdése előtt elvégezték a lucerna első és második kaszálását, s megtörtént a vöröshere és a rétek első kaszálása is. Az előző évinél lényegesen jobb lesz a takarmányellátottság. A tsz-tagság mindenütt megkapta az előre tervezett előleget, a munkafegyelem is sokat javult. Szabó Alfréd Tlszalök Miért történt? A fekete kendős Fignár Jánosné az első padsorban ült. ölében kiflit majszolga- tott a nagyobbik fiúcska, a harmadikat a szíve alatt hordta. Az asszony sírt, és nem tudta, mihez kezd majd a három gyerekkel ezentúl. A férje felállt, az ő szeme is kivörösödött. A gyilkosok mindig gyávák. Nem látta az asszonyt, sem a gyereket, mint ahogy három hónappal ezelőtt sem gondolt rájuk. ★ Nem voltak sem jő, sem rossz viszonyban. Este együtt ittak a kállósemjéni kocsmában, tréfálkoztak, bil- liárdoztak. — Amikor a férjem a vonat megérkezése után nem jön haza, én mindig tudom, hogy a kocsmában van — véli Fignár Jánosné. — Messze jár dolgozni, a fizetés napján rendszerint a kocsmában köt ki, és zárórakor jön haza. Négy-öt korsó sör és némi pálinka „kísérő” után Fignár János megmutatta kését az italbolt vezetőjének: — Meg fogom ölni Kovács Józsefet és a fiát! Az italboltvezető lecsillapította, s ezután a kissé ittas Fignár kiment az állomásra. Itt Kovács János merész tréfát gondolt ki ellene, eldugta a táskáját. Fignár rájött és kést rántott. Sári János tekerte ki a kezéből. Ezek után is együtt ment hazafelé Fignár és Kovács, fütyörészve, dalolászva, békésen. Útközben találkoztak Kovács Józseffel, aki korholta a fiát a kocsmázás miatt. Fignár János az idős emberhez ugrott, megragadta a vállát, mire a fiú — támadástól tartva, — pofon- c-apta Fignárt. Fignár János ekkor szó nélkül otthagyta Kovácsé- kat. Közben azonban táskája — melyet Kovács János vitt kerékpárján — ottmaradt. Hogy milyen indulatok dolgoztak a három emberben, akik közül ketten ittasak voltak, azt már nem lehet tudni. Tény, hogy Kovácsék késő este vitték el a táskát Fignár lakására és amikor megérkeztek, durva hangon kiáltottak be: — Fignár jöjjön ki! Mikor a hangot meghallotta, Fignárné gyorsan az ágy alá dobta férje keze ügyéből a kisbaltát. Fignár János kivette a kést a kabátjából és indult a kapuhoz. Kinn Kovács János a lábához lökte a táskát, ő pedig indulatosan vonta felelősségre a tiszteletlenség miatt a fiatalembert. Kovács János — vajon miért? — csapott az öklével Fignár felé, de nem érte el, Fignár pedig előrántotta kését, és kaszabolni kezdte a fiút. Közben az apa is beavatkozott, dulakodtak Fignárral, ő pedig csépelt a tőrkésével. A két Kovácsot tizenöt szúrás érte. Nagyjából egyszerre mentek ki a kapun. A 19 éves fiú pár lépés után összeesett és meghalt. Az apa hazatántorgott, mentő vijjogott vele a kórházba, ahol megmentették az életnek. Fignár János bement a lakásba, mint aki jól végezte dolgát, megmosta a kezét, és várVi a rendőröket. Kovács János édesanyja Is fekete kendőben ült a tárgyaláson. Fignár őt sem látta, feleségét sem, mikor elcsattant a két szó: nyolc év. Most 31 éve.s, mire szabadul korosodó ember lesz már. De nem követte az ügyészt, nem fellebbezett nyomban, úgy látszik: titkon jogosnak tartja a büntetést. Az anya és a feleség hátul a padok között nem szóltak egy szót sem, csak sirdogáltak mind a ketten. Sem ők, sem az emberek nem tudták, miért történt mindez. De ha az anyákon múlna, a fiúk sohasem gyilkolnának és a fiúkat sohasem ölnék meg. Kun István
