Kelet-Magyarország, 1966. július (23. évfolyam, 154-180. szám)
1966-07-06 / 158. szám
Arany János utca. — Üjabb 48 lakás készfiit el. Elek Emil felv. Válaszol az illetékes Intézkedett a sütőipar A Kelet-Magyarország jűnius 17—i számának Fórum rovatában közölte Bre- vák Béla balsai vb-elnök panaszát, amelyben a kenyér minőségét kifogásolta. Az ennek alapján tartott vizsgálat során megállapítottuk, hogy mind az üzemnél, mind a balsai fmsz- boltban az aznap készült és kiszállított kenyér minősége nem megfelelő. A minőséghiba a vencsellői sütőüzemben nemcsak esetenként fordul elő, hanem az utóbbi időben sorozatosan, így a panaszok jogosak. Emiatt az üzem vezetője ellen fegyelmi eljárást tettünk folyamatba, s intézkedtünk a kenyér minőségének megjavítására. Nyíregyházi Sütőipari Vállalat A jékei nők dicsérete Vasárnapi apróságok A jékei termelőszövetkezet 30 holdas dohányültetvényének megművelésére 14 nő állt össze egy munkacsapatba, vezetőjük a 70 éves örökfiatal Ötvös Imre bácsi lett. Ez a kis kollektíva az elmúlt esztendőben is együtt dolgozott. Ebben az évben a melegágy rakástól a teljes betakarításig, beadásig, valamennyi munkát maguk akarnak elvégezni. A 20 hold szabolcsi és a 10 hold Virginia dohány nagyon szép, látszik a területen a gondos munka. Imre bácsi helyettese id. Tudja Józsefné, aki a megalakulástól tagja a termelőszövetkezetnek, az asszonyok szívesen hallgatnak szavára. Tavasztól még egyetlen munkanapot sem mulasztott, de ezt lehet elmondani majdcsak kivétel nélkül a csapat minden tagjára, így például Nagy Miklósnéra, Kovács István- néra, Csuka Miklósnéra, akik nap-nap után részt vesznek a közös munkában. Most a fiatal 17 esztendős Generál Katót vették maguk közé az asszonyok, szorgalmasan igyekszik az idősebbek tapasztalatait elsajátítani. Kocsis Lászlóné, a járási nőtanács titkára, Kisvárda Délben a karavánok elindulnak a Sóstóra. A félórás villamos út után, — csúcsforgalom idején még egy fél óráig kell sorbaállni a fürdőjegyért. Hol vannak az ünnepnapi elővételi pénztárak, az előre megvásárolható tömbjegyek? Áz öltöző helyiségek és más szolgáltatások ezen a vasárnapon is kevésnek bizonyultak. A fürdő területén a kedves vendégek sem mindig angyalok. A fűrdőszabályok be nem tartása és a szemetelés terén „jeleskedtek.’* ★ A Járművek parkírozása sem megoldott. Nemcsak az egymásra borított kerékpárok okoznak apró bosszúságot tulajdonosaiknak és jelentenek busás bevételt az ügyes, de a kerékpárt meg sem fogó, a mozgást gátló sűrűségben álló motorkerékpárokra, gépkocsikra rá sem néző megőrzőknek. Hanem ezek együttesen, így szabadjára engedve, ellepve a fák alját, a tisztásokat, tetemes kárt okoznak az erdőben. * A szabadtéri színpad ezer színben pompázó környezetében kezdődik, az előadás. A színpadon a Debreceni Csokonai Színház művészei Jókai Mór Cigánybáró-ját játszók. Történelmi múlt elevenedik meg a nézők szeme előtt, korhű, kosztümökben a kétszázas stáb. A Jereván tánczenekara azonban a szomszédban kitartóan versenyez. És a színházi közönség már nehezen dönti el, mi a jobb: az operett, vagy a jazz. (Sigér) Villanypásztor a raktárban Kérdez az olvasó: A hordozható rádiókról Több olvasónk érdeklődésére kértünk tájékoztatást a Debreceni Postaigazgatóságtól a hordozható rádiók bejelentésével kapcsolatban. A következőket válaszolták: „Tudomásunk van róla, hogy a hordozható (zseb- és táska-) rádiókészülékek tulajdonosai több esetben félreértik az érvényes rendelkezéseket, és bejelentési kötelezettségük elmulasztása miatt orvhallgatókkó válnak. Hordozható rádióműsorvevő készülék üzemben tartására csak abban az esetben nem kell külön rádióengedélyt szerezni, ha a hordozható készülék használója egyébként már rádióelőfizető. Abban az esetben tehát, ha az érdekeltnek, vagy a vele közös háztartásban élő családtagjának nincsen rádiója, tehát rádióengedélye sem, akkor a hordozható készülékre váltani kell rádióengedélyt. Gépkocsiba szerelt készülékre minden esetben külön engedélyt kell váltani”. A tiszalöki járási népi ellenőrzési bizottság a közelmúltban a tiszadadai és a tiszalöki legeltetési bizottság munkáját vizsgálta. A két legeltetési bizottsághoz közel 2000 hold legelő tartozik, s ezen 1630 állat legel. Kevés kaszálójuk ellenére sem mondhatják el, hogy teljesen „rendben van a szénájuk”, mert nem fordítanak elég gondot a talajerő-utánpótlásra. Jóllehet az elmúlt évben 2138 mázsa műtrágyát használtak fel, de szerves trágyát egy kilót sem. Nem szorgalmazzák a fásítást sem, pedig néhány védő fasor létrehozására feltétlenül szükség lenne. Az évi 330 ezer forintos állami támogatás — körültekintőbb tervezéssel — mindezeket lehetővé teszi. A tiszalöki legeltetési bizottság tulajdonában van két villanypásztor is, azonban ezek üzemeltetéséről senki sem gondoskodik, így csak a raktárban őrködnek. A járási NEB felhívta a mezőgazdasági osztály figyelmét, hogy adjanak nagyobb segítséget a legeltetési bizottságok munkájához. Szabó Alfréd Tiszalök ARATÁSOK 1896 nyara. Tikkasztó hőség. Rezzenés nélkül állnak a forróságban a zsellérek verítékén meghízott kalászok a kántorjá- nosi határban. Kasza alá érett a búza Uray báró, Dé- genfeld gróf, Palavichiny őrgróf és a Mándy méltóságok földjén. •Nem mozdul a falu cse- lednépe: Az öreg Luczai János beszéli: — Pedig nagyon kellett a kenyér... Csakhogy az urak nem akarták megadni a követelt bért az aratásért. Ezért egyenesedtek ki a kaszák, s indultak csapatokban a községháza elé az aratómunkások. Kun Lajos, a Vörös Csillag Tsz elnök- helyettes, párttitkára bukkant a nyomára, miért is sztrájkoltak az aratók akkor. Ö, a krónikás mondja: — Erre az időre esett a képviselőválasztás is. Az éb- «sdező zsellérek így gondolkoztak: most kell kiharcolni a jogainkat. Azt követelték, hogy tizennegyed helyett nyolcadért arassanak, minden nyolcadik kereszt gabona illesse a cselédet. Holdanként 1 kiló szalonnát és 1 liter pálinkát kértek még ehhez ... Támogatta a kérésüket Mándy intézője is, valami Petrányi nevezetű ember. Ezt gyorsan kipenderítették állásából... Sok idejük nem volt a gondolkozásra a földbirtokosoknak. De a követeléseket nem akarták teljesíteni... Beszóltak a főszolgabírónak, hogy lázadás tört ki az aratók között, segítsen ... Ki is jött csendőrök kíséretében .., Ott tüntetett a falu apraja-nagyja a községháza előtt... Luczai Menyhért állt a tömeg élére. Vele szemben a felsorakozott csendőrök. S amikor beszélni kezdett puska dörrent. Csendőrgolyó folytotta beléje a szót. Ott halt meg a községháza előtt. — Az urak megijedhettek, mert ekkor megígérték, hogy az aratók kérését teljesítik — folytatja Kun. — Csakhogy az ígéretüket pem váltották teljesen be, A követelt nyolcad helyett csak minden tizenegyedik kereszt illette a zsellért. De ez is egy ember életébe került akkor. Luczait elföldelték, családja kenyér nélkül maradt... A régiek közül még emlékeznek erre az aratásra. Erdei Miklós akkor „tüzesgépész” volt. A mai öregek, mint Molnár István, idős Kiss Mihály és a többiek pedig gyerekek ... Sok aratást értek meg, de már szegre akasztották a kaszát... Aratnak újra a kántorjé- nosi határban. Kombájn és aratógép forgolódik, zúg a Báró-tagban, a Gróf-tagban. Csak a nevek maradtak meg, az emberek újak .. Az egykori zsellérek dédunokái, Győrffy Ferenc kombájnszerelő és Bábel András kombájnos talán nem Is tudják, mi történt itt hét évtizeddel ezelőtt. Alig látni embert a táblában. Ketten-hárman végzik a régen oly sok fáradságot jelentő munkát. Sztrájk ... Aratósztrójk. Ezt