Kelet-Magyarország, 1966. május (23. évfolyam, 102-127. szám)

1966-05-24 / 121. szám

»•En előttem minden ajtó megnyílik...“ A súlycsonkítók, a remegő kezű csaposok, a „bliccelők-* ellensége — EGY MAI VÁROSATYA Megviselt aktatáskájával járja a várost. A táskában hol papírra fektetett ké­relmek, felajánlások*, hol eltörött csákánynyelek. Mi­kor mire van szükség. HOGY SZEBBEK LEGYENEK AZ UTCÁK A napokban a Makarenko utcában volt a „munkahe­lye”, társadalmi munkában az ott lakók és a 12-es szá­mú általános iskola tanulói segítettek felszedni a régi kövezetét. így gyorsabban ment a burkolás, hamarabb elkészült az új úttest. „Viszem ezeket a törött csákánynyeleket az erdé­szethez, ott is vannak isme­rősök. Cseréljék ki erős akácfára, mert alig feszítik neki a gyerekek a kockakő­nek, máris elroppan ...” Listván József, a város­atya, aki nem is nyíregyhá­zi születésű, minden lénye­ges munkánál megtalálható. Napközben a vasútnál dol­gozik, munka után pedig in­dul a társadalmi munkát szervezni. Virágpalántákat kér a kertészettől, hogy szeb­bek legyenek a nyíregyházi utcák. Ismerőse, barátja az egész város, amerre megfor­dul jobb utak, járdák, kutak, rendbehozott boltok jelzik igyekezetét. „Másfél millió forint érté­kű társadalmi munkát mondhat magáénak a város; Ez szép. De az idén még többet, még jobb munkát le­hetne végezni. Sok még az elhanyagolt utca, amire nem telik egyelőre a város kasz- szájábóí. De a lakosság, egy kis munkával, néhány pihe­nőóra feláldozásával sokat egyengethet az utakon, rendbehozhat sok bukkanót, ami mindenkit bosszant.” A CUKRÁSZDÁK• BÁN, A BOLTOKBAN Érdeklődése mindenre ki­terjed, ami a várost és la­kóit érinti. Nem csak ő csi­nálja meg az első kapavá­gást az utcák előtti zöldsza­lagon, s ülteti el a facseme­téket, hanem ott van a cuk­rászdákban, boltokban is. Nem mint fogyasztó, hanem, mint társadalmi ellenőr. Foglalkoztatja, hogy Nyír­egyháza vendéglátása ma még alatta marad a köve­telményeknek, külsőségeiben és tartalmában is. örökös ellensége a szűkmarkú bol­tosoknak, a súlycsonkítók- nak, a túlszámoló pincérek­nek, a remegő kezű csapo­soknak. Csakúgy, mint a villamoson, autóbuszon „bliccelőknek.” Szereti ezt a várost, amely hatvanezer embernek ad otthont. Ez a szeretet nem egyenlő az üres rajongás­sal, s a szeplők bírálata sem azonos a város ócsárolásá- val. A szeplők — bár még sok van belőlük — lassan eltűnnek a város arcáról. Épül a nagykörút, kibonta­kozott az Északi Alközpont, újjászületik az egykori nyo­mortelep, a nyíri Valéria, a Friedmann telep, Borbá­nyáig terjeszkedik a város. Listván bácsi — ahogy a fiatalabbak hívják —, ott van a városi tanács ülésén, vb-elnökökk'el tárgyal, vitá­zik, s járja a nyíregyházi utcákat, jegyzi a panaszokat, interpellál, — és soha nem fárad. Minden erőt mozgósítsunk a kenyércsatára MEHEK A DIAKOKNAK „Ha pihenni akarok, ve­szem a hátizsákom és me­gyek a méhesbe. A város szélén vannak a méheim. Most is odamegyek, viszek nekik egy kis cukrot, mert a változékony idő a tava­szon egy kicsit megviselte szegényeket. Aztán két csa­lád méhet most odaajándé­kozok a gyerekeknek, mert igen szorgalmasan dolgoztak a Makarenko