Kelet-Magyarország, 1966. május (23. évfolyam, 102-127. szám)
1966-05-11 / 110. szám
Életmentő gyermekek A nyíregyházi XIII, szám fi általános iskola növendékei kaptak egy néhány száz négyszögöles területet a Ságvári T^z-től. Ezen gyakorlati foglalkozásaikon salátát, zöldhagymát termelnek. Ök megisnierkedrtek a mezőgazdasági munka sok oldalával, másrészt zöldségfélét szállítanak napközijük részére. Kevesebb a „vándorló“ dolgozó Olvasom a Kclet-Magyar- országban, hogy a kereskedelem felkészült a labdarúgó- világbajnokságra, s megelőzően sok televíziót és rádiót akar eladni. Remélem nem olyan készülékeket, mint amilyet nekem eladott. A tél folyamán a nyíregyházi rádió szaküzletben vettem egy Pacsirta típusú készüléket. Pár heti működés után a középhullámon emberi hang helyett csak varlltjavííás? Rendkívül örültünk, amikor - Tunyogmatolcs és Fehérgyarmat között feU tűnt az útjavító brigád.- Erre az útra már igen ráfért a javítás, — állapította meg mindenki. Szinte minden méteren kátyúk, tátongtak, szinte életveszélyes volt a közlekedés motorkerékpárral. örömünk sajnos nem sokáig tartott. Az útjaví- tók csak egyik-másik gödröt temették be, de azt is hogyan? Olyan dombot emeltek, hogy a motor métereset ugrik, ha véletlenül róhajt az ember. A gödrök egy részét pedig otthagyták. Az ilyen felébe-harma- dába elvégzett útjavítás kidobott pénz! Kosa Pál Fehérgyarmat tyogást hallgattunk. Elvittem a GELKA-hoz, de ott sem tudták működőképes állapotba hozni, mert ma Is, ha bekapcsolom csak arti- kulátlan hangokat ad. Sokat visszasírom a régi kis néprádiómat, amely alig került hatodrészébe a Pacsirta árának, de 17 éven keresztül hűségesen sugározta a Magyar Rádió műsorát, — érthető hangon. Molnár László őrnagy, Nyíregyháza Beloiannisz tér 13. Igen sok bejelentés érkezett szerkesztőségünkhöz, hogy a kereskedelemben nem kapható a háztáji gazdaságokban használatos háti permetezőgép. A panaszokat eljuttattuk a SZŐ VOSZ elnökségéhez, ahonnan a következő tájékoztatást kaptuk: „A Földművelésügyi Miniszter és a SZÖVOSZ elnöke a háztáji gépellátás javítása érdekében a múlt év folyamán kormányelőterjesztéssel élt, s ott számos határozat született a helyzet javítása érdekében. Közölhetjük, hogy a minisztertanácsi határozatot követően az érintett szervek nagyobb gondot fordítottak a háztáji gazdaságokban használátos gépek és eszközök gyártásáA járás munkaerőgazdálkodását vitatta meg a Tisza- löki Járási Tanács Végrehajtó Bizottséga. — 14 700 a járásban a keresők száma, a munkaképes nem keresőké 3600. Problémát jelent több mint ezer nő elhelyezése, akik főleg az iparban akarnak elhelyezkedni, holott a termelőszövetkezetekben nagy szükség lenne a női munkaerőre. Ennék jelentőségét felismerte néhány tsz-vezető, s így a tiszalöki Petőfi és Kossut TsZ-ekben 30 nőt Vettek fel a tagok sorába a zárszámadó közgyűlésen. ra és forgalmazására. Ennek eredményeként a hazai gyártású permetezőgépekből ez' év folyamán legyártásra és forgalomba került háromféle típusban 17 ezer perme-. tezőgép. Külkereskedelmi szerveink ugyanakkor lekötöttek 11 ezer 500 darab olasz, jugoszláv illetve bolgár háti permetezőgépeket, amelyek május.23-ig ugyancsak forgalomba kerülnek. Reméljük, hogy ezek a gépek is könnyítenek a helyzeten, bár tisztában vagyunk azzal, hogy a probléma még ezzel sem nyer teljes megoldást. Szövetkezetek Országos Szövetsége Budapest Az elmúlt évben 11,3 százalékkal csökkent a járás területéről eljáró dolgozók száma. A termelőszövetkezetek növekvő eredményei egyre több dolgozó előtt teszik világossá a lakóhelyükön váló munkavállalás előnyeit. Ez az örvendetes csökkenés a 20—40 éves korosztály körében tapasztalható, ezzel szemben nőtt néhány fővel a húsz éven aluliak „távozási” aránya. Doszlop Miklós Tisza lök Több szakember kelt I; ■: i ti *Vc. •..... V. . ..'Egytv több mezőgazdasági szakemberre van szüksége a vásárosnaményi járás 28 termelőszövetkezetének is. Több tanulószerződést kötnek. Ebben az esztendőben ötvenhét elsőéves mezőgazdasági tanuló kezdi meg a munkát a közös gazdaságokban. A járási tanács mezőgazdasági osztálya, a járás termelőszövetkezeteivel egyetértésben. 