Kelet-Magyarország, 1966. július (23. évfolyam, 154-180. szám)
1966-07-28 / 177. szám
Felhívás a dohánytermelőkhöz A dohány ültetvény eken feliépet peronoszpóra kártétel fokozott gondosságot követel meg a törési munkálatok végrehajtásánál. A mulaszthatatlan tennivalók a következőkben foglalhatók össze: 1. A törést „szakaszosan” kell végrehajtani. Helytelen, ha ugyanazon ültetvényben aljazatlan, felsült, illetve teljesen letört táblarészek találhatók. Az ilyen törés a peronoszpóra elleni védekezés, valamint a termés mennyiségi és minőségi alakulása szempontjából is kedvezőtlen. A törés végrehajtásának helyes módja az, ha többszöri töréssel takarítjuk be egy-egy dohánytő levéltermését. Egy- egy tőről egy alkalommal letörhető levelek számát az határozza meg, hogy mily mértékű a peronoszpóra fertőző- döttség, valamint a levelek érettségi állapota. 2. A peronoszpórával erősebben fertőzött levelek nem teljesen érett állapotban is letörhetők, mert ezzel a levelek hasznavehetetlenné válását elkerülhetjük. 3. A fertőzéstől mentes, illetve kevésbé fertőzött levelek csak érett állapotban kerülhetnek letörésre, mert ezzel a termés mennyiségi és minőségi eredményét fokozzuk, illetve biztosítjuk. 4. Súlyosan fertőzött növényegyedeknél a törés kényszerű előbbrehozatala miatt a bugázás is koraibb időpontban — a virágzás kezdetén — elvégzendő, mert ezzel a levelek érését gyorsítjuk, elősegítjük. 5. Kevéssé fertőzött és egészséges növényegyedeken a bugázás a teljes virágzás állapotában és magasan hajtandó végre, mert a f. évi tény észidőben uralkodó időjárási viszonyok mellett ezúton kedvezőbb mennyiségi és minőségi eredmények biztosíthatók. 6. A védekező permetezések — változatlanul — az illetékes beváltó üzemek szakközegei által megadott szempontok szerint hajtandók végreKérjük a dohánytermelő szövetkezeteinket, hogy a fertőzött leveleket minél előbb törjék le, mert ezzel lényegesen csökkenteni tudják a peronoszpóra kártételt. Hajdú János dohánygyári igazgató Dr. P. Szabó Gyula megyei tanács vb. elnök h. Nemzetközi tánczenei randevú A tánczene fiatal rajongói Igazán nem panaszkodhatnak ezen a nyáron. A szabadtéri színpadon szinte hetenként lépnek fel neves bel- és külföldi együttesek, hétfőn este pedig nemzetközi gálaestre került sor. A legnagyobb érdeklődés az angol Checkmates-együt- tes szereplését előzte meg, s hogy nem alaptalanul, azt a zenekar már az első percekben bizonyította. Ez az öt fiatalember Ken Street szólógitárossal az élén, színpadra lépésük pillanatában olyan légkört teremtett, amelyhez képest a nemrég hallott, hasonló stílust képviselő magyar zenekarok játéka halvány utánérzésnek hatott. Játékuk — a számukra kissé szokatlan külsőségek ellenére is — szinte matematikai, lag pontos, minden mozzanatában előre megtervezett. Valamennyien mesterei hangszereiknek, több hangszeren %s játszanak, akik azonkívül, hogy kitűnő zenészek, nagyszerű énekesek, sőt zeneparódisták is. A beat-zenekarok összeállításában nem szokott szerepelni rézfuvós hangszer, az együttes által alkalmazott bariton és tenorszaxofon azonban jól beleilleszkedett az összjátékba. Az előadás teljes ideje alatt a zenekar nagy kedvvel, szinte önfeledten játszott. Játékuk tempója az előadás tartama alatt egyetlen percre sem csökkent, s ez egyik legnagyobb erénye volt játékuknak. Amikor szereplésüket egy nagyszerű zenei paródiával is megtetőzték, mindenki előtt világossá vált, hogy a nyári könnyűzenei program legjobb előadásának voltunk részesei. Ha a Checkmates-együt- tes egyedül ad hangversenyt, az is könnyűzenei főnyeremény lett volna, a rendezőség jóvoltából azonban még módunk volt meghallgatni a dán Coláén Girls női vokált és Ja Baker New York-i néger énekesnőt is. D. M. Szegedi jelenté»: Szabadtéri és száz más A múlt szombaton Kodály Háry Jánosával kezdetét vette az 1966. évi Szegedi Szabadtéri Játékok. Másnap, vasárnap Az ember tragédiája monumentális megjelenítésében gyönyörködhettek a nézők. Ezekben a hetekben Szegednek a vonzóerőt elsősorban a Szabadtéri Játékok adja. a Dóm tér varázslatos környezete, a rendezőknek határtalan lehetőséget nyújtó óriási színpad, a jól válogatott műsor felejthetetlen élményt ad. A napfény városa azonban még száz mást is tartogat vendégeinek. Az állandó kulturális kiállítások több napra való programot nyújtanak az érdeklődőknek. Ilyen például a Móra Ferenc Múzeum, ahol többek között A Tisza élővilága, Régészeti kiállítás, Szegedi népélet, Szeged a magyar irodalomban, Szeged régi képzőművészete és A szép könyv című kiállító, sok találhatók. A Vármúzeum, a Képtár, a Képcsarnok, mind önállóan is gSÓzag programmal készült az ünnepi hetekre. Az egyetem és a különböző gimnáziumok, kultúrházak termeiben építőművészet!, foto, ipari, mezőgazdasági kiállítások nyíltak, vagy nyitnak később. A szombaton megnyílt őszibarack- és borkiállítás nagy közönségsikert aratott. A gyümölcs- és bortermelést jól értő és értékelni tudó bolgár, olasz és francia látó. gatók a legmagasabb jelzőkkel illették a már világhírnevének örvendő szatymazi barackot. A félkilós gyü- mölcsosodákat a vendégek nemcsak láthatták, de a város üzleteiben meg is vásárolhatták. A borkiállításon felcsigázott szomjat is enyhíteni lehet a reprezentatív kivitelű borkóstolókban. Hosszan lehetne még sorolni a dalosversenyeket, a kultúrosoportok vetélkedőit, a sportrendezvényeket. De ha mindezek nem lennének, Szeged a maga szépségével, napfényes Ti. sza-partjával, akkor is bőven jutalmazná az odauta- zókat Cs. B. Tudósítás a sörgyártás szivéből 45 millió hektoliter is kevés — Árpa + komló = ? Dinasztiák a pincében Tudja-e a tisztelt olvasó, hogy hány liter sört iszik meg egy évben? Ne törje a fejét: pontosan 45 litert. Látom hitetlenkedik. Igen ilyen tréfás helyzeteket teremt az átlagolás. Ugyanis az a tény, hogy Magyarországon az egy főre jutó sörfogyasztás évente valóban 45 liter. Beleértve önt is tisztelt olvasó, de az újszülött csecsemőket is az átlagba. Harminc év leforgása alatt a sörivás műfajában sokat fejlűdtürj;. Egy régi adat szerint 1038-ban fejenként csak 3.5 liter sört ittunk. Úgy látszik egyre szomjasabb nép lesz a magyar! így hát ne csodálkozzunk, ha olykor a „kérek egy pohár sört” — rendelésre a válasz „Sajnos elfogyott!” 