utcában, a 12-es iskola diákjai. Jó lesz az iskolának mé- hészkedjenek, hátha hasz­nukra lesz.” Veszi az aktatáskát, indul, sok* helyen meg kell még fordulnia. De egy biztos, mondja: „Én előttem min­den ajtó megnyílik, engem mindenkinek fogadni kell.” S ez így van jól, hisz nem a maga ügyében jár-kel, hanem a város gondját, ’iá­ját, örömét hordozza soha nem fáradva és soha nem elkeseredve. A városatyák szívósságával és szenvedé­lyével. És névtelenségével. Páll Géza A megyei tanács mező- gazdasági osztályán meg­beszélést tartottak az idei kenyérgabona gyors és veszteségmentes betakarí­tásának előkészületeiről, melyen a járási tanácsok gépészeti előadói, a gépja­vító állomások főmérnökei s az érdekelt vállalatok képviselői vettek részt. Megállapították, hogy számos, többek között hú­zott acélanyagokból, gumi­abroncsokból, cséplő- és aratógépek javításához szük­séges fa- és fűrészárukból jobb az ellátás, mint az előző években. Nem javul ilyen mértékben az egyéb fontos általános alkatrész- ellátás. Ez fokozott felada­tot jelent a tsz-ek és gép­javító állomások műszaki dolgozói számára. Arra van szükség, hogy a kombájno- sok, az arató- és cséplőgé­pek vezetői a legnagyobb figyelemmel végezzék mun­kájukat. Igyekezzenek meg­előzni minden felesleges géphibásodást. Megállapították, hogy az ÁFOR eddig figyelmen kívül hagyta a megye tsz- eiben az utóbbi években végbement gépparkfejlő­dést. A vállalat képviselő­je határozott ígéretet tett arra, hogy az anyagigény- lést és elosztást ezután az igények alapján intézik. Egyben az ÁFOR képvi­Nagykállói tervek Újabb községek rendezé­si tervei készülnek — rö­videsen megkezdik Nagy- kálló közművesítését — or­szágos kísérlet részeként ta­nyai klubházakat építenek. így foglalhatjuk össze rövi­den a nagykállói járás ez évi fejlődését, amelyet az állami költségvetésből ka­pott forintok mellett zöm­mel a községfejlesztési alapokból valósítanak meg. Évek óta egyre nő az igény a csaknem 12 ezer la­kosú Nagykállóban a veze­téki ivóvízre, a csatornázás­ra. Ez évben megtörténtek az első jelentősebb konkrét lépések is: hozzáláttak a vízügyi társulás megszerve- zésehez, s a tanulmányter­vek után már készülnek a kiviteli tervek. A jövő év­ben pedig megindul az a folyamat, amelynek több ütemében mintegy 16 mil­Vállalatok, szövetkezetek ! A Budapesti Épületelem gyár (Bp. XI., Budafoki u. 78. sz.) az alább felsorolt használaton kívüli gépeket könyvjóváírással történő átadásra felajánlja. Szövetkeze­tek a MAGÉV útján készpénzfizetés ellenében kaphat­ják meg. 1, DN—18 leltári számú „Toldi” 30 típusú építési forgó­daru Műszaki adatai: Legnagyobb gémkinyúlása Legkisebb gémkinyúlás a Legnagyobb emelési magasság Síntávolság Paruhaladás összsúlya Áramnem 3+f 380/220 V. 50 Hz T—11 leltári számú 1043 típusú Syomons 19,4 m emelése 1,83 t 7.9 m emelése 3,78 t 38,1 m 3,8 m 40 m/p 48 t 2. kúpos kő­törő villanymotor meghajtással, az alább felsorolt tarta­lékalkatrészekkel. Törőteljesítmény 34—47 m3/óra a törési átmérőtől függően. Szemnagyság 12—60 mm között. Tartalékalkatrészek: 13 db törőkúp 4—4 db alsó-felső kó- 2 db főtengely nuszos persely 5 db fogaskerék 2 db előtéttengely 1 db kúpkerék 2 db excenterpersely és egyéb kisebb alkat részek. 3. LF—13 leltári számú Ganz KV 41/22 tip. villanymotor meghajtású stabil kompresszor. Műszaki adatai: N = 55 LE V = 5,9 m3/p p = 7 atm. max. n = 720/p 4. 3 db EDK 4—2 típusú villanymotor meghajtású rotációs kompresszor. Műszaki adatai: V = 400 mJ/ó N 70 LE n — 960/p p = 2,5—2,8 atm. max. 5. LF—01 és LF—03 leltári számú füstelszívó ventillátor villanymotor meghajtással Műszaki adatai: N = 26 KW Dob átmérő 1200 mm n = 1470/p 6. LF—09 aláfúvó ventillátor villanymotor meghajtással. Műszaki adatai: Dob átmérő 700 mm N = 7,5 KW n = 960/p. H. ü. lió forintot fordítanak a járási székhely közművesí­tésére. Ugyancsak Nagykálló a színhelye egy volumenében kisebb, de érdeklődésre szá­mot tartó munkának: hely­reállítják a község egykori „nevezetességét”, az ínség- dombot. Helyén és környé­kén idegenforgalmi érde­kességet hoznak létre. Az inségdomb tetején fából ké­szült kilátót építenek, aljá­ban pedig borkóstolót he­lyeznek el, előtte terasszal. A hozzávezető utat sétány- nyá képezik ki; s többek között autóparkirozó helyet is építenek az ideérkező tu­risták gépkocsijai számára. A nyári időszakban zenés terasz is lesz majd itt. A munkák befejezését ez év augusztusára tervezik. Már a község távlati fej­lesztési tervének megfele­lően végzik Nagykállóban az útépítést: megoldják az állomás felé vezető Dózsa György út kiépítését, ame­lyet kétmillió forint érték­ben korszerűsítenek, képez­nek ki főútvonallá. Elkészült Kállósemjén község távlati rendezési terve is. Első hatását sok száz gépkocsivezető dicsér­heti: a községen át vezető kanyargó, balesetveszélyes Úton korrekciót végeznek, a kanyarok egy részét meg­szüntetik. , Az útépítéssel párhuzamosan járdaépíté­sekre is sor kerül. Ez év­ben 550 méter hosszban épí­tenek másfél méter széles járdát a község főutcáján. A távlati rendezési tervnek megfelelően 1966-ban há­romszázezer forint értékben végeznek hálózatbővítést, villamosítást, építenek új transzformátorállomást. . Balkány rendezési terve ugyancsak jelentős fejlődést ígér a községnek: emeletes házakkal új, modern köz­ségközpontot alakítanak ki. A közeli Koczog tanyán és Perkedpusztán — országo­san az elsők között — kí­sérletként tanyai klubhá­zakat építenek. 200—200 ezer forintos költséggel épülő klubházak költségeinek nagy részét az állami költ­ségvetésből fedezik. Az új létesítményekben klubte­rem, könyvtár és orvosi rendelő kap helyet. Az építkezések mindkét helyen május hónapban megkez­dődnek, s még ez évben, vagy a jövő év elején bir­tokba vehetik a klubháza­kat a tanyák lakói. Hasonló létesítményt épí­tenek Görénypusztán — itt az fmsz-szel közösen. A júniusban kezdődő építke­zésekkel klubterem és fmsz-bolt alapjait rakják le. A nagyobb létesítmények mellett számos községben építenek járdákat —- vé­geznek kisebb villanyháló­zat-bővítést. A lakosság sok helyen ajánlott fel társa­dalmi munkát — többek között a két tanyai klub- háznál, és az inségdomb- nál már jelentős összegű társadalmi munkát el is végeztek. A járás területén félmillió forint a már vál­lalt munka értéke. Jelentős esemény színhe­lye lesz szeptember elsején Szakoly: a helybeli gyerekek új iskolában kezdhetik az új tanévet. A volt kultúr- ház átalakításával, felújítá­sával háromtantermes is­kolát építenek — félmillió forintos költséggel. Marik Sándor selője arra kérte a terme­lőszövetkezeteket, hogy a kiszállított üzemanyago­kat munkaidő után és munkaszüneti napokon is vegyék át. Általános helyeslés fo­gadta az AGROKER kép­viselőjének bejelentését, amely szerint — a koráb­bi évek jól bevált rendsze­re alapján — az idei ara­tási, cséplési csúcsidényben is telefon és kiadási ügye­leti szolgálatot tartanak. Fontos alkatrészeket átve­hetnek ez időszakokban is a vállalat központi telepén. A kenyércsatára készül­nek a gépjavító állomáso­kon is. Minden állomáson készenléti szerelő-javító szolgálatot szerveznek, melynek tagjai éjjel-nap­pal, szükség esetén ünne­pen is rendelkezésre áll­nak. Üj lesz az is, hogy az eddigi, határjáró nagy műhelykocsik feladatát egy­két kisebb hibaelhárító ko­csi is könnyíti körzeten­ként. így a nehéz beren­dezésű műhelykocsik tény­legesen a nagyobb hibák helyszíni javítását végezhe­tik el. Hiba, hogy az előkészü­leti gépjavítások nem ha­ladnak a kívánt ütemben, 392 kombájnból még csak 280 a teljesen üzemképes. Nem sokkal jobb a hely­zet az egyéb gépek javítá­sánál sem, holott a gép­szemlék idejének kezdete június 1. Minden erőt moz­gósítani kell, tehát vala­mennyi gép sürgős megja­vítására, hogy a szemléken észlelt hiányosságok pótlá­sára az aratás, cséplés kez­detéig még legyen idő. A. B. Olvasónk írja: Sörhiány? Szeretnénk megtudni a söripari vállalattól, mi az oka annak, hogy közsé­günkbe a szükséglethez vi­szonyítva nagyon kevés sört szállítanak? Sőt az „Aranyos falatozódban üveges sört hosszú idők so­rán egyáltalán nem lehet kapni. Nem tudjuk ml lehet az aranyosapáti sörhiány oka! H. J. Aranyosapáti Miért nem otthonosak ? C N yakran olvasunk pa- 3 naszos leveleket po­ros, elhanyagolt művelődé­si otthonokról, rozoga szé­kekről, hibás rádió és tv.- készül ékekről. A levélírók felteszik a kérdést: Miért nem otthonosak a falusi művelődési házak? Könnyű lenne azt felelni, hogy az iméntiek miatt. Nem gon­doskodnak a tisztaságról, a rendről, hiányos a berende­zés, szegényes a felszerelés. De lehet-e ennyire leegysze­rűsíteni a dolgot? Hogyan találják meg a különböző korú, foglalkozá­sú, érdeklődési körű em­berek oda szoktatásának módját? — talán ezen mú­lik a művelődési otthonok vonzereje. De az otthonos­ság érzésének egyéb felté­tele is van: akkor érezheti otthon magát a művelődési házban valaki, ha az ő vé­leménye, javaslata, kíván­sága is meghallgatásra ta­lál. Ez pedig a művelődési otthonok vezetésének de­mokratizmusából származ­hat, abból, hogy a többnyi­re félállásban dolgozó ve­zető mellett népes társadal­mi vezetőség intézze a művelődés ügyét, dolgozza ki a havi programot, végez­zen közvéleménykutatást, a nyírbátori, a mátészalkai és a vásárosnaményi járások­ban kívánságládákat helyez­tek el a művelődési otthon­ban, arra kérnek választ, helyes-e az elkészített mű­velődési program, mit java­solnak még. Természetesen minden kívánságot külön-külön ne­héz volna teljesíteni, de a közönség válaszai iránytűt adnak a