a kifejezést nem is ismerik. Mosolyognak. Győrffy azzal büszkélkedik, hogy ezf a gépet — mutatja a kombájnt — senki nem vállalta, azt mondták „rongy” egy masina, nem lehet azzal keresni... Hát most megmutatja. „Kell a pénz”. S prüszköl a masina, nyeli a kalászokat, s néhány forduló utón, már üríti is a mellétté haladó pótkocsiba ... Vastag sugárban ömlik az árpaszem a pótkocsira... Egy műszakban 190 forintot keres a kombájnos. Saccol- ják a táblát. Tizennyolc holdnyi lehet. Kaszával ötvennégy embernek egy napig tartott volna. A gépek egy-kettőre „felfalták”. Bábel András szól: „Minden szemre ügyelünk, a mindnyájunk kenyeréről van szó.” Arca poros, bo- rotválatlan. Felül a kombájnra, s újra felzúg a hatalmas gép.., Amerre a szem ellát búza. árpa és rozs. Több, mint ezer holdon. F. K. H ídverés a Dunán A piros jelzésű csapatok a kékek üldözése közben elérték a szentendrei Duna- ágat. A cél: átkelés a folyón, az „ellenség” visszaszorítása és megsemmisítése. Az átkelés a pontonos zászlóalj segítségével történik. Olyan hidat kell építeniük, amely az 50—60 tonnás súlyú legnehezebb harci járműveket is elbírcsavarozzák egymáshoz a hossztartó gerendákat. Felkerülnek a pallók, a kötélkorlát, elkészült mindkét oldalon a feljáró és máris Kész a híd: 1 óra és 25 nerccel az első ponton víz- rebocsátása után. A harcosok felsorakoznak, vállukon a géppisztolyok. Megindulhatnak a járművek a hídon. A vizsga fényesen siFeszülnek az izmok, feszül a kötél — építik a hidat. ja. Minderre két és fél óra időt irányzott elő a parancsnok. Az egységek nagy izgalommal készültek első nagyszabású harcgyakorlatukra. Hiszen alig néhány hónapja még az iskolapadokban, az üzemek munka- padjai mellett, vagy a földeken dolgoztak, tanulták a fiatalok, akik most, miht a néphadsereg harcosai vizsgáznak kiképzésük eddigi eredményéről, felkészültségükről. Felröppennek a rakéták, megke i'.ődik a gyakorlat. Tüzérségi tűz zúdul a jobbparton állomásozó „ellenség” egységeire, röviddel azután lánctalpas úszó gépkocsik szállítják át az első harcosokat. Géppuskatűz támogatása mellett leugrálnak a járművekről és megtisztítják a terepet az aknáktól. Zászlójelzés, felkerült. Folytatódhat az „ellenség” üldözése.. A partról nemcsak a sajtó képviselői figyelhették a nagyszerű harcgyakorlatot, hanem — ezúttal első ízben — ott voltak a pedagógusok is, a tegnapi diákok, mai harcosok nevelői. Megelégedetten állapíthatták meg: volt tanítványaik a haza megvédésére kész és alkalmas férfiakká serdültek. Tapasztalataikról pedig büszke örömmel számolhatnak be pedagógustársaiknak és mai tanítványaiknak. A harcgyakorlatot bemutató követte, amelyen felsorakoztak a műszakiak korszerű technikai eszközei, az indukciós aknakutatók, árokásó és fúrógépek, a hídverő gépjárművek, ameHidvető harkocsi. Kisebb folyók áthidalására alkat« más. Lebocsátja a hidat és máris haladhatnak tovább c. járművek. dörögnek a balparton a pontonokat szállító járművek motorjai és óramű pontossággal megkezdődik a hídépítés. Három különböző helyen bocsátják vízre a súlyos pontonokat. A napsütött arcú, úszómellénnyel felszerelt fiatalok keményen dolgoznak. Mindenki tudja a feladatát. Feszülnek a kötelek, az izmok, hangzanak a vezényszavak. A parancsnokság rádióadói veszik, adják és továbbítják az utasításokat. Félóra múlva „összeáll” a három hídtag és megkezdődik az összeillesztési manőver, Lassú méltósággal „állnak” egymás mellé a hídtagok, percek múlva már lyekkel perceken belül építhetnek hidakat kisebb folyókon, árkokon, a legnehezebb hadijárművek számára is. Ugyancsak bemutatták a harckocsik vizi szállítására alkalmas önjáró kompot. Néphadseregünk műszaki alakulatai emberileg is, felszerelésben is kiállták a próbát. Gáti István 1966. július 6.
