Kelet-Magyarország, 1966. június (23. évfolyam, 128-153. szám)

1966-06-09 / 135. szám

XXm. ÉVFOLYAM 135. SZÄM ARA: 50 fillér 1966. JÚNIUS 9, CSÜTÖRTÖK idegenforgalom o' C és önbecsülés Kádár János elytárs látogatása a csillebérci úttörő nagytáborban Százmilliós út- és hídépítés Javítják az Ecsedi-láp közlekedési viszonyait Űj bekötő utak a tsz-központokhoz Lassan hozzászokunk a milliós nagyságrendű turis­taforgalomhoz. s ahhoz is, hogy nyugatiak százezer­szám keresik fel hazánkat. Vendégeink általában elé­gedetten, jó véleménnyel távoznak tőlünk, saját szemükkel bírálják felül azt a kedvezőtlen képet, amit az ellenséges propa­ganda festett és fest rólunk még ma is. Terjed a világ­ban a magyarokról, ven­dégszeretetükről alkotott hí­zelgő vélemény. S ha most, az idénykezdet után pár nappal mégis az árnyolda­lakról beszélünk, nem ün­neprontásból tesszük, ha­nem mert komolyan fonto­lóra kell vennünk, milyen magatartást tanúsítunk az idegenforgalommal kapcso­latban is gyakran hallott fogalommal — a fellazítás­sal — szemben. Egy orvos mesélte, hogy 70 dolláros útlevéllel Fran­ciaországban járván megis­merkedett, majd összeba­rátkozott egy ottani familiá- val. Elmesélték, hogy egy társasutazással korábban már voltak Magyarországon, igen jól érezték magukat, s meghívták az orvost, néz­ze meg azt az amatőr fil­met, amit a társaság ha­zánkról készített. A képek előbb a határt, Győrt, a Balatont mutatták, majd Budapest következett. Az orvos csaknem elérzékenyült, amikor a filmen megjelent egy képsor a Royal-szálló épületével a háttérben. A csoporthoz tartozó franciá­kat jólöltözött magyar fia­talok gyűrűjében lehetett látni, ahogy egy kis csoma­got — kiderült rágógumit — osztogattak. A magyar fiúk tülekedve rohantak hol az egyik, hol a másik ajándékosztogatóhoz, mara­kodtak a filléres ajándékért, és boldogan mutatták a fel- vevögép felé zsákmányukat. A filmet itt kínos zavarral leállították és kellemetlen magyarázkodást kezdődött, hogy a képeket más csinál­ta, mert voltak, akik va­dásztak hasonló „érdekes” jelenetekre... Talán felesleges is han­goztatni : senki nem esik olyan esztelen túlzásba, hogy' e kirívó eseteket akár a vendégekre, akár a vendég­látókra általánosítsa. Nyu­gati vendégeink közül ke­vesen jönnek hozzánk el­lenséges céllal, egyszerűen pihenni, világot látni jön­nek, nem pedig nekünk va­lamiképpen is ártani. Itt minden nyugati ba­rátunk is otthon érezheti magát addig, amíg tisztelet­ben tartja törvényeinket, szokásainkat, munkánk eredményét, s az életünkről alkotott elképzeléseinket. A vendégek elsőrendű köteles­sége. ha már idejön, s amíg itt van, ezeket magára néz­ve is irányadónak elfogad­nia. De ez még nem elég, nekünk, akik fogadjuk őket, szintén éreznünk kell ezt. Vendégszeretetünk csak ezután következik, csak ezután igyekezhetünk ven­dégeink kedvében járni. El­sősorban magunknak élünk, s csak azután vagyunk ven­déglátók. Ezt azok sem ve­hetik rossznéven tőlünk, akik hozzánk jönnek, mert ők sem tesznek másként, ha mi hozzájuk látogatunk. Kádár János elvtárs, az MSZMP Központi Bizottsá­gának első titkára szerdán Pataki Lászlónak, a KISZ Központi Bizottsága titká­rának és Kárpáti Sándor­nak, a Magyar Úttörők Or­szágos Szövetsége elnöké­nek társaságában ellátoga­tott a csillebérci úttörő nagytáborba. A kedves ven­déget virágcsokrokkal kö­szöntötték, vörös nyakken­dővel ajándékozták meg, s tiszteletbeli úttörővé avat­ták a gyerekek. A tábor parancsnoki épü­letében tartott baráti össze­jövetelen úttörővezetőkkel találkozott Kádár János elvtárs. Szabó Ferenc az út­törőszövetség titkára be­számolt a mozgalom jubi­leumi esztendejének ered­Dobi István, a Népköztár­saság Elnöki Tanácsának elnöke szerdán az Ország­ház Munkácsy-termében fo­gadta a Bolgár Népköztár­saság nemzetgyűlésének küldöttségét, amely Dancso Dimitrovnak, a nemzetgyű­lés elnöksége első alelnöké- nek vezetésével tartózko­dik hazánkban. A