1970-ig szóló tanulószerződéskötési tervet dolgozott kl. E terv szerint a járásban 523 tanulót szerződtetnek. Kricsfalussy Béla Baktalórántháza Jönnek a háti permetezőgépek ' PANASZ NYOMÁN Sérelem és igazság „A gyermekünknek drága pénzért megvásároltunk egy telket, hogy majd ha odaér, építeni akarunk rá. És most lefogják a háztájiból” — szól a levél. — A tagoknak több mint négyszáz hold háztáji területet osztunk ki. A terület nagyságáról, hogy ki menynyit kaphat, a közgyűlés döntött. Gulyás Istvánná több mint 120 munkaegységet teljesített, ezért 1200 öl háztáji illette meg. A közgyűlés határozatában azonban az is benne van, hogy a jogszabályok szerint akinek 400 ölt meghaladó kertje van, azt a háztáji területből le kell vonni. Többen vannak ilyenek, nemcsak Gulyás Istvánná. Gábor Jenő a dombráöi Vörös Csillag Tsz elnöke amit most elmondott azt már számtalanszor, több t.sz-tagnak elmondta. Elmondta viszont azt is, hogy a háztáji terület kiosztásához még csak ezután kezdenek hozzá. Ez már inkább sérelmezhető. Jószerével szinte a megye egész területén földbe került a mag; Dombrádon még csak most osztanak háztájit. A másik oldal Trenycsényi János a háztáji bizottság tágja, a problémák másik oldalát mutatja. — Az a hiba itt, hogy az emberek csak mellékfoglalkozásnak tartják a tsz-ben a munkát. Csak a háztáji foglalkoztatja őket. Példák: — A kukoricacsutka még kint van a földeken, ösz- szel nem lehetett az embereket arra bíri hogy, betakarítsák. — Nem végeztütnk őszi szántást. Nem lehetett. Víz állt a földön. De gépünk sem volt elegendő. El vagyunk maradva a szántással. A tizenegy erőgépből csak négy-öt működik. A tsz-elnök és még vagy négyen azt találgatják és sorolják, hol a többi erőgép. A határban lófogattal vetnek és az RS—09-es kihasználatlanul áll. Most jöttek rá (?!), hogy az RS— 09-eshez tartozó vetőgép nem jó, nem lehet vele vetni. Késői kapkodás a jellemző a gépek körül. — A gépek körüli probléma nem most jelentkezett, a korábbi évekre nyúlik vissza. Valamikor minden géphez megvolt a komplett munkagép, ma már nincs. Az erőgépeket is elhanyagolták. Az elnök új elnök. Nem bírálni akarja a volt vezetőket, csupán a tényeket sorolja. Tények viszont bő ven vannak. Aztán átvált a szóban és kijelenti: — Azért nincs ok a pa naszra. Ma már jobb a munkához való viszony, mint egy évvel ezelőtt. Szocialista brigádok alakultak. Negyven fős komplex szocialista brigád, 47 fős kertész szocialista brigád dolgozik már nálunk. A sérelemtől, hogy négyszáz ölet levontak a háztájiból, kissé messzire kanyarodtunk. De a bajok, problémák a fentiekben sűrűsödnek. A tsz igyekszik a háztájit segíteni, hogy legyen módjuk a tagoknak állattartásra. De mit tehet akkor, ha az 513 tagból 284 dolgozik rendszeresen és 47 tagnak jelenleg is egyetlen munkaegysége sincs. Többre nem telik „A községfejlesztést minden évben fizetjük, 200 forintot, de fejlődni még nem fejlődünk.” Ügy tűnik a panaszos levél az újdombrádi, másszóval Karkhalom lakosainak jogos problémáit veti fel ebben a részben. Üjdomb- rád tanyaként van elkönyvelve. De nem olyan mint egy tanya, több mint háromszáz családjával egy kisebb községgel is felér. A tatnácstitkár mondja: — Két éve vezettük be a Villányt, több mint 9 kilométeres ' vezetéket kellett megépíteni. Az újdombrá- diak ha tíz évig fizetik a községfejlesztési hozzájárulást, akkor sem fizetnek be any- nyi pénzt, amibe a villany, került. Dombrádnak tizenkét tanyája, négy nagyobb települése van. A nagyobb teHOZZÁSZÓLÁS a „Napirenden Nyíregyháza közlekedése“ című cikkhez „Örömmel olvastuk Marik Sándor írását, amelyből több közlekedési probléma megoldásáról szereztünk tudomást. Az örömbe azonban egy kis üröm is vegyült. Hogy mi idézte ezt elő, szükséges a cikkből idézni: „Miniszteri döntés született, hogy a nyíregyházi kisvasút belterületi szakaszát 1968 január 1-től megszüntetik. Ugyancsak megszűnik a villamosközlekedés is.” Közli továbbá a cikkíró, hogy a sóstói villamos- járat helyett autóbusz körjáratot fognak b ztosítani. Ez szép! De nem o villamos helyett! Ezzel figyelmen kívül hagynának sok más szempontot. A cikk elolvasása után nagyon sok emberrel beszéltem erről, most szeretném a kialakult véleményünket elmondani. A sóstói közlekedés, így ahogy van, nyáron nyitott kocsikkal szinte vonzást jelent ki a Sóstóra. Semmiféle autóbusz körjárat ezt az élményt nem b'ztosítja, például az akácvirágzás idején. Az az elképzelés, hogy csak autóbuszokkal megoldható a probléma — téves. Van másutt példa rá, ahol felszedték a villamossíneket, s áttértek az autóbuszközlekedésre. Tömeg, dulakodás, zsúfoltság az intő példa, hogy mi a biztosíték arra, Nyíregyházán nem így lenne-e? A villamos és az autóbusz együttesen volna a helyes megoldás, és megérné a fenntartással járó áldozatot.” A fenti sorokat dr. Vargha Lászlónak, a Nyíregyházi Tanárképző Főiskola adjunktusának szerkesztőségünkhöz küldött leveléből idéztük. Hozzászólásának teljes szövegét a városi tar nács vb építési és közlekedési osztályához' jutattuk el. ahonnan az alábbi válasz érkezett: „örülünk ánnak, hogy a városi közlekedéssel kapcsolatban ilyen széles vita van kialakulóban. Az észrevételek . sokszor olyan szempontokat vethetnek fel, amelyek az edd!gi tárgyalásoknál még nem kerültek figyelembe. Azt is örömmel vettük tudomásul, hogy jelenleg a városközponton keresztülhaladó teher-, személy- és villamosforgalommal kapcsolatban azonos az álláspont, tehát megszüntetésével egyetértenek. Az észrevétel további fejtegetésével azonban nem tudjuk osztani nézetüket. lepülések sorra megkapták, vagy megkapják a villanyt. Egyenlőre többre nem telik. De Űjdombrádon iskolát is építettek, szebb, korszerűbb mint amilyen a községben van. Sár és akar it „Űt kellene, ősszel, tavasszal Innen ki sem lehet mozdulni, olyan nagy a sár. A fiatalok hogy menjenek akkor szórakozni?” — Tavaly tavasszal legalább húsz vontatóra való salakot szállítottunk ki Új- dombrádra, s az ottani lakóknak csak szét kellett volna teregetni és máris jobb az útviszony. Senki nem fogott lapátot. A salak helye ma is látható. ★ A levélíró megírta sérelmeit, saját és mások panaszát. Jó dolog az, ha hibák, problémák nem maradnak a felszín alatt. Ha közügy lesz belőlük. A Gulyás Istvánná által leírtak Is közügyek, de egészen más oldaláról. Mert úgy kellene, hogy aki bajban van, az Önmagán segítsen először. Seres Ernő A jelenleg üzemelő villa- mospark felújítása igen rövid időn belül elkerülhetetlen, és ezzel együtt szinte azonnal meg kell oldanunk egy új, korszerű, egyenáramátalakító berendezés létesítését is. A Nyíregyháza—Sóstófürdő közötti járat megszüntetését elsősorban a Záhony —Nyíregyháza közötti nagyvasúti vonal villamosítása teszi szükségessé. Ugyanis lényegesen meg kellene emelni a jelenlegi fahidat, mely a záhonyi vasútvonalat keresztezi. Ez maga után vonná az Erdei-kitérő és a Sóstófürdő közötti sínpár szinte teljes hosszában történő megemelését is, amely gyakorlatilag teljesen új pályatest építését jelentené. A csak vázlatosan érzékeltetett feladatok végrehajtásához nagyon komoly hitelkeret volna szükséges, és ezek mellett a Városi közlekedésben