Kelet-Magyarország, 1966. június (23. évfolyam, 128-153. szám)

1966-06-25 / 149. szám

Színgazdag, szép kiállítás Első alkalommal mutat­koztak be megyénkben — művészi tevékenységüket hűen reprezentáló nagyszá­mú alkotásaikkal — a Szov­jetunió Kárpátontúli Terü­letének képzőművészei: fes­tők, szobrászok. A mintegy 80 alkotásból álló tárlaton — a Nyíregyházi József At­tila Megyei Művelődési Házban — húszegynéhány kárpátukrajnai művész mun­kájával ismerekedett az el­múlt néhány nap alatt sok száz műélvező nyíregyházi. És ismerkedhet vasárnap es­tig a József Attila Művelő­dési Házban. Nem könnyű feladat ösz- szességében véleményt mon­dani egy alkotó közösség művészi tevékenységéről, különösen olyan sokoldalú alkotó munkáról, mint ami­lyenről a most kiállított ké­pek, szobrok tanúskodtak. Egy határozott, erőteljes közös vonás azonban min­denképpen megragadta a kiállításra belépőt: a színek rendkívüli gazdagsága, üde, hangulatos témák nagy vál­tozatossága. Meglepően sok festő meríti témáit a ter­mészet, a táj, szépségeiből, emberábrázolást kevesebb képen találtunk. A tavaszt, a természet megújulását több művész vásznán fedeztük fel. Id. Boksái József kies táj tavaszát örökítette meg meleg színeivel, Mikita Vologya a zord hegyek kö­zé lopódzott tavaszi nap­fényt adta vissza merész vo­nalaival, meglepő színeivel, melyek díszharmóniája nem hat kellemetlennek. A fény és árnyék művészi kontrasztját fedezhettük fel Glück Gábor érdemes mű­vész alkotásain. Ez tette életszerűen plasztikussá a „Női figura’ című fest­ményt, s igen emlékezetessé a „Napsütésben” című alko­tást, amely már címében is feltételezi a fény—árnyék hatás mesteri kezelését. A legteljesebb elismerés hangján kell szólnunk id. Boksay József művészetéről. Színdús olajképei közül többet a moszkvai Tretyakov képtár termei őriznek. „A kárpátukrajnai tájak, a békés erdők, sebes vizű patakok, •z aranybarna ősz 75 esz­tendős festője” — így jelle­mezte egy közelmúltban G. Glück: Portré. hangulatát, a munka és a jó termés örömét. A száguldás egyetlen pil­lanatát véste fába a Fopo- vics M.—Lozovoj K. alkotó­pár. „Lovasfutár”-ja a szov­jet történelem hősalakját, a vörös katonát mintázza meg. összességében talán így jellemezhetnénk az ukrán képzőművészek nyíregyházi tárlatát: termékeny, tehetsé­ges alkotó közösség szép munkái. Gazdag érzelmi vi­lág, a táj szeretete tükröző­dik a több mint nyolcvan alkotásban — festmények­ben, szobrokban. Megyénk művészeti életé­nek ez a reprezentatív ese­ménye gondolatokat éb­reszt: a most született mű­vészbarátságot egészséges, alkotó kapcsolatot ápolnunk kell. Az első tárlatot a jö­vőben újabbaknak kell kö­vetnie, hogy a műélvező sza­bolcsiak és a kárpátontúli terület lakói mind jobban megismerkedhessenek ezek­kel az értékes alkotásokkal. Harapkó János, Találkozás című faragott szobi», y Hammel József felvételei Szilágyi Szabolcs A TV ben láttuk A Három kalapot Lizának című angol, zenés filmvíg­játékban maradéktalanul érvényesült a kellemes mo­dern muzsika és a tánc, anélkül, hogy a tartalom ért­hetőségének rovására ment volna. Kellemes szombatesti kikapcsolódást nyújtott. Érdekes megfigyelésre adott alkalmat a nagy si­ker sorozatban műsorra tű­zött, A test ördöge című. magyarul beszélő francia film, melynek főszerepét az elhunyt, világhírű francia filmszínész, Gerard Philip alakította. Az