Kelet-Magyarország, 1966. július (23. évfolyam, 154-180. szám)

1966-07-31 / 180. szám

XXm. ÉVFOLYAM, 180. SZÁM Ára: 80 fillér 1966. JÜLIUS 31, VASÁRNAP Az eddigi politika útján Kádár János fogadta, Kállai Gyula díszebédet adott Couve de Murville tiszteletére Elutazott hazánkból a francia külügyminiszter Ä párt IX. kongresszu­sára való felkészülés befe­jező szakaszához érkeztünk, s Központi Bizottság jú­lius 28-án megtartott kibő­vített ülésével, amelyen megvitatták és jóváhagyták a IX. kongresszus irányel­veit és a módosított szer­vezeti szabályzat terveze­tét. A kongresszusi előkészü­letek most következő, befe- jelző szakaszában már a konkrét szervezeti intézkedések, a pártélet demokratizmusából követke­ző események kerülnek elő­térbe; az alapszervezetek, taggyűlései, illetve a járási, városi, megyei pártértekezle­tek. A Központi Bizottság úgy határozott, hogy a kongresszusi irányelveket és a módosított szervezeti sza­bályzat tervezetét augusztus 10-ig valamennyi alapszer­vezet rendelkezésére bo­csátja. Egyben kötelezően előírja, hogy a taggyűléseken és pártértekezleteken azokat megvitassák és kéri, hogy állásfoglalásukat, észrevéte­leiket, javaslataikat a Köz­ponti Bizottsághoz juttas­sák el. A Központi Bizott­ság az irányelveket megküld­te a legfontosabb tömegszer­vezeteknek is, azzal a ja­vaslattal, hogy ugyancsak tárgyalják meg és tegyék meg észrevételeiket. A Központi Bizottság úgy látja, hogy most a kongresz- szusi irányelvek megvita­tása a kommunisták döntő politikai feladata. Valameny- nyi fontosabb kérdésben, melyet a kongresszusi irány­elvek tartalmaznak, s me­lyekben a kongresszus hiva­tott a végső szót kimondani, a közelmúltban — igen szé­les körű tanulmányozás és vi­ták után — a Központi Bi­zottság megfelelő álláspon­tot alakított ki. Gondolunk itt elsősorban a gazdaság­irányítási rendszer reform­jával kapcsolatos, majdnem kétéves vitára és a Közpon­ti Bizottság e kérdésben ho­zott határozatára. Igen szé­les körű vita után fogadta el az Országgyűlés a harmadik ötéves tervet is. Az ideoló­giai munkát és a kultúrális életet illetően útmutatónk a Központi Bizottság által ta­valy elfogadott ideológiai irányelvek, illetve az ezt ki­egészítő határozatok és ál­lásfoglalások: olyanok, mint a tájékoztatásról, az iroda­lom és a művészetek társa­dalmi, politikai helyzetéről szóló dokumentumok. Meg­felelő határozatok születtek a közelmúltban a szakszerve­zetek, az ifjúsági szervezetek és más tömegszervezetek munkájáról is. A Központi Bizottság ál­tal elfogadott irányelvek szerint a párt- és az ország a VIII. kongresszuson megje­lölt úton haladt az elmúlt években, a párt politikája eredményesnek bizonyult. Ezért azt kéri majd a kong­resszustól, hagyja jóvá az eddig követett politikai fő­vonalát, illetve azt az új kö­vetelményeknek megfelelően fejlessze tovább. A Központi Bizottság azt javasolja, hogy a kongresszus utáni esztendőkben is a szocializ­mus teljes felépítéséért foly­tatott harc maradjon pár­tunk és népünk fő célkitű­zése, s ennek megfelelően kell a kongresszusnak fela­dataikat meghatároznia. Nemcsak pártunk általá­nos politikájából és mun­kastílusából, de az említett célokból is következik, hogy a IX. kongresszus munka­kongresszus lesz, ahol a gon­dos és alapos elemzés, a fele­lősségteljes határozathoza­tal lesz a fő feladat. Az