Kelet-Magyarország, 1966. június (23. évfolyam, 128-153. szám)

1966-06-23 / 147. szám

Rendelet a továbbképző iskolákról Több mint ötezer tiatalt érint megyénkben az új oktatási torma A mezőgazdaság szakem­berigénye az elkövetkező öt év során jelentősen meg­nő, Szabolcs-Szatmárban meghaladja a húszezer főt. Az általános iskolát elvég­zők 15—17 százaléka vett részt eddig az ipari és me­zőgazdasági szakmunkás- képzésben. Megyénkben óriási tartalékai vannak a szakmunkásképzésnek, a 14 évesek ötven százléka nem részesülhet iskolarendszerű oktatásban. A szakmát nem tanuló több mint 5 ezer fia­tal közül 3—4 ezren tanul­tak az általános után to­vábbképző iskolában. Eddig a továbbképző iskolák nem tudták megvalósítani a szakmunkásképzés felada­tait A tanulmányi idő két év A közelmúltban jelent meg a művelődésügyi, és a földművelésügyi miniszter együttes rendele te a mező- gazdasági jellegű tovább­képző iskolákról. Az új rendelkezés kimondja, hogy a mezőgazdasági ismerete­ket nyújtó továbbképző is­kolák az 1966—67-es tanév­től a betanított munkáskép­zést szolgálják. A képzés­nek az a célja, hogy a két­éves tanulmányi idő alatt a fiatalok elsajátítsák valamely mezőgazdasági betanított munkakör betöltéséhez szükséges elméleti ismerete­ket, feladatok elvégzéséhez szükséges gyakorlati kész­ségeket. Egy osztály, azonos munkakör A megyében tovább emel­kedik azoknak a tanulók­nak a száma, akik a tan­kötelezettségi időn belül el­végzik a nyolc általánost, így az új tanévben az eddi­gieknél magasabb létszám­mal kezdik meg munkáju­kat a továbbképző iskolák. A rendelkezés szerint a to­vábbképző iskolákban egy osztály tanulóit azonos munkakörre képezik ki. A munkakört a megyei tanács végrehajtó bizottságának mezőgazdasági osztálya jelö­li ki a művelődésügyi osz­tállyal egyetértésben, annak szem előtt tartásával, hogy a végzett tanulókat abban a munkakörben foglalkoz­tassák is. Ezért a fő szem­pont. milyen a tanulók la­kóhelyének mezőgazdasági munkaerőszükséglete. A kö­vetkező munkaköröket je­lölhetik ki: növénytermesz­tő, öntöző, sertésgondozó, juhgondozó, baromfi gondo­zó, borjúgondozó, dísznö­vénytermesztő, zöldségter­mesztő, gyümölcstermesztő, szőlőmunkás, palántanevelő. Szeptember 15-én indul az új tanév Megyénk oktatási és me­zőgazdasági szervei hosz- szabb idő óta sürgették a továbbképző iskolák tanter­vének átalakítását és a szak­munkásképzés céljaira való felhasználását. Kidolgozták a mezőgazdasági képzés főbb profiljait, megyénkben gyü­mölcstermesztési, általános növénytermesztési, állatte­nyésztési, zöldségtermesztési, baromfitenyésztési, dohány­termesztési, gyógynövény­termesztési és méhészeti jellegű szakmunkásképzési profilok mutatkoztak cél­szerűnek. Ősztől megkezdő­dik a képzés, nem szak­munkásokat, hanem betaní­tott murfkásokat adnak a megyének a továbbképző iskolák, ezzel közelebb jut­nak a tsz-ek, állami gazda­ságok a szakemberigény ki­elégítéséhez. A továbbképző iskolák mindkét évfolyamá­ban a tanulási idő 10—10 hónap, heti 6, évi 180 órás oktatással. A tanulók üze­mi gyakorlaton vesznek részt. A rendelke­zés értelmében a továbbkép­ző iskolákban az oktatás szeptember 15-én kezdődik. P. G. Kiosztották az ifjúsági honismereti pályázat díjait Ezekben a napokban osz­tották ki a Szabolcs-Szat- már megyei ifjúsági honis­mereti pályázat díjait. Az első díjat a mándoki gimná­zium honismereti