Kelet-Magyarország, 1966. július (23. évfolyam, 154-180. szám)
1966-07-07 / 159. szám
Szocialista címért küzdő brigád vezetője Miski Lajos, a Nyíregyházi Gumigyár csőnerelője. > Hammel József felvétele f Kevés a paprika, paradicsom a boltokban Hét végén már szabadföldi termést árusít a MÉK. Tudósítónk írja; Lesz fürdő Kisvárdán 4 A 800 éves kisvárdai vár közelében, a dombok mögött emelkednek a frissen rakott téglafalak. Itt épül a kisvárdaiak rég óhajtott fürdője. Hosszú a história, míg idáig eljutottak. 1962-ben jíezdték meg a fúrásokat 2 millió forintos beruházással. 1964-ben újra megjelent egy fúrótorony, s 632 méter mélységben 42 fokos, gyógyhatású vizet találtak. Idén 1 millió kétszázezer forint költséggel egy újabb termálkutat fúrnak. 1965 szeptemberre elkészült Kis- várda rendezési terve, s vele együtt a fürdő terve is. A munkálatokat ez év májusában meg is kezdte a helyi építőipari ktsz. Emelkednek a gépház, a közös öltpző és a> bejárati csarnok falai, már' látni lehet a fürdő alakuló képét. Ez év júliusában pedig megkezdi a Budapesti Betonútépítő Vállalat kisvárdai főépítésvezetősége a medence építését is. iíj. Vincze Péter Kisvárda Nem kis bosszúságot okoz ezekben a napokban a nyíregyháziaknak a város zöldségellátása. Kevés az áru — a napokban megnyitott Széchenyi utcai modern üzletben is alig kapni valamit —, a boltokban néhány zöldségféle drágább, mint a szabad piacon, a fővárosban olcsóbban lehet vásárolni, mint a termőhelyhez közel lévő Nyíregyházán — panaszkodnak a vevők szerkesztőségünkben. Hozzáteszik: pedig az idő is kedvez, hol van hát a paprika, a paradicsom, az uborka? Ezt kérdeztük mi is a MÉK-nél, ahol először elmondták: A primőrökből a legszükségesebb mennyiség eljutott a boltokba. Utóbb az okoz gondot, hogy fogytán a melegházi termés. Egyetlen jellemző adat: az ország paprikaigénye július első hetére 25 vagon, ezzel szemben a déli megyék mindössze 15 vagonnal tudnak szállítani, ami Budapest ellátását fedezi csupán. Ezzel függ össze az árak alakulása Is. Várható-e végre javulás az elkövetkező héten? Megtudtuk: fokozatosan javul a ■ --------------felhozatal a megyei termőterületerői. Szerdán még Csongrád megyéből jött ugyan 30 mázsa paradicsom a helyi ellátásra, de a szabolcsi szabadföldi termés is megjelenik hamarosan. Először az uborkánál mutatkozik meg egy-két napon belül az ellátás javulása, majd ezt követően — egy héten belül — a paradicsom és a paprika mennyisége is nő. Ezzel párhuzamosan csökkennek a fogyasztói árak. A most még 30 forintos paprika a jövő hét végén valószínű már 18 forint lesz. Mennyiségi és minőségi javulást ígér a MÉK a hét végére körtéből s megkezdi árusítani a helyi termésből származó nyári almát. Kedvezőbb felvásárlási árakkal igyekszik a MÉK tartani a jó őszibarack-el'á- tást: ezzel azonban a fogyasztói árak változása is együtt jár majd. Málnából, szamócából ki tudják elégíteni az igényeket. Paradicsomból 200, paprikából 198, uborkából 680 katasztrális hold termését szerződték le a helyi igények kielégítésére. 