Kelet-Magyarország, 1966. június (23. évfolyam, 128-153. szám)
1966-06-24 / 148. szám
Megkezdődött az országgyűlés ülésszaka (Folytatás a 2. aldalró!) Többek között azzal számolunk, hogy 1970-ben minden második család rendelkezik televízióval és csaknem minden harmadik család hűtőszekrénnyel. — A tervidőszakban folytatódik a 15 éves lakásépítési program végrehajtása. A III. ötéves terv 300 000 lakás építését tűzte ki célul, ebből 100 ezret az állami lakásépítés keretében. Ezzel a II. és a III. ötéves terv 10 éve alatt összesen 582 000 lakás épül fel. A megépülő lakások egy része — az állami lakásoknál csaknem 10 százaléka — lebontandó lakások pótlását szolgálja. A nagy számú lakásépítés ellenére még sok jogos lakásigényt nem tudunk kielégíteni, s ezért e területen fejlődésünket a lehető legnagyobb mértékben meg kell gyorsítanunk. A mintegy 200 000 magánerőből építendő lakáshoz az állam öt év alatt 10 milliárd forint hosszú lejáratú hitellel, típustervekkel segíti a lakosságot. Ezenbelül előnyben kívánja részesíteni a társasházépítést A terv 20—30 ezer társasház formájában épülő lakással számol. Tervezzük, hogy a közműfejlesztésre előirányzott központi erőforrásokból 13 városban új vízmüvet, 24 városban pedig új csatornát építünk. A lakosság helyi erőforrásait elsősorban a falusi közműves vízellátásra célszerű fordítani. E célok megvalósításaként 1970-ben a lakosságnak mintegy fele vízvezetékkel ellátott, 27—29 százaléka pedig csatornázott területen fog lakni. Biztosítani fogjuk, hogy 1970-re minden második család rendelkezzék propánbutángázzal, vagy vezetékes gázzal. Ajtai Miklós az oktatásról hangsúlyozta, hogy a távlati szakemberszükséglet kielégítése érdekében bővíteni kell az oktatási kapacitásokat, komplex, átgondolt intézkedések révén pedig biztosítani kell a korábbi években született nagylétszámú korosztályok továbbtanulásának lehetőségét. Szakemberképzés, oktatás 1970-ig az általános iskolák tanulóinak száma jelentősen csökken, ennek ellenére az egyes körzetekben fennálló problémák miatt további tantermek és in- ternátusi férőhelyek építése szükséges. A III. ötéves terv időszakában fejezik be az általános iskola 8. osztályát az 1952—1954. között született, viszonylag nagy létszámú korosztályok. Ennek megfelelően csökken az általános iskolások összlétszáma, de növekszik az általános isko- ■* lát végzettek továbbtanulási igénye. Ezért szükséges, hogy a tanácsok az iskolai tantermekkel gazdálkodva, azokat átmenetileg más típusú oktatási célokra is hasznosítsák. Emellett 1200— 1300 új közép- és szakmunkásképző iskolai tantermet építünk. A következő években gyorsabban fejlesztjük a szakmunkásképzést, 1968— 1969-ben mintegy 10 0Ö0 fővel többet veszünk majd fel ezekbe az iskolákba, mint jelenleg. Figyelembe kell venni, hogy bár a kővetkező években jelentős számú fiatal áll a szakmunkásképzés rendelkezésére, az 1970 utáni években azonban a korosztályok létszámának csökkenése miatt inkább bizonyos fokú hiány várható. Az iskolában végző fiatalok jelentős része továbbra is az iparban, az építőiparban és a többi nem mező- gazdasági ágban fog dolgozni. Az előző éveknél nagyobb számban van azonban szükség fiatalra a mezőgazdaságban. Az egyetemek és a főiskolák nappali tagozatának első évfolyamára évente 9500—10 000 hallgató vehető fel. Az egyetemi főiskolai képzés terve ezzel a távlati igényeket kielégíti. Az oktatási feltételek megjavítása