Kelet-Magyarország, 1966. július (23. évfolyam, 154-180. szám)
1966-07-06 / 158. szám
Ötéves tervünk és a KGST Épül a tanárképző A magyar népgazdaság nem juthatna messzire a nemzetközi gazdasági együttműködés, a növekvő külkereskedelmi forgalom nélkül. Az ország nyersanyagszegénysége és viszonylag fejlett ipara nélkülözhetetlenné teszi az importot, aminek fejében termékeink egy részét a külföldi piacokra kell exportálni. Nem véletlen, hogy a magyar nemzeti jövedelem majdnem kétötöde származik a külkereskedelemből. Ha igaz a külső piacodra való ráutaltság általában, méginkább igaz a szocialista országok vonatkozásában, hiszen a magyar külkereskedelmi forgalom 68 százaléka velük bonyolódik le. Egyes termékek — pl. a nyersanyagok — tekintptg. ben pedig szinte az egész magyar import szocialista forrásokból származik. A magyar gazdaság exportra szánt termékeinek pedig kétharmadát adjuk el a baráti államokban. Szükségtelen is több példa annak igazolására, hogy mekkora a jelentősége a szocialista országokkal való kapcsolatnak. A harmadik ötéves terv kidolgozásakor a tényleges helyzetből kellett kiindulni. Az ország speciális helyzete döntő tényezővé tette a nemzetközi munkamegosztás fejlesztését. „Az elzárkózás a nemzetközi munkamegosztástól — mondotta Fock Jenő a Parlamentben — nagy társadalmi veszteségekkel jár, elpbb-utóbb akadályozza a termelés bővítését. Viszont a nemzetközi mynkamegosztásban való fokozottabb részvétel kiterjeszti a gazdasági potenciált* Az új ötéves terv a külkereskedelem terén is lehetőséget ad a rugalmasságra. Gondosan kimunkálta ugyan a külkereskedelem várható alakulását, de az Országos Tervhivatal nem javasolta a Parlamentnek törvénybe iktatását, „mivel a külkereskedelmi forgalomra erősen kihat a nemzetközi piaci helyzet — mondotta Ajtai Miklós beszédében —, másrészt lehetővé kell tennünk az export és import egymással egyensúlyban ijlló rugalmas változtatásának lehetőségeit.” Ez különösen, szinte döntően a tőkés piacokra vonatkozik. A szocialista piac más jellegű, s a velük való kereskedelmi kapcsolat lényegesen biztonságosabb, mivel 5 évre szóló hosszú lejáratú kereskedelmi szerződéseken alapul. Az új tervben a nemzeti jövedelem várhatóan évente 4,4 százalékkal növekszik, míg a, KGST-be tömörült szocialista országokkal a külkereskedelmi forgalom évente 13,3 százalékkal lesz több. Ez azt jelenti, bogy a KGST-be irányuló exportunk 1965 évet alapul véve 50 százalékkal nő 1970- ig (az összes export 46 százalékkal). s a KGST-orszá- gokból származó importunk 54 százalékkal nő (az ösz- szes import 45 százalékkal), így a KGST-országok részesedése a harmadik ötéves terv végén mintegy 72 százalék lesz egész külkereskedelmi forgalmunkban. A magyar importnak körülbelül a fele nyersanyag. S itt jelentkezik leginkább a szocialista országok szerepe. Az ötéves terv előírja, hogy javítani kell az ország tüzelőanyag felhasználásának helyzetét. Közismert, hogy a magyar szén viszonylag drága és alacsony a kalóriája. Sokkal gazdaságosabb és korszerűbb az olaj és a földgáz felhasználása. Olajból azonban korlátozottak a v ' * •- - % ■ magyar készletek és mind nagyobb részben importálni kell. Az ötéves tervben előirányzottak szerint az összes tüzelőanyag-felhasználáson belül 1970-ben 40 százalékra kell emelni az olaj és a földgáz részesedését. Honnan lehet olajat kapni? Részben a már működő Barátság kőolajvezetéken át a Szovjetunióból, ugyanis Európában ott van a legjelentősebb olajlelőhely. A további szükségletet szintén a szovjet szállításokkal lehet fedezni. Végső következményében hasonló a helyzet az egyetlen jelentős nyersanyagunkkal, a bauxittal. Az alumínium alapanyagával bőségesen rendelkezünk, de olcsó villamos energiánk nincs a feldolgozásához. A Szovjetuniónak viszont van, mert jelentős vízi energiaforrásokkal rendelkezik. Az új ötéves tervben bontakozik ki ténylegesen az évekkel ezelőtt megkötött magyar— szovjet timföld-alumínium egyezmény. Ugyancsak jelentős kooperáció épül ki e vonalon elsősorban Lengyelországgal, de Csehszlovákiával is. Az új ötéves terv biztonságossá tételében nagyon sokat segített, hogy a készülő tervet és az elkészült tervet folyamatosan egyeztettük a KGST-be tömörült országokkal. Ilyen szorosan és alaposan összehangolva a tervek még nem voltak, enneK megfelelően a biztonság is . jelentősen nőtt. A tervek fő arányainak koordinálása a KGST-op- szágok között, valamint a vállalatok közvetlen kapcsolatai együttesen kellően szilárd alapot nyújtanak a tervben foglalt célkitűzések megvalósításához. A Kozmosz-brigád milliója Nyugtalan emberek. A négytagú brigád már a tervkészítésbe is beleszólt. — Kevésnek találtuk a 860 ezer forintos éves tervet — magyarázza ifjú Kra- jecz Mihály brigádvezető. — Módosítást kértünk és megadták. így lett kerek/i egymillió forint Aztán jelent meg a kongresszusi versenyfelhívás. A brigád ebből sem maradt ki; a módosított terv tíz százalékos túlteljesítését vállalták. „Többre is képesek lennénk ••• A féléves tervről, a brigádnaplóba írt legfrissebb hejegyzés már így emlékezik meg: „A brigád féléves tervét előreláthatóan 120— 130 százalékra teljesítette... A közösségi szellem jó, a termelés érdekében mindenki tudása legjavát adja .,." Az apró, gyöngybetükkel írott sorok szinte a brigád minden jelentősebb tettéről beszámolnak. A rugalmasan elhárított anyaghiányról éppen úgy, mint a vasárnapi vagonkirakásokról, amely- lyel már két esetben ezerezer forintos kötbértől mentesítették a szövetkezetét. Nem volt olyan egyszerű — Ha több anyag lenne — folytatja a brigádvezető — még többre is képesek lennénk. Pedig a sodronyfonatra nagy szükség van. Olykor még Békéscsabáról, Egerből, sőt Szombathelyről js kapunk megrendelést. Egyre több a közvetlen lakossági igény is. Tőlünk még minden megrendelő elégedetten távozott. A naplóban két bejegyzés. Az egyik a Borsodi Szénbányászati Tröszttől, a másik a Hajdú—Szabolcs megyei Vasnagykereskedelmi Vállalattól. Köszönik a „szocialista segítséget” és igazolják, hogy a szállítók közül a Nyíregyházi Vasipari Ktsz drótfonó részlegétől kapják a legjobb minőségű árut Krajecz Mihály keményre kérgesedéit tenyerét mutatja: — Higyje el, nem volt olyan egyszerű ezt az elismerést kiérdemelni. A borsodiaknak például olyan különleges fonatot kellett készíteni, amelyet Miskolcon nem is vállaltak. A vastag drót fizikailag is nagyon igénybe vette a brigád minden tagját Megtörtént már, hogy a kiutalt acélhuzal szállítását a salgótarjániak csak jóval későbbre vállalták. Krajecz Mihály maga ment érte tehergépkocsival. Az áru csak másnap reggelre készült el, de megvárta és hozták — a szó szoros értelmében is — azon melegében. Két újítás A brigád maga végzi el a gépek karbantartását, javítá sát Ez is a vállaláshoz tartozik. Most egy olyan berendezést akarnak készíteni, amelyikkel a hullámosított fonat gyártását könnyítik és gyorsítják majd meg. Ezenkívül még egy újítás bevezetését is vállalták. Év vé gére ez is meglesz. Ugyanúgy mint az egymillión felül vállait százezer forintos tervtúl teljesítés. Július elsejétől a Kozmosz nevet vette fel a brigád és beneveztek a szocialista cím elnyeréséért folyó versenybe is. Az első féléves eredmények már azt bizonyítják, hogy a név és a cím méltó lesz a brigádhoz, hiszen „a termelés érdekében mindenki jud/ia legjavát adja.” x Tóth Árpád Kép a tanárképző főiskola építkezéséről. Az előregyártott óriáselemeket toronydaru emeli helyéra Hammel József felvétele Pázsitok, parkosítás játszóterek Nagyarányú parképítési és felújítási munkákat kezdtek az idén Nyíregyházán. Már elkészült a Malinovszkij téri játszótér. Átadás előtt állnak az építők az Árpád és Lehel utcák közötti területen készülő játszótérrel. Ugyancsak befejezés előtt áll a Vörösmarty téri játszótér felújítás^. A teret övező orgonabokrokat kiszedték, így a térség a korábbinál jóval tágasabb. Több utcán — a Bocskai, a Vöröshadsereg, a Rákóczi, a Debreceni és a Kossuth utcákon — nagyarányú pázsit kiképzési munkákat kezdtek a napokban. Az úttest és a járda közötti terület parkosítására egymillió 220 ezer forintot költenek. Szeptemberben megindul az Északi Alközpont területén is a parkosítási munka: a XII. számú iskola körül alakítanak ki 500 ezer forintos költséggel egy zöldövezetet. A lakótelepen azonban csak jövőre kezdődik nagyobb arányú park és játszótér építés: az épülettömbök és a járulékos beruházások között csaknem kétmillió forintot költenek majd erre a célra. (K.) Tiszaháti reggel Mérföldes léptekkel közeledik a reggel. Ülök a kútnál. Szemben velem a keresztútriál barmok közelednek. Magyar marhákat vezetnek a kis termetű mezóladányi menyecskék. Elől megyen a menyecske, utána a barom húzza az igát. Máshol, más falúban a férfiak vezetik a barmokat. Errefelé a Ti- szahátpn egyébként is az a szokás, hogy a férfiak előrelépnek és utánuk lépdelnek a barmok, vagy az asszonyok. A tiszaháti emberek elöljárók. A nagy városokban más a divat. Nyíregyházán, Debrecenben, Pesten a férfiak inkább maguk elé engedik az asz- szonyokat. Hanem a mező- ladányi asszonyok, menyecskék a lábbeli viseletben is újítottak. Lyukas sarkú és orrú cipőt hordanak, száras cipőben köny- nyebb a gyaloglás. A férfiak bikákat hajtanak a Fő utcán. Címeres, füstös magyar bikákat. A bikák öt, a férfiak hatvanévesek. Mind a két bika utoléri az igásszekeret. — Jaj, nekem — ijede- zik a szőke menyecske. — Talán csak nem ijedsz meg egy bikától '— nyugtatja a piros kendős barna menyecske. Fülöp Miklósná a ladányi népkönyvtáros. Éppen most ér a kúthoz- A kútnál lányok vihognak. Fülöpné azon töri a fejét, hogy hol is olvasott hasonló történetet. A bikák a tehenekhez érnek. A bikák rá se néznek a tehenekre. A bikák hervadtak és éhesek. Az öreg parasztok azért nem adtak abrakot a bikáknak, hogy az orvosi vizsgálatig csi- hodjanak. Ok már tapasztalatból tudják, hogy az éhes bika nem bántja, csak nézi a tehenet. A dombtetőn traktor 4Ü- börög. Az utón libák futkosnak. Az udvarokon csirkék csipognak. Az öregasszonyok templomba igyekeznek. A traktor, a bikák, meg a tehenek, a tehenes szekerek á templom közelébe érkeznek. A bikák a gép elől a tehenekhez húzódnak. A teheneknél keresnek menedéket. — Jaj nekem, — rémüldözik a piros kendős menyecske, mikor egyszerre két bikát lát feléje futni. Az asszonycik kereket oldanak. Be a templomr ba. A templom ajtajából figyelik, hogy mi lesz a bikákkal meg a tehenekkel. A traktoros virgonc, ragyás legény. Kikapcsolja a motort, leállítja a gépet. A menyecskék után ballag. A bikák a tehenek mellett állnak, jószóra várnak. A bikák félnek a géptől, a tüzes szekértől. A foghíjas öreg parasztok a bikákat kötélre fogják, maguk után szólítják. A bikák után a tehenek is elindulnak. Nyomukban zörög a szekér és közben a dombtetőre ér a tűzpiros reggeli nap. Balázs Árpád Megjegyzés: Figyelmesei© veszélyek Tavaly, a Mátészalkai Gépjavító Állomás egyik kombájnjának járatás közbeni javításakor a védőburkolat nélküli szíj elkapta a kombaj nos kezét, s leszakította. Pap községben, a cséplőgép tetején vigyázatlanul mozgott a kévevágó, a működő dobba lépett és elveszítette egyik lábát. Nagyecse- den elszakadt a rossz hordókötél — egy ember nyak- törést szenvedett. A gazdasági vezetők, az egészségőrök elmulaszthatatlan feladata a munka közbeni állandó figyelmeztetés, az előírt rendszabályok betartásának megkövetelése. Különösen fontos, hogy terményszállítás közben a dolgozók ne üljenek a rakomány tetejére, a KRESZ előírásainak megfelelően rendben legyen a szállítógépek fékberendezése, világítása, kapcsolása, kormányműködése. Nem szabad szemet hunyni a munka közbeni szeszes ital fogyasztás előtt sem. Az aratás, csépléssel egy- időben több fontos mező- gazdasági munka is sürgető. Egyik ilyen a gyümölcsösök permetezése. Ebből eredően is vannak figyelmeztető szerencsétlenségek. Néhány évvel ezelőtt halált okozott az egyik állami gazdaságban a permetezett gyümölcs. Másutt a védőruha mellőzése járt balesettel. Nem lehet megfeledkezni a permetezett gyümölcsöknél a figyelmeztető táblák feltűnő elhelyezéséről, a védőöltözetek használatáról, a mérgező vegyszerek szakszerű tárolásáról és kezeléséről sem. A mezőgazdaságban sokasodó gépek, vegyszerek használata veszélyt is rejt magában, ha hiányzik a kellő óvatosság, a szükséges rendszabályok betartása. A. B.
