Kelet-Magyarország, 1966. július (23. évfolyam, 154-180. szám)

1966-07-03 / 156. szám

A kulturális munka néhány Időszerű feladata a gazdaságirányítás reformjának tükrében

Orosz Ferenc, az MSZMP megyei bizottsága első titkárának beszéde népművelési munkások előtt

Mint arról keddi lapszámu nkban hírt adtunk, Orosz Ferenc elvtárs, a megyei pártbizottság első titkára június 27-én Nyíregyházán, a pártiskolán előadást tartott a népművelési tanfolyam hallgatói részére. Az alábbiakban ismertetjük az előadást.

Orosz elvtárs bevezetőben arról szólt, hogy a gazdaságirányítás új reformja és a kulturális feladatok között belső összefüggés van. Hangsúlyozta, hogy olyan nagy nemzeti program megvalósítása, mint amilyen az új gazdaságirányítási rendszer, bizonyos változtatásokat, a munka elmélyítését igényli a kulturális életben is. E sok irányú tevékenységbe be kell kapcsolnunk egész népünket, s nagyon fontos, hogy a gazdaságirányítás reformjának elveit ne csak a gazdasági vezetők, hanem a kultúrmunkások is ismerjék és magukévá tegyék. Ezt követően arról beszélt, hogy az új gazdaságirányítási rendszer nagyobb lehetőséget biztosít a nép igényeinek a kielégítésére.

Példákkal illusztrálta, milyen hátrányok származtak abból, hogy eddig üzemeink részére minden tervmutatót központilag határoztak meg. Aláhúzta, hogy a jövőben csak a leglényegesebbet írják elő, s a vállalatok vezetőinek saját maguknak, az igények figyelembe vételével kell eldönteniük, miből, mennyit termelnek. Rajtuk múlik, úgy dolgoznak-e, hogy eladják termékeiket vagy a raktárkészletet növelik vele. így jobban érdekelt lesz a termelésben vezető és dolgozó egyaránt. Majd így folytatta beszédét:

Kialakítani, bővíteni az ismereteket

— Szocialista építő munkánk igényli és megköveteli, hogy az egyéni és üzemi érdek párosuljon a nép- gazdasági érdekkel, s ehhez a jövőben bátor kezdeményező készségre és nagyobb önállóságra lesz szükség. Megoldható ez? Igen, mert emberi dolgok, emberek kapcsolatain múlik, összehangolt munkájuktól függ. Természetes, hogy ezt kell segítenie szocialista nevelő, népművelő kulturális munkánknak is. S mintahogy a közeli jövőben szigorúbban mérlegeljük a munka minőségét, a kezdeményezést, az önállóságot, valamint az egyéni, üzemi és a társadalmi érdekek összhangjának az érvényesülését a termelésben, úgy a kulturális munkában, annak elbírálásában is ezeknek a szempontoknak kell érvényesülniük. • Ez egyenesen következik az új gazdaság- irányítási rendszer követelményeiből.

Milyen fontos tennivalók állnak népművelési munkásaink előtt? Először is, fejlődésünk szükségletéből ered hogy kialakítsák és bővítsék az emberek közgazda- sági ismereteit. Ez olyan igénye lesz a fizikai munkásoknak, a műszakiaknak, amelynek kielégitése szervezett munkát követel minden népművelőtől, kultúr- munkástói, s már most gon- dolkodniok kell azon kulturális intézményeink vezetőinek, hogyan tudják ezt kielégíteni.

A másik ilyen fontos teendőjük, az emberek szakmai ismereteinek a mélyítése. A minőség növelése fontos politikai kérdés. Éppen ezért a szakmai ismeretek elsajátításáról, mélyítéséről nem mondhatunk le. Ez a feltétele annak, hogy a munka minősége állandóan és rendszeresen javuljon, s éppen ezért e tekintetben mind az üzemekben, mind A termelőszövetkezeteinkben nagyarányú munkára van szükség.

