Kelet-Magyarország, 1966. június (23. évfolyam, 128-153. szám)

1966-06-22 / 146. szám

Libresszótól a művelődési hajakig — Vita Nyíregyházán, Nyíregyházáért Bővítik a naményi ládaüzemet Tisztelt tanácsülés! A Nyíregyháza Városi Ta­nács VB — a tanácstör­vény 14. paragrafusa (2.) bekezdése értelmében a vá­rosi tanácsot 1966. június 20-án reggel 8 érára össze­hívja. Még nincs 8 óra, de a tanácskozás résztvevői már a folyosón sétálgatnak, be­szélgetnek. A napirend elő­adói is, dr. Pivarnyik Já- nosné. a Hazafias Népfront városi titkára, Kövér End­re, a városi tanács művelő­désügyi osztályának vezető­je, és Kocsis László, a me­gyei tanács tervosztályának vezetője. A beszélgetők kö­zött látjuk Földesi Mihályt, a városi tanács községfej­lesztési csoportjának veze­tőjét, Csicska Gyulát, a me­gyei tanács tervosztályának munkatársát, Szendrei Ist­vánt, a vendéglátóipari vál­lalat igazgatóját, és a vá­rosban is legismertebb tanácstagokat; Erdélyi Lász- lónét, Hertelendi Sándomét, Tárnái Imrét, Torna Pétert, a lakosság számos képvise­lőjét. Amin nincs vita Megszólal a csengő és kezdetét veszi a tanácsülés. Órdögh János a városi ta­nács végrehajtó bizottsága elnökhelyettesének meg­nyitó szavai után a tanács Kovacsics Gyulát javasolja elnöknek. Az első napirendi pont előadója Kövér Endre. A város területén történő népművelésről írott beszá­molóját már napokkal ez­előtt kézhez kapták a ta­nácstagok, így az ülés csak a vitatható, vagy a mást, a jobbat javasoló felszóla­lásokat vitatja meg. Nincs vita a jón, az úgy­nevezett eredményszámokon, a színházi látogatottságon (1965-ben 75 ezer néző, 1300 bérlet) a városi könyvtár forgalmán (130 709 kötet, 4966 olvasó) a múzeumi ki­állítások sikerén és az is­meretterjesztő előadások (728) számán. Amin viszont van! Vita kerekedett viszont a művelődési házak, a tanyak valamint a tsz-ek kulturá­lis tevékenységéről, az if­júsági előadásokról, a fiata­lok szórakozási lehetőségei­ről, a hírlapolvasó terem illetve a libresszó megnyi­tásáról. Az első vitát hal­lásra egy nem nagy hord­erejű, a hírlapolvasó terem létesítésére tett javaslat váltja ki. Tárnái Imre tanácstag. A hírlapolvasó terem lé­tét illetően aggályaim van­nak. Félreértés ne essék, nem a propagálás ellen van ellenvetésem. Tisztában va­gyok a sajtó, a rádió, a könyv ismeretterjesztő ere­jével és szükségességével, de ma, amikor majdnem min­den családhoz jár újság, minden házban van rádió és majdnem mindegyikben televízió, nem látszik biz­tosítottnak az olvasóterem látogatottsága. Dankó János tanácstag. Ellenvéleményem van. Az olvasóterem nagyon is szük­séges. Aki már járt a MÁV olvasótermében, tapasztal­hatta a látogatottságot. Fia­talok és idősebbek, és nem­csak akik utaznak, látogat­ják az olvasótermet. Igaz, hogy majdnem minden klubban ott a nagyképer­nyőjű tv, de azért a szín­házba is elmennek az em­berek, a moziba is, és olvas­ni is szeretnek. Az ifjúság igényeit, szó­rakozását illetően vannak hiányosságok, de ha van­nak, úgy azok szervezési hiányosságok. Itt van a Jó­zsef Attila klub, van egy ragyogó nagy terme, ér­demes lenne megnézni, va­jon kik és hányszor veszik egy hónapban igénybe? Le­hetőséget kellene teremteni, hogy az ifjúság megfelelő helyen jöjjön össze. Vala­mikor régen a városban több helyütt is volt táncis­kola. Ma ilyen helység a postások klubtermén kívül úgyszólván nincs. Erdélyi Gyuláné tanács­tag. Szép, hogy nagyobb