Kelet-Magyarország, 1966. július (23. évfolyam, 154-180. szám)

1966-07-31 / 180. szám

Babonák otthon Sok családnál még ma is megijednek, ha az üveg ma­gától elpattan. Ilyenkor azt mondják, — meghal valaki. Vajon ..valóban magától” pat­tan meg a kancsó, vagy a pohár, amikor látszólag sem­milyen külső hatás nem ér­te? (Épp a látszat szülte azt a tévhitet, hogy az üvegtárgy ..elmúlása” a természetfeletti erők jeladása, mert különben miért esne baja minden ok nélkül?) Az üveg váratlan szétpat­tanásának, megrepedésének fizikai magyarázata rendkí­vül egyszerű. Többnyire az az oka, hogy az olcsóbb fajta öntött üvegtárgyak falában gyakran maradnak lég- és gázbűborékok, amelyek feszí­tőereje a legkisebb külső ha­tásra is érvényesül. A másik ilyen ok az üveg keménysé­ge. Mivel a hangot nem nye­li el — ha közelében éles hang keletkezik, erősebb, mint amilyet visszaverni ké­pes, — gyakran megpattan. Az üveg babonájával ro­kon, — a bútorropogás. Erről is azt tartják egyes vidéke­ken, hogy „bejelenti magát a halál”. A bútorropogás mos­tanában gyakoribb, mint va­laha, hiszen a gyártáshoz fel­használt faanyag még kész állapotban is tartalmaz vala­mennyi nedvességet, s az csak hosszú évek során távo­zik el maradéktalanul. A bú­torropogás fizikai oka az az alapvető törvény, hogy hi­degben a testek összehúzód­nak, míg a meleg hatására kitágulnak. így aztán, ha a bútor a téli fűtés-után foko­zatosan lehűl, vagy a nyári nagy melegeket követően hi­degebb levegő éri; magától is recsegő-ropogó panaszos hangot hallat, s ez többnyi­re együtt jár a túlkorán fel­dolgozott fa száradásával. Az otthonnal kapcsolatos babonák körébe tartozik az a mondás, amivel a nem várt látogatót szokták marasztal­ni: „Üljön, le, ne vigye el az álmunkat...” Ez a mondás abból az ókor­ból származó feltevésből ala­kult ki, hogy az álom szel­lem, amely esténként a csa- - Iád nyugovóra tértékor ven­dégként jelenik meg a házban és pihenést, nyugalmat ádáz ottlakóknak. Szellemről lévén szó, nem lehet tudni, hogy nem épp a látogató kísérője- ként jelent-e meg, s ezért m'ndenképp marasztalni 11- "Ttk azt, aki betért. Ha a há­ziak a látogatót nem ültetik ‘ le, akkor az esetleg jelenlévő álomszellem úgy vélheti, hogy vele sem bánnak majd jobban, és máshová pártol. Ez az okoskodás ma már természetesen ártatlan egy- vigyüségnek hat, de a maga idejében általánosan uralko­dó meggyőződés volt, s oly mélyen gyökerezett meg az ősök tudatában, hogy mint szokás, szólás-mondás nem­zedékről nemzedékre tovább plántálódott. Hímzés és hagyomány fii A iicrcszfszeme* II Rákóczi fejedelmi iní?c Ili Az Op-art ősei — mértani ábrák a vásznon A legősibb anyag, a szőttes díszítésre fogott valamikor színes fonalat egy fantázia­dús asszony. A színes szálak legegyszerűbb keresztezésé­ből született meg a kereszt­szemes hímzés. Most nem a „drukkolt” íalvédőkre és nem is a vászonon előrajzolt macskát, kutyát ábrázoló ke­resztszemes hímzésre uta­lunk. Az ezeknél sokkal ne­mesebb, sokkal értékesebb, a népművészethez tartozó „szá­lán varrott” kézimunkát mu­tatjuk be. Hazánk két tájegységén, a Mátraalján és Hegyalján vi­rágzott ki a szőttesre szálán varrott keresztszemes hím­zés, mint népi díszítési mód. A Mátraalján Tárd e tech­nika központja. Itt őrizték meg anyáról leányra hagyva a keresztszemes mintakin­cset. Az itteni hímzés négy szálat fogva át. piros és kék fonallal készül. Anyaga szö­vőszéken szőtt kendervászon, amit a nyári napra kiterítve fehérítettek az asszonyok. A leggyakoribb ornamentika: a szív és a madár. Ezt a min­takincset használia és töké­letesíti tovább a Mezőköves­di Matyó Háziipari Szövet­kezet. A matyóházban össze­gyűjtött, öregasszonyoktól megvásárolt; vagy ajándékba kapott régi lepedővégek, ab­roszok, férfi ingujjak mintá­it használják most blúzok, asztalterítők díszítésére. A hegyaljai keresztszemes egészen más jellegű. E hím­zésfajta művészeti központja Rákóezifalva. Ezért