20 esztendeje — volt ennél fontosabb feladat — új sörgyárat nem építettünk. A régiek termeltek, s közben végezték a rekonstrukciós munkálatokat. így futott fel a termelésük a jelenlegi maximálisra. Évenként 45 millió 500 ezer hektoliter „folyékony kenyér” kerül az Üzletekbe, de ez is kevés. Sörös nemzeí a magyar: galomba Budapesten és környékén, a többi 70 százalékot vidéken isszuk meg. Nyolcféle sör Csillognak a rézüstök. Patikatisztaság. Ez a sörgyártás temploma. Már az ókorban is kedvelték az aranyszínű italt. Az egyiptomiak megrágták az árpát. A nyál enzimei indították meg az erjedést. Az üstökbe izzó köveket dobtak és ezzel forralták a vizet. A bajorok talán nem teljes joggal vallják magukat a sör őshazájának Európában. Ugyanis feljegyzések őrizték meg a jobbágy kötelmeit a középkori Magyarországon. Többek között ilyen mondatot találunk: Minden jobbágy köteles a sernevelésre...! S mennyi régi utcanév bizonyítja, hogy hazánk nagymultú sörgyártó ország. Ismert a Serfőző utca, ami egyben ősi családnév is. A Sörgyár, a Sörház utca... A nagyipari termelés kezdetét azonban nem lehet elvitatni a németektől. Európa legnagyobb sörgyára Kőbányán termel Európa legnagyobb sörgyára. A „Kőbányai” név jó cégér. Sok jó hírt szerzett már hazánknak. 125 éve főzik az öreg falak között a habzó nedűt. Vagonokban érkezik az alapanyag az árpa, a komló. Sajnos, nagyon sok importra szorulunk. Saját gyáregység termeli a malátát Bármely háziasszony megirigyelhetné a főzőház tisztaságát. 380 hektoliteres óriásüstök rézkupolóin megbotlik a napfény. Rotyog, forr benne a készülő sör. Dísze lehetne a legszebb konyhának is. A szakemberek úgy mondják, ez a sörgyártás temploma. Ezután megítélhetik az egész gyárat. Itt forró nyár van. Állandóan 40 fok körüli a hőmérséklet. Követjük a sör útját. Szinte minden átmenet nélkül megyünk a télbe. Az erjesztőpince mértani formái sorakoznak egymás mellett és mögött. 500—1000 hektoliteres, három méter mély kádakban erjed a sör. Ha jó az erjedés, akkor tej- színhabszerüen bodrozódik a sör felszíne. Mintha tengeri szivacstelepen járnánk. Itt nyeri az alkoholtartalmát, a kémiai folyamatok során és a természetes széndioxidot. Hatalmas csőrendszereken még mélyebbre vándorol a sör. S megérkezik utóérlelésre az ászok pincébe. Itt már nulla fok körül mozog a higanyszál. Itt már bizony didergünk, a munkásokon yastag pufajka van. A zárt rendszerben széndioxiddal dúsítják és érlelik a sört. Ez adja majd az üdítő jelleget. A csillogó alumíniumtartályok teljesen kiszorítják a hagyományos fahordókat. Lassan csak hírmondó marad belőlük, így ugyanakkora helyen mint az eddigi, sokkal több Sört termelhetnek. Többek között így érhették el, a 45 millió hektoliterre való felfutást. 12 ezer palack óránként Az Országos Söripari Vállalat termelése ma egy hónapban anny}, m}nt 1938-ban egy egész évben- A sörfogyasztás módja is megváltozott. Amíg esztendőkkel ezelőtt a palackozott sörgyártás a teljes kapacitás 14 százaléka volt csapán, jelenleg közel 50 százalék. Ez is bizonyítja a kulturáltabb sörfogyasztás elterjedését. Automata gépek a szó szoros értelmében ontják a palackozott sört. Óránként 12 ezer üveg kerül le a szalagról. Gondosan kimossák előtte, átvilágítják, fertőtlenítikOkos rakodógépek szállítják a ládákat. Megkönnyítik a fizikai munkát. A háború előtt a teljes volumen 70 százaléka fogyott el Budapesten és közvetlen környékén. Jelenleg gyökeresen megváltozott a helyzet. Nem mintha a pestiek nem szeretnék újabban a sört. de a vidék rohamosan előretört. Csak 30 százalék kerül forAngyal István mondja: — Amíg a bor erősségét mali- gán-fokkal fejezzük ki, addig a sörnél balin-fokkal. Hogy hány balin-fokot tartalmaz a sör, attól függ milyen palackba kerül. Gyártunk 12 fokos Kőbányai világost, 14 fokos Kinizsit. 