Kelet-Magyarország, 1966. július (23. évfolyam, 154-180. szám)
1966-07-26 / 175. szám
Milliókat menthetünk meg A Statisztikai Hivatal Jelentésében olvastam; Az elmúlt öt év alatt megyénk építőipara több mint hárommillió köbméter földet mozgatott meg, kétmillió-hétszázezer négyzetméter falat vakolt és több mint négymillió négyzetméter falat vakolt és festett, egyszázharminc- ezer négyzetméter parkettet csiszolt. És még ki tudja, mennyi más munkafolyamatot végzett azért, hogy a több mint kétezer épületet és más műtárgyat kivitelezze. Az építőipari munkások műszaki munkáját dicsérik ezek a számok. Egy másik értékelésben azonban azt láttam, hogy a megyei építőipari vállalat egy évi teljes termelési értékének megfelelő beruházási keret maradt felhasználatlanul. Igaz, ennek csak egy része adódott az építőipar kapacitásának elégtelenségéből és szervezési hiányokból. Másik része időközben beruházási összeg átcsoportosításából. Mégis most ezzel a kisebbik résszel szeretnék foglalkozni. Azért, mert a harmadik ötéves terv során ezeket a hiányosságokat el kell kerülni. Hogyan lehet ezen segíteni? Ügy, ha a vállalat megjavítja szervező munkáját. Lehet javítani például a különböző munkafolyamatok gépesítésének jobb szervezésével. Országos átlagban mesaelés-festés 27 százalékát géppel végzik, nálunk csak 4 százalékát. A vakolásnak 22 százalékát végzik országosan géppel, nálunk 17 százalékát. Tovább kell és lehet & gépkihasználást növelni. A vállalatnál bevezetett ösztönzési módszer — amelynek értelmében a gépek jobb kihasználói bérleti kedvezményben, a rosszul felhasználók büntetésben részesülnek — feltétlenül ebben az irányban hat. Ennek ellenére a kapacitás növelésére és a feladatok elvégzéséhez külső segítségre is szükség van. A megyénkben dolgozó, nagyobb feladatok elvégzésére szerződött betonútépítő vállalat és más vállalatok kötelessége, hogy azokat a munkákat is végezzék el, amelyek a nagy munkák körül jelentkeznek, de kevésbé jövedelmezők. Az építőipari munkák koncentrálását is jobban lehet tökéletesíteni az Építő Szerelő Vállalatnál, a tsz- fcözi építőipari vállalkozásoknál. Lehetőség szerint el kell kerülni, hogy egy községben, egymás mellett három, vagy négy vállalat is dolgozzon. Sajnos, ez még ebben az évben is előfordult Ez nagyon káros és az erők szétforgácsolását eredményezi. Amin segíteni tud a felsőbb építőipari szervezet az az, hogy különféle eszközökkel növeli a vállalat kapacitását Ezek között első helyen szerepel a nagyon régen emlegetett telep, a cementsiló. Most már el kell indítani ezt a beruházást is. Enélkül a termelés ütemessége nem biztosítható. Mindezeken kívül elengedhetetlen a beruházás előkészítésével alaposabban foglalkozni, a már ismert terveket lelkiismeretesebben megvizsgálni. Ez a kivitelezőre, a tervezőre és a beruházóra egyaránt vonatkozik. Csak ilyen feltételek biztosításával lehet elkerülni a harmadik ötéves tervben szereplő beruházások elcsúszását. V. i Minden perc drága Kongresszusi verseny a Kelet-magyarországi Faipari Vállalatnál A Kelet-magyarországi Faipari Vállalat vezetősége május első felében ismertette a dolgozókkal a belkereskedelem újabb igényét, s rá nyomban megszületett a válasz; „Vállaljuk...” és „Módosítjuk eredeti vállalásunkat...”