érdekében tovább folyik a tanszékek, laboratóriumok, tantermi és kollégiumi férőhelyek fejlesztése. Tovább épülnek a műszaki és a vidéki tudományegyetemek. A távlati szakemberszükséglet kielégítése a felsőfokú technikusképzés jelentős mennyiségi és minőségi fejlesztését indokolja. Az 1. évesek létszámát ezért az ipari felsőfokú technikumok majdnem minden tagozatán növelni kell, a felsőfokú technikumok nappali tagozatainak első évfolyamára felvett hallgatók száma évi 4500—5000 lesz. Egészségügy A szónok az egészségügyről kijelentette: a terv mintegy 7—7500 kórházi ágy létesítésével számol. Tovább bővül a rendelőintézeti hálózat, az orvosi körzetek száma 4300—4400-ra (12—14 százalékkal) növekszik. Nagymértékben fejlődik a vidéki fogászati ellátás, bővülnek az üzemorvosi. közegészségügyi, járványügyi intézmények, ' a bölcsődék és a szociális otthonok is. 1966—1970 között csaknem 4000-rel nő az orvosok száma és így 1970-ben 10 000 lakosra mintegy 22 orvos fog jutni — mondotta Ajtai Miklós, majd így fejezte be beszédét: A kormány a törvényjavaslathoz részletes indoklást fűzött, amelyben ismerteti a törvény alapjául szolgáló olyan részletes elgondolásokat és számításokat, amelyeket tervgazdálkodásunk korábbi tapasztalatai szerint több évre előre szükséges áttekinteni, de nem célszeFriss István: rű jogi erővel bíró határozattá, törvénnyé emelni. A törvényjavaslat tehát lehetőséget ad arra, hogy a kormány a terv fő céljainak hatékony végrehajtása érdekében számos részletkérdést az éves tervekben és operatív intézkedésekkel a tervteljesítés menetéről, az objektív gazdasági körülményektől a nemzetközi piaci helyzet alakulásától függően határozzon meg. A kormány gondoskodik arról, hogy a törvény végrehajtásához szükséges feladatokat, tennivalókat a minisztériumok, főhatóságok és tanácsok részére megfelelő formában előírja. Az utóbbi években a párt vezetésével jelentős eredményt értünk el, leraktuk hazánkban a szocializmus alapjait. A következő, hosszabb időre szóló társadalmi cél a szocializmus teljes felépítése. A III. ötéves terv ennek a nagy feladatnak a szolgálatában áll, előirányozza a termelőerők további fejlesztését, a munka termelékenységének lényeges emelését, az élet- körülmények további javítását, biztosítja a tudomány és a kultúra felvirágoztatásának további alapjait. Fő társadalmi célunk. a szocializmus teljes felépítését szolgálja a gazdasági mechanizmus tervezett reformja is, amely a gazdasági fejlődés újabb forrásait, a nép alkotókészségének további kibontakoztatását fogja eredményezni. Harmadik ötéves tervünk összhangban áll a mechanizmus reformkövetelményeivel. A terv a fejlődés olyan programja, amelyben a párt politikája ölt testet és amelynek teljesítésére harcba hívjuk a magyar dolgozók millióit. Szünet után Pólyák Jánosnak, az országgyűlés al- elnökének elnökletével folytatódott a tanácskozás. A tudomány szerepe Friss István, a terv- és költségvetési bizottság elnöke. a törvényjavaslat előadója bevezetőben hangsúlyozta, hogy a népgazdaság harmadik ötéves tervéről szóló törvényjavaslat jóval kevesebb számot, megkötöttséget tartalmaz, mint a korábbi hasonló dokumentumok. Ez annak a felismerésnek az eredménye, hogy a központi tervben szereplő sok mutató, a központi gazdálkodás alá vont anyagok nagy száma, ezzel együtt a tervlebontás eddigi rendszere bizonyos mértékig akadályozta, hogy a döntés azokon a fórumokon szülessék meg, ahol az arra leginkább hivatott, a feltételeket, a körülményeket és a követelményeket legjobban ismerő emberek dolgoznak. Az indokolatlanul sok központi előírás és megkötöttség elfojtja a helyi kezdeményezést és a kelleténél jóval kevesebb ember ügyévé teszi a gazdasági cselekvést, közvetetten tehát utat nyit voluntarista, szubjektív döntések meghozatalára. — Ez indokolja — folytatta Friss István, — hogy a gazdaságirányítás rendszerének továbbfejlesztése során fokozatosan megszüntessük a tervlemaradás mai rendszerét, és a döntés jogát általában azok kezébe tegyük le, akik a döntések meghozatalára a leghivatot- tabbak. A tervezésben végrehajtott változtatás lehetővé teszi a széles körű vitát, ellenőrzést és bírálatot, egyszersmind megköveteli, hogy a különböző tudományágak munkásai, az egyes területek szakemberei tevékenyen vegyenek részt a tervezésben és egyéb gazdasági cselekvésekben. Friss István ezután a tudomány szerepéről, növekvő jelentőségéről szólt. Mint mondta, az utóbbi években sok szó esett arról, hogy a tudomány termelő erővé vált. Sokan azonban azt tartják, hogy a termelőerővé vált tudomány gyűjtő fogalma alá csupán a természettudományok és a műszaki tudományok tartoznak. Ezeket a kapitalista országok is messzemenően igénybe veszik a műszaki fejlesztés meggyorsítása érdekében, a szocialista társadalomnak azonban egyik előnye éppen az, hogy a társadalomtudományokat — köztük elsősorban a közgazdaságtudományt, továbbá a szociológiát — valóban az egész társadalom szolgálatába állíthatja. A mi körülményeink között valóban adott a lehetőség, hogy tudományos alapokra helyezzük az egész népgazdaság tervezését, egész terv- gazdálkodásunkat. A mezőgazdasági előirányzatokról szólva a törvény- javaslat elődója kiemelte: a tervezett fejlődési ütem alacsonyabb a második ötéves tervben eredetileg Tervezett üteménél, amely — mint a gyakorlat igazolta — nem volt reális. A bizottsági tanácskozásokon felmerült a kérdés: nem azért ilyen szolid a mezőgazdasági termelés tervezett fejlesztése, mert a mezőgazdasági jellegű beruházások hányada az összes beruházásokhoz képest valamelyest alacsonyabb, mint az előző tervidőszakban volt? A valóság az, hogy abszolút számokkal mérve a mezőgazdaság beruházási részesedése mintegy 4—5 milliárd forinttal haladja meg a korábbit, s a terv sok olyan beruházást is tartalmaz, amely közvetve a mezőgazdaság fejlesztését szolgálja. Beszéde végén Friss István arra kérte az ország- gyűlést, hogy a népgazdaság harmadik ötéves tervéröl szőlő törvényjavaslatot — a bizottságok által javasolt módosításokkal — fogadja el. Ebédszünet után az elnökNémeth Károly: lő dr. Beresztóczy Miklós nyitotta meg az ülést, majd dr. Bodogán János képviselő emelkedett szólásra. Utána Németh Károly képviselő, a budapesti pártbizottság első titkára emelkedett szólásra. Települjön több üzem Budapestről vidékre A harmadik ötéves terv elért eredményeink megszilárdításának, a szocializmus további építésének, az élet- és munkakörülmények javításénak szolid, megalapozott terve, a szocializmus, építésének öt évre szóló nemzeti programja. Németh Károly ezután méltatta azt a munkát, amelyet a második ötéves terv időszakában pártunk vezetésével a munkásosztály, a parasztság, az értelmiség, egész dolgozó népünk végzett. A tisztelet és a megbecsülés hangján szólhatunk csak arról a munkáról —, mondotta — amely az elmúlt öt esztendőben is maradandó alkotásokkal