Kelet-Magyarország, 1966. július (23. évfolyam, 154-180. szám)

1966-07-14 / 165. szám

Uj módszerek a gyakorlatiban Szakemberek tanácskozása a mezőladányi Rákóczi Tsz-ben Megyénk fiataljainak részvételével Épül a 400 kilovoltos villamos távvezeték Az első turnus már megkezdte a munkát A harmadik ötéves terv­ben jelentősen növekszik az ország villamosenergiá-szük- séglete. Az erőművek telje­sítőképességének növekedése ellenére a szükséglet, import­energia nélkül nem elégíthe­tő ki. Az import mennyisé­gét az elmúlt évi 200 mega­wattról 560 megawattra kell növelni, vagyis az egymil- liárd kilowattóra helyett há- rommilliárd kilowattóra vil- lamosenergia-importtal kell számolni. E jelentős mennyiségű vil­lamos energiát a Szovjet­unióbeli burstini erőműben állítják elő és Munkácson keresztül, megyénket is érintve érkezik majd ha­zánkba. A vezeték hossza mintegy félezer kilométert tesz ki, s a hazai szakasz mintegy 260 kilométer lesz. A Szovjetunióból érkező vil­lamos energiát a gödi alállo- más fogadja majd 400 kilo­voltos feszültségszinten. A hálózat és alállomás költ­ségelőirányzata 800 millió forint. Beruházója az Orszá­gos Villámot» ávvezeték Vál­lalat, de részt vesznek ben­ne; a 21. számú Állami Épí­tőipari Vállalat és a Villa­mos Erőmű Tervező- és Sze­relő Vállalat is. A 400 ki­lovoltos távvezeték első sza­kasza — ideiglenesen 220 kilovoltos feszültségszinten — Munkács és Sajószöged között ez év végén kerül üzembe. Az országos szinten is je­lentős beruházás meggyorsí­tására a KISZ Központi Bi­zottsága és az építkezésben részt vevő vállalatok között szocialista szerződés jött lét­re. A segítségadás célja; be­tartani az építési, szerelési és átadási határidőket, biz­tosítani az anyagok, készü­lékek határidőre történő le­szállítását. El akarják érni, hogy az alállomás építése a tervezett határidőnél előbb fejeződjön be és így a vil­lamos technológiai szerelés is korábban megkezdődjön. A szerződés alapján a Sza- bolcs-Szatmár megyei fiata­lok is jelentős részt vállaltak ebben a munkában. Hatvan fiatal, négy turnusban vesz részt a távvezeték alapozási és szerelési munkáinál, a vezeték megyénkben épülő szakaszán. A diákfiatalokból álló első, 15 fős csoport már meg is kezdte a munkát és megfelelő váltásokban, augusztus 26-ig segítik a harmadik ötéves terv jelen­tős beruházásának határidő előtti befejezését. Az első turnus fiataljait a kisvárdai járásból jelentkezett diákfi­úkból szervezte a KISZ járá­si bizottsága. Az építkezés méreteire jellemző, hogy a távvezeték építésénél egymillió-kilenc- százezer munkaóra felhasz­nálásával, 600 tonna vasszer­kezetet, 4000 tonna acélalu- míniumsodronyt, 16 000 szi­getelőt és 17 000 köbméter betont építenek be. Az alállo­más megépítéséhez egymillió­nyolcszázezer munkaórával 8000 köbméter betont, két­ezer tonna gépet, készüléket, szerelési anyagot kell beépí­teni és 140 ezer köbméter földet mozgatnak meg. A 400 kilovoltos hálózat és alállomás építése során rendkívül bonyolult műszaki problémákkal kell majd megbirkózni mind a beruhá­zóknak, mind a kivitelezők­nek. Hazánkban ez lesz az első ilyen legnagyobb fe­szültségszintű távvezeték és alállomás, melynek üzemel­tetésénél is új, nagyobb kö­vetelmények jelentkeznek. Tóth Árpád Kedden a Kisvárdai Járá­si Tanács VB és az Orszá­gos Talajjavító és Talajvé­delmi Vállalat debreceni ki- rendeltsége bemutatóval egybekötött tapasztalatcserét rendezett a mezőladányi Rákóczi Termelőszövetke­zetben a táj öntözési és ta­lajgazdálkodási szakemberei részére. A tanácskozást két előadás vezette be: Tokodi Attila a Kisvárdai Járási Ta­nács öntözési előadója a szántóföldi öntözésről, Mol­nár László a talajjavító vál­lalat szaktanácsadója pedig a levélen keresztüli trágyá­zásról tartott ismertetőt. 250 mázsás cukorrépa átlagtermés A rendszeres öntözés hasz­nát mind több termelőszö­vetkezet ismeri fel a kis­várdai járásban is. Erről tanúskodik, hogy 1964-ben még 900 holdat öntöztek, az idén pedig már 2200 hold van öntözésre berendezve. Korábban, ha öntözésről volt szó, a konyhakertészet és a rizs szerepelt, ma már a szántóföldi ipari és takar­mánynövények kerültek túl­súlyba. A szakemberek helyszínen tapasztalhatták, hogyan le­het szakszerűen és időben is jól kihasználni a drága ön­tözési gépeket, felszerelése­ket. Elmondták a tanácsko­záson, egyik fontos feladat most a gépek jó kihasználá­sa, ami még nem általános. A mezőladányi termelőszö­vetkezetben nyújtott mű­szakban — kora hajnaltól késő estig — napi 16—18 órát üzemelnek a gépek. Az általános gyakorlatot figye­lembe véve jónak mondható, a legcélszerűbb azonban a három műszakos üzemelés lenne. Ebben a szövetkezet­ben az öntözés jelenlegi leg­modernebb eljárását alkal­mazzák, az öntöző vízzel együtt juttatják a fejtrágyát is a növényre. Az öntözött cukorrépa a szakemberek becslése szerint (barna ho­mokon) 250—300 mázsás át­lagtermést Ígér holdanként, kétszer annyit, mint általá­ban ezen a vidéken termelni szoktak. 75 forintért 1000 Uj módszer — a kísérleti stádiumon túljutva —, egyre inkább nagyüzemi méretek­ben alkalmazzák a levélen keresztüli trágyázást. A ta­nácskozáson hangsúlyozták, ez nem pótolja a hagyomá­nyos trágyázási eljárásokat, de azt jól egészíti ki és igen kis befektetéssel nagy ered­mények érhetők el. A mezőladányi termelő- szövetkezetben a búza és a burgonya levélen keresztüli trágyázását vezették be. Er­re a célra legjobb hatóanyag a karbamid. Eddig a gabo­naféléknél 7 kilót adtak hol­danként, most 25 kilót per­meteztek ki a vegyszeres gyomirtással együtt. Tehát külön kiszórási költsége nincs. A 25 kiló karbamid értéke 75 forint és ezzel szemben 3—4 mázsa több­lettermésre számítanak, ami 1000—1200 forint plusz be­vételt jelent. A szövetkezetben a burgo­nyára szintén a kártevők el­leni védekezéssel egyszerre juttatták a levélre a holdan­ként 5 kilogrammos adagot. 15—20 százalékos többletet, holdanként 100 mázsán fe­lüli termést remélnek. A szakemberek elismerő­leg nyilatkoztak a látottak­ról és sokan vállalták, hogy jövőre ők is alkalmazzák ezeket a haladó agrotechni­kai eljárásokat. Cs. B. _____________ Jobb keze műkéz. Tud ve­le szorítani is. Mutatja. Mozgatja ujjait. Barna kesz­tyűt húzott rá. „Csak azért, hogy ne piszkolódjon”. A falubeliek jól ismerik a sze. rencsétlenül járt fút, Bíró Lászlót. Brigádírnok. Ki­válóan ellátja munkáját a nagydobos! Petőfi Tsz-ben. A lányok kedvesek voltak „Egyszer már táncoltam is azóta a KISZ-táborban... Tetszik tudni, tartottam, mit szólnak majd a lányok... De nem szóltak, nagyon kedve. sek voltak”. Tizenkilencedik éves. „Mi­kor a kórházba kerültem, nagyon el voltam keseredve. Azt hittem, vége a fiatalsá­gomnak, soha nem leszek egész ember..." Arcán mosoly, öröm, Lacit a múlt év szeptem­ber 18-án érte a baj. „Szü­leim tsz-tagok, mi tizen­egyen vagyunk testvérek, de már csak négyen vagyunk otthon. Kellett a kenyér. Szerződést kötöttem a szö­vetkezettel hatvanháromban, mint mezőgazdasági gépész- tanuló”. Szorgalmasan tanulta az elméletet Alsógödön és Jánoshalmán. Itt, a szövet­kezetükben került sor a gyakorlati képzésre. Gyorsan jött segítség „Kukoricát silóztunk. Még elég nyers volt. A dobban felgyűlt a szár. Nem ment a fúvócsőbe. Kézzel próbáltam kiszedni, amikor a vágó­szerkezei levágta a jobb ke. zemet”. Ojra átéli a borzalmas órákat. Orvos, mentő, kórház és sok sok szenvedés. Huszon­négy napig volt bent. „Mondtam szeretnék egy olyan mükezet, amivel fog­ni is tudnék... Irt a bátyám az Egészségügyi Minisztérium­ba, hogy segítsenek. Felhi­vattak Pestre, hogy megvizs. gálják: alkalmas