Kelet-Magyarország, 1966. június (23. évfolyam, 128-153. szám)

1966-06-10 / 136. szám

VÁRIA A VENDÉGEKET a megújuló szőlővidék Bemutatás u pincemesterek regulája szerint... A magyar föld régi kin­cse a szőlő. Legnagyobb híre persze a történelemben a tokaji bor­nak volt. De — Badacsony, Somié, Villány, Siklós, Szekszárd, vagy Eger borai is kivívták az európai szak­értők elismerését. A bioló­gusok azt mondják: nyel­vünkön izlelőkelyhek van­nak. Nos — ez a megha­tározás bizonyára szimpa­tikus a borbarátoknak. De maradjunk csalt a törté­nelmi borvidékeknél. I 1. Szekszárd,.. A városka — költők böl­csője és olyan boré, amely­nek első tőkéit még a ró­mai légiók telepítették — környékén, a saját földjé­nek dombjain a szőlő tele­pítésének újfajta módjait kísérletezgeti nagy gond­dal. 17 ezer holdon terül el az állami gazdaság, amely­nek modern szőlővessző- hajtató üzeme és új mód­szerekkel telepített száz­holdas táblái ennek a tör­ténelmi szőlővidéknek meg­hozhatják a régi hírnév új felragyogását. Nem mind a 17 ezer hold szőlő. Van itt kukori­ca és búza is — gyönyörű csőkutas módszerrel ön­tözött földeken; és van állattenyésztő üzemegység, például borjúhízlalóval. De az igazi büszkeség mégis a szőlő. Végig a dombokon — a városoktól délre és észak­ra, de a város közepén ma­gasodó Bartina hegyen is, amely korok találkozásának jelképeként egy kis kál­vária 3 keresztje és — egy televíziós reléállomás áll egymás szomszédságá­ban — szőlő, szőlő, szőlő. Régi módszerű: sűrűn ültetett. Római teraszos. Egy­mást sűrűn követő, kis lépcsőzetes, egy sor szőlő­nek talajt adó teraszok. És — makróteraszok. Ez újítás. Mohácsi Ká­Mélytűzfi, csillogó vörösbor... Fehérvári Ferenc felvétele roly, a gazdaság igazgatója, egész Európa szőlőtermesz­tőinek legjobb tapasztala­tait egyesítette, de tovább is fejlesztette. Sokféle célt akart elérni: először a géppel művelhetőséget és a magasabb hozamokat, má­sodszor — a drága termőta­laj védelmét az erózióktól. Mert ezek a nagy teraszok: széles hátukon megtartják az esővizet és földjüket sem képes magával hordani, mint a régi meredek hegy­oldalak soraiét; már csak azért sem, mert a makró­teraszok a lejtő irányára keresztbe húzódnak... Ezek­re telepítenek szőlőt, kor- donos műveléssel, a Lenz- Moser rendszer alkalmazá­sával. És a régi dézsma- pincékben az olaszrizling, a kadarka, a bikavér (amelyről a régi rigmus azt tartotta, hogy többet ér az orvosságnál) gyűlik az üvegbélésű cementhordók­ban... Villány... Közelebb délhez — csak­nem a jugoszláv határon — vulkáni eredetű hegy­lánc (vagy inkább domb­lánc, dehát a helyi büszke­ség mindig heggyé avatja a dombokat): Villány a bor fejedelmi székhelye. Itt is ezernégyszáz hol­don húzódik már a nagy Olvasónk panaszára válaszol az illetékes i\em volt alkatrész A Kelet-Magyarország jú­nius 1-i számában közölte Babály Sándornak, a Nyírlu- gosi községi Tanács VB el­nökének panaszlevelét. Ez­zel kapcsolatban a követke­zőket válaszoljuk: Gépjavító állomásunk 1964. második felében ka­pott megbízatást a megye területén lévő tűzoltó kis­motorfecskendők javításának elvégzésére. A fecskendők, amelyek javítás céljából hozzánk kerültek. kivétel nélkül régi gyártmányúak, melyeknek gyártása évek­kel ezelőtt megszűnt. Saj­nos, ezzel megszüntették a meglévők javításához szük­séges alkatrészek