Kelet-Magyarország, 1966. május (23. évfolyam, 102-127. szám)

1966-05-28 / 125. szám

Késedelem, anyaghiány, minőségi kifogás Néhány megjegyzés termelőszövetkezeti építkezésekről Mi leit a javaslatokból ? Ahonnan csak ötsoros válasz érkezeit — Harmincmillió forint sorsa — A művelődési osztály utóvizsgálatot kér A nyíregyházi járásban is, mint megyeszerte sokat ja­vult a termelőszövetkezeti építkezés. Ez a kedvező vál­tozás azonban nem általá­nos, csak az állami válla­latok által végzett építkezé­sekre jellemző. A ktsz-ek és a tsz-közi vállalkozás épít­kezései sok kívánnivalót hagynak maguk után. A járás termelőszövetke- seti építkezései beruházása több mint 40 millió volt a múlt évben. Igaz, ebből csak 2 millió 157 ezer forint ér­tékű építkezés húzódott át erre az évre, amit be ketTett volna fejezni. Ha csupán a számokat nézzük ez 4—5 százaléka az összes beruhá­zásnak. így százalékos alapon meg is lehetne nyu­godni, de más a helyzet, ha azt nézzük, hogy 17 építke­zés maradt félbe, illetve 75—85 százalékos elkészült- séggel. Azért is érintett eb­ben sok szövetkezet, mert kisebb építkezésekről lévén szó, amit ktsz-ek és a tsz- közi Vállalkozás végez. Múlt évről áthúzódó építkezések többek között a vencSellői simítóház. a tiszanagyfalui sertésfiaztató, a nagycserke- szi almaválogató, a keme- csei simítóház, szénaszárító Timáron, Ibrányban és hét darab almaszín különböző tsz-ekben, amit a járási, tsz-közi vállalkozásnak kel­lett volna felépíteni. Ugyan­csak ilyen késedelmes épít­kezése van az ibrányi ktsz- nek; a helyi tsz-ben nem készítette el az almaosztá- lyozót és Nyírszőlősön a szolgálati lak'ást. Ezek a ké­sedelmek és a fel nem so­roltak többszörösen károsít­ják a népgazdaságot. Az áthúzódások fő oká­nak szinte mindenütt az anyaghiányt mondják. A já­rási tsz-közi vállalkozás az építkezésekhez anyagot nem ad. Az általa végzett mun­kákhoz a termelőszövetke­zet köteles az anyagot be­szerezni. Egy-egy ilyen szer­ződés megkötése után _a termelőszövetkezet részéről megkezdődik az utazgatás, a levelezgetés, telefonálás. Ki milyen élelmes, milyen ösz- szeköttetése van, úgy kap hamarabb, vagy később anyagot. A tiszanagyfalui termelőszövetkezet főköny­velője elpanaszolta, hogy nekik nincs ismerettségük, nincs egy rátermett embe­rük, aki utána járna az anyagnak és bizony emiatt is húzódik az építkezésük. A nagy cserkészi Üj Élet Termelőszövetkezet főköny­velője elmondotta, hogy áp­rilisban a dohánycsomózó építkezése érdekében 550 fo­rintos telefonszámlája lett. Néhány ezer darab tégla miatt a megye határán túl kellett menniük, még a Tég­laipari Tröszt Igazgatóságán is kilincseltek. De van tég­lájuk. Viszont a szénaszárí­tót már ők sem tudják üze­meltetni, mert horgonyzott lemezt sehol nem kapnak. Ezt a panaszt más szövet­kezetekben is elmondták, sőt négy másik szövetke­zetben betonvasat és vil­lanykábelt sem tudnak sze­rezni. A tsz-közi vállalko­zás, a villanybekötést már eleve nem is vállalja a szé­naszárítókhoz. Furcsa dolog, hogy a termelőszövetkezetek nem jutnak kábelhez, de a magán villanyszerelőknek van. A nagyhalászi Petőfi Termelőszövetkezet elnöke, hogy a lucerna első kaszá­lását már a szárítóra rak­hassa, egy nyíregyházi kis­iparossal köttette be a vil­lanyt. Nem az a probléma itt, hogy a kisiparosnak van kábele, és felajánlotta a tsz-nek a további munka végzést is, hanem az, hogy miért nincs a tsz-nek. Vala­hol valami baj lehet az anyagelosztással. Az élelme­sebb tsz-ek így boldogul­nak. Ahol a tsz-vezetők a tervfegyelmet nem tartják be, más problémák is van ­nak. Például Vencsellőn megvolt az anyag a simí­tóházhoz, de az akkori ve­zetők azt egyébre használ­ták fel. Amíg nem lesz vál­tozás a kisebb építkezések kivitelezési rendszerében, addig is hathatósabb támo­gatást kell nyújtani a ter­melőszövetkezeteknek. Kü­lönösen jobb munkát kell vé­gezni a tsz-közi vállalko­zásnak az anyagbeszerzés segítésében is. Már a terve­zésnél, a szerződések meg­kötésénél nagyobb fegye­lemre van szükség. Például még a múlt év novemberé­ben megbízta a járási ta­nács a tsz-közi vállalkozást, hogy ez év május 20-ig épít­sen fel 5 darab hidegleve­gős szénaszárítót a termelő- szövetkezetekben. A járási tanács határozata ellenére a vállalkozás ezt a munkát jú­nius 30-ra vállalta a nagy- cserkeszi Űj Élet Tsz-ben. A Kisvárdai Gépjavító Állo­más pedig július 31-re iga­zolta vissza a villanybekö­tést. Ilyen határidőkkel, ezek a szárítók mór eleve arra vannak Ítélve, hogy csak! jövőre száríthassanak rajtuk. A nyírszőlősi termelőszö­vetkezetben a Szolgálati la­kást az ibrányi ktsz építet­te. Az átadási határidő 1905. november 15 volt. A műsza­ki átadás ez év május 19-én történt meg. Az ekkor kel­tezett jegyzőkönyv kilenc pontban sorolja fel a meny- nyiségi hibát, 5845 forint ér­tékben. Tíz pontba foglallak a javítható minőségi hibá­kat, 1190 forint értékben. Minőségi értékcsökkenést pedig 15 pontban rögzít a jegyzőkönyv. Hathónapos késés után egy ilyen kis volumenű építkezésnél 34 hiba nagyon sok! Az igaz­ság kedvéért meg kell emlí­teni, hogy ebből a kivitele­ző ktsz „csak” harmincat ismert el. A járási tsz-közi vállal­kozás a múlt évben újította fel a kótaji tsz 60 férőhelyes tehénistállóját. Ez az épület 1966. január 25-én össze­dőlt. Az állatokat éppen hogy meg tudták menteni. A fe­lelősséget az igazságügyi szervek fogják majd megál­lapítani. A nagyhalászi Petőfi Tsz­Hon nrtvancsak ez a vállal­kozás a múlt év őszén adott at egy pajtát. A tízfiókos átépített pajta ez év ápri­lisában összedőlt. A pajta most is mintegy elfújt kár­tyavár úgy hever a földön. A tsz erre a pajtára is be­ültetett tíz hold földet do­hánnyal. Mindkét tsz, de különösen a kótaji. ahol Szükségszálláson helyezték el a teheneket, súlyosan károsodott. Az illetékesek megállapítják majd, hogy a tervezőt, kivitelezőt, vagy a használót terheli-e a felelős­ség. Néhány jellemző hiba, ami már kevesebb és nem is olyan súlyos, mint ami­lyenekkel a korábbi évek­ben találkoztunk. De ha az egyéb területeken elért fej­lődéshez mérjük, akkor na­gyon sok. Nagyon sok azért is, mert e hibák jórésze szervezetlenségből fakad. Két területen kell- sürgő­sen javítani: el kell érni, hogy a termelőszövetkezetek építkezéseihez az anyag szervezettebben, egyenesebb csatornán jusson el, más­részt növelni kell a kivite­lezők, a tsz-ek és nem utol­só sorban az ellenőrző szer­vek felelősségét. A Talajjavító Vállalat pe- nyigei telepe 1965-ben há­rom járás: a fehérgyarmati, a csengeri, és a nyírbátori területén közel háromezer holdra, több mint három­Az elmúlt évben 1850 né­pi ellenőr és szakértő dol­gozott a megyénkben vég­zett NEB vizsgálatoknál. Több, mint hét és fél ezer napot töltöttek el a hibák okainak felderítésével, az összefüggések elemzésével. Nem ritkaság, hogy egy-egy vizsgálatra több száz napot is fordítottak. Például a kulturális alap felhasználá­sáról készített NEB vizsgá­laton 99 népi ellenőr 330 napot dolgozott. Az alapos és mindenre kiterjedő vizsgálatok után a NEB javaslatokat készít a hibák kijavítására és azt ejuttatja a felettes szervek­nek. Mi lett a javaslatok sor­sa? Hiszen a legnagyobb gondossággal elkészített vizsgálat sem egyéb egy­szerű regisztrálásnál, ha a feltárt hibák megszünteté­sére semmit Sem tesznek az érdekelt hatóságok. A Megyei Népi Ellenőrzési Bi­zottságnál található több kilós aktacsomóból választ kaphatunk ezekre a kérdé­sekre. Általános tapasztalat, hogy az esetek többségében érdemi határozat születik. A NEB javaslatait elfogad­ják, intézkednek. A bolti munka szervezését vizsgál­ták egyik alkalommal az élelmiszerkereskedelemben. Az Élelmiszer Kiskereske­delmi Vállalat és a MÉ­SZÖV kereskedelmi fő­osztálya szinte napokon he­lül válaszolt a javaslatokra. Részletesen leírták, hogy mit kívánnak tehhi a mun­kaszervezésben, a dolgozók szakmai tudásának bővíté­sében, a zavartalan kiszol­gálás biztosítása érdekében. A MÉSZÖV még azt is le­írta : milyen szakirodalmat ajánlott a bolti dolgozók­ezer vagon javítóanyagot használt fel a leromlott PH értékű savanyú talajok javításához. Múlt évi ter­vét 114,5 százalékra teljesí­tette a telep. Ez évi tervük 4800 hold talaj javítása. Eddig a szat- márcsekei, a kölesei, a nyírpilisi, a nyírbátori tsz- eknél összesen 715 holdon fejezték be a talajjavítást Jelenleg a Fehérgyarmati Állami Gazdaság 43 holdas kukoricatábláján dolgoznak. Ezt követően további 440 holdat javitanaic fel az ál­lami gazdaság földjeiből. Képünkön Kádár János, Mátyus Lajos, Hajdú Já­nos, Diószegi József és Ke­rekes Sándor a mésziszap szórását végzik. Foto és szöveg: Darabos László Fehérgyarmat Csikós Balázs Talajjavítás Szatmárban Hegedűs Sándor: A tiszaeszlári vérvád A hitleri fasizmus csak méreteiben vált a világtör­ténelem legnagyobb pog­romjává: példákat bőven produkált előtte a múlt, hisz az antiszemitizmus csaknem kétezer éve nyug­talanítja a világot. A leg­képtelenebb vád, amellyel a zsidóüldözéseket igazolni akarták, a vérvád: az a mesterségesen táplált, ba­bonás hiedelem, hogy „a 2sidók a húsvéti pászka sü­téséhez keresztény gyerme­kek vérét használják fel”. Ezt a képtelenséget újítot­ták fel Tiszaeszláron is, ahol 1882. április 1-én el­tűnt egy tizennégy éves szolgálólány, Sólymost Esz­ter. Minthogy napok múl­tával sem került elő. mi sem volt könnyebb, mim megvádolni a húsvéti ünne­pekre készülődő zsidókat, hogy ők tették el láb alól. Nem volt nehéz hangula­tot kelteni ellenük, mert évek óta folyt a felelőtlen antiszemita izgatás az eman­cipációs törvény hatálytala­nítása és a zsidóságnak Pa­lesztinába történő kitelepí­tése érdekében. „Bizonyíték” után va­dásztak. Mindenekelőtt a zsidó templomszolga négy­éves kisfiának egy félrema­gyarázható elszólását hasz­nálták fel, de mert erre mégsem építhették fel a vá­dat. a boszorkányperek jól bevált módszereivel „keze­lésbe vették” a gyerek tizennégy éves bátyját, Scharf Móricot, akit sike­rült rávenniük, hogy ha­misan váljon apja, anyja és hitsorsosai ellen. Hason­ló eszközökkel csikartak ki vallomásokat a vádlottak­nak kiszemelt szerencsétle­nek egy részéből is, és per­sze szereztek hamis tanúkat is, akik a közhangulat ha­tására szívesen vallottak az ártatlanok ellen. Eötvös Károlynak, a kivá­ló írónak és ügyvédnek kö­szönhető elsősorban az, hogy a „nagy per” — ha el­vileg nem is demonstrálta a „vérvád” alaptalanságát — leglább igazságot szolgálta­tott az embertelen körül­mények közt csaknem más­fél évig jogtalanul fogva tartott vádlottaknak. Hege­dűs Sándor legfőbb érdeme, "hogy nem elégszik meg a történtek perrendszerű föl- elevenítésével, hanem tár­sadalmi és politikai hátte­rüket is megvilágítja. Ma­gáról a vérvádról elmondja, hogy eredetileg a rómaiak találták ki, méghozzá nem is a zsidók, hanem a keresz­tények ellen. S ahogy a középkorban az eladósodott fejedelmek és főurak számára alkalmas eszköznek bizonyult a zsi­dó vagyonok megszerzésére, ugyanúgy a magyarországi kapitalizmus kezdeti szaka­szában a talaját vesztett dzsentri és birtokos pa­rasztság is szívesen hajlott arra a dajkamesére, hogy a nagybirtokosokkal szövet­kezett újburzsoáziának a megfékezése csak a „zsidó­kérdés” radikális megoldása útján lehetséges. Végső kö­vetkeztetése a szerzőnek az, hogy „aki a tiszaeszlári ügyet a zsidók és antisze­miták harcává szűkíti le, rosszul ítéli meg a helyze­tet. Ekkor valóiában a ha­ladás és reakció erői csap­tak össze”. (Kossuth Könyv- kidó, 1966.) nak. Az Élelmiszer Kiske­reskedelmi Vállalat a kis­várdai boltjában munkaerő­átcsoportosítást hajtott vég­re, s a javaslatok alapján az idén öt boltot alakítanak át önkiszolgáló rendszerűvé, A darálóüzemek tevékeny­ségét 18 üzemben vizsgálta meg a népi ellenőrzés. Sza­bálytalanságok egész sorát derítették fel a tűzrendésze- ti előírások elmulasztásától egészen a meg nem enge­dett üzemeltetésig. Fegyel­mi felelősségrevonás, pénz­bírság lett a következ­mény. A felettes szerv pél­dául fegyelmi felelősségre- vonást kezdeményezett a Bartók Béla úti daráló ve­zetője ellen. Néhány nap múlva közölték, hogy a vá­rosi tanács igazgatási osz­tálya az eljárást megszün­tette. Ilyen is van. Két héten keresztül négy erdőmérnök és egy erdészeti főelőadó vizsgálta a fa­anyaggazdálkodást me­gyénkben. Elmarasztalták az építőipari vállalatot a helytelen kezelés, tárolás miatt. A NEB felszólítására a vállalat vezetősége közöl­té, hogy tárgyalás után javaslatot tesznek a főépí­tésvezetőségek, építésvezető­ségeknek, melyről értesítést küldenek. Eltelt három hó­nap, válasz azonban nem érkezett. Újabb felszólításra megjött az ötsoros levél, hogy intézkedtek. Vajon, mit takar az ötsoros vá­lasz? A NEB utóvizsgálu iá­ból hamarosan kiderül. Szerencsére nagyon kevés az ilyen eset. Rendszerint megmozdulnak a vezétök, cselekednek, intézkednek. Több szerv együttesen pró­bált segíteni a Nyírbátori Vastömegcikkipari Vállalat­nál tapasztalt hibákon, me­lyeknek az lett az eredmé­nye, hogy a külföldön oly keresett napellenző gyártá­sa folyamatosan megindul­hatott. Megyénkben évente mint­egy 30 millió forintot for­dítanak a különböző szer­vek kulturális célokra. A NEB javasolta, hogy a kul- túrházak tervezésénél gon­doljanak a szakkörök elhe­lyezésére is és úgy mére­tezzenek, hogy a kuUúrház minimum 30 évig kielégít­hesse a jelentkező igénye­ket. Nagyobb körültekintés­sel kell felhasználni a kul­turális alapot, több gondot kell fordítani a kultúrház Vezetőinek továbbképzésére. A megyei tanács Vb mű­velődési osztálya azonnal intézkedett, és — ami meg­lepő — kérte a Megyei Né­pi Ellenőrzési Bizottságot, hogy az intézkedéseik vég­rehajtásáról készítsenek egy utóvizsgálatot. Ilyen is van. Bogár Fereno Két Nyíregyháza Két felvétel, amely alig 200 méternyire egymástól készült. Szalmatetős házak a Szarvas utcán. Egyik legré­gibb települése városunknak. Ez már az új Nyíregyháza arca. Játszótér még nincs, dt ez már kevésbé rontja a gyereksereg kedvét. Fotos Hammel Jói#el

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents