Kelet-Magyarország, 1966. május (23. évfolyam, 102-127. szám)

1966-05-11 / 110. szám

Életmentő gyermekek A nyíregyházi XIII, szám fi általános iskola növendékei kap­tak egy néhány száz négyszögöles területet a Ságvári T^z-től. Ezen gyakorlati foglalkozásaikon salátát, zöldhagymát ter­melnek. Ök megisnierkedrtek a mezőgazdasági munka sok oldalával, másrészt zöldségfélét szállítanak napközijük ré­szére. Kevesebb a „vándorló“ dolgozó Olvasom a Kclet-Magyar- országban, hogy a kereske­delem felkészült a labdarúgó- világbajnokságra, s megelő­zően sok televíziót és rádiót akar eladni. Remélem nem olyan készülékeket, mint amilyet nekem eladott. A tél folyamán a nyíregy­házi rádió szaküzletben vet­tem egy Pacsirta típusú ké­szüléket. Pár heti működés után a középhullámon em­beri hang helyett csak var­lltjavííás? Rendkívül örültünk, amikor - Tunyogmatolcs és Fehérgyarmat között feU tűnt az útjavító brigád.- Erre az útra már igen rá­fért a javítás, — állapítot­ta meg mindenki. Szinte minden méteren kátyúk, tá­tongtak, szinte életveszé­lyes volt a közlekedés mo­torkerékpárral. örömünk sajnos nem sokáig tartott. Az útjaví- tók csak egyik-másik göd­röt temették be, de azt is hogyan? Olyan dombot emeltek, hogy a motor mé­tereset ugrik, ha véletle­nül róhajt az ember. A gödrök egy részét pe­dig otthagyták. Az ilyen felébe-harma- dába elvégzett útjavítás kidobott pénz! Kosa Pál Fehérgyarmat tyogást hallgattunk. Elvit­tem a GELKA-hoz, de ott sem tudták működőképes ál­lapotba hozni, mert ma Is, ha bekapcsolom csak arti- kulátlan hangokat ad. Sokat visszasírom a régi kis néprádiómat, amely alig került hatodrészébe a Pa­csirta árának, de 17 éven ke­resztül hűségesen sugározta a Magyar Rádió műsorát, — érthető hangon. Molnár László őrnagy, Nyíregyháza Beloiannisz tér 13. Igen sok bejelentés érke­zett szerkesztőségünkhöz, hogy a kereskedelemben nem kapható a háztáji gazdasá­gokban használatos háti per­metezőgép. A panaszokat el­juttattuk a SZŐ VOSZ el­nökségéhez, ahonnan a kö­vetkező tájékoztatást kaptuk: „A Földművelésügyi Mi­niszter és a SZÖVOSZ el­nöke a háztáji gépellátás javítása érdekében a múlt év folyamán kormányelőter­jesztéssel élt, s ott számos határozat született a helyzet javítása érdekében. Közöl­hetjük, hogy a miniszterta­nácsi határozatot követően az érintett szervek nagyobb gondot fordítottak a háztáji gazdaságokban használátos gépek és eszközök gyártásá­A járás munkaerőgazdál­kodását vitatta meg a Tisza- löki Járási Tanács Végre­hajtó Bizottséga. — 14 700 a járásban a kere­sők száma, a munkaképes nem keresőké 3600. Problémát je­lent több mint ezer nő elhe­lyezése, akik főleg az ipar­ban akarnak elhelyezkedni, holott a termelőszövetkeze­tekben nagy szükség lenne a női munkaerőre. Ennék je­lentőségét felismerte néhány tsz-vezető, s így a tiszalöki Petőfi és Kossut TsZ-ekben 30 nőt Vettek fel a tagok so­rába a zárszámadó közgyű­lésen. ra és forgalmazására. Ennek eredményeként a hazai gyár­tású permetezőgépekből ez' év folyamán legyártásra és forgalomba került három­féle típusban 17 ezer