Kelet-Magyarország, 1966. június (23. évfolyam, 128-153. szám)
1966-06-15 / 140. szám
Törpe vízmű Jékén Jól szerepelt a nyírbátori kórus Még 1964-ben vetődött fel a törpe vízmű építésének gondolata a 800 lelket számláló kis községben, Jékén. Az elmúlt évben megkezdték a szervezést is. Az 1 millió 200 ezer forintos beruházással épülő törpe vízmű nagyrészt állami támogatással épül. A község lakóinak már 70 százaléka társulati tag, akik családonként a 2500 forint hozzájárulást tíz év alatt fizetik ki. A jó szervezés eredGondos A burgonyabogarakkal fertőzött gócokon megkezdték a védekező permetezést a nyírbogát! Rákóczi Tsz 354 holdas burgonyaterületén. A munkát a tsz is megkezdte permetezőgépeivel, de nagyobb részben a Kállósem- jéni Növényvédő Állomás végzi. A 310 hold dohányt is permetezik ott, ahol fellépett a peronoszpóra mejJje- tegedés, sőt a melegágyakban a palántákat is, hogy elejét vegyék a betegség elterjedésének. Elvégezték 90 holdon a cukorrépakártevők elleni permetezést, s a kukoricamoly elleni védekezés is megtörtént. ménye, hogy még ezekben a napokban is újabb belépési nyilatkozatok kerülnek aláírásra. Eddig már 1500 méter csatornát fektettek le, s ha a község lakóinak lelkesedése nem csökken, akkor jövő év tavaszán a járásban elsőként, már az új vízmű által szolgáltatott vizet használhatják. ifj. Vincze Péter Kisvárda emberek A 400 holdas gyümölcsösükben, amelyből közel 100 hold a termő, szintén előrelátó gondossággal eddig hat ízben permeteztek. A termő területen ezt a munkát még hét alkalommal megismétlik. Jól haladnak a tagok a kapálással is a közös területeken. A burgonya másodszori kapálásával 50 százalékban végeztek, a napraforgó első kapálását már befejezték. A répa, a kukorica és a dohány kapálása most folyik, ehhez valamennyi fogatot és kapálógépet munkába állítottak. Fügedi Imre Nyírbogát Brigádmozgalom a bakfai járásban A párt járási végrehajtó bizottsága a napokban értékelte a brigádmozgalom helyzetét, eredményeit a baktalórántházi járásban. A termelőszövetkezetekben, az üzemekben összesen 54 brigád dolgozik 827 taggal, akik közül 231 a nő. A mozgalomnak már hagyományai vannak a járásban. A baktalórántházi fűrésztelepen még 1960-ban alakult egy 14 tagú brigád, akik már öt alkalommal nyerték el a szocialista brigád címet. Az erdőgazdaság ófehértói fűrésztelepén dolgozói brigád is négy esetben kapta meg a megtisztelő címet, sőt itt már szocialista üzemrész is alakult. A közeljövőben kerül sor a Baktalórántházi Vegyesipari Ktsz-nél négy szocialista brigád avatására, az oklevelek és a jelvények átadására. Az Apagyi Állami Gazdaságnál 1964-ben három szocialista brigád dolgozott. Példájukon lelkesülve az elmúlt évben újabb három brigád alakult, egy nem kaphatta meg a szocialista címet. Hiányosság volt az elmúlt években, hogy több községben, termelőszövetkezetben nem volt gazdája a versenymozgalomnak, a versenybizottságok csak papíron működtek; például Apagy, Levelek, Magy községekben és a nyírmadai Kossuth Termelőszövetkezetben egyáltalán nem működött verseny- bizottság. Ebben az évben azonban előrelépés történt a közös gazdaságokban is. A járásból 16 termelőszövetkezet csatlakozott a nyíregyházi Ságvári Tsz versenyfelhívásához, s páros versenyek alakultak ki a szomszédos termelőszövetkezetek között. Sokat erősödött az ifjúsági brigádmozgalom, úgy számbelileg, mint tartalmilag. A termelőszövetkezetekben jelenleg 22 ifjúsági brigád dolgozik 337 taggal. Kricsfalussy Béla VÁLASZ CIKKÜNKRE.