Kelet-Magyarország, 1966. május (23. évfolyam, 102-127. szám)
1966-05-26 / 123. szám
A PÁRTSZERVEZET SEGÍT, ELLENŐRIZ Mindent az emberért Beszélgetés egy tapasztalt pártmunkással Nyírmadán Czigler Elek 1952 óta párttitkár a Nyírmadai Állami Gazdaságban. Előtte pedig negyvenöttől községi párttitkár volt. Rajta kívül még kevés ember mondhatja él, hogy huszonegyedik éve egyfolytában ezt a funkciót tölti be. A gazdaság, ahol Czigler Elek dolgozik hosz- szú évek óta a legjobbak soréba tartozik. A múlt évi eredményeik nyomán most is az élüzem cím birtokosai. Mint ilyen hosszú tapasztalattal rendelkező, a gazdasági vezetőkkel jól együtt működő párttitkárt kértük meg, mondja el tapasztalatait. Czigler elvtárs a pártszervezet termelését segítő, ellenőrző munkájáról többek között az alábbiakat mondta eL t. A pontosság nem bürokrácia — Ahhoz, hogy a termelést jól segíthessük első lépésnek a tervszerűséget tartom a pártmunkában. Van ugyan eset, amikor év közben az időjárás vagy más tényező miatt előre nem tervezett, nem látott problémával foglalkozunk. Azonban ez a „tűzoltómunka” nem határozza meg az alapszervezet feladatait. Mi nem tartjuk bürokráciának, sem merevségnek, hogy kéthetenként pontosan vezetőségi ülést tartunk és erről minden esetben jegyzőkönyvet vezetünk. Nemcsak a rend kedvéért csináljuk, így tudjuk saját határozatainkat, terveinket is ellenőrizni. — Mit tartalmaz a tervünk? Foglalkozunk a gazdaság egészével, de csak főbb mutatóiban. A gazdaság terveinek figyelemmel kísérése miatt, de elsősorban azért, mert mindenütt emberek dolgoznak. Tudnunk kell az egész gazdaságról, azonban nem mindenről egyformán. Minden évben van a tervünkben bizonyos feladat, amivel kiemelkedően foglalkozunk. Az 1966-os évre a burgonya és a dohánytermelés különös segítését tűztük célul. A múlt évben ennek a két növénynek a tervteljesítésével nem dicsekedhettünk. As ellenőrzés két útja A gazdaságvezetéssel ösz- szehangolva tervünket, már a burgonyavetőgumó előkészítésnél, vetésnél felhívtuk az emberek figyelmét a jó, szakszerű munkára. Erre az ösztönzésre, felhívásra a gépcsoport dolgozói is törték a fejüket, hogyan segíthetnék a burgonytermelést. Olyan jelölő szerkezetet készítettünk, amivel pontos sor és tőtávolságot lehet tartani. Az aszályos tavasz miatt nagy probléma a dohánypa- lántálás. A gépcsoport itt is segített, külön locsológépet szerkesztett. A gazdasági munka ellenőrzésének két útja van. Újat nem mondunk vele, mind a kettő ismert, csak sok helyen elmulasztják. Egyik, amikor a gazdaság vezetőit beszámoltatjuk vezetőségi ülésen, vagy taggyűlésen. A másik mód, minden két hétben beszámolnak a pártbizalmiak területükről. Információt kapunk a gazdaság mindén ágazatáról, hiszen az állati- dó dolgozók 18 százaléka párttag. A pártbizalmiak elsősorban nem a termelési százalékokról adnak számot, hanem az emberekről. Mi segítette, akadályozta a munkájukat, milyen gondjaik vannak. Itt, ha úgy tetszik szintén merevek vagyunk, amelyik pártbizalmi nem ismeri jól a területén dolgozókat, az nem tud mit mondani. Mi réneveljük őket, hogy minden két hétben legyen mondanivalójuk. A kétfelől érkező információk alapján dönti el a vezetőség mit intéz saját hatáskörében, mire hívja fel a szakszervezet vagy a gazdaság vezetőinek a figyelmét. A legutóbbi ülésen például a bizalmiak elmondták, hogy néhány