18 fokos Porter sört, barna sört, szeszmentes Nektár sört, Délibábot, Rocky Cejárt és az exkluzív Hungáriát. Modern berendezésű laboratóriumok rendszeresen ellenőrzik a minőséget. A magasabb balin-fokúak 40 napig elállnak, a Kőbányai Világos csak 8 napig. 1980: 7 millió hektoliter Kejl a sör! Nyáron különösen előtérbe karul ez a kérdés. Hiába termel megfeszített tempóban Kőbánya, Nagykanizsa, Pécs, Sopros, kevés. Távlati tervben új sörgyár épül a III. ötéves tervidőszakban. 1080-ra el kell érni a 7 millió hektolitert. Ez persze megint változtat a statisztikán és így már tisztelt olvasó átlagban ön is 70 litert fog inni évente. De addig is hogy enyhítsenek a helyzeten a kongresszusi versenyre felajánlást tett a söripar. Terven felül 185 ezer hektolitert adnak a szomj azoknak, s ebből már 32 első fél évben 132 ezret teljesítettek. Hát most kér egy pohár sört a tudósító és megissza a? ő egészségükre. Ontják az üvegeket a töltőautomaták. 65 év — a vendég szolgálatában — Mióta dolgozik Géza bácsi? — 1901-ben mint borász kezdtem. Egy év múltva Érsekújváron ételhordót „csináltak” belőlem, s azóta a vendéglátóiparban dolgozom. Kosztyál Géza — a nyíregyháziak Géza bácsija — most ünnepli születésének nyolcvanadik évfordulóját, öt éve — hetvenöt éves korában — nyugdíjazták. Elbúcsúzott — de psak egy hétre. Mert egy hét után újra kopogott a vendéglátónál. * — Szeretnék dolgozni. Amióta otthon vagyok, nem találom a helyem. Ülök a kályhánál és csak gondolkozom. Hiányzanak az emberek, a munka... A vállalatnál megértették. Újból felvette a fehér kabátot a fekete nadrággal és korát meghazudtoló frissességgel munkához látott. Éjjel, amikor a Jereván kerthelyiségben befejezi a napi munkáját útja egy megszokott helyre vezet. Ide indult /íindennap 1930 óta. Igaz, az akkori Korona vendégei csak a város pénzes emberei lehettek. Nagy- birtokosok, katonatisztek mindennapos dáridókat rendeztek itt. irr Minden évben agarász- versenyt rendeztek. Ilyenkor aztán három napig csak ettek és ittak. S a hatszáz személyes bankett közben sok botrányos eset is történt. Az eltelt hatvanhat év alatt bejárta az akkori európai szórakozóhelyeket. Volt Pozsonyban, a bécsi Hotel Centrálban, a berlini Hotel Metropolitánban, de legkedvesebb emlékei a Nyíregyházán és a budapesti New York-ban eltöltött évekhez fűződnek. — Mint főpincér számtalan íróval, költővel ismerkedtem és kötöttem barátságot. Heltai Jenő, Krúdy Gyula mindennapos vendégünk volt. * Géza bácsi nyitotta meg a siófoki strandot 1914-ben. Két évig a francia „Vagoli” utas és étkezőkocsijával járta a Budapest—Becs—■ Konstantinápoly — Fiume-i utat. De a sok járás, ami munkájából adódott még fiatalosabbá tette. Reggelente a piacon lehet megtalálni, kosarakkal, szatyrokkal megrakodva. — Segítek otthon, majd irány a munkahely, a Jereván. Szeretném még ezt sokáig így csinálni. S hogy munkáját becsülettel elvégezte beszélnek helyette az otthonában kifüggesztett dicsérő oklevelek, emlékérmek, és a kétszeres „kiváló dolgozó” In-' tüntetés. m. 56 1966. július 28,
