Kelet-Magyarország, 1966. június (23. évfolyam, 128-153. szám)
1966-06-16 / 141. szám
\ Megkezdte gyógyító munkáját a naményi kórház Halló fiúk, halló lányok! Beszélgetés a legkritikusabb korosztály tórumáról Junius első napjaiban kezdték meg a gyógyító munkát megyénk egyik legújabb egész- légügyi intézményében, a vásá rosnaményi 158 ágyas új kórházban. A belgyógyászaton már gyógyítanak, folyamatban van a sebészeti, a szülészet-nőgyógyászat, valamint a fül-, orr-, gége osztály munkájának megindítása. Rövidesen a rö ntgen részlegben is megkezdik a munkát. Az új létesítmény nemcsak a vásárosnaményi, hanem a környező — elsősorban a baktalórántházi — járások egészségügyi munkájában eredményez jelentős javulást. Foto: Hammel József lémája. Csak most tapasztalhattuk igazán közelről, hogy fiataljaink érdeklődése milyen széles körű — mondja Békés József. Havonta egyszer jelentkezik a Halló fiúk. Egy hónapi feszített munka sűrűsödik benne. A stáb egyik legnagyobb sikere talán a fiatal, rokonszenves Antal Imre felfedezése. A sokoldalú, kultúrált műsorvezető egyébként zongoraművész, a Filharmónia szólistája, több nyelven beszél; eszményi riporter. Két társa, Farkas Zsuzsa és Kern András, akik szintén a tv fölfedezettje, a mai fiatalok képviselője, s az ő nevükben beszél is. Kevés tv-adásban volt rá példa, hogy a műsor alatt a stúdióban jelenlévő közönség véleményt mondhat, kritizálhat. Bátor kezdeményezés! Igen érdekes az eredmény is: őszinték, lakkozatlanok, s olykor megfontolatlanok e vélemények. A rnai adásban A szerkesztés alapszabálya itt — mondja Békés József — hogy állandóan nyomon kövessük a fiatalok mindennapi problémáit. Közöttük, velük élni. Napirenden tartjuk az őket foglalkoztató, izgalmas etikai kérdéseket. Ha nekik akarunk műsort készíteni, velük együtt,’ egyszerre kell reagálnunk mindenre, ami új! — mondja befejezésül. Június 16-án lesz a következő adás. Már együtt az anyag. Érdemes lesz megnézni. Oj fiatal zeneszerző, Szerb György mutatkozik be sanzonjaival. Akit érdekel, megtudhatja, hogyan lehet valaki szuperszonikus repülőgépen pilóta; milyen elméleti felkészülés és biológiai adottságot követel ez a hivatás. A „Barátság expedíció” pozsonyi hajóútjáról számol be, a verskedvelő fiataloknak Berek Kati mondja el legkedvesebb verseit. Természetesen, a jazz sem maradhat ki: a második „Ki mit tud” győztese, az ötéves Kék csillag együttes jelentkezik. Most folynak a próbák. Paulo Lajos rendező vezetésével a stáb minden tagja, a vezetőoperatőr Nagy József, Katona Péter gyártásvezető és a többiek teljes erővel dolgoznak, hogy amikor felhangzik Ambrus Kyri hangján a szignál: „Halló fiúk, halló lányok”, kellemes és hasznos perceket szerezzenek ifjú és kevésbé ifjú nézőtáboruknak. A takarmánytermesztés feladatai a mátészalkai járásban Termelőszövetkezeteinkben az elmúlt öt év során végbement fejlődés szembetűnően bizonyítja a nagyüzemi gazdálkodás helyességét. Az eddig végzett becsületes munka, termelőszövetkezeti tagságunk felelősség- érzete bíztató jele annak, hogy élni tudnak önállóságukkal, s újult erővel formálják az emberek életét. Tennivalónk bőven van. Egyik az, hogy a járás takarmánytermesztését új alapokra helyezzük. Indokolja ezt termelőszövetkezeteink és háztáji gazdaságaink fejlődő állattenyésztése, amelyet nem követett megfelelő takarmánytermesztés. Rendszeresen jelentkezett a szálas- és abraktakarmány- ' hiány, ami miatt esetenként 25—34 millió forintot költöttek tsz-eink évente takarmányvásárlásra, Ez a szükségszerű megoldás egy évben átlagosan 3000 forinttal csökkentette egy-egy termelőszövetkezeti tag részesedését. Megoldást kellett keresni hiszen a takarmányhiányok megszüntetése a tagság jövedelmének mintegy 30 százalékos növekedését eredményezheti. A szálastakarmány-hiá- nyok megszüntetését a termő- területek hozamának növelésével kell biztosítani. Erre megvannak a lehetőségeink. Szemléletbeli kérdés, hogy e lehetőségeket tsz-eink kihasználják. Termelőszövetkezeti vezetőink körében egyre inkább