dolgozó nincs megelégedve az illetményföld minőségével. Ezt intézkedésre tovább adtuk az igazgatóA lap május 11-i számának Fórum rovatában közölte Kósa Pál, fehérgyarmati olvasója levelét, amelyben a Fehérgyarmat— Tunyogmatolcs közötti útszakasz állapotát és az azon végzett javítási munkát kifogásolja. A szatmári terület úthálózatán a főútvonalak régebbi építésűek, s a forgalom növekedésével jelentős mértékben leromlottak. A téli és tavaszi időszakban a felfagyások, a szokatlan mértékű belvizekkel étáztatott alépítmények a burkolaton további súlyos károkat okoztak. Igazgatóságunk a KPM Közúti Főigazgatósághoz előterjesztést tett a burkolatkárok javítási munkáinak lehetővé tétele érdeké"■ ■ ■ ™ nak. Minden ügyre felfigyel a pártszervezet, de a gazdaság vezetői helyett nem cselekszik. A munkások javaslatai Véleményem szerint alap- szervezetünk a gazdasági munkát elsősorban úgy segítheti legjobban, ha az emberek tudatformálásával foglalkozunk többet. Kevés olyan dolgozó van már a gazdaságban, aki ne ismerné, a jobb munka és a saját boldogulása összefüggésben van egymással. Segítünk a gazdasági vezetőknek a Cél- prémiumos feladatok meghatározásában. Mindig a legfontosabb munkákra tűzünk ki jutalmat és azt azok kapják, akik megérdemlik. A téli hónapokat minden évben jól hasznosítjuk az oktatásra. Nem lehet azt mondani, hogy csak ennek tudható be gazdaságunkban a jó versenyszellem, de mindenképpen a dolgozók tudaténak változását mutatja. A nemrégen elfogadott kongresszusi versenyben a munkások javaslatai alapján több mint hárommilliós vállalást Összesítettünk. Most azon dolgozunk, hogy az új mechanizmus megvalósítását miként segíthetné jobban alapszervezetünk. Eddig, már háromszor tárgyaltunk erről. Egy biztos. a nagyobb önállóság az alapszervezetre is nagyobb felelősséget hárít. ben. A Közlekedési és Posr taügyi Minisztérium a bejelentett igényt mérlegelve, 25 millió forint rendkívüli hitelt biztosított a leginkább károsodott burkolatok sürgős kijavítására. Ezek a munkák már folyamatban is vannak. A szóban lévő útszakasz megerősítése és felújítása a rendkívüli hitel terhére még ebben az évben elkészül. Addig is a forgalomra veszélyes és a gépjármüvek állagára káros sérüléseket folyamatosan ki kell Javítani, még akkor is, ha a javítás átmeneti jellegű. Ez történt az említett útszakaszon is, a lehetőségek szerinti megoldással. KPM Közúti Igazgatóság Nyíregyháza Csikós Balázs Panaszlevélre válasz ; 25 millió forint a szatmári utak felújítására Szabolcsiak a Nagyerdei úton D ebrecen, Nagyerdei út. A fürdővel étellenben modern vonalú kétemeletes épület. Olyan, mint egy hatalmas és színes puncstorta. Pasztell színek, merész formák, napsütötte teraszok, az ablakokban az avasodó hazat füstölt szalonna, sonka. Sétányok. Fényes, fekete csizmás, fehér inges paraszt- emberek. Üdülnek. A bejárat fölött felirat — neonkígyó: Termelőszövetkezeti üdülő. Mögötte üde park virágokkal. Balra szökőkút. Locsolja a gondosan nyírt zöld gyepet. Körbe forog az önműködő cső. Bent újságolják, hogy az üdülők kirándulni vannak. Szoboszlón a Halászcsárda műanyag fedelű teraszán találom őket. Ismerkedni jöttek, meg áztatni a munkában fáradt csontokat. Éppen a halászlére várnak. Vidám asztaltársaság. Előttük sör. Szabolcsi emberek. Félszázan vannak. Egy, csak egy embernek, *z ököritófülpösi Demeter