perme-. tezőgép. Külkereskedelmi szerveink ugyanakkor lekö­töttek 11 ezer 500 darab olasz, jugoszláv illetve bol­gár háti permetezőgépeket, amelyek május.23-ig ugyan­csak forgalomba kerülnek. Reméljük, hogy ezek a gé­pek is könnyítenek a hely­zeten, bár tisztában vagyunk azzal, hogy a probléma még ezzel sem nyer teljes meg­oldást. Szövetkezetek Országos Szövetsége Budapest Az elmúlt évben 11,3 szá­zalékkal csökkent a járás területéről eljáró dolgozók száma. A termelőszövetkeze­tek növekvő eredményei egy­re több dolgozó előtt teszik világossá a lakóhelyükön vá­ló munkavállalás előnyeit. Ez az örvendetes csökkenés a 20—40 éves korosztály kö­rében tapasztalható, ezzel szemben nőtt néhány fővel a húsz éven aluliak „távo­zási” aránya. Doszlop Miklós Tisza lök Több szakember kelt I; ■: i ti *Vc. •..... V­. . ..'Egytv több mezőgazdasági szakemberre van szüksége a vásárosnaményi járás 28 ter­melőszövetkezetének is. Több tanulószerződést kötnek. Eb­ben az esztendőben ötvenhét elsőéves mezőgazdasági ta­nuló kezdi meg a munkát a közös gazdaságokban. A járási tanács mezőgaz­dasági osztálya, a járás ter­melőszövetkezeteivel egyet­értésben. 1970-ig szóló tanu­lószerződéskötési tervet dol­gozott kl. E terv szerint a járásban 523 tanulót szer­ződtetnek. Kricsfalussy Béla Baktalórántháza Jönnek a háti permetezőgépek ' PANASZ NYOMÁN Sérelem és igazság „A gyermekünknek drága pénzért megvásároltunk egy telket, hogy majd ha oda­ér, építeni akarunk rá. És most lefogják a háztájiból” — szól a levél. — A tagoknak több mint négyszáz hold háztáji terü­letet osztunk ki. A terület nagyságáról, hogy ki meny­nyit kaphat, a közgyűlés döntött. Gulyás Istvánná több mint 120 munkaegysé­get teljesített, ezért 1200 öl háztáji illette meg. A köz­gyűlés határozatában azon­ban az is benne van, hogy a jogszabályok szerint aki­nek 400 ölt meghaladó kert­je van, azt a háztáji terü­letből le kell vonni. Többen vannak ilyenek, nemcsak Gulyás Istvánná. Gábor Jenő a dombráöi Vörös Csillag Tsz elnöke amit most elmondott azt már számtalanszor, több t.sz-tagnak elmondta. El­mondta viszont azt is, hogy a háztáji terület kiosztásá­hoz még csak ezután kezde­nek hozzá. Ez már inkább sérelmezhető. Jószerével szinte a megye egész terü­letén földbe került a mag; Dombrádon még csak most osztanak háztájit. A másik oldal Trenycsényi János a ház­táji bizottság tágja, a prob­lémák másik oldalát mutat­ja. — Az a hiba itt, hogy az emberek csak mellékfoglal­kozásnak tartják a tsz-ben a munkát. Csak a háztáji fog­lalkoztatja őket. Példák: — A kukoricacsutka még kint van a földeken, ösz- szel nem lehetett az em­bereket arra bíri hogy, be­takarítsák. — Nem végeztütnk őszi szántást. Nem lehetett. Víz állt a földön. De gépünk sem volt elegendő. El va­gyunk maradva a szántás­sal. A tizenegy erőgépből csak négy-öt működik. A tsz-elnök és még vagy négyen azt találgatják és sorolják, hol a többi erő­gép. A határban lófogattal vetnek és az RS—09-es ki­használatlanul áll. Most jöttek rá (?!), hogy az RS— 09-eshez tartozó vetőgép nem jó, nem lehet vele