Kelet-Magyarország, 1966. május (23. évfolyam, 102-127. szám)
1966-05-06 / 106. szám
MEGJEGYZÉSEK: kultúra és magatartás Űj lakónegyed a Petőfi utcában. A szürkületben mintha még élesebben válnának el a vonalak — modern ízléses épületekben gyönyörködhet a szem. A házsor előtt a villamossín túloldalán kialakuló szép park terül el. Az egészséges lakások elé kicsi schön- brunnokat, versailesokat varázsolt az új világ. A béton úton sétáló jó szájaíze azonban csakhamar megkeseredik. Az egyik most csinosított füves térségen már csak nyomokban lelhető a szorgos kertészek délelőtti munkája. Középiskolás formájú fiatalok rúgják a kijelölt területen a labdát, de a labda néha-néha elszáll s ilyenkor ügyet sem vetnek a kis virágos terecskékre. Igaz, nincs is mire ügyelniük, ha csak saját lelkiismeretükre nem. Az ott lakó és arra haladó felnőttek szenvtelent haladnak el mellettük, szavuk sincs az egészhez. Sőt akad olyan, aki széles csapást tipor az ágyúsokban ezzel rövidítve meg útját az állomásra vagy hazafelé. Közben nem számol azzal, hogy önmagát és a többi itt lakó embert rövidíti meg tulajdonképpen ezzel. „Mi köze hozzá, törődjék a maga dolgával!” — kapja meg az ember a goromba választ. Miért hiheti 'valaki is, hogy az otromba viselkedés a közösség elleni — ha nem is főbenjáró vétség, magánügy? A szép emberségre törekvő tisztesség megkövetel1, hogy a kultúra ne csak külsőségekben, hanem a magatartásban, a megnyilvánulásokban is kifejezésre jusson. O Sz. Egyenletesebb áruellátást! Különösen a háztáji gazdaságokban nélkülözhetetlen egyes cikkekből érez- hető hiányosság. Nincs az üzletekben elegendő szerszám villa, hiánycikkek ls- táján szerepelnek a jó biztonsági lakatok, nem is beszélve a háti permetezőről, cserépkályha ajtókról, szőlő préselésnél használatos eszközökről, amelyekért sok vidéki lakos utazgat a nagyvárosokba, sőt egyenesen Budapestre. A háztáji jószágtartás szempontjából igen fontos k'sméretű burgonyafüllesz- tők, üstök is mindinkább hiánylistára kerülnek. A baromfinevelésnél nélkülözhetetlen kukoricadarálók helyzete sem jobb. Évekkel ezelőtt a gyártó üzemek beszüntették a háromlábú darálók gyártását, de pótlása még mindig igen akadozik. Az új típusú „Körös” házi darálóból 6000 darabot igényelt ez évre az illetékes megyei áruelosztó és 6900-ra kapott visszaigazolást. (?) Az év első negyedében azonban egyetlen darab sem érkezett belőle! Áprilisban jött mindössze 900, amit a vidéki vásárlók órák alatt szétkapkodtak. Egyenletesebbé kell tenni a vidék ilyen igényű áruellátását is! a. b. Kincs, túl a Hortobágyon A szakember javasolja A permetező trágyázás előnyéről A fej trágyázásnak jelenleg a leghatásosabb módja a permetező trágyázás, mert néhány óra alatt hasznosítani tudja a növény. Nagy előnye, hogy így a növények fejlődésbeni igényeihez tudunk igazodni. Néhány kilós mennyiséggel nagy hatást érünk el és gazdaságos is, mert a többletköltség az előálló többlettermés révén sokszorosan megtérül. Szabolcs megyében három növénynél kívánjuk megvalósítani a íejtrágyázásnak e módját a nagyüzemi gazdaságokban. Nevezetesen a napraforgónál a dohánynál és k’isvárdai lucernánál. Mindhárom növénynek előnye abból a szempontból, hogy nagy lombfelülettel rendelkeznek, ami a per- metlé gyors és nagyarányú felszivódását teszi lehetővé. A napraforgónál már két évben alkalmaztunk permetező trágyázást a kísérleti intézet újfehértói és nyíregyházi telepén. Mindkét évben jó eredmény mutatkozott. Üjfehértón a permetezést a bimbózás kezdetén végeztük háti permetező- géppel, Ez azt jelentette, hogy egy hold költsége (szállítás, anyag, és permetezés) 120—150 forint volt. Ezzel szemben a terméstöbblet értéke 545—1230 forintot tett ki. Amíg a növényzet nem haladja meg az 50—60 centiméter magasságot, RS—09-es traktoros permetezés is károsodás nélkül végrehajtható. A permetezés költsége így lényegesen kevesebb, 50 forint holdanként, a terméstöbb'et értéke is kevesebb, mintegy 500— 600 forint. A munkaráfordítás megtérülése mindkét esetben tízszeres. A dohánynál a permetező trágyázás költségkihatása még kedvezőbb, mert egybe lehet kapcsolni, a peronosz- póra elleni növényvédelemmel. Ezért külön költséget nem jelent, viszont a termés mennyiségét és minőségét kedvezően befolyásolja. Ezt a császárszállási Üj Alkotmány és a napkori Kossuth Tsz-ben kívánjuk .«megvalósítani.' A klsVárdái lucernánál a magtermesztésre gyakorolt kedvező hatását akarjuk több termelőszövetkezeti gazdaságban biztosítani a permetező trágyázásnak. A virág- és magkártevők elleni zöldbimbós porozást permetezéssel helyettesítjük, melyet a tápanyagok adagolásával kapcsolunk egybe. E permetezéssel hármas célt érünk el. A virágok le- rugásának megakadályozását, a megtermékenyülés elősegítését és a magfejlődés kedvezőbb biztosítását. A termésfokozás e módszerét a baktalórántházi Üttörő, a nyírtassi Dózsa, a demecseri Dimitrov, az apa- gyi Hunyadi, a levelem Dózsa és a kótaji Oj Erő Termelőszövetkezeteknél alkalmazzuk idén. Dr. Galgóczi József ® Tutaj vagy sétahajó? ® Nem mellékes az ötlet sem © Javítani Sóstó üdülőhelyzetét Kötetlen beszélgetésen vetődött fel a gondolat: csábítaná megyénkbe az idegeneket, ha Vásárosna- mény és Tokaj között a Tiszán tutajos kempinget közlekedtetnének a nyári hónapokban. Többen megmosolyogták a javaslatot. „A tutaj már elavult." „Jobb lenne jól felszerelt sétahajóval.” Abban viszont egyetértettek a beszélgetők, hogy a jelenleginél jobban ki kellene használni Szabalcs-Szatmár természeti adottságait, a magyarországi idegenforgalom láthatatlan sorompóját fel kellene nyitni a Horfa- bágynál, s megmutatni a világnak e festői, gazdag történelmi hagyománnyal rendelkező tájat is. Történelmi vidék Ha el is szakadunk a tutajos kemping kuriózumnak tűnő gondolátától, lehetőségeket bőven találunk a lankás Nyírségtől, az asztalsima Beregig. A regényes történetű kallói In- ségdomb, a nyírbátori múzeum, a bátorligeti arborétum jégkorsznkbeli növényeivel, Zalka Máté szülőföldje, a Petőfit ihlető Túrpart, az ecsedi lápvilág és a fiatal Móricz Zsjgmond „jeliemformáló kohoja”, az egykori boldogtalan „boldog emberek” megkapóan sajátos vidéke: mind, mind felejthetetlen élményt jelenthetnének a külföldi és a hazai idegeneknek, — Sóstóról, az ugornyai strandról, a kisvárdai várról, a történelmünk . sorsdöntő napjait, idéző', vajai kastélyról nem is beszélve. De az idegen megáll a Hórto- bágynál, s talán nem is sejti, hogy túl a Világ végének hitt tájon milyen kincs vár rá, s mennyivel lesz szegényebb, ha elhalasztja felfedezni azt. hatunk egycsapásra csodákat. (Hiszen olyan kezdeti feladatokat kell megoldania, mint a fízetővendég-szolgá- lat megszervezése.) Indokolt, hogy a lehetőségek kutatásában — és főleg azok kiaknázásában — ne maradjon magára a hivatal. Mire gondolunk? Például arra, hogy a kitűnő adottságú rakamazi Tisza partot tavaly a szomszédos Borsod megye szemfüles szakemberei aknázták ki: tetszetős, kényelmes autóskempinget nyitottak a tokaji hídfő tőszomszédságában — szabolcsi területen. Nyilvánvaló, hasonló kezdeményezéshez Szabolcs. Szat marban is meg lehetne találni az anyagi, a tárgyi ( a személyi szükségeseket. Ehhez viszont a meglátáson kívül az eddiginél aktívabb közreműködésre van szükség. Magyarán: több, megvalósítható helyi kezdeményezés által lehet csak megkezdeni az idegenforgalom fellendülését. Azzal, ha a földmüvesszö- vetkezetek a rendelkezésükre álló anyagi erőket ügy használják fel, hogy az igazodjék az idegenforgalom érdekeihez; ha p községi tanácsok fokozatosan kedvező adottságokat teremtenek kempingtáborok, pihenőhelyek létesítésére. S ha már autóscsárdákat építenek az országutak men-j. tén, gondoskodjanak jó áruellátásról, gyors, figyelmes kiszolgálásról. Ötletes kezdeményezések ' Mindezekké! egyidőben nem szabad megfeledkezni a szélesebb körű • hírverésről, a kihasználatlan lehetőségek rendszeres propagálásáról. Ezt nemcsak Borsodi kemping — Szabolcsban Szabolcs múltból örökölt ezernyi gondja közt eddip) háttérbe szorult az idegen- forgalom ügye. Utóbb — ha hosszú vajúdás után is — megszületett a megyei idegenforgalmi hivatal, s hozzáláttak a mind vonzóbbá váló országrész „felfedezéséhez”. Egy kislétszámú fiatal hivataltól nem várPályázat A Baranya Megyei Tanács VB Gerencsér Sebestyén siklósi fazekas emlékére pályázatot hirdet. A pályázat célja az, hogy felelevenítsék a siklósi cseréphagyományokat, s olyan alkotásokat hozzanak létre, amelyek őrzik és fejlesztik a különböző tájegységek hagyományait. A nyilvános pályázat nyertesei pénzjutalomban részesülnek. szórólapok, plakátok, újsághirdetések útján lehet megvalósítani, hanem érdekes rendezvényekkel, különböző találkozók szervezésével. Már vannak jó, követendő példák. Vaján az alko- tószoba mellett állandó képzőművészeti kiállítás is fogadja az odaérkező idegent. Nyírbátorban — helyi kezdeményezésre — hamarosan megalakítják a Magyar— Lengyel Baráti Társaságot, tekintettel a Báthori-emlé- kek nyomában járó lengyel turistákra. Ilyen apróbb- nagyobb próbálkozások mielőbb eredményre vezetnek. Túl azon, hogy az idegenforgalom általános fellendülése elképzelhetetlen számottevő központi beruházás nélkül — gondolunk itt Sóstó üdülőhelyzetének javítására, a szállodagondok enyhítésére — helyi elképzelések valóra váltásával is előbbre lehet — és kell — lendíteni ezt, a megye hírét, érdekét érzékenyen ériintő ügyet. Angyal Sándor rr Ősi mesterség emlékei a nyíregyházi múzeumban Évszázadokkal ezelőtt a Falső-Tisza táján, Szabolcs- Szatmár megye beregi részén nagy kiterjedésű vadalma- és vadkörteerdők álltak. E vidék lakói előszeretettel foglalkoztak az almabor és almaecet készítésével. A táj azóta annyira átalakult, hogy a mai emberek erre már csak a szájhagyományokból emlékeznek. A Nyíregyházi Jósa András Múzeum tudományos munkatársainak — Varga Gusztáv kisari iskolaigazgató segítségével — sikerült felkutatniuk és megszerezniük az ősi mesterség két tekintélyes és legfontosabb emlékét, az almatörőt és az almaprést. Mindkettő fából készült, s viszonylag jó állapotban van. A négyszögletes, doboz alakú prést a 210 centiméter magas, 180 centiméter hosszú és 80 centiméter széles, igen vastag erős fából készitett állvány közepén helyezték el. Ebbe rakták az előzőleg már hatalmas tölgyfából kivésett fakutyával megtört vadalmát és körtét, s felülről facsavarral adták rá a nyomást. Újabb 200 családi házat építenek a kisipari szövetkezetek Társasházak a város foghíjain A pecsenye "sirké neveié érc nagy gondot fordítanak az ibrányi Rákóczi csibenevelő kombinátban. Foto: Hammel József Megyénk építőipari ktsz-ei ez évben újabb jelentős munkára kötöttek szerződést zömében a lakossággal. A ktsz-ek építőipari tevékenységében is egyre inkább előtérbe kerül a körszerű építés-termelési szervezés, a gépesítés. Ennek érdekében vásárolt háromszázezer forintos költséggel síneken mozgó közép teljesítményű darut -— amellyel 16 méterig lehet emelni — a Nyíregyházi Építőipari Ktsz. Korszerű keverőgépeket állítottak üzembe a nyíregyházi, kisvárdai és vásárosnaményi szövetkezetek. A Tiszalöki Vegyes Ktsz már új darujával folyamatos termelésszervezéssel tudja rövidesen megkezdem a nyíregyházi Vécsey közi 16 lakásos társasház építését, amely négyszintes lesz. A KISZÖV felmérései szerint újabb társasházakat építenek ez évben Nyíregyházán a foghíjas és más üres telkeken. Ezek között lesz a Kossuth u. 75. szám alatt háromemeletes nyolclakásos társasház. A másfél milliós építkezést — amely a jövő évben kerül átadásra — a Nyíregyházi Építőipari Ktsz végzi. Ugyancsak a Kossuth utcán, a 62—64. számú telkeken 3,2 milliós költséggel épülő 20 lakásos társasház alapozását kezdik meg az év második felében. Szintén a második fél évben várható az építkezések kezdése az Öz köz és Északi Nagykörút kereszteződésénél, 20 lakásos társashazzul. A Nyíregyházi Építőipari Ktsz ikerházakat padlástér- beépítéssel, és egyedi családi házakat is épít ez évben Nyíregyházán. Megyénk szövetkezeti építőipara 1966-ban kétszáz földszintes családi házat emel megycszerte. A ktsz-ek végzik az árvízkárokat szenvedett községekben a lakáshelyreáilitá- sok legtöbbjét. Nemcsak megyénkben, hanem a szomszédos Hajdú-Biharban három községben nyolcvan árvízkárt szenvedett lakast építenek, i'ictve állítanak helyre. A közületek részére is számos létesítmény készül a lakossági munkák mellett. 9,2 millió forint értékben készülnek. t§z-létesítmé- nyek — növendékmarha- istállók, . gyümölcsqsztályo- zók, dohánysimítók, stb. — megyénkben. Nyolc községben közel ötmillió forintos költséggel építenek a szövetkezetek boltokat, vendéglőket, további hatmillió forint értékben pedig 100 ezer forinton aluli felújításokat, karbantartásokat. Nagy volumenű munkára kötött szerződést a SZÖ- VÉRT-tel a Nyíregyházi Vegyesszerelő Ktsz: á hűtőházak technológiai szerelési munkáinak értéke ez évben megközelíti a hétmillió forintot, s további tárgyalásokat kezdtek az 1967. évi munkákra is. (m> megrendeléseket felvesznek rövid szállítási határidővel n nyíregyházi, mátészalkai, kisvárdai, nyírbátori TÜZÉP-TELEPEK A megrendelések alapján az építőkövet vasúton, illetve AKÖV gépkocsikkal közúton az építkezés helyére szállítjuk. Az építőkő ára: 40,70 Ft/tonna + a ténylegesen felmerült vasúti, illetve közúti fuvardíj. Építőkő