szín­házat, hogy olvasószobát akarunk, de előbb legyen meg a tisztasági fürdő, előbb legyen meg az öregek ott­hona, amíg ezeket az igé­nyeket nem tudjuk kielégí­teni, addig várhatunk az olvasószobával. Földesi Mihály községfej­lesztési csoportvezető. A tanyai kultúrhelyisége- ket illetően azok központi tervek szerint készültek, va­lóban kiegészítésre várnak, több helyiség megépítése, fű­tés, hogy legyen hol a ta­nyán lakó fiataloknak is szórakozni, klubokat szer­vezni. erre is sor kerül majd. Az önálló városi művelődési ház Ordögh János, a városi tanács vb. elnökhelyettese. — A felszólalásokban ér­ződik, ha vannak is ered­mények, nincs minden rend­ben, egyes területeken töb­bet és jobban kellene tenni. Ez a feladata a társadalmi- és tömegszervezeteknek a nemrég megalakult népmű­velési tanácsnak. A tanács nemcsak felfigyel, hanem igyekszik segítséget is adni, objektumok megépítésével és más eszközökkel. A várostól a tanácsüléstől is sokat várnak, de érdekes, nincs a városnak egyetlen kulturá­lis intézménye, a meglévők valamennyi megyei irányí­tás alá tartozik. így a Jó­zsef Attila művelődési ház is, amelynek az átszervezés után megyei vonatkozású feladatai lettek. Belső éle­tébe nincs beleszólásunk. Most van szó az egyesülés­ről, a népművelés egységes irányításáról, a párhuzamos tevékenységek elkerüléséről, az önálló városi művelődési ház megteremtéséről. A József Attila művelődé­si ház felajánlotta, hogy a klubban hajlandó az olva­sóteremnek helyet adni. Mégis felvetődik más gon­dolat is. Nem volna-e cél­szerű egy libresszó megva­lósítása : azaz szeszmentes italok, folyóiratok és köny­vek. Nem lenne ráfizetéses, másutt is van, kedvelt for­ma, fontolja meg a tisztelt tanács, .hogyan csináljuk. Szendrei István, a vendég­látóipari vállalat igazgató­ja. A magam részéről a leg­teljesebb mértékben egyet­értek a libresszó létrehozá­sával. Megfelelő helyiség kell, mert a meglévők is túlzsúfoltak. A helykivá­lasztás sem lehet közömbös, feltétlen központi helyen kell hogy legyen. Egy idő­ben szó volt arról, hogy a Szabolcs régi helyiségeit visszakapjuk. Az IBUSZ már kapott megfelelő helyi­séget, a régi helyisége ne­künk jó lenne. A vasraktár is indokolatlanul foglalja el évek óta a helyet Kicsi a mozipark Jaczkó Pál, a rozsrétbo- kori iskola igazgatója. A külterületi fiókkönyv­tárakban vannak ugyan könyvek, az olvasottság is kielégítő, kevésbé azonban a könyvek cseréje. Amíg a művelődési autó a városé volt, a csere gyorsabban ment, most ez szinte meg­szűnt. Papp Sándor moziüzemi vállalat. Megkezdődött a 600 sze­mélyes mozi építése, azon­ban már most meg kell mondani, ez az új, korszerű intézmény sem tudja majd a lakosság igényeit kielégí­teni. A Béke lebontásra van ítélve, a Dózsa már régen nem működik, és a perem- kerületeken a most épülő Északi, Déli Alközpontban egyáltalán nincs filmszín­ház. Az a kérésünk, tegye fontolóra a tanács a mozi­park növekedését. A felszólalásokat csak néhányból és kevesgj. idéz­tünk. Kövér Endre foglalta össze, majd a tanácsülés meghozta határozatát. Egy napirendi pontnak a végére értünk. a. e. Nagy fejlődés előtt áll megyénk egyik legfiata­labb ipari üzeme, a Láda­ipari Vállalat vásárosna- ményi egysége. Elkészült, és július 15 átadják az új nagycsarnokot, amelyben a rönkvágó gépeket helyezik el. Korszerű porelszívó be­rendezést építettek a tele­pen. A rövidesen üzembe lépő új létesítmények abba a 14 millió