vet­ni. Késői kapkodás a jellem­ző a gépek körül. — A gépek körüli prob­léma nem most jelentkezett, a korábbi évekre nyúlik vissza. Valamikor minden géphez megvolt a komplett munkagép, ma már nincs. Az erőgépeket is elhanya­golták. Az elnök új elnök. Nem bírálni akarja a volt veze­tőket, csupán a tényeket sorolja. Tények viszont bő ven vannak. Aztán átvált a szóban és kijelenti: — Azért nincs ok a pa naszra. Ma már jobb a mun­kához való viszony, mint egy évvel ezelőtt. Szocia­lista brigádok alakultak. Negyven fős komplex szo­cialista brigád, 47 fős ker­tész szocialista brigád dol­gozik már nálunk. A sérelemtől, hogy négy­száz ölet levontak a háztá­jiból, kissé messzire kanya­rodtunk. De a bajok, prob­lémák a fentiekben sűrű­södnek. A tsz igyekszik a háztájit segíteni, hogy le­gyen módjuk a tagoknak állattartásra. De mit tehet akkor, ha az 513 tagból 284 dolgozik rendszeresen és 47 tagnak jelenleg is egyetlen munkaegysége sincs. Többre nem telik „A községfejlesztést min­den évben fizetjük, 200 fo­rintot, de fejlődni még nem fejlődünk.” Ügy tűnik a panaszos le­vél az újdombrádi, másszó­val Karkhalom lakosainak jogos problémáit veti fel ebben a részben. Üjdomb- rád tanyaként van elköny­velve. De nem olyan mint egy tanya, több mint három­száz családjával egy kisebb községgel is felér. A tatnácstitkár mondja: — Két éve vezettük be a Villányt, több mint 9 kilo­méteres ' vezetéket kellett megépíteni. Az újdombrá- diak ha tíz évig fizetik a köz­ségfejlesztési hozzájárulást, akkor sem fizetnek be any- nyi pénzt, amibe a villany, került. Dombrádnak tizenkét ta­nyája, négy nagyobb tele­pülése van. A nagyobb te­HOZZÁSZÓLÁS a „Napirenden Nyíregyháza közlekedése“ című cikkhez „Örömmel olvastuk Marik Sándor írását, amelyből több közlekedési probléma meg­oldásáról szereztünk tudo­mást. Az örömbe azonban egy kis üröm is vegyült. Hogy mi idézte ezt elő, szükséges a cikkből idézni: „Miniszteri döntés szüle­tett, hogy a nyíregyházi kisvasút belterületi szaka­szát 1968 január 1-től meg­szüntetik. Ugyancsak meg­szűnik a villamosközlekedés is.” Közli továbbá a cikk­író, hogy a sóstói villamos- járat helyett autóbusz kör­járatot fognak b ztosítani. Ez szép! De nem o villamos helyett! Ezzel figyelmen kí­vül hagynának sok más szempontot. A cikk elolvasása után nagyon sok emberrel be­széltem erről, most szeret­ném a kialakult vélemé­nyünket elmondani. A sóstói közlekedés, így ahogy van, nyáron nyitott kocsikkal szinte vonzást jelent ki a Sóstóra. Semmiféle autó­busz körjárat ezt az él­ményt nem b'ztosítja, pél­dául az akácvirágzás idején. Az az elképzelés, hogy csak autóbuszokkal megold­ható a probléma — téves. Van másutt példa rá, ahol felszedték a villamossíneket, s áttértek az autóbuszköz­lekedésre. Tömeg, dulako­dás, zsúfoltság az intő pél­da, hogy mi a biztosíték ar­ra, Nyíregyházán nem így lenne-e? A villamos és az autóbusz együttesen volna a helyes megoldás, és megérné a fenntartással járó áldo­zatot.” A fenti sorokat dr. Vargha Lászlónak, a Nyír­egyházi Tanárképző Főisko­la adjunktusának szerkesztő­ségünkhöz