szakköre szerezte meg: „Honismeret a Tiszakönyök vidékéről” cí­mű munkájával. A tanul­mányban a környék törté­nelmi és szellemi hagyomá­nyait dolgozták fel. Díjazták a nyírbátori ifjúsági honis­mereti szakkörnek, vala­mint a tiszalöki gimnázium két tanulójának: Nagy Jú­liannának és Szegedi Kata­linnak pályamunkáját Is. Ugyancsak befejezték a nyíregyházi járási úttörő­szövetség és megyei mú­zeum által meghirdetett néprajzi gyűjtőpályázat ér­tékelését. Kimagaslóan jól dolgozott és természetesen az első díjat nyerte el a gá- vai úttörőcsapat, amelynek tagjai a régi életmód szá­mos tárgyi emlékét, közte kézi malmot, kerekes mán­gorlót, vízhordót, kulacsot és egyéb tárgyakat gyűjtöt­tek össze. Megjutalmazták az ibrányi úttörőket is. A jutalompénzeket kirándulá­si célokra használják fel. A pályamunkákat és a néprajzi tárgyak érdekesebb darabjait a Nyíregyházi Jó­sa András Múzeumban he­lyezték el. A felnőttek idei honisme­ret-néprajzi pályázat ered­ményeinek értékelésére csak októberben kerül sor. A pá­lyamunkákat augusztus vé­géig be lehet küldeni a múzeumnak. h. 1. Minőségi bizonyítványt kapnak a szőlőoltványok és gyümölcsfacsemeték A szőlő-, a gyümölcs- és a díszfaiskolai szaporító­anyag megtermeléséhez már a következő években foko­zatosan az úgynevezett törzs­szőlő, illetve gyümölcsfa- és díszfa-törzstelepek adják meg az alapot. Éppen ezért a szaporítási törzshelyekről származó szaporítóanyago­kat minőségvédelemben kell részesíteni. Ezt a célt szol­gálja a földművelésügyi mi­niszter által nemrégiben kia­dott rendelkezés, amelynek értelmében a termelő gaz­daság, illetve vállalat köte­les úgynevezett minőségi bizonyítványt kiállítani min­den forgalomba hozott olyan gyümölcs- és szőlőszaporító anyagról, amely törzsszőlő, törzsgyümölcsös, vagy törzs­faiskola létesítését szolgál­ja, vagy már ilyen törzs­telepekről származik. A minőségi bizonyítvány egyút­tal származási bizonyítvány­ként is szolgál, utal a sza­porítóanyag termelési he­lyére, termelési értékére és minőségére. Felépült az első emeletes társasház Vásárosnaményban, a Rákóczi utcán. Az áj 14* lesítmény — amelyet a Kisvárdai Építőipari Ktsz épített — átadás előtt áll. Hammel József felvétele Az fmsz-'ek is felkészültek az aratásra A nyári munkák, de első­sorban az aratás, cséplés sikere az emberektől függ. Ezért nagyon fontos, hogy megfelelően gondoskodjunk az aratómunkások, kombájn­vezetők, traktorosok ellátá­sáról. Hogyan biztosították ezeket? Erről beszélgettünk Szilágyi Gyula elvtárssal, a MÉSZÖV elnökhelyettesével. Mozgóárusok a határban — Az idén már jóelőre felkészültünk az aratással kapcsolatos áruellátásra. — kezdte tájékoztatóját. — Megvizsgáltuk az árualapo­kat, a felmerülő szükségle­teket, s a földművesszövetke- zetek készen áll az aratási, cséplési igények kielégítésé­re. Az elárusítóhelyek, a földművesszövetkezeti üzle­tek és a vendéglátóipari üz­letek a nyári időszaknak és a helyi igényeknek megfele­lően tartanak nyitva. Emel­lett 150 mozgóárus segíti az aratás megfelelő ellátását. Ezek a hatéiban keresik fel az aratókat, hűsítőt, fagylaltot, cigarettát és az aratáshoz szükséges egyéb cikkeket, kaszát, kaszakövet stb. is árusítanak. A rendelkezésünkre álló árualapokból az élelmiszer­készleteket biztosítottuk. így elsősorban az alapvető élel­miszer cikkekből (liszt, ke­nyér, cukor, zsír stb.) az el­látás