Rákóczi- hímzésnek is nevezik a fehér vászon két szálát átfogó, egé­szen apró keresztszemes min­tákat, Az elnevezésnek van azonban történelmi hagyo­mánya is. A sárospataki vár­ból előkerült egy fejedelmi ing, amelyet állítólag II. Rá­kóczi Ferenc viselt. Arany skófiummal, színes kender­fonallal hímezték, lehet; hogy Zrínyi Ilona valamelyik ud­varos asszonya egy évet is dolgozott rajta. Az ing hímzése tömör mér­tani mintát adó, apró ke­resztszemes, a gallért és a kézelőt díszíti. Ma már érté­kes múzeumi kincs, amely hűen tükrözi a tájegységen kialakult népi ízlést és mű­vészetet. A Rákóczi-hímzés azóta tovább gazdagodott — piros és kevés fekete színnel, ágas-bogas, laza virágok tar­toznak mintakincséhez. Ezek a minták színes alapon zöld —fekete, sárga színkeverés­sel, mértani formába, négy­szögbe tömörülve, már egé­szen más stílust jeleznek. Ezt beregi hímzés néven gyűj­tötték össze a néprajzkuta­tók. A tömörebb minta, a mértani formák uralma, a Hegyaljával szomszédos ru­szin népművészet hatásáról tanúskodik. A népi hímzés — hagyo­mányokat követő munkák valóban díszei életünknek, kedvükért érdemes lemon­dani az olcsó, vásári „ke­resztszemes” utánzatokról. <k) Vigyázat; széndioxid Óvatosan a pincébe — Jó szolgálatot tesz a kotyogó Két gyertya kell A sok felhívás, figyelmez­tetés ellenére is, minden év­ben az új borok erjedése, forrása idején bekövetkezik szénsax (széndioxid) okozta haláleset. Miért veszélyes és mikor halálos a szénsav? Ha a levegőben 4 százalék­nyi széndioxid van és azt va­laki belélegzi, hamarosan erős fejfájás, majd rosszul- lét fogja el. A 8—14 százalé­kos széndioxiddal kevert le­vegő belélegzése már ember- re-állatra egyaránt halálos veszélyt jelent. A széndioxid a tüdőn át kerül a szervezetbe, de a bő­rön is áthatol. A túlzott szén­savgáz hatására a vér kar­bonjai bikarbónákká alakul­nak, vagyis megbomlik a vér normális összetétele. Szén­savmérgezés esetén a légzés és a szívverés meglassul, a vérnyomás emelkedik, az ember eszméletét veszti, majd görcsös állapot lép fel és beáll a halál. A forrás­ban lévő mustok vagy új bo­rok esetén régi, de jó próba POZSONYI DIÓS-MÁKOS PATKÓ Az 1 kg lisztet 20 dkg va­jat, vagy 15 dkg zsírt, 8 dkg porcukrot deszkán morzsol­junk el. 1 dkg élesztőt, 2 dl langyos tejben feloldva a tésztához vegyítjük. 1 egész tojást, fél deka sót adunk még hozzá, s az egészet jól összegyúrva, hideg helyen pi­hentetjük néhány órát. Köz­ben elkészítjük a tölteléket: Recept . A 40 dkg mákot 26 dkg cu­korból és 2 és fél deci víz­ből készült sziruppal forráz­zuk le. Fél citrom reszelt hé­ját és késhegynyi fahéjat ke­verünk hozzá. A 40 dkg dióhoz 22 dkg eukorbóí 2 dl vízből készí­tünk szirupot. Egy késhegy­nyi fahéjat, s reszelt citrom­héját és 4 dkg morzsát adunk hozzá. Pihenés után a tésztából tetszés szerinti nagyságban cipókat formálunk, majd ovális alakúra nyújtva a sű­rű tölteléket lapos késsel a tészta széléig kenjük. Kifli­formára besodorjuk. Gyen­gén zsírozott tepsibe rakva, tojással kenjük meg. Meleg helyre rakva, fél óra után, ismét megkenjük, utána hi­deg helyre tesszük, hogy a rajta lévő tojás megrepedez­zen. Mérsékelten meleg sütő­ben 35—40 percig sütjük. a rúdra helyezett égő gyer­tya. Ha elalszik, akkor nem szabad bemenni! A próbát mindig két gyertyával vé­gezzük Az egyiket fejmagas­ságban, a másikat térdma­gasságban helyezzük el, mi­vel a gáz a levegőnél nehe­zebb — s a padlónál lehaj­láskor belélegezhető. A mély pince veszélyesebb, mint a földszinti boroskamra, mert a kamrában jobb a légcsere. A nagy űrtartalmú hordókra erjesztő edényt ún. kotyogó- kat tegyünk. Az erjedő léből a széndioxid a meszes vízzel töltött részen át igyekszik ki­jutni, de közben a meszes víz elnyeli a gázt. Időközön­ként cseréljük a vizet. A gyümölcsben lévő oldott állapotú cukrot az erjesztő élesztők alkohollá és szén­savvá alakítják. A szénsavra nincs szükség, annak el kell távoznia. Az