‘ Miért béliünk Országos minősítést kapott Csongrádon a nyírbátori szövetkezeti bizottság vegyes kórusa. A négy éve, 47 taggal alakult kórus. Kollár András karnagy vezetésével már több jelentős dalostalálkozón ért el szép eredményt: a gyöngyösi területi dalostalálko- zon arany diplomát szereztek, s a nemrégen Csong- rádon lezajlott dalostalálko- zon bronzkoszorús minősítést nyertek. Ezzel azt is biztosították maguknak, hogy az elkövetkező két évben minden országos dalostalálkozón részt vehetnek. A vegyes kórus június 9-én a járási pedagógus napi rendezvényen is fellépett, s az idén még a hajdúszoboszlói Béke-szálló nagytermében megrendezésre kerülő, az országosan minősített énekkarok díszhangversenyén részt vesznek. Jó szereplésük jutalmául a közelmúltban formaruhát kaptak az OKISZ Erkel művészegyüttesétől. Veress János, járási könyvtár Nyírbátor Szükséges Megyénkben is kialakulóban van a faipar. További rohamos fejlődését biztosítja az, hogy a Szovjetunióból érkező nagy mennyiségű faanyag túlnyomó többségét itt tárolják, sőt nagy részét fel is dolgozzák. Az ÉRDÉRT Vállalat hatalmas tuzséri telepén kívül említésre méltó fafeldolgozó ipar van már Vásárosnaményban, Mátészalkán, Kisvárdán, Nyírbátorban, Tiszalökön, sőt Nyíregyházán. Ujfehértón, Ven- csellőn, Öfehértón és Bakta- lórántházán is. S mindez még csak a kezdet. A tények szinte sürgetően követelik, hogy megyénkben megkezdődjön a szakemberek képzése és továbbképzése. A rohamos fejlődés megköveteli a faipar tudományos alapokon álló szervezettségét Szabolcs-Szatmárban. Megyei székhelyünkön már dicséretesen működik a Műszaki- és Természettudományi Egyesületek Szövetsége. Sajnos FATE szakcsoport ezenbelül nem létezik. Az érdeklődőknek Debrecenbe kell utazniuk, s vagy késve érkeznek egy-egy rendezvényre, vagy éppen az éjszakájukba kerül a „kirándulás.” Pedig megyénkben már a központi Faipari Tudományos Egyesült segítsége nélkül is megvan a kedvező adottság. Van helyiség (MTESZ) és szakgárda, a közeljövőben végeznek a helyi faipari technikum növendékei is. Tennünk kell tehát a „szabolcsi” FATE megalakulása érdekében. Kövesdi József a Faipari Tudományos Egyesület tagja Kedvező lehetőségek lakás építésére a cigánycsaládoknak Az Építésügyi és Pénzügyminisztérium közös rendeletet dolgozott ki a cigánylakosság lakáshelyzetének javítására. Többek között a tanács esetenként ingyen házhelyet biztosít, az OTP kamatmentes kölcsönt nyújt számukra, melyet 30 év alatt kell visszafizetni. Itt is lényeges a kedvezmény, hiszen ha a kölcsönigénylő 5 éves folyamatos munkaviszonnyal rendelkezik, akkor 5 ezer, 10 év esetén 8 ezer, 15 éves munkaviszony esetén pedig 12 ezer forintot nem kell visszafizetni a felvett kölcsönből. A cigánycsaládok lakóház vásárlására 40 ezer forint kölcsönt vehetnek fel. Az akció nagy visszhangot váltott ki a nyírbátori járásban is. Sokan már a saját költségükön vásároltak házhelyet, vagy építési anyagot. Penészleken például a megkérdezett 26 családból 11 kíván építeni, hatan pedig vásárolni akarnak családi házat. A községi tanács jelenleg ingyen tud biztosítani 14 