küldött leveléből idéztük. Hozzászólásának teljes szövegét a városi tar nács vb építési és közleke­dési osztályához' jutattuk el. ahonnan az alábbi válasz érkezett: „örülünk ánnak, hogy a városi közlekedéssel kap­csolatban ilyen széles vita van kialakulóban. Az észre­vételek . sokszor olyan szem­pontokat vethetnek fel, amelyek az edd!gi tárgyalá­soknál még nem kerültek figyelembe. Azt is örömmel vettük tu­domásul, hogy jelenleg a városközponton keresztülha­ladó teher-, személy- és vil­lamosforgalommal kapcso­latban azonos az álláspont, tehát megszüntetésével egyetértenek. Az észrevétel további fejtegetésével azon­ban nem tudjuk osztani né­zetüket. lepülések sorra megkapták, vagy megkapják a villanyt. Egyenlőre többre nem telik. De Űjdombrádon iskolát is építettek, szebb, korszerűbb mint amilyen a községben van. Sár és akar it „Űt kellene, ősszel, ta­vasszal Innen ki sem lehet mozdulni, olyan nagy a sár. A fiatalok hogy menjenek akkor szórakozni?” — Tavaly tavasszal leg­alább húsz vontatóra való salakot szállítottunk ki Új- dombrádra, s az ottani la­kóknak csak szét kellett volna teregetni és máris jobb az útviszony. Senki nem fogott lapátot. A salak helye ma is látható. ★ A levélíró megírta sérel­meit, saját és mások pana­szát. Jó dolog az, ha hibák, problémák nem maradnak a felszín alatt. Ha közügy lesz belőlük. A Gulyás Ist­vánná által leírtak Is köz­ügyek, de egészen más ol­daláról. Mert úgy kellene, hogy aki bajban van, az Önmagán segítsen először. Seres Ernő A jelenleg üzemelő villa- mospark felújítása igen rö­vid időn belül elkerülhetet­len, és ezzel együtt szinte azonnal meg kell oldanunk egy új, korszerű, egyen­áramátalakító berendezés lé­tesítését is. A Nyíregyháza—Sóstófür­dő közötti járat megszünte­tését elsősorban a Záhony —Nyíregyháza közötti nagy­vasúti vonal villamosítása teszi szükségessé. Ugyanis lényegesen meg kellene emelni a jelenlegi fahidat, mely a záhonyi vasútvona­lat keresztezi. Ez maga után vonná az Erdei-kitérő és a Sóstófürdő közötti sínpár szinte teljes hosszában tör­ténő megemelését is, amely gyakorlatilag teljesen új pá­lyatest építését jelentené. A csak vázlatosan érzé­keltetett feladatok végrehaj­tásához nagyon komoly hi­telkeret volna szükséges, és ezek mellett a Városi közle­kedésben lényeges javulást nem jelentene. A magánhasználatú gép­járművek szaporodásával szükséges, hogy korszerű közlekedési lehetőségét biz­tosítsunk a város és Sóstó­fürdő között, mégpedig ked­vező természeti feltételek mellett. Ez logikusan teszi szükségessé egy, a várost és Sóstót összekötő korszerű, kétszintes kereszteződéssel ellátott autóút építését az erdőn kérésziül. A népgazdasági erőket és féltételeket figyelembe véve u felszámolással kapcsolatos döntést az smertetették alapján, véleményünk sze­rint, külön magyarázni már nem szükséges. Bár az autó­busz — mint tömeijközleke- dési eszköz — talán nem fogja adni a kisvasút által biztosított természeti szép­ség élvezetét, de az új autó­úton közlekedő járművek utasai a részükre biztosított leállósávok igénybe