érlelődik az a felismerés, hogy a pillangós takarmányainkat nemcsak vetni, hanem telepíteni is kell. A kettő közötti különbség elsősorban a területek helyes kiválasztásában, a talajok tápanyagtartalmának jó biztosításában, szakszerű műtrágyázásban és öntözésben keresendő. Másik feladat, hogy a megtermelt szálas takarmány szárítása, tárolása korszerű legyen. Ennek megoldása érdekében több száz szénaszárító ;V-lványt és 12 hideglevegős szénaszárító berendezést építettünk meg. Míg 1963-ban tsz-eink egy része idegenkedve fogadta a hideglevegős szénaszárítók beállítását, sőt a kocsordi Uj Élet Tsz egyenesen a gyárhoz küldte vissza az AGROKER útján leszállított berendezést, ez évben már 8 üzemel, 4 megépítése pedig most van befejezés előtt. Termelőszövetkezeteink ez évre újabb szénaszárítókat rendeltek meg. így változott meg a szemlélet a kocsordi Uj Élet, a nagyecsedi Rákóczi, az ököritófülpösi Szamos menti Termelőszövetkezetekben is. A meglévő berendezések már ez évben mintegy 24— 25 000 mázsa kitűnő minőségű pillangós takarmány feldolgozását teszik lehetővé, ha hozzászámítjuk az állványokon szárított szénák jó minőségét is, úgy 30 000 mázsa olyan pillangós takarmányhoz jutnak tsz-eink, melynek értéke felér az abraktakarmányokéval. E módszer eredményes alkalmazásával, a hozamok megfelelő növelésével elérhető, hogy egy hold pillangós termőterületünk annyi keményítőértéket biztosít állattenyésztésünk részére, mint egy hold kukorica és annyi emészthető fehérjét, mint 4 hold kukorica termése. A takarmányok emészthető fehérjearányának növelése jelenti az egyik legnagyobb gondot, hiszen a fejlett állattenyésztés a gazdaságos hús és tejtermelés anélkül csak óhaj maradna. A tapasztalatcserék során sikerült felkelteni az érdeklődést. Ez lehetőséget teremt arra, hogy e korszerű szénaszárítási módszer alkalmazása rövid időn belül általánossá váljék termelőszövetkezeteinkben. A korszerű módszer alkalmazása, a szakértelem, a gazdaságossági szemlélet érvényesülése tsz-einkben évente a már meglévő berendezések üzemeltetése során is mintegy 3 millió forint, többlethasznot eredményez. A minőség biztosítása megóvásával annyi emészthető fehérje megmentése eszközölhető, amit csak 653 kiló borsóval ellensúlyozhatnánk a takarmányozás során. Márpedig egy- egy berendezés 80—100 hold területen termett pillangós takarmány termésének be- szárítására alkalmas. Vitathatatlan, hogy egyik leggyorsabban megtérülő beruházásról van szó, hiszen a berer/’.ezés megépítésének összes költsége 136 000 forint, ami szakszerű üzemeltetés mellett évente a megszárított takarmányok jobb minőségében 300 000 forintnyi többletjövedelmet biztosít termelőszövetkezeteinknek. A berendezés megépítése így hosszú évtizedeken keresztül tiszta jövedelemként jelentkezik szövetkezeteinknek. A tapasztalatok arra ösztönöznek, hogy fél úton ne álljunk meg. A jelenleg meglévő hideglevegős szénaszárító berendezéshez még további 17 megépítése szerepel. A közeljövőben a háztáji gazdaságok szénaszárítását is meg kell oldanunk a berendezésekkel. E módszer helyességét az élet igazolta. Segítő kezet kell nyújtanunk mindazoknak, akik gyorsabban akarják megvalósítani az olcsóbb és ésszerűbb gazdálkodást. Melegh Gábor, a járási tanács vb elnökhelyettese És most a legutóbbi, a „Halló fiúk” azonnal a sikerek közé sorakozott. Jött, látott és győzött! Levelek ezrei érkeztek a műsor készítőihez. A fiatalság örömmel, lelkesedéssel fogadta. „Végre a miénk! Üdvözöljük saját fórumunkat..!” A stáb — sok izgalmas műsorkészítésben összeko- vácsolódott együttes —, valóban a fiatalsághoz kíván szólni. Békés József írószerkesztő, a „Halló fiúk” egyik szülőapja, bábája. Vele beszélgettünk a műsorról, születéséről, fejlődéséről, gondjairól. Könnyen kezdődik a beszélgetés, hiszen az interjúalany most kolléga. — Műsorokat „általában” az ifjúság részére eddig is készítettünk. Voltak kisgyermekeknek, úttörőknek szóló műsorainak. Csak éppen az egyik legkritikusabb, legösszetettebb problémákkal vívódó korosztálynak