/Most nem /esz baj Két hónap telt el azóta. Az asztalosüzemben szinte megállás nélkül zúgnak a gépek, a bábeli zűrzavarban csak kiabálva értik egymást az emberek. Nem is sok szó esik tudják mindnyájan; igyekezni kell. Ilyen odaadással itt még nem dolgoztak. — Tavaly egész évben probléma volt a tervteljesítéssel — mondja Tóth Illés munkaügyi előadó. — Most nincs. Közel ötezer ajtó és ablak — óriási mennyiség. A vállalat tehergépkocsija állandóan „fordában” van. Szünet nélkül hordja be a nyersanyagot a tárolótelepről és viszi ki a félkész ajtókat, ablakokat szerelésre, festésre egy másik műhelybe. Onnan az állomásra a készárut. Fél hónapos előny Az első — ütemben — július végéig — 204 lakáshoz kell elkészíteni a nyílászárókat. — Ennek egy részét már átadtuk, más része elszállításra vár — mondja Estók Lajos művezető. A művezetőt alig egy hete helyezték át az asztalosüzembe, erősítésként. Mert nem elég csak az akarat. A hajrához szükséges feltételeket jó szervezéssel is biztosítani kell. Mindenki szíwel-lélekkel dolgozik. Kostyál Lajos asztalos: — Tudom mit jelent új lakásba költözni, várni, hogy elkészüljön, mert magam is építkezek. A munka „súlyponti helye” a csapológép. Ha nem győzi nappal, éjszaka is üzemel. A beugrók — Bodnár Dezső, Vécsi József, VéSziz köbméteres gázleválasztőt építenek a sóstól termál vízgáz leválasztásához. Foto: Elek Emil kony Sándor és ha kell a brigádvezető is — nem panaszkodnak, ha rájuk kerül a sor. Fokozódott a többi gépek kihasználása is — ügy szervezzük a munkát. hogy a vállalást túlóra nélkül teljesítsük és a szabadságolási ütemtervet is betartsuk. Számítottunk azzal is, hogy olykor valaki meg is betegedhet. Helyettük is dolgozunk, hogy más munkáról ne kelljen embereket ide átcsoportosítani. A gépházban eddig már körülbelül egy félhónapi előnyre tettünk szert. Ha hell, éjszaka is A vállalás másik részénél is jól halad a munka. Eddig több, mint 44 ezer forint értékű nyersparkettát állítottak elő hulladékból. Fele máris teljesítve! A gépek és az emberek két műszakban dolgoznak, ha kell, néha éjszaka is. Minden perc drága, hiszen az ajtók és ablakok — talán a parketták is — olyan lakásokhoz készülnek, amelyekbe még ebben az évben szeretnének beköltözni. Rajtuk nem múlik. Tóth Árpád Olvasóink írják: Főbbel tehetnénk érlük Járásunkban a különböző középiskolákba való jelentkezés helyett a mezőgazda- sági szakmunkásképzésre való jelentkezés nagyobb arányú volt, mint bármikor eddig. Közel 150 tanuló jelentkezése futott be a mezőgazdasági osztályra, azonban a termelőszövetkezetek adottságai nem adnak lehetőséget a jelentkezések szerinti elhelyezésre. Amíg öntözési, zöldségtermesztési, gyümölcs-, szőlőtermesztési szakra nincs elég jelentkező addig a lakatos, villanyszerelő, esztergályos, autószerelő stb. szakokra lényegesen több jelentkezés történt, mint amennyinek elfogadására lehetőség volna. A jövő évek pályaválasztási tennivalóit tehát e rendkívüli aránytalanság megszüntetésére kell fordítanunk. A jó környezet, a kellemes légkör mellett, gondoskodni kell a tanulók szerény anyagi támogatásáról is. Sokat tehetnek termelőszövetkezeteink a mezőgazdasági munka megszerettetése érdekében. Tanulóink igen sokszor megfordulnak a tsz-ekben: az ott látott munka, a jó szervezés, az eredmények jelentősen befolyásolják tanulóink véleményét. Ezért tartom helytelennek azt, ami nyári szünetekben történik. Gimnazistáink egy része különböző gazdaságokban dolgozik. Egyes csoportok már befejezték a munkát. Az egyik 2. osztályos gimnazista két hét alatt szinte semmit nem keresett, mert lakásra, élelmezésre lefogták a keresetét. ugyanakkor az a tanuló. aki gépipari technikumba jár, kötelező szakmai gyakorlatáért négy hétre 480 forintot kapott. Toronicza