A következő, de nem kisebb jelentőségű feladat kultúrmunkásaink előtt, a közösségi emberré formálás szép, de nem könnyű munkája. Meg kell tanítanunk és el kell mélyíteniük az emberekben, hogy ma már az „aki bírja marja” — elv szerint nem élhetnek. S e tekintetben még sok a tennivalónk. Gondoljunk csak arra, amikor egy közösségbe bekerül egy új ember, akinek mindene a pénz, s ezért még elvtelen kapcsolatra is képes. Menynyire meg tudja keseríteni egy egész kollektíva életét? Éppen ezért a tudományos módszereket és a kollektíva nevelő erejét szükséges párosítanunk, hogy az ilyen káros szemléletmód és tendenciák ellen sikeresen küzdjünk. Gondolnunk kell arra is, hogy eddig vajon mennyire használtuk ki pl. termelőszövetkezeteinkben a közösség erejét az emberek formálásában, nevelésében, felfogásuk megváltoztatásában.

Egy-egy tsz-közgyűlésen még kevés szó esik nevelési problémákról, nem elemzik mélyrehatóan a fejlődést az embereknél, pedig ezekre nagy figyelmet kellene fordítaniuk. A közösségi emberré való formálásban fontos szerep jut az általános műveltség elmélyítésének is. Kultúr- munkásainknak erre is több figyelmet kell fordítaniok a jövőben. Hisz nyilvánvaló, hogy az új gazdaság- irányítási rendszer, mely nemzeti létünk továbbfejlődésének az alapjait veti meg, jobban megvalósulhat kulturáltabb, műveltebb emberekkel. S ezt egyenesen meg is követeli.

Az osztályban: fontos területe

Orosz elvtárs ezek után arról szólt, hogy a kulturális nevelő munka a több és jobb termelés elengedhetetlen feltétele, majd hangsúlyozta:

— De nemcsak ezért szükséges jobbá, minőségileg magasabb szintre emelni a kulturális munkát, hanem azért is, mert a kapitalista és a szocialista világrendszer között nemzetközi méretekben folyó osztályharcnak ez az egyik fő területe. Az embereket kettős hatások érik, s nekünk nem mindegy az, hogy melyik érvényesül és győzedelmeskedik. Arra kell törekednünk, hogy a szocialista elvek hatása érvényesüljön az emberekben. Az imperialisták a szocialista országokkal szemben folytatott fellazítás! politikájukban nem kevés szerepet szánnak a kulturális munkának. Ez az irányzat tapasztalható a zenében, a művészetekben, az irodalomban, melyek ellen megfelelő felkészültséggel, magas színvonalú kultúrmun- kával küzdhetünk csak sikeresen.

A kulturális munka tervszerűbb irányítását indokolttá teszi, hogy pártunk VIII. kongresszusa a szocializmus teljes felépítését tűzte ki célul. Ez viszont a szocialista embertípus, a szocialista jellem, a szocialista tudat kialakítását igényli. Termelési viszonyaink szocialisták, de bennünk, a szocialista egyéniség kialakítása még sok kívánnivalót követel. Világos, hogy a gazdasági fejlődés üteme mellett és mögött a kulturális fejlődés elmaradást mutat, de nagyon messzire nem szakadhat le, ha azt akarjuk,

hogy ne legyen egyensúly- hiány. Ezek az átmeneti korszak nehézségeiből erednek. És abból is, hogy a gazdasági módszerek viszonylag jobban elterjeszthetek, mint a kulturális módszerek. Azt sem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy a kulturális munka hatásai később és közvetettebb módon jelentkeznek. Ez azonban nem szabad, hogy elkeserítsen bennünket. Addig kell dolgozni, magyarázni, amíg a tömegek magukévá tíem teszik.

Megvannak a célok és az eszközök

Az előadó ezután arról szólt, hogy a népművelési munkában a múlt években sokféle útkeresés volt. Hangsúlyozta, hogy ez a jövőben sem kerülhető el, csakhogy erre mindinkább a tartalmasság lesz a jellemző, s célja az emberi lelkek mélyebb „felszántása”, művelése. Beszélt arrc), hogy a népművelési munka mindig azzal küzd, hogy kevés a kádere. Falun az orvosok, pedagógusok, mezőgazdasági szakemberek egy része vállal csak ilyen munkát. Kiemelte, hogy e munka fő része a pedagógusok kezében van, s szükséges, hogy a népművelési káderek nevelésében az ütemet meggyorsítsuk. Ezt követően a következőket mondotta:

Fontos feladatunk, hogy a népművelést tudományossá tegyük. Ezért centrumokat kell kialakítani, gondoskodni ezek felszereléséről és káderellátásáról. Éppen úgy, mint a Nyírségi Mezőgazdasági Kísérleti Intézetről gondoskodunk. A VIII. pártkongresszus kultúrpolitikai határozatait igyekszünk megvalósítani, de türelmetleneknek sem szabad lennünk, Régebben a közoktatásban az volt az egyik legnagyobb problémánk, hogy kutattuk: milyen tulajdonságai vannak egy szocialista embernek? Ma már magunk előtt látjuk ezt az embertípust éppen a bontakozó és erősödő szocialista brigádmozgalom sikerei nyomán. S ez fontos tanulság. Aki nem látja a célt, hová kell eljutni, az nem tudja a cél megvalósításához szükséges

eszközöket sem megválasztani. Mi látjuk a célt, s megvannak az eszközök is. Optimisták vagyunk, az emberek nevelhetőségét valljuk.