lényeges javulást nem jelentene. A magánhasználatú gépjárművek szaporodásával szükséges, hogy korszerű közlekedési lehetőségét biztosítsunk a város és Sóstófürdő között, mégpedig kedvező természeti feltételek mellett. Ez logikusan teszi szükségessé egy, a várost és Sóstót összekötő korszerű, kétszintes kereszteződéssel ellátott autóút építését az erdőn kérésziül. A népgazdasági erőket és féltételeket figyelembe véve u felszámolással kapcsolatos döntést az smertetették alapján, véleményünk szerint, külön magyarázni már nem szükséges. Bár az autóbusz — mint tömeijközleke- dési eszköz — talán nem fogja adni a kisvasút által biztosított természeti szépség élvezetét, de az új autóúton közlekedő járművek utasai a részükre biztosított leállósávok igénybe vételével ezekben az örömökben is részesülhetnek. Pataki János osztályvezető Apagyi kérdőjel Félnek az apagyiak, hogy hamarosan nem lesz mozielőadás a faluban. Az állami gazdaság meg akarja szüntetni és — állítólag ki akarja vinni az egyik tanyára a vetítőgépet. Kiszámították, hogy a faluban ráfizetéses. és már a legutóbbi vasárnap is csak könyörgésre engedték meg a vetítést. A községi tanács írt a Moziüzemi Vállalatnak. Ok még nem válaszoltak, hiszen nem tudnak sem elutasítót, sem megnyugtatót mondani. A vállalat nem tudja milyenek az ottani körülmények. Nekik már korábban előírták, milyen biztonsági, munkavédelmi berendezések szükségesek a mozi üzemeltetéséhez. Lehetséges, hogy felújítás válik szükségessé (ezt már pénteken meg is nézik). De azután sem tehetnek semmit, — hiába, ez a szabály — amíg létszámot és béralapot nem kapnak a tanácstól. Ebbe — a felújítást is beleértve — hónapok beletelhetnek. Addig pedig Apagyon nem lesz flltnelő- adás. Egy kérdésünk azért lenne az ügyben a döntőbizottság tagjaihoz. Ügy tűnik, határozatukat mindenképpen végre akarják hajtani. És miért? Mert ráfizetéses a mozi. De vajon mi lenne, ha mindig ézt néznénk? Lenne-e elég dolgozója például a gazdaságnak, vagy a ts'2-nek, ha többen — éppen szórakozási lehetőségek hiányában — otthagynák a falut és munkahelyüket? Ilyen szempontból, egy mozi léte politikai kérdés még Apagyon is. ” (kun) Berekedt a Pacsirta Réti Évike és Galambos Erzsiké Rétiék udvarán labdázott. Játék közben elhatározták, hogy a kútból, amelynek pereme az óvodás korú kislányoknak derékig ért, vizet húznak és meglocsolják a ház előtti járdát. A felhúzott vízből Erzsiké akart meríteni a korsóval, elvesztette egyensúlyát és beleesett a kútba. Évike a házba szaladt, hogy segítségül hívja az ott foglalatoskodó ötödikosztályos úttörőket: Láng Tibort, Piánk Istvánt és Réti Istvánt. A fiúk azonnal a kúthoz rohantak, s leengedték a vödröt Erzsikéhez, és kérték kapaszkodjon bele. Aztán húzni kezdték fölfelé. A kislány azonban nem tudta tartani magát, s mielőtt elérték volna, visszaesett. Ez kétszer megismétlődött, olyan szerencsésen, hogy a kislány a víz felszínére kerülve mindig el tudta kapni a vizen lebegő korsót. A fiúk «p/Íi/s Nirf/ifíóí« hnöiu ot p -f Ál _ jen. Ekkor Tibornak az a gondolata támadt, hogy a vedret olyan mélyen kell a kútba nyomni, hogy Erzsiké bele tudjon állni. Ezzel a módszerrel sikerült Erzsikét felhozni a peremhez. Ekkor Tibor és Pista görcsösen megragadta a kis elgémberedett kezet, s csak a kúton kívül engedték el boldogan. A négy gyermek — hiszen a kis Réti Évát is közéjük kell sorolni — életmentő hősökké váltak ezen a délutánon. Az esetből tanultak Válla- jon. Elsősorban az édesapa, aki azonnal magasítót készített a kút gyűrűje köré. A községi gyermek és ifjúságvédelmi bizottság az egész faluban szervezi a még meglévő alacsony peremű ásott kutak megemelését, hogy ilyen eset ne ismétlődjön meg. Somfa Bertalan Gyermek- és Ifjúságvédelmi Biz. elnöke, Vállaj