gyártását is. Ennek következménye az, hogy egyes fecskendők javí­tása legtöbb esetben hóna­pokat vett igénybe. A leírtak alapján minden egyes kísmotorfecskendőt feltételesen, elkészítési ha­táridő megjelölése nélkül tudtunk csak átvenni. Mi­után a fecskendők javítása nemcsak megyei probléma, a múlt év augusztusában az országos és a megyei tűz- rendészeti hatóságokkal tár- . gyalásokat folytattunk. Ez­után egyes típusokhoz kap­tunk úgyan alkatrészeket, de ezekkel sem tudtuk meg­oldani teljes mértékben a javításokat. A nyírlugosi tanács elnö­kének levelében említett kismotorfecskendő javítása is az említett okok miatt húzódott el. Tény, hogy a fecskendők kijavítására márciusban ígéretet tettünk, sajnos ígéretünknek csak most tudunk eleget tenni, tekintettel arra, hogy a ja­vításhoz szükséges alkatrész még hiányos volt. Mulasz­tást követtünk el, hogy a javítás akadályáról annak idején a községi tanács el­nökét nem értesítettük. A mulasztást elkövető dolgo­zónkat felelősségre vontuk. A nyírlugosi tanács kis­motorfecskendőjét június 8-ra átadásra előkészítettük, és erről a községi tanácsot értesítettük. Gépjavító Állomás Tiszavasvárl állami gazdaság szőlőterüle­te. A régi művelési mó­dot itt hasonlóképpen az új váltotta fel, lépésről - lépésre, néha pedig sok százholdas ugrásokkal. A gazdaság elcserélte a szö­vetkezetek szőlőit és gaz­dák háztájiját: így alakított ki nagy táblákat. Traktor jár bennük. Nyugatnémet és csehszlovák típusok. (A szekszárdiaknak, hatvan kilométerrel északabbra kis Fiatjaik is vannak.) És még egy 1400-as szám. Méterben — a pince hosz- sza. Micsoda pince ez! Az ősök a török hódoltság ide­jén rakták az első bolthaj­tásokat — 1600 táján... És az öreg bolthajtást ma új szakaszok követik, de a ré­gi és az új pincében egy­aránt ragyogó a tisztaság, fénycső világít; és a bo­rok... Beszéljünk a borainkról. A kis társaság, amely egy-egy kóstoláson össze­gyűlik: áhítattal Ízleli végig a pincemesterek szigorú re­gulája szerint érkező; — tiveglopóban áttetszőén, mélyvörösen, vagy arany­sárgán, vagy zöldesen — csillogó borfajtákat. Bemutatják őket. Egyen­ként, ahogy rangos szemé­lyeket illik: a pécsi videK jellegzetes, zöldes-arany­színű, mély virágillatú cir­fandliját... az aranysárga olaszrizlinget... a sajátos aromájú muskotályt... Az ötödik-hatodik fajta után (jó fej kell a sorrend érzé­keléséhez) új pince és a vörösborok következnek. Kristálytiszta rubinszínek: siller... Mélyebb tűz: opor­tói, szinte lilába játszó tó­nussal. Aztán egy kis domboldali tanyában ülünk: hárfamu­zsika peng az estében. Az akkordok lágyak... És köz­tük tervekről beszélnek a vidék és a gazdaság veze­tői. Arról, hogy a kedves domblánc oldalában kis csárdák sora várja majd a vendéget, belföldről, kül­földről... Baktai Ferenc Júniusi pártnapok Nagykálló Gépjavító Állo­más Radóczi János 22-én, Nagykálló Ludas-tó Raba- tin János 22-én, Nagykálló Császárszállás Száraz János 24-én, Nagykálló Vadas-ta­nya Donka Péter 29-én. Nagykálló Birke-tanya Elek Bertalan. 