vagyok-e a mükéz viselésére”. Alkalmasnak találták. Bí­ró Lacinak a műkezet az NDK biztosította. Döntenie kellett; kimegy, vagy itthon marad. Nem utazott el. Gyor­san jött a segítség. „Budapesten a Frankéi Leó úti kórházban voltam. Az első napokban, amikor felszerelték, nagyon szokat, lan volt... Volt ott a teremben kapcsolótábla, vízcsap, kon­nektorok, különböző mű­szerek. Ezeken gyakoroltam a fogásokat... Aztán próbál­tam kanalat fogni, hogy en­ni tudjak. Nem könnyen ment, de ment". Segítette a tsz, az állam, az NDK. összefogtak egy fiatalemberért. Egész ember less „Próbáltam bal kézzel ír­ni. Levelet haza, a testvére­imnek, meg emlékverseket... Később már olyan könnyen ment, hogy magam is cso­dálkoztam... Jöttem a tsz-be. Szeretnék dolgozni, hogy ne üljek otthon tétlenül." összeült a vezetőség. Lát. ták, hogy Laci jól ír, s tud­ták, hogy az iskolában is jó tanuló volt, szorgalmas. „Így lettem brigádírnok... Még örültek is, hogy van bennem életkedv. nem szo- morkodom”. Vasszorgalmú, erős aka­ratú fiú. „A kerékpározás nem fá­raszt. Próbáltam már a Olvasónk írja: Üdülő — társadalmi úton mükezemmel harmonikázni is... Igaz lassan, de jól hala­dok. A cipőmet is bekötöm, írok is, ha szükséges.” Minden vágya, tovább ta- tanulni. Jelentkezett a fe­hérgyarmati közgazdasági­ba. Felvételi kérelme már benn van. „Nem félek a tanulástól. Itthon az általános iskolá­ban én voltam az egyik leg­jobb tanuló". Egész ember lesz Laci. A szövetkezet segíti. Vajon, mi lett volna belőle a cse­lédvilágban? Farkas Kálmán A közalkalmazottak szak. szervezete szakszervezeti munkájuk elismeréseként 8000 forintot bocsátott a Ti- szalöki Járási Tanács dol- zóinak rendelkezésére, ame­lyet közös elhatározással szakszervezeti üdülő építésé­re fordítottak. Ez az összeg azonban a legszükségesebb építési anyag árát fedezte, s így az egész apparátus fel­ajánlotta, hogy társadalmi munkában elvégzi az építési munkákat. Vasárnap került sor az ünnepélyes avatásra. A két­szobás, szép kivitelű hétvégi üdülő festői környezetben a Tisza partján közel az erő­műhöz. Már csak a bútorok hiányoznak, s ha ezeket is beszerzik, nemcsak a tisza- löki tanácsi dolgozóknak, hanem az egész járás ta­nácsapparátusának kényel­mes, csendes üdülést bizto­sít. Doszlop Miklós Kisjó; Tániorodás okaitól A z idei nyár trópikus jel- ** legű, legalábbis így nyilatkozott barátom. Bejár_ ta Indiát és Afrika legforróbb részeit, és a 35 fokos hőség napjaiban azt mondta: — Ez igen, ez a valódi ami­kor az ember megtántoro- dik... Igaz ugyan, hogy előzőleg a Szomjas Oroszlánban hü­töttük magunkat, ,mert bará­tom, aki annak idején ma­láriát hozott haza, azt mondja,melegben ő mindig védőitalt fogyaszt. Szerintem a tántorhoz ez az óvintézke­dés is hozzájárult, de tény, hogy vasárnaptól kezdve egyik tántor a másikat kö­vette. Miktől tántorodik meg az ember? 1. A hőségtől. Amikor föl­felé megy csőben a higany, jól teszi és gőz alakjában akar eltávozni, csak azért nem távozik, mert pesti hi­gany művelt elem és az Uj Magyar Lexikonból tudja, hogy gőzzé változáshoz 357 fok szükségeltetik. Egész más elem Belitskai kartárs a számlázásból, ő már 25 fok­nál elpárolog és a Kisfüst- eszpresszóban többnyire egy 100 fokos baba mellett csa­pódik le, amitől persze, új­ból melege lesz. 2. A tömegtől. Amikor az ember elmegy a strandra, és megcsapja az öltözők csa­ládias, meleg illata. 3. Icukától. Aki tizenhat éves és most kapott kétré­szest... Elől zsebkendőcsü­csök takargatja, kebelét egy szál cipőpertli és amikor oda­veti rád a két ibolyakéket, pilláival sepervén egy ár. nyékolt tekintetet és hozzá csípőjével rezegtet egy cara- cast... bajszod minden szála megbizserg — ha van erőd odanézni. Ám döglötten pi- hegsz az árnyékban, szemhé­jad emelni sem tudod, így aztán leuka potyára fűti a kazánt. Legalábbis felőled... 