Gyula Mátészalka Szennyezett az Érpatak Mint a lap olvasója bátorkodom papírra vetni szerény észrevételemet az Érpatakkal kapcsolatban. Nem tudni mi okból, de annak az utóbbi időben való szeny- nyeződése elgondolkoztatja a közelben lakókat. A lap is hírt adott már róla, hogy nemrégiben halinvázió volt benne, azt megelőzően alma, paradicsom, paprika úszott az Érpatak vizében. Ezt egy kellemetlenebb epizód váltotta fel a napokban. A szennyeződés olyan kellemetlen bűzt áraszt) hogy a Sóstó keleti részén, a Tölgyes utca és a Hidas iskola környékén is kibírhatatlan. Időszerű lenne, ha illetékes szervek felülvizsgálnak az Érpatak szennyeződését) és intézkedésükkel lehetetlenné tennék, hogy a kedves kis patak, amely egykor színfoltja volt a városnak) ma bosszúságokat okozzon. Oláh Gyula Sóstó HÉT FONTOS NEB-VIZSGÁLAT t*lapires3cl@n a munkásszállások, a vendéglátóipar, a munkafegyelem és a tsz-ek gazdálkodása Katona Lajos iSEB-elnök tájékoztatója A megyei tanácsülés a közelmúltban hagyta jóvá a Megyei Népi Ellenőrzési Bizottság második féléves munkatervét. A soron következő országos és megyei vizsgálatokról kértünk tájékoztatást Katona Lajostól, a NEB elnökétől. — A következő fél évben három országos és négy megyei vizsgálatot végzünk. Az országosak közül kiemelném a dolgozók üzemi szociális helyzetének alakulásával, a munkásszállásokkal és az egyéb szociális létesítményekkel kapcsolatos vizsgálatot. Kormányunk ugyanis évente 300 millió forintot fordít a munkás- szállások üzemeltetésére. A dolgozók mintegy 10 százaléka munkásszálláson lakik, s a szociális körülmények sok esetben nem kielégítőek. A vizsgálattal azt kívánjuk megállapítani; hogyan biztosítják a dolgozók szociális körülményeit az üzemekben és a munkásszállásokon. — A vízügyi igazgatóságok, tanácsok, vízgazdálkodási társulatok, mezőgazda- sági termelőüzemek belvízkárok elleni védekezései vizsgáljuk a következő program keretében. Mint ismeretes, a belvizek miatt jelentős területek esnek ki a termelésből, vagy eredményeznek kevesebb termést. Megnézzük, hogy milyen feltételek hiánya, illetve milyen tényezők akadályozzák a belvizek elleni hatékonyabb védekezést. Ugyancsak az országos vizsgálatok közé tartozik még a leszállított áru ruházati cikkek termelésének és forgalmának alakulása. JtlezőLadányi Forróság perzseli a községet. Kombájn kanyarodik az útra, széles teste alig fér el. Néptelenek az utcák. A szép nagyablakos házak nyelik a napfényt. Alig találni mutatóba egy-egy nád, szalmatetős házikót, melyek a régi időket őrzik, amikor még őrmezőnek és Örladánynak hívták ezt a helyet. A halászat, a szilva és az almatermesztés volt az őslakók megélhetési forrása, az almát saját maguk ácsolta tutajon szállították Szolnokig, sőt tovább is, úgy adták el a tutajjal együtt Ahol rég a tutajokat ácsolták, mesterséges öntözőmű ontja a vizet a szomjazó növényzetre. Ezen a részen nem szorul az időjárás kegyeire az ember, megsokszorozza a termést. A kémiával ismerkedik a paraszt vegyszereket kever, hogy kapavágás nélkül elpusztuljanak a kártékony gyomok. Kell a szabad idő. Este a moziban a Kőszívű ember fiait vetítik. Sokan kétszer is megnézték. Reggel 5-kor tartják meg a tanácson a vb- ülést mert este a világbajnokságot nézik. A Tisza felől lapátosok közelednek, ők vigyáznak, nehogy meglepetés érje a falut a nyári árhullám néhányszor a töltésre szólította a férfilakosságot, fáklyafény mellett erősítették a gátat védték a termést. Lassan visszahúzódik a folyó a