házhelyet. Természetesen az egyik legnagyobb probléma a folyamatos munkaviszony, hiszen ezzel nem sokan rendelkeznek. Éppen ezért különösen fontos, hogy a helyi termelőszövetkezetek, állami gazdaságok, ktsz-ek a lehetőségekhez képest biztosítsanak állandó munkaalkalmat. Hollik András Nyírbátor Előtérben: az aaya- és csecsemővédelem Minden járásban van már gyermekgyógyász, mozgó szakorvosi szolgálat és szülőotthon Beszélgetés dr. Moskovits Károly megyei főorvossal A közelmúltban megyénk anya- és csecsemővédelmének helyzetéről tárgyaltak a járási főorvosok, körzeti orvosok, szülész- és nőgyógyász szakorvosok, védőnők Nyíregyházán, a megyei tanács épületében. Az eddig elért eredményekről, további feladatokról kérdeztük dr. Moskovits Károlyt, a megyei tanács vb egészség- ügyi osztályának vezetőjét, megyei főorvost. — Megyénk egészségügyének két fontos célja van: a tbc elleni küzdelem és a csecsemőhalandóság csökkentése. Mindkettő a múlt társadalmi rend szociális, kulturális és egészségügyi elmaradottsága következtében megyénkben szedte a legtöbb áldozatot. Hogy csak egy elszomorító példát említsek: a felszabadulás előtt 36 csecsemő gyermekágy volt megyénkben, s az egy éven aluliak közül kétezren haltak meg. — Hogyan lehetne jellemezni az azóta bekövetkezett fejlődést? — Azóta fokozatosan megépültek a járási kórházak, külön gyermekosztályok létesültek. Átadták rendeltetésének Nyíregyházán az anyás csecsemőotthont. Ha figyelembe vesz- szük, hogy a jövő évben elkészül a nyíregyházi kórház gyermekosztálya, az ágyak száma eléri a 350-et. tehát csaknem tízszeresét annak, mely a felszabaduláskor volt. Ma már minden járásban van gyermek- gyógyász szakorvos, megszervezték a mozgószakorvosi szolgálatot. Hasonlóképpen minden járásban van szülőotthon, vagy kórházi szülészeti-nőgyógyászati osztály. Ezekkel, valamint orvosaink, ápolóink áldozatos munkájával sikerült elérni, hogy megyénk egészségügyének történetében először csecsemőhalandóságunk alacsonyabb az országos átlagnál. Ez annál is meglepőbb, mert közismert dolog, hogy az országban mi állunk első helyen a születési arányszámban. Ezzel bizonyítottá vált az a tudományos tétel, hogy a magas népszaporulat mellett is elérhető alacsony csecsemőhalandóság. Ma már ilyen tekintetben •a megyék között a nyolcadik helyet foglaljuk el. — Melyek a soron következő legfontosabb feladatok? — Az eddigi eredményeinkből adódnak további feladataink is. Fő célunk: a magas születési szám mellett tovább csökkenteni a csecsemőhalálozást. Természetesen ez nem egyszerű dolog, rendkívül összetett, sokrétű. Nagyobb gondot kell fordítani a megelőzésre, terhesvédelemre, terhesgondozásra. Ezen túlmenően tovább kell javítani a munkakörülményeket is. A mi megyénk mezőgazdasági jellegű, és ott is meg kell oldani, hogy a terhes nőket könnyebb munkakörben foglalkoztassák. Nem lehet közömbös az ismeretterjesztés szélesítése sem. Egészségügyi dolgozóinknak mindent meg kell tenniük annak érdekében, hogy a terhes nők feltétlen megjelenjenek a tanácsadásokon, hiszen ezzel igen sok bajtól előzhetik meg magukat és születendő gyermekeiket is. örvendetes eredménynek könyvelhetjük el, hogy a múlt évben az édesanyák 95,6 százaléka intézetben hozta világra gyermekét. — Hogyan lehetne mindezt megvalósítani? — Az országban