zavartalan lesz. Hason­ló a helyzet az egyéb élel­miszerekből is. Húskonzer­vekből a választék jó és mennyiségileg is megfelelő. A falvak nyári élelmiszerel­látását földmflvesszövetke- zeteink saját erőből is elő­segítik. Az fmsz-ek hizlaldái­ban mintegy 1500 sertés hí­zik. Tőkehúsból és húské­szítményekből az ellátást az elmúlt évihez hasonlóan biztosítjuk. Aratószalonná­ból megfelelő mennyiség, mintegy nyolc vagon áll rendelkezésre, de ha szüksé­ges, úgy többet is adunk. Hatvan mázsa fagylalt — Gyümölcsléből és szik­vízből is ki tudjuk elégíteni az igényeket. Tizenegy üze­münkben naponta 80 hekto­liter hűsítő ital készül, 55 földművesszövetkezeti üze­münk pedig naponta 230 hektoliter szikvizet gyárt. Földművesszövetkezeteink 90 fagylaltgéppel rendelkeznek, s így a napi fagylaltterme­lésük meghaladja a 60 má­zsát. örvendetes, hogy az idén a citromellátás is meg­felelő lesz. Előreláthatóan a tejtermékek ellátásával sem lesz különösebb baj, itt azonban számolnunk kell bizonyos szállítási nehézsé­gekkel. Az italok hűtéséről t'msz-eink gondoskodnak. 195 jégvermünkben több mint 11 ezer tonna jeget tárol­tunk, s így minden feltétele megvan annak, hogy az ara­tómunkások megfelelően hű­sített italokat kapjanak. Ezt biztosítjuk azzal is, hogy vendéglátóiparunk több mint 130 ezer liter elektro­mos hűtőtérrel rendelkezik. 10 000 aratónadrág Gondoskodtunk az aratás­hoz szí/;séges ruhaellátás­ról is. Aratónadrágból mintegy 10 ezer darab van raktáron. A kenyérgabona fogadásához megfelelő meny- nyíségű zsák áll rendelke­zésre. A kalászosok szárítá­sához szükséges ponyvákból is ki tudjuk elégíteni az igényeket — fejezte be tá­jékoztatóját a MÉSZÖV el­nökhelyettese. F. K. Segélyt kér© hangok nyomában Több a megvalósítható közérdekű javaslat A lakosság és a tanácsok közötti jó kapcsolat egyik bizonyítéka, hogy igen szép szómmal érkeznek be közér­dekű javaslatok, bejelenté­sek. Legutóbb a nyíregyházi Járás területén végeztek fel­méréseket a közérdekű be­jelentések számszerű alaku­lásáról, további sorsáról. örvendetes, hogy egyre több a megvalósítható ja­vaslatok száma. Például az utóbbi években beérkezett 1495 közérdekű bejelentés­ből, javaslatból csupán 171- et kellett elutasítani, mert megfelelő anyagi fedezet hiányában nem lehetett őket megvalósítani. Az el­múlt évben 30 javaslat fog­lalkozott a termelőszövetke­zetek belső életével, terme­lésével. Ezek közül 23 meg­valósítást nyert. Az ez évi helyzet kedve­zőtlenebb, 298 javaslatból 89-et valósítottak meg. Rész­ben azért, mert hosszabb időt vesz igénybe a munka, s főleg a községfejlesztési terv végrehajtásakor, tehát az év végére várható a megvalósítás. A lakosság javaslatait va­lamennyi községi végrehajtó bizottság megtárgyalja, nyil­vántartásba veszi, s az el­intézés módjáról értesíti a javaslattevőt. Példás az ügyintézés Nagyhalászban, Rakamazon, Ujfehértón, de nem lehet ugyanezt elmon­dani a gávai, kemecsei es a nyírturai községi taná­csokról. b. I. Ruha- és faipari technikusok Nyíregyházán Szombat este. Az ügyele­tes orvos szobájában tiszta1- ság és rend. A fehér író­asztalon ambuláns napló, jegyzettömb, iratok. Mellet­te vizsgálóasztal, falnál fehér üvegszekrény. Az ügyeletes: dr. Takács Tibor orvos. Élesen cseng a tele­fon, a kagyló túlsó végén kétségbeesett hang jelent­kezik. Czeller István gép­kocsivezető indulásra ké­szen, már száguldunk