29-én. Kiskállc Belicza István 22-én. Balká- nyi Állami Gazdaság Sós Gábor 23-án. Balkánv köz­ségi alapszervezet Bánóczi Gyula 24-én. Balkány Tor­máspuszta Csepelyi Tamás 22-én. Balkány Perkedpusz- ta Babosi János 22-én, Bal­kány Abapuszta Szuják Sándor 2Ó-án. Balkánv Ko- cogh tanya Szabó István 22-én, Balkány Görénypusz­ta dr. Bumberák József 20- án, Balkány Nagymogyorós Bujdosó Sándor 20-án, Sza­koly községi alapszervezet Zajácz János 24-én, Geszte­réd községi alapszervezet Mázsári István 24-én, Gesz- teréd Nyíri tanya Enyedi Sándor 22-én, Geszteréd Lo­vastanya Nagy Jenő 22-én. Geszteréd Szállásföld Tóth Sándor 22-én, Bököny köz­ségi alapszervezet Aczél Béla 24-én, Érpatak községi alapszervezet Madarász Ist­vánná 24-én. Kállősemjén községi alapszervezet Ko­csis László 24-én, Kálló- semjén Növényvédő Állo­más Bernáth Béla 20-án, Kál- lósemjén Ujszőlőskert Szépla­ki Ferenc 22-én, Kállósem* jén Péterhalom K. Nagy János 22-én. Biri alapszerve­zet Nemes Imre 24-én, Nagy- Imre 24-én, Nagykálló községi alapszervezet Halász Péter július 1-én. Kelet-magyarországi és kárpátontúli képzőművészek cserekiállftása Szabolcs-Szatmár megye és a Szovjetunió Kárpáton­túli Területe hagyományos együttműködésének újabb eredményeként a két szom­szédos megye illetékes szer­veinek megegyezése alapján képzőművészeti kiállításokat nyitnak meg Nyíregyházán és Ungváron. Június 16- án Nyíregyházán nyitják meg a kárpátontúli képző­művészet reprezentatív al­kotásaiból rendezendő kiál­lítást, s ezen a napon Ung­váron szerepel a Magyar Képzőművészek Szövetsége kelet-magyarországi terüle­ti csoportja művészeinek gazdag anyaga. A kiállítá­sokon a baráti területek mű­vészeinek legjobb nyolcvan művét mutatják be kölcsö­nösen a nagyközönségnek. A kiállítás megnyitójára mind­két alkalommal ünnepi kül­sőségek között kerül sor, amelyen képzőművészek de­legációi is képviseltetik ma­gukat. Hasznosítják a kipusztult földeket Kétezernégyszáz hold kalá­szost pusztított ki a tél vé­gi vízállás, és közel másfél ezer holdon ugyancsak víz­nyomás miatt nem tudtak! időben tavaszi vetést végez­ni a fehérgyarmati járás kö­zös gazdaságai. A károsult termelőszövet­kezetek a veszélyeztetett te­rületekről levezették a vi­ze, hogy mielőbb művelhe- tővé tegyék. Az igyekezet­nek meg is van az eredmé­nye. A megsemmisült kalá­szosok pótlására főleg tava­szi árpát és korai érésű ku­koricát, az egyéb helyekre pedig silókukoricát és egyéb, nagy tömegű zöldtakarmányt adó keverékmagot vetettek!. Így minimálisra csökkent a még be nem vethető terület, de ezek valamilyen haszno­sítására is megtettek min­den előkészületet a tsz-ek. Több helyen pedig — az egyéb kapásokkal együtt —, már meg is kezdték a korai kukorica művelését, és re­mény van rá, hogy termése beérjen. Juhászok Egymilliós jövedelem — nyolc ember munkájából Kétezer birka. Bundája 460 000 forintot ér. A pe- csenyebárányokat az ola­szok és a görögök vásárol­ják meg. Szép pénzt, 450 000 forintot fizetnek a 800 da­rabért. S plusz a juhtej. Ti­zenkétezer liter. így is 65 000 forinttal gazdagítja a közös kasszát. Hátha még hely­ben feldolgozhatnák! Húsz- ezerrel több lehetne a be­vétel. összesen 975 000 fo­rint jövedelmet vár a nyír­bátori Üj Barázda Tsz a ju­hászaiból. , Koda János tsz-elrtök: „Az egyik legjövedelmezőbb üzemág. amely a legtöbb tiszta hasznot biztosítja." FÜRÖSZTÉS A pulik szüntelenül csa­holnak, a karám, a „lécka" zárja el előlük a bégető bá­rányokat. Odébb a kondér- ban víz melegszik, s hord­ják, öntik a vizet a fürösz- téshez. A juhászok tétlenkednek. A nagy bajuszú segédjuhász Kiss Pél kezében a