házába, hogy ismét megnyugodjanak a falubeliek, s békés fűrdőzők vegyék birtokukba a tengerparti fövényre emlékeztető tiszai strandot Duruzsolva érkezik meg az autóbusz, fiatal lányok kapaszkodnak fel. Vásárolni mennek a járási székhelyre, és a fodrászhoz. A férfiak a szomszédos Tornyospálcára járnak nyirat- kozni, a faluban nincs borbély. Pedig nem hadna éhen, — mondják a ladá- nyiak. A tanácsházán Orosz Elek vb-elnök, Naményi János tanácstitkár és Angyal Sándor iskolaigazgató a községet érintő gondokról vitáznak. Az aratás kedvéért az idén először nyitottak napközit huszonöt gyereknek, hogy a szülők nyugodtan dolgozzanak a mezőn. A külső iskolában nem éppen fényes körülmények között helyezték el az idénynapközit, az egészség- ügyi szervek mindig kifogásokat emelnek, de a kiküszöbölés nem olyan egyszerű. Más: bár még tart a vakáció, igen sürgető, hogy tető alá hozzák a politechnikai műhelyt, minden berendezés megvan hozzá, csak helyiség kellene. fcEzt pedig Jancsi két; tőnknek ki kell verekedni” — mondja Angyal Sándor a tanácstitkárnak. „Ne legyenek hátrányban a mi gyerekeink, amikor a kö zépiskolába kerülnek”. „Őfelsége a gyermek” nagyhatalom itt Bakó Lászlóné hármas ikreinek névadó ünnepségén ott volt az egész falu. És utána is mindenki kötelességének érezte segíteni a kicsinyek felnevelésében. A gyermekágyas asszonynak úttörők segítettek a ház körüli munkában, fát vágtak, vizet hoztak, takarítottak. Egy napon városi munkások érkeztek a községbe, nyíregyházi építők, új házat építettek Bakóéknak, pedig sem rqkonai, sem ismerősei nem voltak a családnak. A hármas ikrekről azóta is megkülönböztetett igyekezettel gondoskodik a falu. Estére ismét haza költözik a falu a mezőről. Csak a kombájnok világító szeme pislog az érett búzatáblák között. Késő éjszakáig. Páll Géza — Jelentősen megváltoztatták a vendéglátóipari üzemek forgalmát az év elején életbe lépett árintézkedések. Az első tapasztalatok azt mutatták, hogy a húsos áruk forgalma erősen csökkent, a lisztes áruké pedig növekedett. Tekintve, hogy a vendéglátóipar feladata a dolgozók étkeztetésének, szórakozásának biztosítása szükségesnek látszik megvizsgálni, hogy az árváltozásokat követő időszakban is rendelkeznek-e megfelelő választékkal, nincs-e probléma a minőséggel és meny- nyiséggel, nem károsodwk-e a dolgozók. — Már a múlt évberi is vizsgáltuk az egyes ipari vállalatok exporttervének teljesítését. Véleményünk szerint az akkor feltárt hibák hatékonyan hozzájárultak a jobb munkához. Ez évben is napirendre tűztük az első háromnegyedévi exporttervek teljesítésének vizsgálatát. Ezzel a vizsgálattal is segítséget kívánunk nyújtani az idei munkához és a jövő évi felkészüléshez. — A korábbi vizsgálatok tapasztalatai szerint a termelőszövetkezetek több esetben nem tartják be a pénzügyi eszközök kezelésére vonatkozó jogszabályokat. A Magyar Nemzeti Bank által vezetett egyszámlájukat megkerülve gazdálkodnak, a házipénztár keretet túllépik, a hitelgazdálkodás is sok kívánni valót hagy maga után. Vizsgálatunk az említett hiányosságokat akarja felszámolni. — A második ötéves terv ideje alatt megyénk ipari termelékenysége 33 százalékkal emelkedett, ezenbe- lül a tanácsi iparban a növekedés csak 16,7 százalék volt. Ez azt bizonyítja, hogy a munka hatékonyságának javításában sok feladat vár a gazdasági vezetőkre. Javítani szükséges a munkaerkölcsöt, munkafegyelmet) törekedni az ésszerűbb üzemi munkarend kialakításá_ ra — fejezte be tájékoztatóját a megyei NEB elnöke.' (bogár)