fogadá­son részt vett Kiss Károly, az Elnöki Tanács titkára és Vass Istvánná, az ország- gyűlés elnöke. Ugyancsak fogadta a bolgár parlamenti delegációt a Parlamentben Kállai Gyu­Az MSZMP Komárom megyei bizottsága ülést tar­tott, amelyen Nemeslaki Ti­vadar elvtársat, a megyei pártbizottság első titkárát — erdemei elismerése mellett — felmentette tisztségéből és Havasi Ferenc elvtársat a megyei pártbizottság tit­kárát első titkárnak meg­választotta. Az ülésen jelen volt komócsin Zoltán elv­társ, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára. A Vas- és Fémipari Dolgozók Szakszervezetének központi vezetősége ülést tartott, amelyen Pólyák Já­nos elvtársat, a szakszerve­zet főtitkárát — érdemei elismerése mellett, egészsé­gi állapotára való tekintet­tel — felmentette tisztségé­ből és Nemeslaki Tivadar elvtársat főtitkárrá válasz­totta. Az ülésen jelen volt Gáspár Sándor elvtárs, az MSZMP Politikai Bizottsá­gának tagja, a SZOT főtit­kára. A Nyomda-, a Papíripar és a Sajtó Dolgozói Szak- szervezetének Központi Ve­zetősége ülést tartott, ame­ményeiről, a mozgalom ak­ciójáról, amely a vörös zászló hőseinek útján ka­lauzolja majd a kisdiákokat, s a Nagy Októberi Szocia­lista Forradalom 50. év­fordulóját köszönti. Ezután a párt Központi Bizottságának első titkára felkereste az altáborokbar foglalatoskodó kisdiáko­kat, a IV. országos úttörötailálkozó vidéki résztvevőit, 19 megye úttörőit. Az Április 4. altá- bor lakóit daltanulás, ének­lés közben találta, a Szor­galom altáborban pedig az elsősegélynyújtást gyakorol­ta a gyereksereg egyik ré­sze, amíg a többiek sza­lonnát sütöttek a tábortűz­nél. Innen a sportpályára la, a forradalmi munkás— paraszt kormány elnöke. A fogadáson részt vett Vass Istvánná. A látogatásokra a küldöttséget elkísérte Va- szil Bogdanov, a Bolgár Népköztársaság budapesti nagykövete. A találkozókon közvetlen hangú eszmecserét folytat­tak a két ország kapcsola­tainak fejlődéséről, az idő­szerű nemzetközi kérdések­ről, s a magyar vezetők tájékoztatták a bolgár ven­dégeket hazánk politikai, gazdasági és kulturális éle­tének eseményeiről. lyen Terényi László elvtár­sat, a szakszervezet főtit­kárát, aki más fontos be­osztásba kerül — érdemei elismerése mellett — fel­mentette tisztségéből, és Kimmel Emil elvtársat, az MSZMP KB volt osztály­vezető-helyettesét r^eg válasz­totta a szakszervezet főtit­kárának. A központi vezetőség foglalkozott a szakszervezet szociális társadalombiztosí­tási tevékenységével és meg­határozta a további felada­tokat. Az ülésen jelen volt Brutyó János elvtárs, az MSZMP Politikai Bizottsá­gának póttagja, a SZOT el­nöke. A Helyiipari és Városgaz­dasági Dolgozók Szakszer­vezetének központi vezető­sége ülést tartott, amelyen Virizlai Gyula elvtársat, a szakszervezet főtitkárát — érdemei elismerése mellett — felmentette tisztségéből és Fabók Zoltán elvtársat, a SZOT szervezési és ká­derosztályának vezetőjét fő­titkárrá választotta. Az ülé­sen jelen volt Beckl Sán­dor elvtárs, a SZOT titkára. vezetett Kádár elvtárs útja, ahol éppen izgalmas csatát vívtak a labdarúgók. A látogatás végén a tá­bor főterén búcsúztak ked­ves vendégüktől a gyerekek. Tóth Ilona bólyi úttörő kö­szönte meg a látogatást, s fogadta meg társai nevé­ben is: az úttörők továbbra is úgy élnek, dolgoznak majd, hogy méltók legyenek a felnőtt társadalom gon­doskodására, szeretetére. Kádár János elvtárs lépett ezután a mikrofonhoz, s a Központi Bizottság, és a maga nevében köszöntötte a 20 esztendős úttörőmozga­lom vezetőit, tagjait, továb­bi jó munkát, egészséget kí­vánt a pajtások népes tá­borának, majd szívélyes bú­csút vett vendéglátóitól. Békmamyüés Nyíregyházán A tavaszi békehónap ese­ménysorozatának egyik legjelentősebb megyei ren­dezvényére kerül sor jú­nius 10-én, pénteken a nyíregyházi szabadtéri szín­padon, ahol műsoros béke­nagygyűlést tartanak. A nagygyűlés délután 5 óra­kor kezdődik. Előtte 4 órá­tól a Benczúr téren a nyír­egyházi helyőrség fúvósze­nekara ad térzenét. A nagygyűlésen Harmati Sándor, az MSZMP Köz­ponti Bizottságának tagja, a Hazafias Népfront Orszá­gos Tanácsának titkára mond beszédet. Felszólal Le Huu Van, a Dél-Vietna­mi Felszabadítási Front budapesti irodájának titkára is. Ezt követően a megyei művelődési ház énekkara, tánccsoportja és szólistái adnak műsort. A rendezvény teljes bevételét a vietnami nép megsegíté­sére ajánlják fel. Ezért a rendezőszervek minden ked­ves részvevő 10 forintos hozzájárulását kérik belépő­ként. A KPM Közúti Üzemi Vál­lalat az idén több mint százmillió forint érté­kű út, híd, építési, fel­újítási, korszerűsítési munkát végez me­gyénkben. A hatalmas összegből 70 ki­lométernyi utat korszerűsíte­nek. Az utóbbi években egy­re több termelőszövetkezet kíván a községtől távol eső központokba bekötő utakat építeni. Csak a termelőszövetke­zetek részére végzett munkák értéke megha­ladja a 13 millió forin­tot. melyből 13—14 kilométer be­kötő út épül. Folyik a mun­ka Felsősimán, Fábiánházán, Biriben, Nf/írmihálydiban, Méhteleken, Panyolán. Zsa- rolyánban, Tiborszálláson és Tuzséron. A legnagyobb munka Ti- borszállás környékén ha­lad. Itt ugyanis az árvíz okozta károk helyreállításával együtt épül a termelőszövet­kezeti bekötő út is. Mérktől csaknem tíz kilométeres, korszerű szakasz vezet majd Tiborszállásra. A vajai, leveleki és a bal- sai termelőszövetkezetek is kértek bekötő utat; most folynak a tárgyalások a hi­telfedezet engedélyezéséről. A panyolai Szikra Termelő- szövetkezet bekötő útjának megépítését gátolta a meg­felelő híd hiánya. Tavaly a KPM Közúti Üzemi Vállalat 1 6 millió forintos költséggel megépítette a hidat, s most már megvan annak a lehe­tősége, hogy 700 méter hosz- szú bekötő utat készítsenek. Június 16-án átadják ren­deltetésének a felsősimái Béke Termelőszövetkezetben készülő 2.8 kilométer és a fábiánházi Kossuth Tsz-ben épült 1 kilométer hosszú be­kötő utat. Június 30-ig Biri­ben és Nyfrmihálydiban vé­geznek átadásokat, szeptem­ber végéig pedig valamennyi termelőszövetkezeti bekötő utat átadnak rendeltetésé­nek. A vállalat nemcsak út, ha­nem hídépítési munkákat is végez megyénk területén. A tiszateleki, a kótaji és buji hidak átadása a má­sodik fél évben várható azonban a kivitelezők még júniusban szeretnék elvegez­ni a tiszateleki híd műszaki átadását. Közismert dolog, hogy az ecsedi-láp környékén rend­kívül körülményes a közle­kedés, a szállítás a megfelelő úthálózat hiánya miatt. A szakemberek megállapították hogy legalább 40 kilométernyi útra lenne szükség az Ecsedi-láp körzetében. Elsősorban a környék terme­lőszövetkezeteinek szállítási gondján seg,|:ne sokat a jobb úthálózat. Az előzetes számítások szerint ez a munka mintegy 80 millió fo­rintba kerülne. Megvalósítása öt év alatt lehetséges. Mf>st dolgozzák ki a részletes programot az útépítés a kö­vetkező évben megindulhat. Május 9-én kezdődött a Nyíregyháza—Szerencs kö­zötti vasútvonal villamosítá­sa. Év végén, vagy legké­sőbb a jövő év elején már villamos vontatású szerelvé­nyek közlekedhetnek Nyír­egyháza és Budapest között. Ezzel lényegesen meggyorsul a forgalom növekszik az ál­lomások kapacitása is. Mind­ez nemcsak a vasútra. ^sí­nem a Közúti Üzemi Vá fa­latra is komoly feladatokat ró, hiszen nem felel meg a követelményeknek az állo­mási bekötő utak jelenlegi állapota Szükségessé vált ezek korszerűsítése. az állo­mások környékének megfelelő burkolattal va­ló ellátása. Ennek alapján Nyírteleken, Rakamazon. Tokajban és Tarcalon korszerűsítik a becsatlakozó utakat. Erre a célra több mint hatmillió fo­rintot fordítanak, s év végé­re végeznek a munkálatok­kal. B. f. A bolgár parlamenti küldöttség Dobi Istvánnál és Kállai Gyulánál Személyi változások a szakszervezetek vezetésében Permetezés a szamosbecsi Dózsa Tsz almáskertjében. Foto: Hammel JózmI

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents