Kelet-Magyarország, 1966. május (23. évfolyam, 102-127. szám)
1966-05-22 / 120. szám
ünnepi könyvhét megyénkben Ünnepre készülődünk: a kultúra, az irodalom, a legmaradandóbb művészi érték, a könyv ünnepére — az ünnepi könyvhétre. Az irodalom barátai a könyv tiszteletének szentelik május utolsó hetét. Országszerte — s így megyénkben is — megemlékeznek az ünnepről a legkisebb községekben, tanyákon is. Irodalmi délutánokon, ankétokon mai irodalmunk jeles képviselőit látják vendégül a szabolcsi községek. Csupán néhány az ünnepi könyvhét kiemelkedő eseményei közül: mintegy beköszöntőül, irodalmi estet tartanak Nyírbátorban Rat- kó József, megyénkben élő fiatal költő részvételével május 27-én 18 órakor. A könyvhét megyei megnyitóünnepségét Nyíregyházán, a Móricz Zsigmond Színházban 28-án, szombaton este 19 órai kezdettel rendezik. Az ünnepség vendégeiként Szamuely Tibornét, a nagy forradalmár özvegyét, Balázs Anna József Attila-díjas írónőt, Rákos Sándor József Attila-díjas írót és a Debreceni Csokonai Színház művészeit üdvözölhetjük. Ugyanezen a napon Balkány—Abapusz- ta lakói találkoznak Békési Gyulával, aki a közelmúltban jelentkezett első kötetével. Az irodalmi esten részt vesz Demény Ottó. Bakta- lórántháza vasárnap Balázs Annát látja vendégül a 18 órakor kezdődő író—olvasó találkozón. Az Öfehértó ligettanyái irodalmi esten Rákos Sándor és Szentpál Mónika előadóművésznő, a kisvárdai író-olvasó találkozón Boda István és Tóth Endre költők, Pátyodon Békési Gyula és Demény Ottó találkoznak szabolcsi olvasóikkal. A vajai irodalmi esten a nyíregyházi Vasvári Pál gimnázium irodalmi színpada lép fel. Az ünnepi könyvhét Sza- bolcs-Szatmár megyei eseménysorozatát Rákos Sándor költői estje zárja május 30- án Kálmánházán. Évszázadok sok milliárd könyvét — világirodalom és a magyar literatura örökbecsű kincseit, a „népek tanítómestereit” ünnepeljük a jövő héten, de ünnepeljünk egyben az olvasó, művelődő, a szép és értékes iránt érdeklődő embert — azokat akiknek és akikért a könyvek születtek, születnek. 63 új kiadvány Kiadóink egy sor ünnepi kiadvánnyal készülnek erre az alkalomra: 63 könyvet jelentetnek meg, összesen 830 ezer példányban. Ez a szám azonos az 1964. évivel. A 63 könyvheti könyv között jelentős, ideológiailag fontos és időszei'ű művek szép számban akadnak. Ilyen mindenekelőtt Lenin Művészetről, irodalomról című tanulmánygyűjteménye, amelynek nagy jelentősége van a mai esztétikai vitákban, a szocialista realizmus elméletéről folyó polémiák idején. Szintén jelentős válogatás a Hét évszázad magyar versei, amelynek új kiadása sokkal teljesebb, összetettebb, mint az előző változatok: ezúttal három kötetben, 3228 oldalon mutatja be líránk fejlődését a magyar költészet kezdeteitől napjainkig. Ugyancsak eseményt jelent A magyar forradalmi munkásmozgalom története I. kötete, amely a téma nagyarányú összefoglalását nyújtja a forradalmi munkásmozgalom kezdeteitől a Magyar Tanács- köztársaság leveréséig. Gazdag anyagot tartalmaz a Művészeti Lexikon II. kötete is: 740 oldalon, körülbelül 1150 illusztrációval ismerteti a képzőművészet valamennyi ágát, az egyes országok művészeteinek fejlődését, műemlékeit és gyűjteményeit. A könyvhétre megjelenő 63 kiadványból 28 élő magyar szerző műve, vagyis majdnem a fele. Különösen a novellaanyag gazdag. Megjelenik Fejes Endre Vidám cimborák című novelláskö- tete, amely az írónak a Rozsdatemető megjelenése óta írott elbeszéléseit tartalmazza. Kiadásra kerülnek ez évi Kossuth-dija- sunk, Goda Gábor válogatott novellái Miért nem nőtt az ember az égig címmel, továbbá Szabó Pál válogatott elbeszélésének két kötete, a Szivárványerdő, válogatás harminc év művészi terméséből. Ugyancsak a könyvhétre lát napvilágot Veres Péter összegyűjtött novelláinak kötete Való világ címmel. Ennek egy része — Gyepsor címmel — az első világháború utáni időszak szegényparaszti nyomorúságáról szóló művészi híradás, a többi újabb történelmünk sorsfordító állomásainak problémáit jeleníti meg. Világló éjszaka címmel adják ki Tamási Áron csaknem félszáz elbeszélését, drámaiság és játékos derű székely tájnyelvbe oltott sajátos ötvözetét. Megjelenik Körkép 66 címmel a Magvető Kiadó évi novellaantológiája. amely ezúttal 24 írónk alkotása alap: ján mutatja be az elmúlt év novellairodalmának sokféleségét. A megjelenő regények sorából Lengyel Józsefnek Mérni a mérhetetlent című kétkötetes gyűjteménye emelkedik ki. Az író hetvenedik születésnapjára megjelenő két kötet teljes életművet reprezentál: regényeket, elbeszéléseket, meséket, verseket, történelmi riport- sorozatot, útinaplót, esszéregényt. Megjelenik Hidas Antal Ficzek úr című regénye, melynek eredeti magyar kézirata elveszett, s így az új változatot Makai Imre művészi fordítása alapján ismerheti meg a magyar közönség. Az író Márton és barátai című regénytrilógiájának kiadása ezzel a kötettel teljessé válik Súlyos betegség után új művel jelentkezik Illés Béla: A 339-es szoba betegségének, lassú gyógyulásának és a múltjára való emlékezésnek lírai krónikája. Ugyancsak a múlt emlékei adják témáját és keretét Mesterházi Lajos Isten méretre című kisregényének, a kamaszkor élményeit az érett ítélőerő irónikus kritikájával szembesíti az író. A folyóiratban való közlés után könyvalakban is mejelenik Sánta Ferenc Az áruló című regénye, amely történelmi példázat napjaink helyes erkölcsi, emberi magatartásáról. Kiadják Lesznai Anna Kezdetben volt a kert című monumentális családregényét is, mely a múlt század hatvanas éveitől kezdve az első világháború utáni időkig nagyszabású körképet fest a korabeli Magyar- országról. A tanulmánykötetek között érdeklődésre tarthat számot Trencsényi Waldap- fel Imre Humanizmus és nemzeti irodalom című kötete, mely a humanista latin irodalomnak nemzeti irodalmunk kialakulásában játszott szerepét tárgyalja. Kardos László Közel és távol című esszégyűjteménye Csehov, Thomas Mann. Pon- toppidan, Rimbaud, Shelley művészetét elemzi, másrészt Szabó Lőrincnek a szerzőhöz intézett 50 levelét publikálja. Újszerű vállalkozás Maróthy János Zene és polgár, zene és proletár című zeneesztétikai könyve, az ismert tudós a társadalmi tényezők és zenei formarendszerek összefüggéseit, a polgári zenekultúra és a szocialista zenei művelt ség különbségeit vizsgálja. Illés László Józanság és szenvedély címmel gyűjtötte kötetbe cikkeit, kritikáit, melyek számos elvi és történeti problémáit tárgyalják szocialista irodalmunk fejlődésének, kiváltképp a két háború közötti emigrációé irodalomnak. Könyvheti újdonságok: Juhász Gyula összes versei Majdnem ezerháromszáz oldal a Szépirodalmi Kiadó Magyar Parnasszus elnevezésű sorozatának ez a kötete: a tragikus életű költő már teljesnek mondható életművét tartalmazza. A felfedezés örömével fog szolgálni azoknak is, akik már ismerik Juhász Gyula líráját: a korábbi kiadásokból még nem ismert versek jelentik majd a meglepő újat. De sokan vannak, akik ennek a klasszikusnak egész életművét még csak most fedezik fel a maguk számára: a beteg ember elvonultsága és az a mesterséges légűr, amit műve körül élete utolsó éveiben támasztottak — nem utolsó sorban a forradalom és Tanácsköztársaság idején tanúsított magatartása miatt —, homályba burkolta ezt a fájdalmas lírát. A költő igazi felfedezésének, műve újjászületésének bizonyítékai a felszabadulás óta megjelent Juhász-kötetek, most ez a legteljesebb. Szabó Pál Szivárványerdő I-II. Harminc év terméséből válogatott novellák, kisregények, tárcák, karcolatok. Megannyi színes, hiteles tudósítás a Tiszántúl parasztságának, falusi társadalmának életéről, derűs idillek és drámai események váltakozása. Az író maga így nyilatkozott a sajtónak novelláiról: „Valahogy úgy volt, hogy engem minden novellám pihentetett, ezek itt mind és valamennyi, mert hiszen regényeim áradó, viharzó sodrán túl is az életem küzdelem volt. S bizony, néha pihenni muszáj, de én még pihenni is csak úgy tudtam, ha dolgoztam, így íródtak meg ezek az elbeszélések, novellák negyvenöt előtt Negyvenöt után a földosztáskor, s az új élet és ^Új'J i^^adáltn^fend olyan nagyon forró és küzdelmes útkeresésében megint csak a novellák adták nekem a derűs órákat. Akiket megírtam, akikről írtam, most is megannyian éltek, voltak, szerettek, civódtak, s reménykedtek. S most nem csak az ismert, de a már sejdített világról szóltak, s akkor már az lett a pihentető, hogy beszélgetve és elbeszélve ismerhette meg végre magát az ember, a nép, hogy szebbé, többé, igazabbá tegye aztán gyermeke számára a holnapot”. Tizenöt éves az Állami Déryné Színház Szalai Vilmos igazgató rendező sa jtóu't jékozta tő ja A fennállásának másfél évtizedét jubiláló • Állami Déryné Színház eddigi művészi munkájáról, fontos kultúrpolitikai tevékenységéről adott számot szerdai sajtótájékoztatóján Szalai Vilmos igazgató rendező Budapesten, a Magyar Sajtó Házában. A 15 év alatt a színház művészei 30 ezer előadást tartottak. Első előadásával — akkor még faluszínház néven — Dunapentelén mutatkozott be az együttes 1951-ben. A harmincezredik előadást ez év első negyedében rendezték: Heltai Néma leventéjét adták elő. Az eltelt másfél évtized repertoárjában Ibsen, Csehov, Dosztojevszkij, Oszt- rovszkij, Shaw, Garcia Lorca darabjai szerepelnek a külföldi klasszikusok között Shakespeare öt műve 584 előadást ért meg a színháznál. A magyar klasszikusok közül Katona József. Kisfaludy Károly, Csiky Gergely, Mikszáth, Móricz, Heltai, Molnár Ferenc és Kodály műveit vitték színpadra az ország mintegy 400 községében, tanyáján. A Déryné Színház művészeinek a hazai művelődési házak, kőszínházak nézőterein kívül tapsoltak Csehszlovákiában, a Szovjetunióban, a bécsi Collégium Hungaricumban és Jugoszláviában is. Tárgyalások folynak a Román Szocialista Köztársaság és a Lengyel Népköztársaság hasonló rendeltetésű színházaival műsorcserékre. A Déryné az ország lakosságának túlnyomó többsége számára az egyetlen elérhető színház. A műsorterveknek ezért a klasszikusok bemutatásától, a vigoperák és a könnyűműfajú darabok előadásáig mindent nyújtania kell. Az 1966—67-es szezonban a színház 11 társulata 14 premiert tart. Hat alkalommal olyan darabot mutatnak be, amely a magyar színpadokon eddig még nem szerepelt. Első ízben tűzik műsorra Mikszáth; Málcsik, a nagyerejű című írásának színpadi változatát, Gressicker: VIII. Henrik hat felesége című Haupt- mann-díjas darabját. A jövő évadban újabb Shakespeare darabbal gazdagodik a Déryné Színház műsora, az Othellóval. Ezenkívül bemutatják Hámori—Nádas—Szenes: Okéj mister Kovács című darabját, Camoletti—Mészöly: Leszállás Párizsban című művét, ősbemutatót tartanak Tóth Miklós Fejesek című mai témájú vígjátékából. Műsorra kerül a Trisztán és Izolda, valamint a My Fair Lady című musical- comedy is. Szalai Vilmos végezetül bejelentette, hogy a színház elhunyt kiváló művészének, vezetőjének emlékére díjat alapítanak. A társulat 1 eg- szebben beszélő művészének első ízben ősszel adják át az „Ascher Oszkár emlékdíjat.” Szilágyi Szabolcs Rákos Sándor: Egyszerű szavak A z ember arra született, hogy kedvére dolgozzék, pihenjen; az ember arra született, hogy gyönyörködjék a gyerekekben; az ember arra született, hogy fölrepüljön, föl, a magasba; az ember arra született, hogy a halált a porba tapossa; az ember arra született, hogy végre már embermódra éljen; az ember arra született, hogy földön legyen boldog, ne égben! Négyszázezer magvar könyv Irodalmunk sokasodó külföldi sikerei nyomán a Corvina Kiadóval NDK- beli terjesztésre 25 magyar könyvre kötöttek szerződést Lipcsében. A szóban forgó műveket — sokféle műfaji megoszlásban — együttesen mintegy 400 000 példányszámban veszi át az ottani könyvkereskedelem. ízelítőül néhány az érdekesebb szerződésekből: Kádár János válogatott beszédeinek második gyűjteményes kötetére adott megrendelést a Dietz Verlag, s ugyanez a cég tárgyalásokat kezdeményezett Kun Béláné emlékiratainak Dietz-impresszum- mal kiadandó fordításáról. A klasszikus magyar irodalomból folytatván a Mik- száth-sorozatot az Aufbau Verlag a „Szent Péter esernyője” hetedik kiadásával együtt most megrendelte a „Különös házasság ’-ot. 1966. május 22. Sikerrel szerepelt Nyíregyházán a pécsi balett. A képen Handel Edit és Hetényi János H. J. felv.