Munkánk eredménye,

hogy a szűk parcellás gondolkozás helyét a szövetkezeti parasztság kollektív gondolkodása váltotta fel. Van azért probléma a szocialista brigádokban is. örvendetes, hogy már az italozásról is le tudnak szoktatni embereket, a népművelés és a művelődés területén azonban a vállalásaik rendszerint háttérbe szorulnak, nem tudják teljesíteni. Ebben segítsenek messzemenően népművelési munkásaink a szocialista brigádoknak. Fontos, hogy ezeket a módszereket azonban megfelelően kidolgozzák, s itt a szakszervezeteknek is fontos tennivalójuk van, sokat segíthetnek.

A korszerű műveltség összetett

Orosz Ferenc elvtárs ezt követően elemezte, hogyan változott meg a műveltség fogalma az elmúlt húsz esztendő alatt. Ezzel kapcsolatban hangsúlyozta:

— A korszerű műveltség egységes megítélése nagyon fontos a kultúrmunkások részéről, mert ez segít az egyoldalúság veszélyének leküzdésében. Van aki csak a humán, s aki csak a természettudományokban járatos embert ismeri el műveltnek. Ez nem helyes. Csak a kettő együtt ad igazi műveltséget. Akadnak kultúrmunkások, akik helytelenül Ítélik meg a kulturális munkának emberformáló szerepét. Nem tudják, hogy az egységes, harmonikus ember nevelésihez sokféle eszközre van szükség. Ezeknél az a hiba, hogy a kulturális nevelés szükségességének a felismeréséig nem jutottak el. Ez az oka elsősorban, hogy egyes kulturális intézményeink üresek. Aki viszont felismerte a kultúra szükségességét, abban van igény is, harckészség is az utak, új, jobb módszerek kereséséhez, s igyekszik a tömegek igényeit kielégíteni. Nagyon fontos éppen ezek miatt: ne az legyen kultúrmunkás aki elvállalja. A legjobbakat állítsuk e posztokra. S az erkölcsi megbecsülésüket az anyagiakkal is juttassuk kifejezésre. Gondolok itt jól gazdálkodó termelőszövetkezeteinkre is. Képesek lennének kul- túrmunkásokat foglalkoztatni, a munkájukért munkadíjat fizetni.

Az előadó ezután felhívta a fip'elmet, hogy a jövőben jobban kell törekedni arra: a népművelésnek minél több függetlenített vezetője legyen. Hangsúlyozta, hogy ez nem státusz kérdése elsősorban, hanem a kulturális nevelőmunka egyik kulcskérdése. Beszélt arról, hogy a párt-, tanács- és tömegszervezetek vezetői helyileg is jobban segítsék a kulturált nevelőmunkát, majd így folytatta beszédét;

Gondoskodnunk kell a kulturális káderek továbbképzésének a tervszerűségéről is. Itt is szakosításra van szükség. Fokozni kell erőfeszítéseinket ideológiai és szakmai vonatkozásban, hogy minél stabilabbak legyenek a kultúrpolitikai munkában, mert a szocialista kultúra jó képviseletéhez elvi szilárdságra van szükség, s ez harc kérdése. Nem feledkezhetünk meg- arról, hogy a kulturális nevelőmunka komplex munka, tehát ebből ered, hogy komplex módon igényli a szakemberek bevonását, s így válik igazán sokoldalúvá, tartalmasabbá. Ez már kezd kibontakozni, azonban a hatékonyságát növelni kell, s képletesen szólva, akkor lesz igazán jó, ha ta- nácsa nk pályázatot hirdetnek majd egy-egy kulturális funkció betöltésére.