nem biztosítottunk megfelelő fórumot. Pedig a 14—18 évesek igénylik ezt — mondja Békés József. Az előadást széles körű közvéleménykutatás előzte meg. A beérkezett válaszok igen érdekes tapasztalatokkal, tanulságokkal szolgáltak a szerkesztőknek. Felfedezettek — A műsor jelszava: minket minden érdekel — mondja a szerkesztő. — Már ebből is következik az összetettség. Az adás önmaga szülte a nehézségeket. Főtt is eleget a fejünk. Hiszen e műsorban egyaránt otthon vannak a sztárok, a sportolók, az űrhajósok. Egymás mellé került a könnyűzene, a kla- szlkus opera, a technika, és a művészet sokféle probBö VÁLASZTÉKBÓL olcsón szerezze be bútorszükségletét A NYÍRBÁTOR ÉS VIDÉKE KÖRZETI FÖLDMÜ- VESSZÖVETKEZET bütorszaküzletéböl Jugoszláv kombinált lakószoba 14 500,— Ft „Hangulat” lakószoba 13 000,— 14 000,— Ft-ig „Szikra” kombinált szekrény „Kékes” garnitúra 5 550,— Ft 9 000,— Ft Bulgár hálószobabútor sötét dió és világos színben ágybetéttel együtt 6700,— Ft-tól 8000,— Ft-ig Heverők, sezlonok, nagy vá’asztékban! asztalok, fotelek, külön is Figyelmes, udvarias kiszolgálási Nemrég, mikor először olvastuk a Rádióújságban a műsorcímet: „Halló fiúk, halló lányok”, kíváncsian kapcsoltuk be a tv-készü- léket. Vajos mi újat kapunk? Mivel rukkolnak ki a műsor szerkesztői? Ha figyelmesen átnézzük a tv programját, megfigyelhetjük, hogy a legtöbb újat, a legbátrabb kísérletezést az ifjúsági osztály nyújtja. Ki ne emlékezne az országos sikert aratott „Ki mit tud”-okra, a ma is népszerű „Ki miben tudós”-ra, a „Riporter kerestetik”-re, a „Versengő városok”-ra? „Vé^re a miéok!“ Mese a Fehér Mórról Magyarul beszélő színes román film Volt egyszer, valaha régen egy öreg király, s annak három fia. A három közül a legkisebbik a főhőse a mesének, amely egy régi népmondán alapszik, s Ion Po- pescu-Gopo ültette át a film nyelvére. De az ő alkotása már nem csupán az ifjabb mozilátogatókhoz, hanem a felnőttekhez is szól. A rendező számára a mese csak kiindulási, dramaturgiai alapelemeket jelent. Az öreg király elküldi legkisebb fiát, hogy örököljön a Zöld uralkodótól. Az ifjú hős, mint F«hér Mór, sok izgalmas kalandot él át, rengeteg nehéz próbát kell kiállnia. Kitartással, optimizmussal és bő humorral nemcsak szerelmét és jogait nyeri vissza, hanem a csalókat is megbünteti, legyőzi. A két sikon bonyolódó történet (a királyfinak tulajdonképpen egy gyermekkorából ismert mesét kell végigjátszania, amit édesanyja oly sokszor elmondott három gyermekének) Gopo feldolgozásában eredeti, sziporkázó vígjáték lett. A paródia elemei harmónikusan kapcsolódnak a fantasztikus és allegorikus mesevilághoz, a díszletek modernek, de beleillenek a film atmoszférájába. A színpompás ka- valkádok, harci jelenetek, a megdöbbentő trükkök és a koreográfikus muzikális momentumok kellemes szórakozást Ígérnek. Az operatőr, Grigore Ionescu felvételei hűen adják vissza a népmeséi hangulatot, ugyanakkor a paródisztikus jelleget is hangsúlyozzák. Hátborzongató képsor lenne pl. a Csupasz által feldúlt városok és a felkoncolt emberek bemutatása, ám a stilizált díszletek között ez már-már nevetséges. Ezeket a kis fogásokat a felnőtt nézők értékelik és élvezik. A Fehér Mórt. Florin Piersic fiatal román színész alakítja. Jó alkati sajátságai mellett játéka is kitűnő. Nem tragikus, tele van életkedvvel, vidámsággal és hittel az erejében, ahogy a mesék „harmadik fiának” ez már kötelező. Magyar tol- mácsolója, Barlai István teljesen azonosul e szerep- felfogással. Nagy szerepe van a Csupasznak is, aki régi ismerősünk, Crlstea Avram személyesít meg. Ö a „Gonosz”, mindig és mindenben gáncsolni igyekszik a nemes szándékú Fehér Mórt. A Csupasz magyar hangja Sztankay István. A varázsló gyönyörű leányát Irina Petreseu játssza. A tehetséges színésznőt közönségünk a Tűz a Dunán című román, s az év elején bemutatott Butaságom története című magyar filmből ismeri. A többi szereplő is játékos kedvvel, jól oldja meg feladatát. Ion Popescu- Gopo színes filmje az 1965-ös moszkvai fesztiválon díjat nyert