gyarapította hazánkat. Hibák, gyengeségek, következetlenségek is tarkították munkánkat. De ezek sikeres leküzdésének az is feltétele, hogy mindenki, aki becsületesen dolgozik — és népünk túlnyomó többsége így dolgozik — tudja: van értelme a mun- * kának, az erőfeszítések a haza, a nép javát szolgáló eredményekre vezetnek. Németh Károly ezután a fővárosnak a második ötéves terv időszakában elért eredményeiről adott számot. Budapesten, ahol a magyar ipari munkásság több mint 40 százaléka helyezkedik el, öt év alatt 35 százalékkal növekedett az ipari termelés. Az országgal együtt fejlődött, szebb, gazdagabb lett fővárosunk és lakóinak élete — felépült a magyar hídépítők nagyszerű alkotása, az új Erzsébet-híd, épül, formálódik a Várnegyed. A fejlett tőkés országokkal is álljuk a versenyt, például a közoktatás, az egészségügy, szociális ellátás terén. Tudjuk hogy tőlük még sok tekintetben el vagyunk maradva, de szocialista társadalmi rendünk minden tőkés ország fölött áll az emberiesség, a dolgozókról való féltő gondoskodás, a társadalmi fejlődés tekintetében. Németh Károly ezután arról szólt, hogy az ipar, valamint a lakosság létszámának növekedésével a város fejlesztése nem tartott lépést. Folytatni kell egyes fővárosi üzemek vidékre telepítését, mégpedig az eddiginél zökkenőmentesebben. Az országos nagyvállalatoknak az eddiginél több termelési profilt kell „átterelniük" a fővárosi üzemekből már működő vidéki üzemekbe, ahol egyúttal a foglalkoztatási problémákon is könnyebben lehet enyhíteni. Népgazdasági érdek, hogy ily módon is javítsunk a főváros munkaerőhelyzetén, s elősegítsük a túlzsúfoltságból származó feszültségek feloldását. Egyúttal hozzájárulhatunk a vidék iparosításának meggyorsításához, a helyenként fennálló foglalkoztatási gondok enyhítéséhez. A harmadik ötéves terv- végére a főváros 2 030 000 lakossal számolhat. Helyi és központi forrásból eny- nyi ember legszükségesebb igényeinek kielégítését tudjuk biztosítani. A harmadik ötéves terv az állami lakásépítés arányát a fővárosban magasabban irányozza elő az előző öt évinél. A korszerű lakásépítés feltételeinek további javítására a tervidőszakban két újabb nagy teljesítményű házgyárat helyeznek üzembe. Országosan is keresnünk kell a lehetőségét annak, hogy az éves tervek során a tervben előirányzotthoz képest növelhessük a lakásépítés ütemét. Méginkább országos üggyé kell tenni a lakáskérdés megoldását, például az üzemek bekapcsolásával, az építőanyagipar termelésének növelésével, s jelentős állami támogatással megindult társasházépítési akMaczkó Gábor Szabolcs megyei képviselő utalt arra, hogy a terv végrehajtása során tovább javul a megye munkaerő- és foglalkoztatottsági helyzete. Szükség is lesz az ilyen irányú fejlődésre, mivel az elmúlt tizenöt esztendőben 140 ezernél többen költöztek el véglegesen a megyéből, és sajnos jelenleg is mintegy 35 ezer ember — nap mint nap, vagy hetenként utazgatva — más megyébe jár el dolgozni. Nem csekély összeget tesz ki a részükre biztosított vasúti és egyéb kedvezmény, különélési díj stb. Mindez megtakarítható, ha a lakóhelyükön, vagy annak közelében tudnak Dr. Horgos Gyula: — A népgazdaságunk harmadik ötéves tervére vonatkozó törvényjavaslat csaknem valamennyi fejezete közvetve, vagy közvetlenül érinti a kohó- és gépipart — mondotta bevezetőül, majd a második ötéves terv időszaka alatt a kohászat és a gépipar fejlődéséről beszélt. A miniszter többek között megemlítette, hogy Salgótarjánban új huzalmü épül, nagy szilárdságú acélhuzalok, előfeszített betonacélhuzalok, ötvözött és lágyhuzalok gyártására. A Lenin Kohászati Művekben. Ózdon, a Dunai Vasműben újabb felülettisztító és kikészítő berendezések épülnek, ezek is a termékek jobb minőségét szolgálják. Ezután Horgos Gyula utalt arra, egyes termékek tovább feldolgozásáról a kohászat maga fog gondoskodni, és ezzel nemcsak a minőséget javítja, hanem a termék választéka is bővül. A gépipar várható fejlődéséről szólva a miniszter utalt arra, hogy a termelés belső szerkezetének átalakítása folytatódik. Elsősorban azok a gépipari ágazatok fejlődnek jelentősebb mértékben, melyek iránt állandó és nagy a hazai és külföldi igény, továbbá amelyeknek gyártmányait a legrövidebb idő alatt nemzetközi színvonalra lehet emelni. A gépipar fejlesztéció szélesítésével, a lakosság jobb építőanyagellátásával és más módon. Javítani lehet és kell a lakáselosztási rendszert is. Szabályozni kellene pontosabban az állami erőből épült lakások elosztásának teltételeit. Lehetőségeink keretein belül, de jobban előnyben kellene részesíteni a többgyermekes és kisebb keresetű családokat. Az állami lakásokból való nagyobb részesedés mellett egyre gyakrabban merül fel az az igény is, hogy üzemi dolgozók nagyobb számban juthassanak például szövetkezeti lakáshoz. A szónok ezután a lakosság fogyasztási cikk ellátásáról szólt. Megállapította, hogy az utóbbi években jelentősen javult helyzetünket figyelembe véve kedvező. Németh Károly végezetül a harmadik ötéves terv végrehajtásában a főváros dolgozóira háruló feladatokat ismertette, a harmadik ötéves tervről szőlő törvényjavaslatot elfogadta. nekik megfelelő munkaalkalmat teremteni. A képviselő javasolta, hogy az illetékesek a vidéki ipartelepítések során megvalósuló egyes beruházások mellé eleve biztosítsanak szükséges számú lakást az illető megye lakáskeretéből. A képviselő elfogadta a törvénytervezetet, s az országgyűlésnek is elfogadásra ajánlotta. Ezután az elnök szünetet rendelt el. A szünet után Pólyák János elnökletével folytatódott a tanácskozás. Dr. Horgos Gyula kohó- és gépipari miniszter felszólalása következett. sére 80 százalékkal nagyobb összeget költenek, mint a második ötéves tervben. Továbbra is kiemelten kezelik a híradástechnikai ipart. Ezután arról szólt, hogy a gépgyártás 40—45 százalékos átlagánál nagyobb mértékben növekszik a vegyipari, élelmiszeripari és mezőgazdasági gépgyártás termelése. A mezőgazdasági gépgyártás körülbelül 60 százalékkal lesz nagyobb öt év múlva, s ebben még nincsenek benn« az erőgépek, traktorok. A gépipar 1970-ig termelési többletének nyolcvan százalékát, a termelékenység javításával kívánja biztosítani. Befejezésül a gyártmányok élettartamának növeléséről szólt, példaként említve a Csepel Diesel-motorokat, melyeknek korszerűsítésére, élettartamuk fokozására 310 millió forintot költ az ország a harmadik ötéves tervben. A vitában felszólalt még Horváth Ede Győr-Sopron megyei képviselő, Lehel Ferenc Vas megyei képviselő, Szabó Gusztáv Pest megyei képviselő. Somoskői Lajos Nógrád megyei és Sárosi György Bács megyei képviselő. A vita után az elnöklő Pólyák János bezárta a csütörtöki ülést. Az országgyűlés ma 10 órakor a terv-törvényjavaslat vitájával folytatja munkáját Macskó Gábor: javul a foglalkoztatottság Áz emelkedés 80 százaléka a termelékenységből lesz \