évente 130 ezer gyermek születik, ebből Szabolcsban több, mint tízezer. A csecsemők gondozásában nagy szerepe van az ápolónőnek. Míg az országban egy ápolónőre 40 csecsemő jut, addig Szabolcsban ötvenhét. Hogy ápolónőink még jobban elláthassák feladataikat, feltétlen szükség lenne a létszám emelésére. Érdekes, hogy az ápolónői létszámot a megye lakossága alapján állapítják meg. íme egy példa: Vas megye lakossága 268 ezer fő, évente 3600 gyermek születik. Az ápolónők létszáma 93. Érdemes ezzel a szabolcsi viszonyokat szembeállítani. Az 1964-es statisztikai adatok szerint megyénk lakossága 558 ezer, dúrván számítva kétszerese a Vas megyeinek. Ennek alapján az ápolónők létszáma szintén a duplája, pontosabban 182. Viszont megyénkben 10 400 gyermek született, közel háromszor annyi, mint Vas megyében. Indokolt lenne tehát az ápolónők számát ennek alapján a háromszorosára emelni. B. F. = A Kelet-Magyarország 1966. május hó 28-án „késedelem, anyaghiány, minőségi kifogás” a Nyíregyháza járás szakigazgatási területén épült tsz-beruhá- zásokról tudósítást közölt, melyről az alábbi észrevételt teszem a ktsz kivitelezőket érintő kérdésekre: Az Ibrányi Vegyes Ktsz kivitelezésében a helyi tsz részére épített almaosztá- lyozó folyamatos építése a múlt év II. III. negyedév folyamán elháríthatatlan okok miatt lehetetlenné vált. A határidő előtt megrendelt szükséges típusú vastetőszerkezeteket az ÉM. Fémmunkás Épületlakatos és Tömegcikkipari Vállalat késedelmesen szállította. Tévesen lett közölve a nyírszőlősi Jókai Mező- gazdasági Tsz szolgálati agronómus lakás kivitelezője, és az épület szerződés szerinti befejezési határideje. Az építkezést a Nagyhalászi Épületszerelő Ktsz végezte el és az eredetileg 1965. november hó 15-re a tsz által kért határidőre a szövetkezet vállalni nem tudta, ezért véleményezés végett az OKISZ-hoz, mint kivitelező főhatósághoz döntés céljából fel lett terjesztve. Az OKISZ döntése alapján az építési kiviteleHogy lehet megmenteni 23 évet? 7200 perces ébrenlét — a prágai egyetem érdekes kísérlete zési határidő 1966. április hó 15. napjáig került meghatározásra. Április hó 15. napját megelőzően az építkezés területén igen magas volt a talaj vízszintje, ezért egyes munkák csak később kerülhettek elvégzésre. A végleges műszaki átadás-átvétel alkalmával készült jegyzőkönyv a minőségi értékcsökkenést 15 pontban részletezi, mely számszerűleg magasnak tűnik, azonban ebből 4 pont 50 forintos, 2 pont 30—20 forintos értékcsökkenést tartalmaz. 7 hibapontban foglalt hiányosság jogos volt, melyekért a gondatlan munkát végző dolgozókat kártérítésre kötelezik. Czimbalmos István a KISZÖV elnöke Megjegyzés: A fenti válasszal, ahogyan a nevezett ktsz-ek késedelmes építkezésének okát leírja általában egyet lehet érteni, azonban a minőségi érték- csökkenés magyarázatával már nem. Valamely létesítmény használhatóságát nem mindig a hiány vagy a minőségi romlás értéke határozza meg. Egy zár használhatatlan lehet néhány filléres csavar hiánya miatt is. Az átlagember naponta mintegy 7—8 órát, azaz idejének körülbelül egyhar- madát tölti alvással. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogyha az átlagos életkor, mondjuk 70 év, akkor az ember ebből mintegy 23 teljes évet tölt alvással, és tulajdonképpen csak 47 évet él a 70 év folyamán. Ez természetesen „szükséges „rossz”, hiszen tudjuk, hogy az emberi testnek szüksége van a pihenésre, az alvás során történő anyagcsere-folyamatokra és regenerációra, mert enélkül nem folytatódhat az élet, mint biológiai folyamat. Csehszlovákiában nemrég felvetődött a gondolat, hogy talán ki lehetne küszöbölni az alvást, s több idő maradhatna az éber állapotban végzett, produktív emberi tevékenységre. Ennek érdekében először is definiálni próbálták az alvást: Az alvás fiziológiai állapot, amely rendszeresen minden éjszaka beáll, és órákon át tart. Ebben az állapotban az idegrendszer nem működik, a szem lecsukódik, az izmok eler- nyednek és az öntudat majdnem teljesen megszűnik. Az első kísérletet ezen a téren mintegy 70 évvel ezelőtt végezte az amerikai Iowa államban Alan Gilbert tudós. Az azóta eltelt idő folyamán a világ jóformán minden országban számos és komplikált kísérlet történt, abból a célból, hogy minél mélyrehatóbban kikutassák az alvás és az anyagcsererendszer közötti összefüggést. Mintegy három hónappal ezelőtt a prágai élelerpkutató tudományos intézet új kísérletet végzett, amelynek célja az volt, hogy kikutassa a huzamos éberség következményeit. A kísérletre hat önkéntes jelentkező akadt, négy férfi és két női egyetemi hallgató. Ezek hajlandók voltak arra, hogy öt teljes napot, azaz 120 órát ébren maradjanak, miközben állandó orvosi-klinikai megfigyelés alatt álltak. Ez az érdekes kísérlet három újdonságot is tartalmazott: A részvevő két lány, Gabriella és Lujza, volt az első két nő, aki ilyen kísérletben részt vett. Másodszor a 120 órás időtartam egyben rekord is volt, mert még sohasem vetettek embereket csoportosan ilyen hosszadalmas nemalvási kísérlet alá. Végül pedig a kísérlet lefolytatását különleges program keretében a csehszlovák televízió is sugározta. A kísérlet hat részvevője nagy népszerűségre tett szert. Az üdvözlő, bátorító és elismerést kifejező levelek, valamint telefonhívások ezrével érkeztek a hat főiskolai hallgató címére. A kísérlet során a hat fiatal fölött két neves belgyógyász, dr. Kohn és dr. Bridan. továbbá dr. Vitacsevszky pszichiáter végeztek orvosi ellenőrzést. A három orvosnak számos kutató segédkezett A pszichiátert természetesen elsősorban a kísérleti alanyok szubjektív érzései érdekelték. Minden két órában 50 kérdésre kellett válaszolniuk, például ilyenekre: „Bőrének felülete érzékenyebb? — Éhes? — Nincsenek félelemérzetei ? — — Szomjas? — Fáradt? — Rosszkedvű?” A belgyógyászokat ezzel szemben inkább a fiziológiai megnyilvánulások érdekelték Külön figyelmet szenteltek az anyagcsere- folyamatnak. Többek között jelentős elváltozásokat tapasztaltak a zsiradék- és a szénhidrát-fogyasztásban valamint a fehér vérsejtek képződésében, amelyek az álmatlanság idején a normálisnál sokkal nagyobb mértékben elszaporodtak. Az érdekes kísérletet tudományos szempontból még nem értékelték ki véglegesen. A közvélemény szempontjából azonban a négy fiú és két lény nagy sikert ért el, mert egyikük sem adta fel a harcot. Mind a hatan kitűnő hangulatban, tapssal fogadták a 120 órás szenvedés végét jelző csengetést. Vörös szemmel, de egyébként egészségesen várták be a 120 óra végét. A hat csehszlovák fiatal 7200 percig küzdött az alvás ellen — és harcukat teljes siker koronázta.