560 vagon termésre lehet számítani, ami bőségesen fedezi a megyeszékhely, s a jelentősebb árusítóhelyek igényét. (a. s.) Mit vár az úi mechanizmustól m terve zöme * nők I Szebb és korszeriibb épületeket —■ olcsóbban Mit vár ön a következő évektől, az új gazdasági irányítás rendszerétől? — kérdeztük Márton Istvántól, a Nyíregyházi Tervező Iroda irányító tervezőmérnökétől. — Talán azzal kezdeném, hogy imádom a szakmámat, s szeretném a leggazdaságosabb, a legolcsóbb, a legmodernebb épületeket, üzemeket tervezni. Olyanokat, amelyek mindenkinek tetszenek, engem pedig kielégítenek. Az építésben több változást várok. A következő 10—15 évben a műszakitechnológiai fejlődés olyan óriási lesz Magyarországon, amilyen még nem volt sohasem. Azt országos szinten már bebizonyította a magyar építőipar, hogy tud dolgozni, gondoljunk csak a CHEMOLIMPEX budapesti székházára, de én azt várom, hogy itt Nyíregyházán is megmutassa. Ha rossz az anyag — Az előzőkkel függ az is össze, hogy megbízhatóbb, jobb, olcsóbb építőanyagokat várok. Nemrég például az egyik épület belső burkolására megterveztem húsz négyzetméter ma- jolit csempét. Ezt HódmezőI vásárhelyen gyártják. Az építőtől kapok egy levelet, hogy a majolika beépítését nem vállalja, mert a hódmezővásárhelyi csempe minősége kritikán aluli. Kénytelen voltam ragaszkodni, mégis ehhez, mert nagyon szép, meg nem tudom mivel helyettesíteni. Mit tettünk? A várható hibák elkerülésére megegyeztünk, hogy a csempék JrözöJU hézag nem egy "milliméter lesz, hanem sokkal több. így nem látszik, ha a csempe „hasas” vagy nem szabályos alakú. — Másik példa a rossz építőanyagra a szigetelőlemez. Amit most gyártanak, az nem jó, rideg, könnyen törik, de ezt használjuk, mert egyszerűszen nincs más. Ezért történhetett meg az is, hogy a bisztró épületének kazánházát elöntötte a víz, de ugyanígy járt az SZTK-központ és vagy tíz épület a megyében. Amikor nincs — Az építőipar munkáját sokan bírálják, és bizony gyakran alapot is adunk rá. De meg kell érteni bennünket is. Rossz anyagból nem tudunk jó épületet tervezni és építeni. S a rossz anyag még anyag, de ha nincs, az még nagyobb baj. A Típus Tervező Intézet például alumíniumhéj tetőszerkezetet tervezett. A prototípusának elkészítésére sem tudott néhány tonna ‘ alumíniumot szerezni. Akkor hogyan szerezzenek néhány nyíregyházi épülethez? Pedig kellene, hiszen korszerű is, gazdaságos is, szép is. Csakhát nincs elég. Egy épületnél például az ablakoknak csak a külső felére sikerült alumíniumot szerezni, belülre már nem. Előre tudom, hogy nagyon csúnya lesz. — Várom, hogy az új gazdaságirányítási rendszerben nem kell megalkudom, nem kell állandóan kompromisszumokon törnöm a fejemet. Mi történik ugyanis most? Megkapom a tervezési programot, és azt, hogy mennyi pénz van rá. Költségnormákkal dolgozunk, de így is nagyon nehéz a várható összeget megállapítani. A százezres tévedés még nem nagy, s nem is ez lenne a baj, hanem az, amikor kiderül, hogy a megadott keretből lehetetlen kihozni a beruházási programban kért létesítményt, így volt például annál az ABC-áruháznál, amelynek építése hamarosan megkezdődik a Kossuth téren. A keret hárommillió forint volt, és a követelmény hatszáz négyzetméteres elárusítóhely. Ezt már az indulásnál biztosra lehetett venni, hogy nem lehetséges. Akkor azután ebből is levesz az ember, abból is, és a sok Több hetes tárgyalás után kedden megkötötték a nyíregyházi üvegtechnikai üzem építésére a kivitelezési szerződést. A megállapodás szerint a gumigyárral szemben felépítésre kerülő üzemen az építők még ebben az évben egymillió forint értékű munkát végeznek el. Csupán a tervezés és az építőipari munka mintegy hárommillió forintba kerül. Az épületben a gázszerelés és az egyéb berendezések elhelyezése februárban—márciusban elkezdődik, így az üzem átadására már egy év múlva, 1967 júliusában sor kerül. A felépülő új üveggyárban a foglalkoztatottak száma már 165 fő lesz és az éves termelési érték eléri a 13 millió forintot. A levétel miatt