Imre bácsinak van fekete, bolyhos kalap a fején. Fehér ing, kigombolva, fekete csizma. Széke mellett aktatáska. Le-lepillant a táskára, megvan-e? Valaki hec- celi. — De félti kend... Mi van benne? — Víz... hazai. Nagy derültség. Hetvenhat esztendős a nagy bajuszú Demeter Imre, a Szamos menti tsz tagja. Bólogatnak rá, szép idő. — Még ez Is kor?... Most akarok nősülni. Hozzák a hallevest. Lekerül az öreg fejéről a kalap. A halat másnak ajánlja, ő a forró, illatos lét kanalazza ... Változik a téma. Kérdik tőle, hányadszor van üdülni. Foghíjas szájával huncutul mosolyog. — Most másodszor. Először 1920-ban, amikor a csendőrök kísértek el üdülni nyolc hónapra Nyíregyházára, merthogy kommunista voltam, meg most. Aztán komolyra fordítja a szót. — Most vagyok én ilyen helyen először. Mikor jöttem volna... egyéni koromban? Háromszor felszólítottak mióta a közösbe vagyok. Menjen Imre bácsi üdülni. Mindig azt mondtam a kocsordi Bakosnak, rendben. De másnap meggondoltam magam. Most aztán már nem bújhattam ki. Tűvé tettek a faluban míg megleltek. Keresett a takarítónő. a főkönyvelő, hozták a papírt. Azt mondtam, akkor küldjenek, ha kiülhetek a fa alá s hallgathatom a rigófüttyöt... És helyette moziba, színházba járok. Nem is gondoltam. Mellette ifjú Péter Antal, a komlódtótfalui Két Vadas Testvér Tsz alig harmincon túli traktorosa ül. — Te öcsém, hogy kerültél ide a legnagyobb dologidőben? — kérdi tőle az öreg. — Szólt az elnök, hogy engem illet a jutalom... Elvégeztem minden munkát... Még szép, hogy jövök. Hitetlenkedik az öreg. — Részben Örült a feleségem is, mert a vetés kivette az erőmet. A lánctalpassal 640 holdat készítettem Üt, a mérleghiánytól < a jövedelmezőségig Új vezetés és bizakodás Győrieteken Uj tsz-elnökkel találkozom Győrteleken. Tavaly más elnöke volt, meg azelőtt is. öt év óta a mostani a negyedik. De negyedik a főagronómus is, a vezető könyvelő pedig harmadik a változás sorrendjében. Rossz vezetés, kihasználatlan lehetőségek A falura nem lehet mondani, hogy rossz a határa, földje. Értéssel, szorgalommal szinte mindent megterem. Keresem a gyakori Veze- tőségváltozások okát. A tagok így summázzák véleményüket: „beszéljenek, meg velünk mindent, mint egyenlő jogúakkal”. Ezen eddig még mindig találtak csorbát. De a kifogások csomóit kötötték az olyan tapasztalatok is. hogy a vezetők a helyi adottságokat nem vették figyelembe. Lebecsülték a tagság javaslatait, észrevételeit. Példákat említenek: Előfordult, hogy olyan fajta kukorica termelését erőltették a lápi talajon, amely nem ért be, a korai fagy tönkretette. A kárt semmilyen felsőbb szerv nem vállalta, maradt a tsz nyakába. Rontva a közmorált. Az okok közé tartozik még az is, hogy több, mint félmillió forint értékű öntözőberendezés éveken keresztül kihasználatlan maradt A Szamos holtága a falu kertjei alatt kanyarog. Vizével valóságos paradicsomi bőséget lehetett volna teremteni a határ nagy részén a korábbi száraz években. Ehelyett szűkös volt a termés, a munkaegységek értéke 14—26 forint között ingadozott A fordulat kezdete Merre tart a tanulságos évek után _ a szépnevű Aranykalász ‘Tsz? Milyen célok, elképzelések állnak szembe a tavalyi többszázezer forintos mérleghiánynyal? Kovács István főagronómus tetszetős dolgokat Sorol. Az idei terveket nagy körültekintéssel készítették el. Ezúttal nem mondhatja a tagság, hogy kimaradt a szava, megítélése. Úgy is lehet ezt érteni: az idei elképzeléseket a falu „szülte”, a sajátja. Az elgondolások tengelyébe ezúttal az öntözés megvalósítása került, az 1540 hold közös művelésű területnek közel egyötödére vetítve. Szükség esetén a elő vetésre. És ezt húsz nap alatt. Április 20-tól hő végéig 54 munkaegységet teljesítettem — s számol. — Ez 1620 forint. — örül az asszony, mert legalább addig nyugta van — szúr közbe Imre bácsi. Jóízű kacagás. A traktoros elpirul. — Ne hadd magad — szól közbe az eddig hallgatag szobatárs, Szabó Gusztáv, a nagyecsedi Rákóczi Tsz gyümölcskertészeti dolgozója. —- Maga beszél, hisz a gyümölcsösben dolgozók egész évben csak a napot lopják — tromfol Imre bácsi. Ráhagyják. Szabó Gusztáv Is nehezen hagyta ott a munkát, hogy pihenjen. Alakulás óta tagja a közösnek, de még üdülni ő sem volt. — Először a házat építettem, azért nem jöttem. Aztán a bepucolása gátolt. Ekkor Szűcs Lajos bátyámat, az éjjeliőrt beszéltem rá, jöjjön helyettem. Most előre elrendezte Szala Lajos, a könyvelőnk. Beszélt az asz- szonnyal, fiammal, nekem csak pakolnom kellett... Jól is jött, mert beteg voltam. Leestem a szalmáról, gipszben volt... Kórházi kezelés ingyen, még 400 forint segélyt is kaptam, s itt az üdülés. kertészeten kívül pillangósokat, kapásokat is öntöznek. Erre számítva, a tavalyi 70 hold pillangós területet Idén további 160 holddal növelték. Komolyan gondolnak az e tájon hagyományos aprómagfogás felújítására is. Sokatérő számok mutatkoznak több helyről is. Cukorrépából Öntözéssel az eddigi átlagnál 50, pillangós takarmányokból 10—13 mázsa hozamtöbbletet irányoztak elő. E többletek értéke itt is megközelíti a 300 ezer forintot. A kertészetből — ahol már ez idő szerint is, működnek a vizet sugárzó szórófejek — ugyancsak szép termést, jó bevételt várnak. Átlagkereset: 10 000 forint felett A már említettek hatszázezer forint bevételt jelentenek. A takarmányalap növeléséből pedig egyenesen következik az állattenyésztés fejlesztésének lehetősége. Egy fejőstehén átlagos tejhozama eddig alig érte el az 1200 litert. Most ennek dupláját akarják biztosítani. A többlettejből 240 ezer forintot várnak. Az idén kövér sertésből százzal értékesítenek többet, mint az elmúlt évben. Nagyobb terméshozamot akarnak elérni kukoricából, burgonyából, napraforgóból és dohányból is. A célok valóra váltását, a feladatok teljesítését ezekkel a Szavakkal Jellemzi a főagronómus: ..Minden remény megvan arra, hogy a tsz végre magára találjon”. A tsz gazdái minden tekintetben igyekeznek. Tízezer forint fölé évek óta csak az idei tervezés emelte az egy tagra jutó évi átlagkeresetet a közösből. Tavaly ez mindössze alig haladta meg a hatezer forintot. A célok elérése, túlszárnyalása lehetséges Győrteleken. Különösen, ha a kezdetet követően is a tsz minden családja, Vezetője egész esztendőben egységesen ezen munkálkodik. Asztalos Bálint Egy kocsma történelmi átalakulása Húsz év múlva kevesen tudják majd, ml volt a Jegeske. Sokan máris elfelejtették. Hogy korán reggel menynyi ember fordult meg itt! Karikás szemű, bágyadt zenészektől, konzervgyári délelőttösökig, kofáktól, korán nyitó kereskedőkig... Ki tudná azt felsorolni? Forgalom mindig volt. Hogyne lett volna! Itt mindent lehetett kapni, sört, bort, pálinkát, feketekávét, fagylaltot, édességet. Piacnapokon nem lehetett bemenni az ajtón. Jó vásár után rendszerint itt ittak áldomást. S itt Ünnepelte a sikeres „balhét” a betörő is, és gyakran pontosan emiatt bukott le. Hogy kinek mit jelentett ez a kocsma, elmondásához tán egy regény Is kevés lenne. Es a legkülönösebb az illat volt a Jegeskében. Sokminden összekeveredett benne: a bor savanykás, a szilvapálinka átható, az édesség és a fagylalt émelygő szaga... Ez az Illat megszűnt. Az egykori törzsvendégek most Havonta tíz forintért. Eny- nyit fizetnek a tsz biztosítási és önsegélyező csoport tagjai. — Ennyit fizetünk, nem dolgozunk és mégis van minden — csodálkozik a Nyírmihálydiba való 64 esztendős Orosz Jánosné. — Hiába mondtam én az elnöknek, kiállítok éh magam helyett négyet is, de azt mondta. Orosz néninek pihenni kell, sokat dolgozott ,,. öt gyermekem van. Négy lányom, egy fiam. Mind otthon laknak. Most ők kapálnak! helyettem — kezében szemüveget forgat. — Tegnap itt volt Annuska lányom ... Nem volt nyugta. Pedig meghagytam, ha nem érzem jól magam megyek haza. Éppen a villamosról szálltam le, a Bikában voltunk moziban, amikor megérkezett... Mennék már, mert vár otthon a dohány. De itt is nagyon jó. Lányom nyugtatott, egyelik a répát, rendben van minden. így aztán megnyugodott Orosz néni is. Túróscsusza kerül az asztalra. Évike, az üdülő kul- túrosa mindenre ügyel. Senkinek ne legyen panasza. Farkas Kálmán városszerte keresik, szétszéledtek. Öt hete emberek jöttek, és csákányozni kezdték a falakat. Előbb belül bontották le, és néhány nap múlva már csak az utcai fal állt. A por szállt mögüle az ég felé, mintha egy eltűnt világ takarítását jelképezné. Még ott virított a régi cégtábla helye a vakolaton, de mögötte nem volt már semmi, csak rom meg nyomorult üresség, akárcsak korábban, mikor még működött. Azutáh ledőlt az utolsó fal is. Az utolsó? Dehogyis. Sok olyan fal van még, amelyet ugyanígy le kellene dönteni. Gyerekek jöttek, bájos, csipogó gyerekek. A tanárnő az árnyékba húzódott, s onnan nézte őket. Elégedettnek látszott, a gyerekek fürgén dolgoztak. Igaz, nekik ez játéknak tűnt, s nem munkának. Futottak a téglákkal, rakták a csomóra, adták egyik kicsiny kézből a másikba. Közben úgy kacagtak, hogy a járókelők meg-megálltak bámulni, s irigyelni őket. Nem kellett biztatni az emberpalántákat. Mintha tudták, érezték volna mit cselekednek. Hogy maguknak játszanak. Utánuk ismét férfiak munkálkodtak. A téglákat, a bontási anyagot teherautóra rakták és elvitték. A héten tán az utolsó darab is eltűnik a sarokról. Hova tűnik? Nem vész el. És nem Is vándorol messze, csupán egy kö2eli falucskába. Az anyagot az ottani emberek vásárolták meg, a tsz teherautót adott nekik, a tanács munkásokat, hogy kiszállíthassák. Ebben a falucskában. Nyírszőlősön áll egy tanyai kollégium. Az iskolától messze lakó gyermekek élnek benne, hogy ne kelljen kilométereket gyalogolniuk, hogy könnyebben tanulhassanak... Most nyolc- vanan lakják, de őszre többen lesznek száznál. Bővítik. A bontási anyagokból. Talán még egy tantermet is toldhatnak as iskolához. Ráköltenek vagy százezer forintot. De így is olcsó: jutányos árat szabtak nekik a bontási ányag- eladásakor. A Jegeske tehát megszűnt, s új világunk egyik építőelemévé válik: tanyasi kollégium lesz az Ital- bűzös falakból. Kocsma soha Ily gyö# nyöfűen át nem alakulj még a történelemben. Kun IBtvte