erjesztőedények­ben lévő üres teret, mely a kotyogó vízzárjáig tart, a ke­letkező szénsav megtölti és egyben a levegőt is kiszorít­ja. Ha precízen és óvatosan ellenőrizzük a gyümölcsbor erjedését, akkor nem történ­het baj. (a. s.) Kozmetikai tanácsadás: Törik a haj A krémpakolás jót tesz — A napi gondozás előnyei — A leghatásosabb shampoo A száraz hajúak elsősor­ban arra törekedjenek, hogy sok „A” vitamin tartalmú ételt fogyasszanak: ez előse­gíti a haj növekedését. Mindennapi hajápolásun­kat reggel fésülködéssel kezdjük. Ez nemcsak a haj rendbehozatalának és a fri­zura elkészítésének ideje, hanem a fejbőr és a hajápo­lás egyik fontos szakasza is. A gondos fésülés szétbontja az Összecsomósodott, tupíro- zott hajat, s ezzel is bizto­sítja a haj természetes szel­lőzését. (A fésű ne legyen éles, mert felsértheti a fej­bőrt és ez fertőzéssel járhat!) Este hajunkat keféljük ki, mert ezzel a napközben rá­rakódott port és szennyező­dést eltávolítjuk. A haj ke­félése és fésülése a fejbőr vérkeringését Is élénkíti és jót tesz a haj növekedésének. A hajápolás célja a haj természetes fényének, sima­ságának, vastagságának és sűrűségének megóvása. A fejbőr faggyút és verejtéket választ ki, ez a leváló szaru­sejtekkel együtt a bőr fel­színére rakódik. Ehhez a kör­nyezetből még sokféle szeny- nyeződés járul. Ha nem tá- volítjuk el, idővel bomlásnak indul s a bomlásterméke1 izgatják a bőrt. A száraz fej bőr és haj azzal a kellemet lenséggel is együttjár, hogy a fejbőr hámlik és korpázik, A száraz, korpás fejbőr rend szerint viszket és ez megle­hetősen kellemetlen. A Bir­kenwasser használata gátol­ja a korpásodást, serkenti a hajhagymák működését és erősíti a haj gyökereket. A száraz haj elveszti fé­nyét, rugalmassága csökkenj könnyen törik. Hajmosáskor ezért használjunk úgyneve­zett „krémpakolást”. Ilyen célra igen alkalmas a WU—2 hajifjító krém. Hajunkat mossuk meg folyékony shampooval és utána a fej­bőrt és a hajat dörzsöljük be hajifjító krémmel, majd kös­sük be kendővel. A pakolást 30—40 perc után WU—2 fo­lyékony shampooval mossuk le. A por alakú és folyékony hajmosószerek mellett forga­lomba került a Tojássham- poo is. A készítmény a sze­met kevéssé irritáló legkor­szerűbb anionos mósóaktív anyagot tartalmazza, így olyan előnyös tulajdonságok­kal rendelkezik, amely az eddigi forgalomban lévő shampook fölé emeli. Zsír­talanító hatása lényegesen kisebb, mint a shampookban eddig alkalmazott mosóaktív anyagoké. Ezenkívül termé­szetes tojás sárgáját is tartal­maz, s ennek jó hatása a fej­bőrre már régóta ismert. Gyermekek részére ajánljuk a Gyermekshampoot. mely bi­zonyos fokú zsírozást kifejtő anyagokat is tartalmaz, a szemet kevéssé csípi, s ez a gyermekek fejmosásánál lé­nyeges szempont... (s) Ez a divat. Elegáns kombinált ruha mellényszerű be­állítással és rózsaszín-fekete színösszeállítás akár díiscssz- bői, akár a szoknyarész anyagából. Írók, — a házasságról A magyar nyelv fejezi ki legtökéletesebben a házasság értelmét. A házasság házat, vagyis otthont jelent. A fe­leség pedig azt, hogy a férfi fele. A nőtlen férfi felemás ember. (Jókai) Aki nősül, úgy tesz, mint a velencei dózse, amikor el- jegyzl az Adriai tengert. Nem tudja, mi rejlik hit vese lelke mélyén: gyön­gyök, drágakövek, vagy ten­geri szörnyek, viharok. Hei­ne) A házasság olyan nehéz lánc, hogy két ember kell hordozásához — néha pe­dig három. (if). Dumas) A házasságban a nő ki­próbálja, a férfi kockára te­szi szerencséjét. (Wilde) Szegény nők! Mozdulatla­nul kell várakozniuk, míg kérő nem jelentkezik. Igen, a pók is mozdulatlanul vár a légyre. (Shaw) A színházban a bonyoda­lom rendszerint a házasság­gal végződik. Az életben a házassággal kezdődik. (Ma­rivaux) A házasság: kikötő a vi­harban, de gyakran, — vi­har a kikötőben. (Petit Senn) Házasodni akarsz? Cse­lekedj úgy, ahogy tetszik. Akármire szánod el magad, megbánod. (Sokrates)

Next

/
Thumbnails
Contents