Kelet-Magyarország, 1966. június (23. évfolyam, 128-153. szám)

1966-06-30 / 153. szám

XXIII. ÉVFOLYAM 153. SZÄM Ára: 50 fillér 1966. JÜNIUS 30. CSÜTÖRTÖK Falvaink Vietnamért C zamostatárfalva és ^ Vietnam között óri­ási a távolság. A szocia­lista népek együttérzése mégis érezhető közelségbe hozta őket. Innen, a Sza­mos mentéről indult a szövetkezeti parasztság új mozgalma: segítsük Viet­namot a megkeresett egy munkaegység értékével. És száz, meg száz tsz-pa- raszt követte. Az egykori cselédsorban élő, sokat szenvedett falu népe tud­ja, érzi mit jelent az ösz- szefogás. Több mint 250 tatárfalvai ember ajánlotta fel segítségét, a hatvan fo­rintokat. A csengeri Lenin Tsz párttitkára Szabó Jó­zsef és a pártvezetőség minden tagja 3—3 mun­kaegységet ajánlott fel Vietnamért. A kommunis­ták példáját követték: 425 csengeri tsz-tag írta alá nevét a felajánlásnak. Ne­veket sorolhatnék, ki, mi­ért is tette. Ma már a csengeri já­rás mind a huszonkét tsz-ében bontakozik e ne­me« mozgalom. Szövetke­zeti parasztságunk felfo­gásában mély gyökeret ereszt a szocialista együtt­érzés, a segíteni' akarás, a proletár internaciona­lizmus nemes eszméje. Bár nem tartozik a kivá­ló közös gazdaságok közé a Túr menti kishodosi, mégis 64 földet művelő ember adta össze forint­jait, hogy győzzön a nép ügye Vietnamban. Vietnami műszakban kapálnak a szövetkezeti gazdák, takarítják be az idei termést a traktoro­sok, kombájnosok, a fal­vak egyszerű pártmunká­sai, asszonyai Gyűlnek a forintok a Vietnamban harcoló hazafiak részére. Megmozdult a falvak né­pe Szabolcs-Szatmárban. S ez az erő, bár nem nagy, mégis jól szolgálja a szo­cialista népek testvériségé­nek. szolidaritásának esz­méjét hazánk északi csücs­kében. Farkas Kálmán Légitámadás Hanoi ellen Hét gépet lőtt le a vietnami légelhárítás Hanoi, (AFP): Az AFP tudósítójának jelentése szerint az ameri­kai légierő repülőgépei szerdán első ízben bombáz­tak különböző létesítmé­nyeket a Hanoi központjá­tól öt kilométerre fekvő Gia Tam elővárosban. Itt terül el többi között a ha­noi repülőtér. A francia tudósító jelentése szerint az 50 perces légitámadás so­rán a vietnami néphadse­reg légvédelmi alakulatai lelőttek négy amerikai re­pülőgépet. A hanoi rádió bejelentet­te, hogy az amerikai légi­erő ugyancsak támadást in­tézett Haiphong kikötővá­ros ellen. A támadó repü­lőgépek közül a légvéde­lem három gépet megsem­misített. Az AFP tudósítója meg­állapítja, hogy a bombázás az Egyesült Államok Észak-- Vietnam elleni légiháború­jának újabb kiterjesztését jelzi — a támadás minden eddiginél hosszabb ideig tartott, s a gépek ez alka­lommal közelítették meg legjobban a főváros szivét. A tudósító jelentése sze­rint az Egyesült Államok légierejének repülőgépei olajtartályokat is bombáz­tak Hanoi körül harminc kilométeres körzetben. A tudósító értesülése sze­rint több lelőtt amerikai gép pilótája a vietnami hadsereg fogságába esett. Két órával a légiriadó lefújása után az élet a VDK 4 fővárosában ismét visszatért a rendes kerék­vágásba. A vietnami néphadsereg főparancsnoksága szerdán este Hanoiban sajtóértekez­letet tartott. A vietnami és külföldi újságíróknak — mint a VNA jelenti — Ha Van Lau ez­redes közleményt olvasott fel. Elmondotta, hogy az amerikai imperialisták ezek­Aláírták az 1966. évi magyar — vietnami