vételé­vel ezekben az örömökben is részesülhetnek. Pataki János osztályvezető Apagyi kérdőjel Félnek az apagyiak, hogy hamarosan nem lesz mozi­előadás a faluban. Az állami gazdaság meg akarja szüntetni és — állítólag ki akarja vinni az egyik tanyá­ra a vetítőgépet. Kiszámítot­ták, hogy a faluban ráfize­téses. és már a legutóbbi va­sárnap is csak könyörgésre engedték meg a vetítést. A községi tanács írt a Mo­ziüzemi Vállalatnak. Ok még nem válaszoltak, hiszen nem tudnak sem elutasítót, sem megnyugtatót mondani. A vállalat nem tudja mi­lyenek az ottani körülmé­nyek. Nekik már korábban előírták, milyen biztonsági, munkavédelmi berendezések szükségesek a mozi üzemel­tetéséhez. Lehetséges, hogy felújítás válik szükségessé (ezt már pénteken meg is nézik). De azután sem tehetnek semmit, — hiába, ez a sza­bály — amíg létszámot és béralapot nem kapnak a ta­nácstól. Ebbe — a felújítást is beleértve — hónapok be­letelhetnek. Addig pedig Apagyon nem lesz flltnelő- adás. Egy kérdésünk azért lenne az ügyben a döntőbizottság tagjaihoz. Ügy tűnik, hatá­rozatukat mindenképpen vég­re akarják hajtani. És miért? Mert ráfizetéses a mozi. De vajon mi lenne, ha mindig ézt néznénk? Lenne-e elég dolgozója például a gaz­daságnak, vagy a ts'2-nek, ha többen — éppen szórakozási lehetőségek hiányában — otthagynák a falut és mun­kahelyüket? Ilyen szempont­ból, egy mozi léte politikai kérdés még Apagyon is. ” (kun) Berekedt a Pacsirta Réti Évike és Galambos Erzsiké Rétiék udvarán lab­dázott. Játék közben elha­tározták, hogy a kútból, amelynek pereme az óvodás korú kislányoknak derékig ért, vizet húznak és meglo­csolják a ház előtti járdát. A felhúzott vízből Erzsiké akart meríteni a korsóval, elvesztette egyensúlyát és beleesett a kútba. Évike a házba szaladt, hogy segítsé­gül hívja az ott foglalatos­kodó ötödikosztályos úttö­rőket: Láng Tibort, Piánk Istvánt és Réti Istvánt. A fiúk azonnal a kúthoz ro­hantak, s leengedték a vöd­röt Erzsikéhez, és kérték kapaszkodjon bele. Aztán húzni kezdték fölfelé. A kis­lány azonban nem tudta tar­tani magát, s mielőtt elérték volna, visszaesett. Ez két­szer megismétlődött, olyan szerencsésen, hogy a kislány a víz felszínére kerülve mindig el tudta kapni a vi­zen lebegő korsót. A fiúk «p/Íi/s Nirf/ifíóí« hnöiu ot p -f Ál _ jen. Ekkor Tibornak az a gondolata támadt, hogy a vedret olyan mélyen kell a kútba nyomni, hogy Erzsi­ké bele tudjon állni. Ezzel a módszerrel sikerült Erzsi­két felhozni a peremhez. Ekkor Tibor és Pista gör­csösen megragadta a kis el­gémberedett kezet, s csak a kúton kívül engedték el boldogan. A négy gyermek — hiszen a kis Réti Évát is közéjük kell sorolni — életmentő hősökké váltak ezen a dél­utánon. Az esetből tanultak Válla- jon. Elsősorban az édesapa, aki azonnal magasítót ké­szített a kút gyűrűje köré. A községi gyermek és ifjú­ságvédelmi bizottság az egész faluban szervezi a még meglévő alacsony pere­mű ásott kutak megemelé­sét, hogy ilyen eset ne is­métlődjön meg. Somfa Bertalan Gyermek- és Ifjúságvédelmi Biz. elnöke, Vállaj

Next

/
Thumbnails
Contents