az igények teljes kielégítését gyakran nehéz megoldani. Megoldatlan nehézségek — Az ÁBC-áruház a második ütem elkészültéig csúnya lesz. Szűk például ez a hely egy áruház kialakítására. Ez itt egy tipikus foghíj, véleményem szerint áruház építésére a jelenlegi alakjában kevéssé alkalmas. Hogy alkalmas legyen, a téren több épületet is szanálni kellett volna. Erre azonban most nem volt lehetőség. A tér kialakításának második és harmadik ütemében ezekre is sor kerül. Éppen ezért nehezen érthető, miért építünk ennek az egy áruháznak olyan kazánházat, amely csak ezt tudja ellátni, s nem olyat, amely a távlati terveknek megfelel. És azt is tudom, hogy például a kazánház 18 méteres kéménye miatt sokan bosszankodni fognak majd. dehát a széntüzelésnél ilyen magas kémény kell, koksztüzelésre pedig nem kaptunk engedélyt. — pyakran megoldhatatlan nehézségek előtt áll tehát az építész, s nehezen tud eleget tenni a fő követelményeknek. Pedig ezeknek egyre nagyobb súlyt kell kapniuk, jobban, korszerűbben és olcsóbban kell építkeznünk, s ehhez az új mechanizmus első éveiben az előfeltételeket meg kell teremteni. Ezt várom. Kun István foglalkoztatottság különítsen előnyös a városi munkaerő helyzetre, mert itt már összesen 111 nő dolgozik majd. A régi és már szűknek bizonyult üzem tanműhelyként a vállalat kezelésében marad. Itt képezik ki az új szakmunkásokat. A 19, most első éves ipari tanuló mellé ősszel újabb huszonegy fiatalt vesznek fel. Az üzembe újabb berendezések beépítésére kerül sor. Ezeket a FERUNION Külkereskedelmi Vállalat szerzi az NDK-ból és az NSZK- ból. A Derkovits utcában felépülő üzem termékeit továbbra is elsősorban a nagyon keresett laboratóriumi berendezések képezik. L á. Megkezdik az új üvegtechnikai üzem építését Nyíregyházán Jövőre 165 dolgozó, 13 milliós termelés Kamjén István: Orvosság P ultz Balázs felkelt Mászkált az eresz alatt, majd kiment az utcára, s a kaput , csendesen becsukta. A csillagok, mint egy helyben vergődő aranymadarak vibráltak az égen és a Hold félkaréja sunnyogva nézett, mintha kacsingatna, vagy álmosan pislogna, s kérdezgetné Balázst: „öcsémuram, kit keres kigyelmed az utcán?” Váltogatva, hol az egyik, hol a másik tenyerét tette jobbfelől ábrázatára. Az a nyavalyás fog nem hagyta nyugton, annyira fájt! Az ördög vinné el! A nyelve hasogatott. Fájt már , a foga többször, de ilyen veszettül még soha ... Legalább akadna otthon egy kis itóka! De míg volt néhány liter, mindig jött valaki — és kínálni kellett. Sára néni, a felesége, akinek az idő fehérre festette a haját, zsörtölődött is a pitar- ban: — Meglátod, ha nem lesz pálinkád, nem lesz vendég... — Nem a fészkes fenét — legyintett ilyenkor az öreg Pultz. Különösen Csekmő Gábor szokott oda, amíg italt érzett ... Már korán reggel megzörgette a kaput. — Biztos Csekmő komád van itt már megint, — hallom, zörget — Azt hittem, még alszol édes komám, — kiáltotta, mikor meglátta Balázs ábrázatát az eresz alatt. — Egészségedre az éjszakai nyugodalmat — köszönt, és mint aki ismeri már a járást, tartott a pitar felé. Belépett. Rögvest közölte óhaját: most bizony jólesne egy kis pájinka! Sára néninek lett igaza. Azóta ha arra vetődik is, csak a kerítésen \köszön be: — Jónapot komaasszony... Sára néni nem szól, legyint, mintha mondaná: „Eredj a fenébe... Ugye nem jössz be, mert elfogyott.” De jó volna most abból a jófajta kisüstiből fél decit, vagy ha tetszik, egy decit szájban tartani. Zsibassza azt a nyomorult fogat... Elfáradt a mászkálásban, újra lefeküdt, de a fog nem hagyta pihenni. Nyögött, nyö- szörgött. Sára néni hiába kérdezgette: „Mi bajod Balázs?” — hümmögött, nem szólt. Hogy szólhatott volna, hiszen a nyelve a fogán volt... Mondhatják, hogy akinek a foga fáj, tartsa rajta a nyelvét! — nem ér az semmit. Sára néni sót, korpát melegített, az sem használt... Legalább az a Péter nyitna korábban. Olyan hosszúnak tűnt az éjszaka, mintha öt nőtt volna egybe ... Nem bírta tovább, újra felöltözött, — csendesen hagyta el az udvart, pihenjen a felesége, reggel hozzák az unokákat, egész nap lesz kivei bajlódnia. Odaért a földművesszövetkezet kocsmájához. Ügy tűnt. mintha nyitva volna az ajtó. De keresztvas is volt rajta, s azon irgalmatlan nagy lakat, fem lehet bemenni!.... dehogy lehet... Fene ette volna meg, még mindig nincs itt. Letelepedett a lépcsőre. Várt, mint valamikor Kollár bácsi, a harangozd. Annak is fájt a foga, gondolta, elmegy a templomhoz, hátha megszűnik a tömjénszagtól... De lám, már hallik a kopogás, köhécselés. Talpraug- rott. Mintha cseppet szűnt volna most a fájás... de a következő pillanatban belenyilallott, majdnem elsivalkodta magát... — Adj isten Balázs bátyám — köszönt a kocsmáros. — Isten fáját, jöhettél volna korábban — tenyerét száján tartotta, mert mikor levegőt szívott, úgy érezte, tőrt szúrnak a nyelvébe. — Hamar adj öcsém egy kis páj inkát erre a kutya fogfájásra. Péter sietett ajtót nyitni, levette a lakatot, a keresztvas csörömpölve pottyant a lépcsőre. Nem engedte a kocsmárost előre, berontott, mintha zavarnák: „Hamar egy féldecit a javából!” Felhajtotta, pár percig fogán akarta tartani, de mintha a gyomra leszívta volna, eltűnt az ital. Kérte a másikat, az is elgurult, mint a golyó. Szorgalmasan öntögette újra és újra. Péter figyelte, nézte az öreg ádámcsutkáját, ami jóformán meg se mozdult. „Hogy a jó fenébe lehet ez? — gondolta; Balázs bátyámnak meg se moccán.” A hatodik féldeciriél mintha tényleg szűnt volna a fogfájás, de beöntötte a hetediket is, már azzal az elhatározással, ha törik, ha szakad, fogán tartja. Benne volt a szájában, de valamit mondani akart, s az ital most is lecsúszott. — Hanem öcsém, mintha olajos volna ez a pájinka. — Nem olajos, Balázs bátyám, jófajta. Nyolc féldeci után támolyogva kilépett a kocsmából, vagyis kilépett volna, de kibukott. Elfelejtette — 3 lépcsőt kell lefelé mennie. Ki a fenének jutna eszébe ilyen állapotban, hogy lépcső van és hány. Érezte, valaki a hóna alá nyúl. Csekmő Gábor volt... Balázs azt hitte verekedni akar, sebtében képen törülte, hogy szikrázott a szeme-. Csekmőben is volt már jócskán. Csóka Zsigáéknál öblögette a torkát, mert valami baj van a gégéjével, viszket — mondta — mintha macska kaparná, és azon csak a pálinka segít. Az .egyik kisüstitől, a másik gyári pálinkától lett részeg. Osztogatták egymásnak ököllel, tenyérrel. — Az anyád keservit... — Még azt mondod az anyám ezét, azát? Mikor Csekmő ráhuppant Balázsra, azt hitte kijön belőle a kisüsti. Galambos Zsófi néni, a szemtanú rohant Sára nénémhez: — Menjék már lelkem, az a két bolond verekszik a kocsma előtt, ott henteregnek az árokban. — Ijnye — kiáltotta el magát Sára néni és rohant, mintha nem is 65, hanem 30 esztendős lenne. Pillanatok múlva ott termett az árok szélén, ahol még mindig hem- pergett a két ember. Csekmő, ahogy megpillantotta a felettük álló Sárát, felugrott, s eh szaladt. Sára telőbb csak néj zett, két kezét csípőre, téve aztán megszólalt: — És én még tutujgattam egész éjszaka... és itt keresi kend az árokban a munka/ egységet?... /