kulturális munkatervet Szerdán a Kulturális Kapcsolatok Intézetének székházában aláírták a magyar—vietnami kulturá­lis együttműködési egyez­mény 1966. évi munkater­vét. Az okmányokat ma­gyar részről dr. Rosta End­re, a KKI ügyintéző elnö­ke, vietnami részről Pham Ngoc Thuan, a vietnami kulturális kapcsolatok bi­zottságának elnöke írta alá. Az aláírási aktuson meg­jelent Erdélyi Károly kül­ügyminiszter-helyettes, Lu- gossy Jenő művelődésügyi miniszterhelyettes, Pécsi Ferenc, a Magyar Távira­ti Iroda főszerkesztője, to­vábbá a Művelődésügyi Mi­nisztérium, a Magyar Tudo­mányos Akadémia, az Egészségügyi Minisztérium, a KKI, a rádió, a televí­zió több vezető képviselő­je. Ott volt Hoang Luong, a Vietnami Demokratikus Köztársaság budapesti nagykövete, valamint a ha­zánkban tartózkodó vietna­mi kulturális küldöttség. Kállai Gyula, a magyar forradalmi munkás—pa­raszt kormány elnöke szer­dán fogadta a Pham Ngoc Thuan, a vietnami kultu­rális kapcsolatok bizottsá­gának elnöke vezetésével hazánkban tartózkodó viet­nami kulturális delegációt kel a légitámadásokkal újabb rendkívül súlyos lé­pést tettek támadó háború­juk kiterjesztésének útján: válogatás nélkül bombáztak és lőttek lakott területeket, gazdasági létesítményeket károkat okozva emberélet­ben és anyagi javakban. A Hanoi és Haiphong el­len Johnson elnök közvet­len utasítására szerdán végrehajtott bombatámadá­sok megdöbbenést keltettek az Egyesült Államokban is. Wayne Morse demokrata­párti szenátor a szenátus­ban kijelentette: nem állít­hatjuk többé, hogy olyan háborút viselünk, amely nem fenyegeti emberek ez­reinek életét. A szenátor elmondotta még, hogy szándékában áll felszólítani Johnson elnököt, vessen véget ennek az un­dorító mészárlásnak Észak- Vietnamban. Mansfield demokrata p#-- 1 ti szenátor újságíróknak adott nyilatkozatában szin­tén elítélte a két nagy észak-vietnami város ellen intézett légitámadást. Rá­mutatott arra, hogy ezt kö­vetően „sokkal nehezebb lesz a tárgyalásokhoz veze­tő út.” De Gaulle újra Moszkvában Volgograd, (TASZSZ): Kedden Volgográdban, — mint már jelentettük, a városi tanács végrehajtó bizottsága vacsorát adott De Gaulle francia elnök és a kíséretében lévő Koszigin miniszterelnök tiszteletére. A vacsorán a vendégeket Ivan Korolev, a városi ta­nács vb-elnöke üdvözölte. Kijelentette: Volgográd la­kossága üdvözli a francia és a szovjet kormánynak azt az erőfeszítését, hogy szilárdítsa a népek barát­ságát és az egyetemes bé­két. De Gaulle elnök a tisz­teletére adott vacsorán po­hárköszöntőjében a követ­kezőket mondotta: „Ismét ebben a városban vagyok, amely a leghősibb valamennyi között. Itt va­gyok, hogy konstatáljam a második győzelmet, amelyet az 1942. augusztus és 1943 január közötti ádáz fegy­veres harcban kivívott győ­zelem után arattak. Ez a második győzelem — Vol­gográd aktív és békés hely­reállításának győzelme. Saját szememmel láttam az eredményeket. Ezek a lehető legnagyobb benyo­mást gyakorolták mind­azokra, akik utamon kísér­tek. De az a körülmény, hogy itt minden megváltozott, nem homályosíthatja el az elmúlt napok dicsőségét. Hiszen Csujkov és kato­nái azzal az elszántsággal harcoltak itt, hogy tapod­tat sem engednek az ellen­ségnek, és nem is enged­tek. Hiszen Voronov olyan tüzérséget szervezett, amely elég erős és rugalmas volt