alapszervezetekben fo­lyó munka fontosságát hang­súlyozza, a Központi Bizott­ság úgy döntött, hogy minde­nütt két kongresszusi tag­gyűlést kell tartani. Az elsőt augusztusban, s ezen meg kell tárgyalni az irányelve­ket, valamint a szervezeti szabályzat módosítását célzó tervezetet. Ki kell dolgozni az ezzel kapcsolatos javasla­tokat, hogy azok idejében el­jussanak a felsőbb pártszer­veken keresztül a Központi Bizottsághoz. A második kongresszusi taggyűlésen, amelyet szeptemberben kell megtartani, — e feladatok elvégzése után — több idő marad az alapszervezeti ve­zetőség beszámolójának meg­vitatására és az új vezető­ség megválasztására. Termé­szetes dolog, hogy sem az első, sem a második kong­resszusi taggyűlés napirend­je nem választható el az adott alapszervezet életével összefüggő konkrét termelé­si, ideológiai, politikai kér­désektől. A párton belüli demokrá­cia hangsúlyozottabb érvé­nyesítése érdekében már az első kongresszusi taggyűlé­sen meg kell választani a jelölő bizottságot, hogy több ideje legyen a tájékoztatásra, a vélemények kikérésére. Ennek alapján felelősség­teljesebben tehetik majd meg javaslatukat a máso­dik taggyűlésen az újonnan megválasztandó vezetőségre és a kongresszusi küldöttek­re. A IX. kongresszusra való felkészülés nemcsak a párt, hanem az egész magyar nép ügye. Ennek legjobb tanú­bizonysága, az a hónapok óta tartó és mind széleseb­ben kibontakozó munkaver- senymozgalom, amely a kongresszus tiszteletére in­dult. A Központi Bizottság nagyra értékeli és üdvözli a kongresszusi munkaverseny- mozgalmat, s ennek jeléül úgy határozott, hogy a leg­jobb eredményeket elérő üzemek és intézmények ré­szére kongresszusi zászlókat és kitüntető okleveleket adományoz. A holnapi sikereket a mai tettekkel lehet megalapozni. Ezért a IX. kongresszuson meghozandó határozatok — amelyek a szocializmus tel­jes felépítése felé vezetik tovább népünket —, sikere azos is múlik, hogyan telje­sítjük mindennapi feladata­inkat a termelés, az ideoló­giai élet és a kultúra front­ján, — már most — a kong­resszust megelőző hónapok­ban. Ez is hangsúlyozza a kongresszusi felkészülés so­ron következő befejező sza­kaszának fontosságát. Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára szombaton délelőtt az MSZMP KB székhazá­ban fogadta Maurice Couve de Murville francia külügy­minisztert és szívélyes esz­mecserét folytatott vele. Couve de Murville-t a láto­gatásra elkísérte Jacques de Beaumarchais, a frcncia külügyminisztérium politi­kai ügyek főosztályának ve­zetője, Francois Puaux, a minisztérium európai főosz­tályának vezetője, valamint Raymond Gaslambide, a Szombaton ülést tartott a megyei mezőgazdasági es felvásárlási operatív bizott­ság, melyen részt vett Gu­lyás János, a megyei párt- bizottság mezőgazdasagi osztályának vezetője. Ko­vács István, a megyei ta. nács mezőgazdasági osz­tályának vezetője tájékoz­tatta a bizottságot az idő­szerű mezőgazdasági mun­kákról. Elmondta, hogy az elmúlt héten a sok csapa­dék hatására valamelyest csökkent az aratási mun­kák üteme, őszi árpából a megyében befejezték az aratást, a rozsnak mintegy 92 százaléka, 63 600 hold van levágva, míg a 81000 hold őszi búzából 66 000 hold. A zab aratásával 52 százalékra állnak közös gazdaságaink. Az összes 185 000 holdnyi aratni va­lóból eddig 162 000 holdon fejezték be ezt a munkát