is a Bethlen Gábor utca 69-be. A kapuban nem várja senki az érkező orvost. Sö­tét udvaron gyors léptek­kel tart a lakás felé. Há­rom perc múlva már vissza is érkezett: — Kétéves gye­rek a beteg. Lázas, _ erős hörghurutja van. Félő, hogy begörcsölhet. A szülei nin­csenek itthon. Egy idős né­ni van a gyerekkel. Éjsza­kára nem hagyhatom rá a csöppséget. Bevisszük őket a kórházba. Tíz perc múlva a kórház gyermekosztályán vagyunk es már vizsgálják is a kis beteget. A rendelőben pe­dig már várják az orvost. P. Tiborka tízéves fiúcs­kát hozta be a mamája, lázas és fejfájásra panasz­kodik. Tipikus megfázás. Csúnya torok. Szokásos re­ceptírás, tanácsok. 23 óra. Cseng a telefon. Az orvos indul. A folyosón makkegészséges fiatalem­ber állítja meg. Az ujját mutatja, reggel elvágta. El­vágta? Nehezen nevezhető vágásnak. Mindenesetre látszik az ujján, hogy megsértette, de kóros el­változást mikroszkóppal is nehéz lenne rajta felfedez­ni. — Semmi baja nem le­het az éjjel. Menjen csak haza, de „ha már úgyis erre járt” okosan tette, hogy bejött. • 23 óra 03. Fürdőköpe­nyes férfi várja az orvost a Kossuth u. 44-ben. A beteg: 74 éves bácsi. Diagnózis: tüdőgyulladás. A hívás In­dokolt volt. 23 óra 40. összezúzott ar­cú asszony érkezik a ren­delőbe. Kerékpárral mun­kába igyekezett. A szembe jövő gépkocsi erős reflek­torfénye elvette a szeme- világát, nekihajtott az út­szegélyező kőnek s felbo­rult. Itt elsősegélyben ré­szesítik és kórházba kül­dik azonnal. A hívások jogosságáról esik szó. Takács doktor: — Az esetek többségében a hívás jogos és szükséges. De sokan megfeledkeznek magukról, és akkor is az éj­jeli ügyeletet hívják, ami­kor a körzeti orvos is el tudta volna látni a befjget. A napló diagnosztikája ilyen jelentéktelen beteg­ség miatt jelez hívást: „a cipő feltörte a bal láb nagy ujját.” Vagy: „ma elesett, megütötte a bokáját, az duzzadt.” Vagy az utóbb említett fiatalember. Termé­szetesen az orvos a hívás­ra kimegy. Az apróbb be­tegségek semmiképpen sem az éjszakai ügyeletre tar­toznak, tehát nem élet­mentésről és nem sürgős or­vosi beavatkozásról volt szó! Elharapózott, hogy re­ceptírásra akarják felhasz­nálni az éjjeli ügy eletet. A város és a külterületek lakossága mintegy 65 ezer fő, Üjfehértótól Sóstóhe­gyig, Orostól Tiszavasvá- riig. Az éjszaka folyamán 40 beteget látott el Ta­kács doktor. Slgér Imre Kedden megkezdődtek a szóbeli vizsgák a Könnyű­ipari Minisztérium hatás­körébe tartozó dolgozók fa-, ruha- és cipőipari techni­kumában Nyíregyházán. Ezt az iskolatípust igen helye­sen négy évvel ezelőtt szer­vezték meg a városban az­zal, hogy az egyre fejlődő könnyűipari üzemeknek megfelelő szakembereket képezzenek. Az I—IV évfo­lyamnak 100 hallgatója van. Valamennyien a szakmában dolgoznak. A ruha- és faipa­ri tagozaton most érettségiz­nek először, míg a cipőipari tagozaton csak két év múl­va. Kedden a ruhaipari dol­gozók érettségi vizsgáját tartották. Kitartó, szorgal­mas tanulással 18-an — nyolc nő és nyolc férfi — jutottak el a képesítő vizs­gáig. A ruházati gyár, a Textilruházati Vállalat és ktsz dolgozói, sőt van kö­zöttük két debreceni. Töb­ben máris olyan munkakör­ben dolgoznak, amelynek el­látásához technikumi képe­sítés szükséges. Pénteken és szombaton a faipari dolgozók vizsgáznak. Itt 19-en igyekeznek meg­szerezni a technikumi ké­pesítést. t 't

Next

/
Thumbnails
Contents