4. Pityutól, aki most is­merkedik a vizilabdázás alapfogalmaival és azt a jól beáztatott, gömbölyű bőris­tennyilát visszakézből úgy vágja a szádba, hogy orrod csáléra fordul és két szemed hojszra fut. A kánikula azonban kü­lönb, mint akár az indiai, akár az afrikai. Második napja tart, hogy hűvösre fordult, ám a tan­tor egyre tart. Tegnap este nyári ven­déglő téli helyiségében va­csoráztunk és megtántorod- tunk a műsortól, a dalnok­hölgytől és háromszor is a számlától. Ma reggel a piacon egy pár maszek csirke árától és délelőtt egy kontytól. Kon- tyot láttam eddig hegyeset, nyúltat, égbekiáltót, láttam laposat, szögletest, gömbö­lyűt, tojásdad alakút, láttam szimplát, duplát, triplát, olyat azonban, amilyet ma láttam a Kígyó utcában — még soha. Mozgott. Rengett- ringott mint a búzatenger, mint rengő, ringó csengeri viola. Lengett, hintázott, előre és hátra. A konty is tántorgott. Megjegyzések: Egy játszótérrel kevesebb Panaszos levelet írtak szerkesztőségünkbe a nyír­egyházi Béke ház lakói. Kifogásolják, hogy a Lenip téren lévő gyermekjátszó- tex-et megszüntették. „A közelben semmi lehe­tőség nincs, hogy gyerme­keinket játszótérre vigyük, — folytatódik a levél. — Különösen mi, a Béke ház és a központban lévő töb­bi ház lakói érezzük en­nek hiányát.” A megoldásra javaslatot is tettek. Véleményük sze­rint célszerű lenne a ház udvarán kialakítani egy játszóteret, esetleg a Lenin téri berendezéseket átköl­töztetni ideiglenes jelleggel a Nyírfa térre. A lehetősé­gekről érdeklődtünk a vá­rosi tanács vb építési és közlekedési osztályán. El­mondták, hogy a Lenin té­ri játszóteret a mozi épít­kezése miatt teljesen meg kellett szüntetni. Igaz, hogy néhány padot a tér rendőrség felőli oldalán visszaállítanak, de a ját­szási lehetőségek megszűn­tek. A szakemberek vélemé­nye szerint a Nyírfa tér túl kicsi ahhoz, hogy gyer­mekjátszóteret alakítsanak ki rajta. Nem elegendő ugyanis néhány hintát, pa­dot felállítani, számolni kell a labdázó, kergetőző gyere­kekre, és az ebből adódó baleseti veszélyre. De azt is figyelembe kell venni, hogy ezen a környéken épül fel a központi autóbuszvégál­lomás, szükség lesz a hely­re. Valóban csak ideiglenes jelleggel megoldhatnák a problémát a Béke ház ud­varán. Bár a hely itt is kicsiny, de talán átmenetileg megfelelne. Igaz ugyan, hogy az udvar az állam tulajdona, de mégsem köz­terület, így a városi tanács nem kezdeményezheti a játszótér létesítését. Viszont a KIK-nek elvileg megvan a lehetősége arra, hogy az udvaron kisebb parkosí­tást végezzen, néhány pa­dot, hintát állítson fel. <bf) S. 0. s. boilügvben Nyíregyházának nincs még egy olyan forgalmas boltja, mint a Kossuth té­ri kenyérbolt. Átlagosan 3500—3800 vevőt szolgálnak ki egy nap alatt. Hetipiaci napokon em­bertelenül nagy a zsúfolt­ság, valósággal tapossák egymást az emberek. A jelenlegi kenyérboltnak nincs raktárhelyisége. A személyzetnek nem áll mos­dó rendelkezésére és az öltözködés is egy kis szűk helyiségben történik. A berendezés sem higi­énikus. A cukrászfélesége­ket és péksüteményeket nem tárolhatják fedett szekrényekben és nyáron nem védhető meg a legyek szennyezésétől sem. Az Élelmiszer Kisker Vállalat vezetőségétől nyert értesülés szerint a jelenlegi bolthelyiség átalakítását, felújítási keretből szándé­koznak megoldani. Az el­gondolás az, hogy felső ga­lériát építenek, ahol meg­oldható lenne a raktáro­zás és ahol helyet kapná­nak a szociális létesítmé­nyek is. Sajnos ez az elgondolás eleve megbukott. A helyze­ten nagyobb bolthelyiség­gel kell és lehet segíteni. Hisz a városban elég — rendeltetésének nem éppen megfelelő bolt van! Farkas Pál „Próbáltam már harmonikázni is...“ Bíró Lacin segített a közösség 1966. július 14.

Next

/
Thumbnails
Contents