Szabolcs-Szatmárban. Tájékoztatta a bizottságot arról is, hogy sok a tarlón, keresztekben hagyott ter­mény, mely a nagy esőzések hatására csírázásnak indult. Nem halad kielégítően a tarlószántás, eddig 48 000 holdon végezték el, mely a Francia Köztársaság buda­pesti nagykövete. A látogatásnál jelen volt Péter János külügyminisz­ter, Szilágyi Béla külügymi­niszter-helyettes és Valkó Márton, a Magyar Népköz- társaság párizsi nagykövete Maurice Couve de Mur­ville szombaton délben a Gellért-szálló Gobelin-ter­mében találkozott a magyar és a külföldi sajtó képvi­selőivel. Couve de Murville elöljá­róban szívélyes szavakkal mondott köszönetét a ven­dégszeretetért. Ezután ma­tervezettnek csupán 30 szá­zaléka. Most az egyik leg­sürgősebb feladat pedig ez, annál is inkább, mert az elmúlt évben sok őszi szán, tás maradt el. Felhívta az operatív bizottság a tsz-ek figyelmét, hogy a tarlószán­tást az összes felszabaduló területen végezzék el. Szor­galmazni kell a nyári mély­szántást is. Az elmúlt nyolc nap alatt közel 200 milliméter csa­padék esett, s ez jelentősen megnövelte a belvizeket, s már összefüggő táblák is víz alatt állnak. Ezért a másik legsürgősebb feladat a vízlevezetés azonnali meg­kezdése. Az elmúlt Időszakban 1800 vagon kenyérgabonát vettek át az átvevőtelepek a termelőszövetkezetektől. A folyamatos átvétel biztosít­va van, azonban az utóbbi napokban az esőzések ha­tására növekedett a nedves termények aránya. Éppen ezért elrendelték a szárító­üzemek éjjel nappali üze­meltetését. Az átvételi mun­kán javítani szükséges, hi­szen az elcsépelt kenyérga­bonának eddig mindössze gyarországi látogatásának céljáról, jelentőségéről szólfc a francia külügyminiszter. Végül magyarországi be­nyomásairól nyilatkozva el­ismeréssel szólott Budapest és a Balaton szépségéről. Hangsúlyozta: úgy érzem, hogy Magyarországot jelen­leg fejlődésének gondjai foglalkoztatják elsősorban. Ezt természetesnek és egész­ségesnek találom. Fárado­zásaikhoz, amelyek az élet- színvonal emelését szolgál­ják. a legnagyobb sikereket kívánom. (Folytatás a 2. oldalon.) csak negyed részét vették át. Az operatív bizottság az időszerű munkák gyorsítása érdekében a következő ha­tározatokat fogadta el Mivel a jelenlegi idő­szakra a munkák torlódása a jellemző, ezért a közös gaz­daságok azon igyekezzenek, hogy az aratás. hordás, cséplés, tarlószántás, ma. sodvetés, vízlevezetés. stb. minden technikai feltételét biztosítsák. Minden erőt a learatott, de még keresztek­ben álló termények szárítá­sára, behordására kell össz­pontosítani, hogy a csírá­zástól megmentsék. Erre a munkára mozgósítsák falusi KISZ-szervezeteink a falusi és az otthon üdülő diákokat, segítsék az idei termes megmentését. E munkák meggyorsítása érdekében szükséges a cséplőgépek át­csoportosítása is, s azonnal lássanak munkához. Később a termések betakarítása el­vonja az erőket s ezért a szántást, s az egyéb ta­lajművelést most kell el­végezni. Felhívta az ille­tékesek figyelmét a bizott­ság arra is, hogy a komba), nosok versenyével behatób­ban kell foglalkozni. A MEGYEI OPERATÍV BIZOTTSÁG FELHÍVÁSA Minden erűt a kenyérgabona betakarítására Segítsenek a KISZ-szervezetek a termény megmentésében Pfagy város! panoráma: az épülő Északi Alközpont. A felvételt Elek Emil készítette. VlU« MOLETXRJAI, EGYESÜLJETEK I

Next

/
Thumbnails
Contents