forintos beru­házási programba tartoz­nak, amely a jövő év no­vemberében fejeződik be. Ennek során nemcsak a termelő üzemrészeket bő­vítik, korszerűsítik, hanem számos kommunális léte­sítményt — utat, fürdőt, szolgálati lakásokat, stb. — építenek. Az üzem a je­lenlegi évi ötezer köbmé­ter feldolgozott anyagról tízezer köbméterre növeli a teljesítményt, s a tervek szerint 1968-ban évi IS ezer köbméter feldolgozá­sára teszik alkalmassá az üzemet. Képünk az új gép­ház mellett épített, rövi­desen üzembe lépő, porel­szívó berendezésekről ké­szült Foto: Hammel József Felkészültek az úf termés fogadósára 27 000 vagon kenyérgabona vásárlására kötöttek szerződést Elérkezett az idei gabo­natermés betakarításának ideje. Ezzel kapcsolatban kértünk tájékoztatót Ma­rosi Károlytól, a Gabona­felvásárló és Feldolgozó Vállalat igazgatójától. —- Felvásárlási tervün­ket — bár több, mint a ta­valyi — sikerült leszer­ződni. 27 ezer vagon ke­nyérgabonára kötöttünk vá­sárlási szerződést. Árpát másfél ezer vagonnal ve­szünk át és sörgyártás cél­jára is szállítunk. — Mit tettek a ga­bona gyors átvétele érdekében? — Raktározási lehetősé­geink kedvezőbbek a tava­lyinál. Ezer vagonnal bő­vültek a tárolási helyek. Üj raktárt építettünk Vá- sárosnaményban, Tiszalö- kön, Kisvárdán, Nagykálló- ban. Több a hídmérlegünk is. Jelenleg 18 nagy raktár mellett van híd­mérleg. A termények ké­zi rakodását rakodószala­gok, elektromos felvonók beállításával csökkentjük. Most állítunk üzembe elő­ször nagy teljesítményű szovjet gépkombinátokat, amelyekkel tisztítást, rako­dást és szállítást egyaránt lehet végezni. Ezek termé­nyek felszedésére is al­kalmasak. — Mi történik a ned­ves gabona átvételével? — Ezelőtt nagy problé­ma volt. Tavaly már napi 50 vagon szárítási kapaci­tásunk volt. Most napi 80 va­gon. Szárítótelepeinken egymillió forint értékben végeztünk gépesítést és fel­újítást. így 8 telepünkön 26 gép dolgozhat éjjel­nappal. Az idén először hideglevegős szárítóberen­dezést is alkalmazunk, amelynek napi telejesítmé­nye 300 vagon. Ezeket el­sősorban a fehérgyarmati, a vásárosnaményi és a ti- szalöki járásokban alkal­mazzuk. Az idén első Ízben ke­rült sor kombájnnal csé­pelt termények közvetlen átvételére, elsősorban olyan tsz-ektől, amelyeknek nincs megfelelő és állandó szé­rűjük. — Lesz-e zsák- és ponyvakölcsönzés az idén? Vállalatunk 50 000 zsákot tartalékol kölcsönzésre. Van elegendő ponyvakész­letünk is. Ezekben a na­pokban minden tsz-t, tszcs-t felkeresünk. Rész­letes megállapodás törté­nik arra vonatkozóan is, hogy egy-egy közös gaz­daság melyik átvételi hely­re szállítja az értékesítésre és egyeb címen átadásra Az mségház, Meg a lélekláiő 1966 tavaszán hideg böjti szelek hajtottak Vasmegyer- re. A minap almáskertet telepítettek Vasmegyeren. Az eke úgy nyolcvan centi­méter mélységből ősi vázát vetett föl. A Tűzdomb kör­nyékéről. A Tűzdomb mes­terséges dombocska Vasme- gyer határában. Mikor hordták oda a földet? Mi­kor is keletkezett a Tűz­domb? Nem tudjuk. De az eke egy egész ősi fegyver­kovácsműhelyt vetett végül is föl. A műhelyben nyíl­forgácsokat találtak. A nyíl­hegyeket obszidlánból ková­csolták. Az obszidián az egyiptomi vulkanikus he­gyekből vándorolt ide. Egy ősi malomkő is került elő. A régiségek azután mú­zeumba jútottak. Megbe­csülik a régiségeket a Rét­közben. De van olyan régiség is itt, amelyet inkább azért mutogatnak, mert vissza­taszító, elrettentő. — Ez