Tevékeny munkái minden fórumtól

Fontos elv a népművelési munkában a differenciáltság. Nem mindegy az, kinek mit tanítunk, figyelembe kell venni a kort, az érdeklődési kört, sok egyéb mást. Tudjuk, tervezzük, szervezzük előre miről akarunk szólni az emberekhez. S itt meg kell említenem a felkészülés igényességét is. Aki ezt elmulasztja, ne álljon ki beszélni. Legyen tisztelet benne a hallgatók iránt, s nagyon lényeges: tiszta fogalmat alkosson. S még valamit: ne feledkezzenek meg kultúrmunkásaink a szórakoztatásról sem. Ha szórakoznak az emberek, akkor valóban

kapcsolódjanak ki, arra az egy-két órára feledjék el a gondokat, s így pihenjenek. Erről sem szabad megfeledkeznie a jó kultúr- munkásnak.

A továbbiakban Orosz elvtárs az anyagi eszközök koncentrálásának a fontosságáról és szükségességéről szólt. Bár tapasztalható előrehaladás a határozat végrehajtásában, de ez nem kielégítő. Nagyobb következetességre van szükség. Beszélt arról, hogy ma már egy-egy faluban több centruma van a kultúrának. Iskola, művelődési ház, egészségház, tsz, sportkör stb. S fontos, hogy ezt így egészében lássák, s számoljanak minddel. De az sem mellékes, hogy ha arról van szó, ne húzódjon félre az orvos, az agronómus stb., a kulturális tervben figyelembe kell venni az ő munkájukat is. Utána így folytatta az előadó.

Az átmeneti korszakban nem könnyű a kulturális fronton dolgozni. Régebben ezt az időszakot rövidebb- nek gondoltuk, s most látjuk, tapasztaljuk igazán, hogy ez idő alatt milyen sok problémát kell megoldanunk. Propagandamunkánknak fontos feladata, hogy ezekkel mélyebben, sokoldalúan foglalkozzon. Nem szabad illúziókat táplálnunk, ez azonban nem jelenti azt, hogy tegyük le a tollat. Nem. Mi kommunisták soha nem tanítottuk azt, hogy a marxizmus—le- ninizmus megcsontosodott tudomány. Azt viszont Igen, hogy olyan tudomány, amely figyelembe veszi a fejlődést, s mindent a maga valóságában, változásában, összefüggésében vizsgál. így tudunk csak előre jutni, számolva a társadalmunkban bekövetkezett változásokkal. Ezt kell tennünk akkor Is, amikor a kulturális feladatainkat határozzuk meg az új gazdaságirányítási rendszer alapján.

Törődjünk jobban az ifjúsággal

Orosz elvtárs ezt követően az iskolát végzett fiatalok nevelésére hívta fel a kultúrmunkások figyelmét. Az iskolákból kikerült ifjúsággal való foglalkozást a népművelők fő feladataként határozta meg. Szólt arról, hogy a fiatalok fogékonyak, könnyen befolyásolhatók, s nem mindegy számunkra, milyen hatások érik. Beszélt arról, hogy bizonyos körülmények között a kispolgári nézetek viszonyaink között is újra termelődnek, s ezektől óvni kell a fiatalságot. Figyelmeztetett arra, hogy a művelődési házakban a fia- ta't>k szakköreit igényeik, érdeklődési körüknek megfelelően szervezzék. Majd így folytatta:

A mai fiatalság az átmeneti kor nehézségeit nem érti, nem tudja megítélni, nincs összehasonlítási alapja, hisz nem élt a múltban. Ezért nekünk is meg kell érteni őket, és jobban alakuljon ki bennünk, l|ogyan foglalkozzunk velük. Véle. ményem szerint alapvetően fontos, hogy érdeklődési körüket megismerjük, mert csak így tudjuk irányítani, befolyásolni. Az ifjúsággal való foglalkozást párt és állami szerveinknek egyaránt tervszerűbbé kell tenniük, munkájuk középpontjában legyen mindig ott az ifjúsággal való törődés.

Orosz elvtárs befejezésül hangsúlyozta: Ki kell dolgozni az új gazdasági mechanizmus és a kulturális nevelőmunka kölcsönlli- tásait. Tudományos, jobb és hatékonyabb, a szocialista építés igényeinek megfelelő népművelési és kultúrpolitikai tevékenységre van szükség. Ezt követeli meg előrehaladásunk érdeke, t szocializmus felépítése. ,

Épül a Nyíregyházi Felsőfokú Mezőgazdasági Technikum új kollégiuma.

Hammel J. felv.