juhász­kampó. Meg-megveri a föl­det a menekülni igyekvő bárányok előtt, s a pergő cseng. Nyolc juhásza van a kö­zösnek. Ennyien termelik a csaknem egymillió forin­tot. Itt van mind. Várnak sorukra, mikor következik az 6 falkájuk. — Kétezer birka ... meg­tart két napig a fürösztésük — így Kiss Pál, aki ott áll a karámon belül, s ügye'. A fiatalabb juhász, a mes­ter csak figyel. Ifjú Petro- hai Gábor alig huszon­nyolc esztendős, ö a főju­hász. — Itt juhász az apám is, de én Pali bátyámmal va­gyok együtt — mondja. — Mióta a két csoport, a Vö­rös Csillag és az Üj Baráz­da egyesült. GÁLI Petrohai és Kiss az anya­juhokra ügyel. Petrohai nem kis büszke­séggel említi: — öt kiló tíz deka volt a nyírási átlag... Az elletés meg száz százalékos ... Minden anyajuh alatt bá­rányt neveltünk. Pedig tíz anya nem ellett. Sok babra munkát, figyel­met igényelt. — Mindig annak az anyajuhnak a tejéből szop­tattunk, amelyiknek sok te­je volt, de felneveltük őket. Egy olyan j uhunk is volt, amelyik hármat ellett — sorolja a főjuhász. ÁLLANDÓ MUNKÁRA azonnal felveszünk ács, állványozó, kőműves, vasbetonszerelő szobafes- tő-mázoló és épületburkoló szakmunkásokat, vala­mint férfi segédmunkásokat vasbetonszerelő, betono­zó és betonelemgyári segédmunkára. Munkásruhát és ebédet kedvezményes térítés ellenében biztosítunk. É. M. Bács megyei Állami Építőipari Vállalat. Kecskemét, Klapka utca 34. (Kt. 21350) INGYENES szakmunkásképző tanfolyamra jelentkezhetnek 22—45 éves férfi segédmunk ások VASBETONSZERELŐ szakmára. Hirdessen lapunkban ! Munkalehetőséget, munkaruhát, munkásszállást és ebé­det biztosítunk. Tizenöt százalék idénypótlékot és napon­ként 15—20 Ft különélési pótlékot fizetünk. Az érdeklődők levelezőlapon kérjenek tájékoztatót. EM. Bács megyei Állami Építőipari Vállalat Kecske­mét Klapka utca 34. Nem is olyan régen még az Erzsébet híd építkezésén dolgozott, nem bírta sokáig a juhok nélkül. — Hiányzott a szabad élet, a friss levegő ... Ku­tyámat, a Gálit nem is ad­tam el. Apámhoz vittem, tartsák, míg vissza nem jö­vök .. . Meg is sirattam sze­gényt ... A vadőr megmér­gezte a területet, anélkül, hogy nekünk szólt volna. A kutya talált egy nyúlbőrt, alig harapott bele kettőt, szédelgett, s felfordult. Szemem előtt múlt ki. Kicsordult a könny a szememből. Ott temet­tem el a határban ... Előt­te, s akkor utoljára még megtérítette a nyájat... Sze­rette a feleségem is. Mikor otthon volt, még a tojáso­kat is bevitte neki a szájá­ban... Lassan közben kiürül a karám. A túloldalon fázó­san húzódik egymáshoz a fürösztött birkanyáj. Kiss Pál szólal meg: — Hajtsuk az anyákat Gabi — s elindulnak. Gabi füttyenget, három puli kö­veti őket. Később újra megtelik a karám. Forr a meleg víz. Újra füröszte- nek. MIT KERES A JUHÁSZ? Régen birkanyíráskor, de sokszor fürösztéskor is, bá­rányt vágtak. — Azt amelyik „megful­ladt” — jegyzi meg Pet­rohai. — Most másként van. Szerződnek a nyírók. Darabonként 10 forintot, 100 után egy liter pálinkát kap­nak. A juhászok járandósága naponként másfél munka­egység. S ez itt szép pénz, mert egy egységre 42 forin­tot fizet a tsz. — Ebből minden hónap­ban egységenként 10 forint előleget kapunk... És a birkatartás. Huszonöt anya­juh a szaporulataival. Meg a juhtej után járó prémium. Szép summa. r. k. 1966. Június 19.

Next

/
Thumbnails
Contents