ahhoz, hogy az ellenséget mindenestül szétzúzza. Hi­szen a kellő időben Vaszil- jevszkij. Rokosszovszkij és Jerjomenko, a pa­rancsokat teljesítve észak­ról és délről — be­zárta a gyűrűt Von Paulus német hadserege körül. Hi­szen Von Paulus Hitler legszigorúbb parancsa el­lenére, 1943 január 30-án megmaradt százezer kato­nájával kénytelen volt ka­pitulálni. Nem halványulhat el a dicsőség, hiszen ezen a na­pon az egész hadihelyzet alapvetően megváltozott, a hátrálás és fejvesztettség után a háború reményt és eredményt hozott. S mivel mindez bekövetkezett, önök szerencsére békében élhet­nek. Önök, — ismétlem, — megőrzik városuk dicsősé­gét, amely soha el nem múlhat, sőt most, a béke körülményei- között csak jobban erősödik. És ebben rejlik a béke kérdésének, mindenekelőtt az európai béke kérdésének lényege, s következésképpen a francia —szovjet kapcsolatok prob­lémájának lényege. De Gaulle francia köz- társasági elnök szerda dél­előtt Koszigin miniszterel­nök kíséretében látogatást tett a volgai vízi erőműnél. A vendégek megtekintet­ték az erőmű három kilo­méter hosszúságú gépter­mét. A hatalmas erőmű munkáját automata beren- • dezések segítségével egyet­len ember vezérli. Ezután Charles De Gaulle és Alekszej Koszigin felment a gátra, ahol a 600 kilo­méter hosszúságú vízgyűj­tőmedence kezdődik. De Gaulle tábornok és Koszigin, a Szovjetunió mi­nisztertanácsának elnöke, valamint a kíséretükben le­vő személyiségek délután repülőgépen Volgográdból visszaérkeztek Moszkvába. Tanácsaink tavalyi gazdálkodása a megyei tanács végrehajtó bizottsága előtt A megyei tanács keddi ülésén megtárgyalta és jó­váhagyta a tanácsok múlt évi költségvetési gazdálko­dását is. Az előterjesztett beszámoló részletes indok­lásban átfogó képet adott a tanácsi gazdálkodás egé­széről. A megye költségve­tési előirányzata az év vé­géig összesen egymilliárd és 500 000 forintra alakult. Eb­ből az évközi fejlesztések figyelembe vételével a fenn­tartási kiadások végösszege 824 millió forintot, a válla­lati kiadások 4 millió fo­rintot, és az állóeszközfej- lesztést szolgáló tanácsi be­ruházási keret pedig 22 millió forintot tett ki. Ezen­felül a tanácsok községfej­lesztési alapokban további 109 millió forinttal rendel­keztek. A költségvetési, köz­ségfejlesztési, a vállalati gazdálkodás, valamint a be­ruházások végrehajtásában a kongresszusi irányelveket ál­talában sikerült megvalósí­tani annak ellenére, hogy egyes termelési feladatokat kedvezőtlen tényezők befo­lyásolták, amelyek egy-egy vállalatnál a tervezettel szemben mutatkozó ered­ményromlásban fejeződtek ki. A hálózat fejlesztésével fokozottabb mértékben si­került kielégíteni a lakos­ság szociális, egészségügyi, kulturális igényét és a bel­ső tartalékok feltárásával, átcsoportosítással lehetőség nyílt a korábban elért el­látási szint javítására és szakmai felszerelések ki­egészítésére. így például az egy kórházi ágy fenntartá­sára fordítható összeget 807 forinttal, az egy csecsemő­otthoni férőhely előirányza­tát 1223 forinttal, az álta­lános iskolai tanulócsopor­tokét 464 forinttal emelték az előző évivel szemben, így az említett intézmények ellátási színvonala lényege­sen közelebb jutott az or­szágos átlaghoz. A szociális otthonok normatívája pedig már meg is haladja az or­szágos átlagot. Az egészségügyi