alkotás a ma­ga korában kétségtelenül osztatlan sikert aratott. Annyi év után újra végig­nézve azonban tagadhatat­lanul kitűntek a film gyen­géi: az erősen valószínűtlen tartalom, a konfliktus kissé erőltetett és bonyolult vég- kifejlése, a hiányzó dráma* lüktetés. Tanulságos volt végignézni újra. mert amel­lett, hogy ismét maradandó élményt nyújtott, felkeltet­te a gondolatot hogy; első megjelenése óta szerte a világon hatalmasat fejlődött a filmművészet. Az Erkel Színházból köz­vetített kétfelvonásos Bee- thoven-dalmű, a Fidelio klasszikus értékű élményt adott az operakedvelőknek. A parádés szereposztás, a címszerepet éneklő Mátyás Mária. Florestan szerepében Simándv József, valamint Bende Zsolt és Palócz Lász­ló teljesítménye csak növel­te az előadás értékét. A Debreceni Csokonai Színházból Csehov Sirály című kétrészes színművének közvetítését is láthattuk. Az országosan jó hírű debre­ceni együttes jól adta vissza a darab sajátos, csehovi lég­körét. Annak ellenére is sikeres előadást láttunk, hogy egyik-másik szerep — elsősorban Trigorin íróé — nosztalgikus, s talán kicsit túljátszott volt. A színészi teljesítmények közül a Nyi- na szerepét alakító tehetsé­ges Nagy Anna, s a Trepl- jovot játszó Dégi István emelkedett ki. Befejeződött a Forog az . Idegen című idegenforgalmi vetélkedősorozat. S jó is, hogy véget ért, hiszen a te­levízióban látott ilyen jelle­gű versengések közül ez volt a legkevésbé sikerült. Különösen a sorozat első adásai akadoztak. Ekkor nagyban zavarta a nézőket a kapkodó játékvezetés, az eléggé erőltetett külföldi hölgy szereplése, s az elég­gé bonyolult pontozási rend­szer. S mindezek mellett kínosan érintette olykor a tv-nézőket, hogy az ugyan­csak komoly tudást megkö­vetelő fogas kérdések hal­latán néha a szó szoros ér­telmében csak kínlódtak a versengők. A fenti hibákat a műsor szerkesztői is nyilván észre­vették, s az utolsó adásokon mór változtattak a játékve­zetés technikáján, lüktetőb­bé tették a versenyt. Mind­ezek, s a vetélkedő értékei — hasznos ismereteket, nyúj­tottak hazánk idegenforgal­mi nevezetességeiről — el­lenére sem érte el a koráb­bi, hasonló típusú műsorok színvonalát. Igen tv-szerű. élvezetes adás volt a Figyelmükbe ajánljuk című műsor. A rövid riportokból összeállí­tott műsor érdekés híreket, látnivalókat tálalt igen ,iö szerkesztésben a tv nézői elé. (b. I.) Amikor a tv-néző a jövő hét műsorát böngészi első­sorban arra keres megnyug­tatást, mit kap ő, ott van e az ő kedvenc száma, vagy sem. Az Angyal ka­landjainak gyerekek és fel­nőttek körében nagy sikere van, talán nem az angyalian végződő és idegszálainkat végül is kisimító történetek naív logikájának tapsolunk, hanem önmagunknak is, jó lenne néha saját szereposz­tásban eljátszani Angyal szerepét a mindennapok forgatagában. Szombaton is­mét látjuk Angyal kaland- jit, a sorozat következő filmjének címe: A miráku- lum tea. Az elmúlt napokban úgy tűnt a komoly zene ' rajon­góit kívánta kielégíteni á tv, most a könnyűzene kö­vetkezik. A Csehszlovák Tele­vízió rendezésében június 25-én este másodszor kerül sor az Aranykulcs feszti­válra. A Pozsonyból érkező képeken kiváló táncdaléne- kesekkel ismerkedhetünk meg, láthatjuk az Intervízió- ba tömörült tv-társaságok legtöbbjének énekeseit. Ma­gyarországot Németh József és Ambrus Kyri képviseli. Németh József a nemzetkö­zi mezőnyben, Bágya And­rás—Szenes Iván Angele számával lép fel, amelyet a Magyar Televízió a „Téli sze­relem” című revűben muta­tott be, Ambrus Kyri Fé­nyes Szabolcs „Piroska” cí­mű' számát adja elő, A zsü- riblzottság magyar tagja Kerekes János. Elsősorban a gyerekeknek szól a Tenkes kapitánya, a III. rész vasárnap délelőtt kerül sorra. Bővelkedik a vasárnap látnivalóban, dél­után a Halhatatlan garni- zon című szovjet filmet mu­tatják be, amely egy hitleris­ta fogolytáborban játszódik, s a breszti erőd katonáinak állít emléket. ..Este zenés műsort ígér a tv, kevés pró­zával, Peng a gitár. A Fel­nőtt játszótér ismétlés, majd tíz óra után jó ismerősünk Gusztáv kíván jóéjszakát, a rajzfilm címe „Gusztáv, a jó szomszéd”. Érdemes külön felhívni a figyelmet a Marty című ma­gyarul beszélő amerikai filmre, melyet szerdán este láthatunk. Ez a film 1955- ben elnyerte a cannesi nagy­díjat, s az év legjobb film­jének, rendezőjének és szí­nészének kijáró három Os- car-díjat. A többszörös dí­jazás már maga is fémjel­zi, hogy kiemelkedő film felújításáról van szó. Az úgynevezett „New York-i” is­kola első terméke a film. amely a hivatalos amerikai filmgyártás, a hollywoodi tucatfilmek mintegy ellen­pólusaként — s így min­den támogatás nélkül — te­hetséges, haladó filmművé­szek munkájaként született meg. A kisemberek világát, a szürke hétköznapokat mu­tatja be megragadó művészi eszközökkel. Klasszikusok a képernyőn — ezt a cimet is viselhet­nék a jövő héten sorra ke­rülő színházi előadások. Kedden Shakespeare: Téve­dések vígjátéka, csütörtö­kön Moliere: Kénytelen há­zasság című színművet lát­hatják a színművészet hó­dolói. A Tévedések vígjáté­két a Szegedi Nemzeti Szín­házból, a Kénytelen házas­ságot a Debreceni Csokonai Színház előadásában, " ez utóbbit képfelvételről. Ta­lán kevésbé ismert Moliere Kénytelen házasság című egyfelvonásösa, mint a Shakespeare darab. A Kénytelen házasság Sgana- relle-t, a nőtlenség elszánt hivét ismerteti meg velünk. — akinek már az apja, sőt a nagyapja is nőtlen volt — őt pedig bottal kénysze­rítik arra, hogy elvegye Do- . rí ménét. Már az első napon több százan nézték meg a kiállítást. A képen: láiogatók Kas­sai A., Kontratovics J. R. és Habda L. képei előtt. megjelent méltatás a Szov­jetunió kiváló művészét, az Országos Képzőművészeti Akadémia levelező tagját. Id. Boksay József néhány ér­tékes alkotását elküldte erre a szabolcsi tárlatra is. Rendkívüli forma és szín- gazdagságról tanúskodik a ki­állítás anyaga, melynek túl­nyomó többségét olajfest­mények alkotják. Szolid szín­kezelésével ragadta meg a műélvezőt Grabovszki Emil „Téli szürkület” című fest­ménye. Puritánságával, korszerű­ségével arattak tetszést T<remnicky Erzsébet képei: két csendélete a tárlat leg­emlékezetesebb darabjai kö­zé tartozik. Korszerűség jellemzi Hab­da László két lenyűgözően szép képét a „Februárt” és a „Hóolvadást”. Érdekes al­kotómódszert választott Medveczky M. Képe, „A menyasszony öltöztetése” mozaikszerüségével az ikon­festményekre emlékeztet. Érdekes stílusa miatt ki kell emelnünk Kassai Antal két akvarelljét. A tárlat anyagának egy részét alkották a kárpátuk­rán művészek szobrai, fafa­ragásai. Közülük a legszebb darab Szvida egy tömbből faragott szoborcsoportja, az „Almaszüret”. A szépen megkomponált műben sűrít­ve benne érezzük a szüret

Next

/
Thumbnails
Contents