ínségház, ez is, ez it — sorolja a páti esős há­zakat Erdélyi Imre. — Miért? — kérdezik a vasmegyeri pajtások. — No, nem azért, mert paticsosok. Máshol, más vi­déken, más faluban is épí­tenek paticsos házakat a ví­zi emberek, a Tisza menti parasztok. De ezeket a há­zakat nem hosszában, ha­nem keresztben építették az utcára, az uraságtól kapott házhelyekre. Az uraság ugyanis az utcára néző tel­kek szélességét nem vette figyelembe, hanem a telek mélységét, a hosszúságát mérte. A házhely szélessé­géért nem kívánt külön szolgáltatást, innen van az, hogy nem hosszában, ha­nem az utcára keresztben építették a megyeriek a paticsos házakat. Ezek vol­tak az ínségházak... Először Tiszakóródon hal­lottam a putnoki léleklá- tóról. Az eklézsián. A ti- szakóródi református pap becsukta a bibliát. — Rabigába ejti az élő­ket —, sóhajtott a lelkész és sorra vette a hívőket. Ez is, az is, Putnokra jár lelket idézni, halottal beszélgetni. Aztán Kisaron, Nagyaron, Szatmárcsekén, Olcsvaapá- tiban hallottam, hogy a szatmári asszonyok Putnok­ra hordják a kolbászt, a szalonnát, meg a drá­ga munkáshétköznapjai­kat. Időt vesztenek, mun­kát hanyagolnak, törik ma­gukat. Most itt sír egy özvegy­asszony, mert a putnoki lé­leklátó tönkretette, koldus­botra juttatta. A komorói özvegyasszony szeméből pa­takzik a könny. — Aranyos bogaram, kedves jó fiam, ugyan ho­vá lettél, — kérdi és feke­te kendővel, vastag kezével takarja a fejét, az arcát. Hat hónapig hordta Put­nokra a szalonnát. A lélek­látó jóízűen falatozott a szalonnából, majd a holt lelket megidézte. Az öz­vegyasszony munkáskezét a kezébe vette, bűvölő sze­mét az elerőtlenedett gyá­szoló anyára vetette. — Látom, hogy hol van a fia, — mondta, —a ked­ves fia Tiszalöknél fekszik a folyó fenekin, annak is a közepén. Látom, hallom. Azt mondja, jó asszony, hogy a vízből ő a földbe kívánkozik. Azt Is mondja, hogy bár bánja-szánja, amit cselekedett, de mégin- kább kesereg, hogy teme- tetlen. Örök nyugodalmat kíván. Az özvegyasszony Put- nokról egyenesen Tiszalök- re utazott. Tiszalökön a búvárt kereste. — Az ón fiam vfzbefúlt, a víz ide, a tiszalöki duz­zasztóig hozta. Itt fekszik a Tisza fenekén. — Megkeresem, megle­lem, ha itt van — nyugtat­ta a búvár. Hét nap, hét éjszaka ke­reste a legényt. — A holttestet nem talá­lom — mondta a búvár. — A disznót eladom, ho­zom a pénzt — búcsúzott tőle az özvegyasszony. El is adta a hízót, a te­henet, a borjút. Vitte a pénzt Tiszalökre. A pénzt a búvár kezébe tette. — Keresd meg őt, te ví­ziember. Hét nap telt, hét éjszaka múlt, hogy a búvár a le­gényt kereste. — Keresem, de nem talá­lom — sóhajtott a búvár. — A földet eladom, ho­zom a pénzt — búcsúzott tőle az özvegyasszony. El is adta a földet, el is adta a házat, vitte a pénzt Tiszalökre. A búvár a holt­testet mégse lelte a vízben. Az özvegyasszony fiát a Tisza örökre elnyelte. Balázs Árpád kerülő gabonáját. — Július elsejétől lép ér­vénybe az új gabonafelvá­sárlási ár, amely szerint búzánál mázsánként átlag 27, rozsnál 30 forint az emelkedés. Emellett, az értékesített kenyérgabona mázsája után 30 forint adókedvezmény jár. Helye­sen teszik a közös gazda­ságok, ha minden felesleg terményüket értékesítik, s nem vállalnak tárolási gondokat. Értékesítési szer­ződést még mindig köthet­nek, — fejezte be tájékoz­tatóját Marosi Károly. A. B. 1966. június 22.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents