Kelet-Magyarország, 1966. május (23. évfolyam, 102-127. szám)

1966-05-25 / 122. szám

XXm. ÉVFOLYAM 128 SZÁM ARA: 50 fillér 1966. MÁJUS 25. SZERDA Megpezsdült az élet Nemes hagyományokkal, szép eredményekkel teli a kongresszusi versenyek tör­ténete: a párt VIlY. kong­resszusán, a Központi Bi­zottság beszámolójának elő­terjesztésekor Kádár János elvtárs elismeréssel sízólt ar­ról a sok százezer dolgozó­ról, ..akik a kongresszus tiszteletére indított szoci­alista munkaversenyben a legszebb módon, az alkotó munka tetteivel fejezték ki egyetértésüket a párt poli­tikájával, a szocializmus ügyével.” Napjainkban, a párt IX. kongresszusára ké­szülődve, a nemes hagyo­mányokra és eredményekre alapozva, formájában gazda­gabban, tartalmában a leg- lenyegesebb feladatokra koncentrálva születik újjá a versenymozgalom. Százezre­ket mozgatott -meg rövid né­hány hét alatt. Megpezsdült az élet ná­lunk. sorra alakulnak; az új munkabrigádok, a szocialis­ta címért versenyző s az azt már elnyert közösségek keresifc-kutatják a többet nyújtás lehetőségét” — így fogalmazta meg a kongresz- szusi verseny meghirdetésé­nek fiátásaí az egyik üzemi párttitkárunk. Megpezsdült az élet: a vetélkedés, a tu­dás, az akarás összemérése szép emberi tulajdonság, s immár hosszú évek óta ha­zánkban a szocializmus épí­tésének céltudatosságával párostul. Megpezsdült az élet: exportszállítások’ határ­idejének előbbre hozását, jobb minőségű termékek előállítását, a termelés gaz­daságosságának fokozását vállalják a kisebb és na­gyobb kollektívák. A kong­resszus tiszteletére tett vál­lalások nagy többsége hű tükre feladatainknak, s jól szolgálja a közös célt, har­madik ötéves tervünk első esztendei célkitűzéseinek si­keres megvalósítását. A kongresszusi munkaver­seny kimeríthetetlen erőfor­rás: hiba lenne hát, ha meg­rekedne a műhelyek, szö­vetkezetek falán belül, ha nem „pezsdítené meg” min­denütt, a tervező irodákban csakúgy, mint a kereskedel­mi vállalatoknál, a mező- gazdaságban és a hivatalok­ban, a dolgos hétköznapok légkörét, ha hatásaként nem fokozódna az élet minden területén a társadalmi akti­vitás. A kongresszusi ver­senybe mindenki „benev tv- het”, hiszen országepilő fel­adataink sikeres megvalósí­tása mindenkitől és minde­nütt többet, jobbat kíván. Többet és jobbat az íróasz­taloknál. a földeken, a pult mögött, a közlekedésben: okos felmérését annak, hogy mi szolgálja leginkább a társadalmi érdeket, s szi­lárd elhatározást, hogy e lehetőségeket — az adott szó. a vállalás kötelező ere­jével — kihasználják. Harmadik ötéves tervünk első esztendejének feladatai sok tekintetben új. de min­den esetben magasabb mér- céjű próba elé állítják a népgazdaság különböző te­rületein munkálkodókat ja- rítani kell a gyárTmányfej- lesztési és gyártásszervezési munkát; új, a piaci igények­Május 28—23 : megyei úttörőtalálkozó Orosz Ferenc elvtárs mond ünnepi beszédet A Magyar Úttörők Szövet­sége húszéves jubileumának tiszteletére megyei úttörőta­lálkozót rendeznek Nyíregy­házán május 28—29-én. A találkozóra ötszáz vidé­ki pajtás érkezik a megye tíz járásából. A program már szombaton este hét óra­kor megkezdődik a szabad­téri színpadon: harsonák fel­hívó jelére futnak be a járá­sokból érkező staféták, ame­lyek szalagjait a pajtások át­adják a párt képviselőinek, a megyei úttörőtitkárnak. Ezt követően Bánóczi Gyula elv­társ, az MSZMP megyei Vég­rehajtó Bizottságának tagja, a KISZ megyei bizottságának első titkára köszönti a húsz­éves jubileumát ünneplő út­törőmozgalmat, úttörőket, úttörő- és ifivezetőket. A találkozó szombati programja kultúrműsorral zárul, amelyen az úttörők kulturális szemléken arany­érmét nyert egyéni verseny­zők az úttörő művészeti cso­portok szerepelnek. Megállapították a lakóbizottságok működési területét A Nyíregyházi Városi Ta­nács Végrehajtó Bizottságá­nak keddi ülésén többek kö­zött megállapították a lakóbi­zottságok működési terüle­tét és a választások idő­pontját, továbbá előkészí­tették a legközelebbi ta­nácsülést. A városi tanacs korábbi rendelete alapján ugyanis — más városokhoz hason­lóan — Nyíregyházán is lakóbizottságokat alakíta­nak. Előzetes felmérések szerint a lakóbizottságok létrehozása a Déli Alköz­pont új tömbépületeiben a legindokoltabb. Ennek alap­ján — a negyedik kerületi pártalapszervezet, vala­mint a Hazafias Népfront városi bizottsága egyetérté­sével az első iakóbizottsá- gokat az Arany János, az Árpád, a Toldi, a Kölcsey és Petőfi utcákban alakít­ják meg. A fenti utcákban június 1-től a hónap vé­géig folyamatosan 19. la­kóbizottságot választanak. A végrehajtó bizottság a társadalmi és tömegszervek és a lakosság támogatását kérte a lakóbizottságok megválasztásához. A városi tanácsot 1966. június 20-ra hívták össze. Vasárnap a Búza tér lesz a nagy úttörödemonstráció színhelyé, ahová közel ötezer úttörő és kisdobos vonul fel a központi ünnepségre. Az úttörődíszelgések, majd a megnyitó után Orosz Ferenc elvtárs, az MSZMP megyei bizottságának első titkára köszönti a jubileumi találko­zóra érkezett pajtásokat, a jubiláló úttörőmozgalmat. A pajtások átadják a párt képviselőinek a húsz év leg­kiválóbb úttörőcselekedeteit megörökítő „Tettek Köny­vét.” Az ünnepségen adják át a KISZ Központi Bizottságá­nak vörös selyem zászla­ja kitüntetést a Nyíregyházi Tanárképző Főiskola Gya­korló Általános Iskolája út­törőcsapatának. Számos út­törővezetőnek nyújtják át a „Kiváló úttörővezető” ki­tüntetést, a megyei tanács vb művelődési osztálya em­lékplakettjeit, okleveleket, kitüntetéseket. Délután egész napos Sport­es kulturális program lesz Sóstón. A műsorban szerepel repülő és hajómodellező, va­lamint katonai technikai be­mutató. A szigeten tábortüzet gyújtanak, lampionos csó- riakfelvonulásra kerül sor. Este színpompás tűzijá­tékkal, majd az úttörőveze­tők báljával zárják az úttö­rőmozgalom húszéves ju­bileumának tiszteletére ren­dezett megyei úttörötalálko- zót. Jól halad a megrongálódott utak helyreállítása 60060 fonna anyagot használnak fel — Segít a MÁV cs az thiíV Nem volt kemény az idei tél, mégis komoly felada­tokat okozott a KPM Köz­úti Üzemi Vállalat szak­embereinek. A talajvíz el­érte a két évtizeddel ez­előtt mért maximumokat, s a váltakozó olvadás—fa­gyás—belvíz alaposan meg­rongálta megyénk útjait. Ehhez párosult még a rend­kívül rossz talajviszony, aminek az lett a következ­ménye, hogy sehol az or­szágban nem keletkezett olyan nagy kár az utakban, mint Szabolcsban, Itt is elsősorban a csengeri járást és környékét sújtotta. A kárt 25 millió forintra be­csülik. A megrongálódott mint­egy 30 kilométeres útsza­kasz megbénította a közle­kedést. A csengeri járás 10—12 községében nem in­dulhatnak az autóbuszok, de helyenként még a személy- kocsik is megragadnak. Amikor az időjárás lehe­tővé tette, a KPM Közúti Üzemi Vállalat nagy erőket mozgatott meg az utak mi­előbbi helyreállítására. A csengeri körzetben mint­egy IfiO ember kezdett munkához úthengerekkel, bitumenpermetező gépekkel, dömperekkel, kotrókkal együtt. A feladat igen nagy, hi­szen az egész alapot újra kell hengerelni. A teljes helyreállításhoz 60 ezer tonna építőanyagot használ­nak fel. Eddig az építő­anyagok szállításában sem volt fennakadás, pedig a Szerencs—Nyíregyháza kö­zötti vasútvonal villamosí­tása miatt a MÁV korláto­zott mértékben tud kocsi­kat biztosítani. Az 5. számú Autóközlekedési Vállalat naponta 18—20 gépkocsival, daruval segíti a munkát. A helyreállítás április el­ső felében indult és máris átadták a Győrtelek—Márk, Mérk—Tyúkod közötti sza­kaszt, valamint az aporlige- ti, demecseri és fülpösdaró- ci bekötő utat. Május vé­gére mintegy tíz kilométe­res szakasszal végeznek, jú­nius 30-án pedig a tönkre­ment utak kétharmadán új­ból megindulhat a rendes forgalom. A helyreállításokon kívül teljes erővel halad o Tég­lás—Ujfehértó közötti sza­kasz felújítása. Az előre ki­dolgozott program szerint a 4. számú főközlekedési utat egészen Záhonyig korszerű­sítik. Ehhez kapcsolódik az említett útvonal nyíregyha • zi átkelő szakaszának rend- behozása. * Ennek alapján teljesen új burkolatot kap a Felszabadulás téri szovjet hősi emlékmű és a Cseme­ge Aruház és a kisállomás, valamint az Állami Aruház és a Zrínyi Ilona utca kö­zötti szakasz. A Kisvárda—Vásárosna meny közötti 23 kilométeres út teljes felújításának kere­tében a kisvárdai átkelő szakaszokat is rendbehoz­zák. Ez évben ez a körzet 4 kilométeres, korszerű új utat kap. b. f. Növényvédelmi szemlék A növényvédelem nem elég hatékonysága miatt évente sok millió forint be­vételtől esik el járásunk me­zőgazdasága. Szerényen szá­molok; 5—6 millió forint a veszteség. A tanulságokat igyekeztünk levonni. A ház­táji és egyéni gazdaságok nö­vényvédelmének ez évi elő­készítéseként már a télen 36 előadást tartottak a föld­művesszövetkezetek. Sokoldalú intézkedéseink­nek már kezd megmutatkoz­ni a haszna mind a terme­Ujítás a burgonya kapálásnál. A tuzséri termelőszövetkezetben, az erőgép után öt kapát szereltek fei egy megfelelő keretbe építve. így gyorsabb és kényelmesebb is a munka. ’ Foto: Hammel József löknél, mind a földműves- szövetkezeteknel. A tavalyi­tól mintegy 40 százalékkal több permetezőszert adtak el már eddig a szövetkezeti bol­tok, van háti permetezőgép is. Bár szervezettebb es haté­konyabb az idei növény­védelem — mégsem vagyunk megelégedve. Már a márciu­si növényvédelmi határszem­le felhívta a figyelmünket néhány község több terme­lőjének a ■ mulasztására. Például Nyirmihálydiban es Nyírlugoson egyes zárt ker­tekben nem vágták ki a ki­száradt fákat, — s azok. fer­tőzik a többiekét. Különösen veszélyesek ezek, s általában a nem gondozott termőfák, a kulturáltabban művelt gyümölcsösökre. A szántóföl­di növények védelmében sincs minden rendjén né­hány tsz-ben sem. A központi rendelkezések és a tapasztalataink arra ösztönöznek és köteleznek bennünket, hogy a május végén megtartandó növény- védelmi határszemlékre a korábbitól még jobban fel­készüljünk. A határszemlét gazdagyűr lések követik. A megjelent termelők szakelőadást hall­hatnak a korszerű növény- védelemről. s arról, miként kell eleget tenni a növénwé- delmi rendelkezéseknek. Ter­mészetesen arról is szó lesz. hogy ennek elhanvago'ása milyen törvényes következ­ményekkel jár. Például kényszerpermetezést és pénz- büntetést alkalmazhatnak a tanácsok. Varga Gyula FJK ig. elnök Nyírbátor hez rugalmasabban igazodó termelési szerkezetet kell kialakítani, fáradhatatlanul keresve az eredményesség- javító tényezők érvényesülé­sének útját. Hangjában némi sürgetés­sel így fogalmazott minap az egyik, ezüstjelvénnyel ki­tüntetett lakatos szocialista brigádvezető: „Mi már megtettük a magunk válla­lását, ám szeretnénk azt is tudni, hogy számíthatunk-e a művezető, az anyagbe­szerző segítségére adott szavunk teljesítéséhez?” Va­ló igaz, eddig leginkább a munkások, a közvetlen ter­melésirányítók hallatták hangjukat, lassúbb, tétovább a reagálás a közvetett irá­nyító műszakiak, az ügyvi­teli dolgozók körében Pe­dig csak velük gyümölcsöz­het igazán a műhelyek btfz- galmal A párt kongresszusai szo­cialista hazánk történetének kimagasló mérföldkövei. Az országépítő munka nagysze­rű tettei, az áldozatvállalás, a becsülettel elvégzett fel­adatok, az önként adott többlet jelentik e mérföldkő aranyalapját. Immár két évtizede hozzászoktunk ah­hoz, hogy munkánk gyümöl­cseiben közösen részese­dünk, de erőfeszítéseink, ne- kigyürkőzéseink is közösek. Nem kivétel ez alól nap­jaink valósága sem. A kong­resszusi munkaverseny éle­tünk sok területén már ed­dig is nagyszerű példákká! szolgáit, eddig is fáradha- tatlanokat ösztönzött több­re, társadalmilag kevésbé aktívakat vonzott közelebb célkitűzéseinkhez. Olyan, az egész társadalomra kisugár­zó tömegmozgalom ez a verseny, ahol helye van mindenkinek, s ahol szükség is van minden emberre. Az anyagi és szellemi gyarapo­dás feltétele, hogy a társa­dalom minden tagja többet akarjon és többet is tegyen. Akarás és cselekvés egysé­ge, erőink összefogottsága: ezt jelenti a mát és a hol­napot alakító kimeríthetet­len forrás a kongresszusi munkaverseny.

Next

/
Thumbnails
Contents