hálózat keretében tavaly tovább nö­vekedett a kórházi ágyak, az orvosi és védőnői kör­zetek, a csecsemőotthoni férőhelyek száma. Kisvár­dán és Vásárosnaményban új véradóállomás kezdte meg működését. Egészség- ügyi feladatokra 205 millió forintot, az előző évinél 10 millióval többet költöttek. A fekvőbetegek ellátását 2860 kórházi ágy szolgálta. A körzeti orvosi feladatokat 180 körzettel látták el. Húsz körzetben viszont — orvos hiányában — ézt a munkát csak helyettesítéssel lehetett megoldani. Tavaly már va­lamennyi körzetben volt ápolónő. Anya-, csecsemő és gyer­mekvédelmi feladatokra mintegy 40 millió forint ju­tott. 171 szülőotthoni ágyat, az otthonokban 380 állami gondozásba vett csecsemő ellátását, 1400 bölcsődés ko­rú gyermek állandó és 290 időezakoe elhelyezését biz­tosították. A szociális ott­honokban 670 idős ember nek nyújtottak ellátást. Ugyanezen idő alatt to­vább bővült az óvodai, ne­velő otthoni, általános és középiskolai diákotthoni fé­rőhelyek, az általános isko­lai napközi csoportok, a gimnáziumi és szakközép­iskolai osztályok száma. Az általános iskolák fenntartá­sára 133 millió, a napközi otthonok és diákotthonok üzemelésére 22 millió forin­tot fordítottak, s ezzel 6760 általános iskolás étkezteté­sét, és 440 gyermek állandó kollégiumi ellátását tették lehetővé, A dolgozók általá­nos iskolai esti tagozatán 5586, levelező tagozatán 340 hallgató tanult. A szakmun­kás utánpótlás biztosítására 1932 tanuló képzéséről gon­doskodtak. Arányosan ha­sonló összegeket költöttek a középfokú oktatási intézmé­nyek működésére is. A megye több, mint 200 művelődési otthonának mű­ködéséhez 6 millió forint támogatást nyújtott a költ­ségvetés. A könyvállomány bővítésére 6,5 milliót köl­töttek. Az egy lakosra jutó kötetek száma most már 1,2 darab. 1960-ban csak 0,5 volt. A gazdasági ágazat szük­ségleteire csaknem 200 mil­liót használtak fel. Ez ösz- szeg jelentős hányada a gyenge termelőszövetkezetek megszilárdítását szolgálta és a lakosság kommunális szükségleteit fedezte. Ez azt jelenti, hogy javult a város és falvak vízellátása, bővült a villanyhálózat es parkosított területek aránya. Az összegszerűen is meg­növekedett költségvetési feladatokat a tanácsok 95,7 százalékban valósították meg. A teljesítés valamivel alatta marad ugyan az elő­ző évinek, de a maradvány döntő részben a takarékos- sági intézkedések hatása­ként jelentkezik, ami pozi­tívan értékelhető. Nem for­dítottak azonban a, taná­csok kellő figyelmet a költ­ségvetésből fenntartott ál­lóeszközök községfejlesztési alapokból történő felújítá­sára, mert az összegnek csak felét vették igénybe. A tanácsi vállalat gazdál­kodás terjedelme és ered­ménye a korábbi évekhez képest mérsékeltebb ütem­ben növekedett. A termelő ágazatok közül csupán az építőipar maradt el. A vál­lalati eredmények az év első felében több területen elmaradtak. A második fel év erőfeszítései azonban az elmaradások nagy részét felszámolták. Az év végéig 22 vállalat túlteljesítette eredménytervét, 9 vállalat azonban eredményromlással zárt. Az eredményromláso­kat azonban a túlteljesítő vállalatok ellensúlyozták, így a költségvetési bevételek a tervezett mértékben be­folytak, a feladatokból szükséges pénzügyi eszkö­zök folyamatosan rendelke­zésre álltak. ösód*

Next

/
Thumbnails
Contents