művelődési tanács kezébe, — képet alkothat­nak az érdeklődés, az ízlés fejlődéséről és kritikáját kapják az eddig végzett munkának a józan ítélőké­pesség alapján. Az egyik művelődési otthon vezetője hozzá nem értő laikusnak nevezte azokat, akik újsze­rű formákat javasoltak, el­avultnak találták a régit, sürgették a korszerű nép­művelési eszközök gyakor­latiasabb felhasználását. Az ilyen művelődési házban aligha érezheti magát ott­hon a jószándékú bíráló, mert legfeljebb a havi je­lentésekben kap némi sze­repet. Kevés ilyen művelő­dési otthon pan a megyé­ben, de annyira nem kevés, hogy kár lenne beszélni róla. Nem árt néha ilyen, rej­tett tényezőkben is keres­ni a választ arra: miért nem eléggé otthonosak a művelődési házak. p. g. Üzen a nyolcadik bolygó Izgalmas Hiúsági legények a könyvhétre Az útirajzok, földrajzi könyvek kedvelői körében népszerűségre tarthat szá­mot Vámbéry Ármin, a vi­lághírű orientista Dervis ruhában Szamarkandig cí­mű olvasmányos útikönyve, mely az ázsiai mohamedán kultúra mélyebb rétegeit ismerteti meg tudós alapos­sággal, Ugyanakkor érzékle­tes sokszínűséggel. Az ünnepi könyvhétre megjelenő ifjúsági művek között elsőnek Kulin György és Fábián Zoltán közösen írt Üzen a nyolcadik boly­gó című tudományos, fan­tasztikus regényét említjük. Könyvük jó szórakozást, egyszersmind bő isme­retszerzési alkalmat jelent a csillagászat és űrkutatás iránt érdeklődő ifjúságnak. Korunk felfedezéseivel, mű­szaki-technikai vívmányai­val ismerteti meg a fiataj olvasókat Botond Bolics György: Ma csoda... holnap valóság és Várhelyi Tamás Korunk technikája című műve — bemutatják milyen új energia — és nyersanyag- forrásokat, technikai alko­tásokat ígér a holnap, mi­lyen feladatokat kell meg­oldani az emberiségnek e következő évszázadok során. A legfiatalabb olvasók között népszerűek Dékány András tengerészregényei. A könyvhétre lát napvilágot a szerző tizenegyedik ilyen jellegű műve, A Fekete her­ceg, mely folytatása Kos­suth Lajos tengerésze című regényének. Hőse Monostori Balázs Kossuth honvédtiszt­je volt a szabadságharc idején, majd az emigráció­ban hajóstisztként élte ka­landos életét, küzdött meg kalóz tengerészek támadá­saival. Gergely Márta Sanyi című könyve egy mai ka­masztípus emberré formá­lódásának tanulságos tör­ténete. Palotai Boris örök harag című könyve kisgye­rekek világáról szóló me­séskönyv: derűs történetek a gyerekek kedves-humo­ros hétköznapjainak tanul­ságaival. Olcsóbb lesz a hizlalás a tsz-ekben Élve az új gazdasági mechanizmus lehetőségével, már ez évben hat szabolcs- szatmári tsz vásárol takar­mánykeverő gépet: a sza- rr.Qstatárfalvai Ady, bereg- daróci Barátság, lónyai Bé­ke, vállaji Rákóczi, szamos- szegi Dózsa és a rakamazi Győzelem. Az országos takarmánygaz­dálkodás! bizottság 200 va­gon koncentrátumot biztosít a takarmánykeverőt üzemel­tető tsz-ek részére. így ser­tés és szarvasmarha hizla­lásra maguk állítják elő a takarmánytápot, ami lénye­gesen jövedelmezővé teszi jószágtartósukat. A harmadik ötéves terV időszakában pedig — elkép­zelés szerint —, további 50—60 tsz-nek lesz a me­gyében saját takarmányke­verő üzemága.

Next

/
Thumbnails
Contents