Kelet-Magyarország, 1966. április (23. évfolyam, 77-101. szám)

1966-04-14 / 87. szám

Megjegyzés I Nincs gazdája A gyenge fsz-ek helyzetéről tárgyalt a Nyíregyházi Járási Tanács Végrehajtó Bizottsága Az ófehértoi Búza Ka­lász Tsz gazdálkodásának egyik alapvető része az ál­lattenyésztés. Éves tervük­ben 430 sertés. 36 fejős­tehén, 130 hízómarha, 500 liba, 8 ezer csirke, hízó-ürü es egyéb állatok tartása, hizlalása szerepel. Ehhez nagy mennyiségű víz szük­séges. De ott van közel a majorhoz a gyümölcskerté­szet is. ami tavasztól őszig szintén vlzigényes. A tsz több mint százezer forintért egy hidroglobuszt építtetett, ami 1964-ben készült el. A hidroglóbusz nem ol­dotta meg a tsz gondjait, sőt növelte azokat. Többet rossz, mint jó. Tavaly ősz­szel 16 ezer forintot fizet­tek javításáért, most pedig fizetnének, de nincs aki a javítást elvégezze. Annak idején a hidroglobuszt soro­zatban a Maglódi Gépgyár készítette. A vízmű felépí­tését a Nyíregyházi Kútfú­ró Vállalat végezte. E két vállalatot hiába kereste meg levelével a termelőszövet­kezet, mert a Maglódi Gép­gyár közölte, hogy azt a részlegét, amely a hidro- glóbuszokat gyártotta, le­adta a Pest megyei Építő­ipari Vállalatnak, a Nyír­egyházi Kútfúró Vállalat pedig most már a Nyíregy­házi Víz- és Csatornamű Vállalathoz tartozik, így nem áll módjukban a javí­tást elvégezni. De nem vál­lalja a javítást a Pest me­gyei Építőanyagipari Vál­lalat sem. A termelőszö­vetkezetben már egész akta­heggyé halmozódott a le­velezés, de ami kellene, ,viz, áz továbbra sincs. Az állat- tenyésztésben már kritikus a helyzet, áz első permete­zéseket pedig úgy tudták megoldani, hogy a talajvi­zet vették ehhez igénybe. Egy korábbi cikkbon már utaltunk arra, jó lenne egy Olyan szerv, amely elvégez­né a törpe vízművek és hidroglóbuszok javítását. A törpe vízmüvekkel rendel­kező községek, a hidrogló­busz tulajdonos tsz-ek sok kellemetlenségtől mentesül­nének, nem beszélve a ki­adásokról és arról, hogy a meglévő, nagy hozamú kutak a tsz-ek gazdálkodását fo­lyamatosan segíthetnék. S. E. A gyenge termelőszövet- kezeteK Helyzetéről, az ez­zel kapcsolatos további fel­adatokról tárgyait szerdai ülésén — töi>oeK között — a Nyíregyházi Járási Ta­nács Végrenajtó Bizottsága. Megállapították, hogy a múlt év elején tett intézke­déseit hatására a gyengén működő termelőszövetkeze­tekben is értek el ered­ményt, több neiyen javuu a vezetés színvonala, a szervező munka, az anyagi javak felhasználasa. Egyes közös gazdaságok fegyel­mezem munkával, a kapott állami támogatás helyes fel­használásával jó eredményt könyvelhettek el. A nyírte­leki Dózsa, a nyírpazonyi Zöld Mező, a kemecsei Uj Barázda Tsz „kigazdálkod- ta" a mérleghiányt, lénye­gesen javult a gazdálkodás a besztereci Uj Barázda Tsz-ben is. A termelési eredmények azonban több termelőszö­vetkezetben nem megfele­lően alakultak. Ehhez szub­jektív okok mellett hozzá­járult a csapadékos időjá­rás, s az ennek következté­ben bekövetkezett vízkár, peronoszpóra, fusikládium kártétele, a száj- és kö­römfájás stb Mindezek el­lenére megállap tható, hogv tovább növekedett a szö­vetkezeti tagság egysége, a közös gazdaságok erősöd­tek, képessé váltak újabb feladatok megoldására. örvendetes jelenség, azokban a termelőszövetke­zetekben, ahol megszűnt, vagy az előző évihez képest jelentősen csökkent a mér­leghiány összege, a tagokat jó érzéssel tölti el az a tudat, hogy nem szorulnak állami támogatásra. Egyéb­A változott mezőgazdasá­gi árakhoz igazodó feltéte­lekkel köthetnek biztosí­tási szerződéseket a szövet­kezeti gazdaságok. Az új feltételek reálisabban tük­rözik a termelés biztonsá­gát. Míg egy növendék szarvasmarha biztosítási fel­ső határa eddig 1600 forint volt, a módosított feltétellel 2000 forint. Tehén biztosí­tási felső határa 4500 fo­rintról 5600 forintra korri­gálódott. Tenyészbikánál 2 ezer forint az emelkedés. A kedvezőbb biztosítás minden haszonállatfajra je­lentős hatású. Értékesítésre szerződésileg lekötött hízó- marhák kilogrammonkénti ként a járásban hárommal kevesebb tsz zárta kisebb- n agy óbb mérleghiánnyal az évet, mintegy évvel koráb­ban. A járási tanács illetékes szervei az idén is megtet­ték a szükséges intézkedé­seket a gyenge termelő- szövetkezetek megszilárdí­tására. A múlt év őszétől napjainkig tizenegy terme­lőszövetkezetben történt változás a vezetésben. Re­mény van arra, hogy a változások, megfelelő tá­mogatás mellett, a szövet­kezetek megerősítését szol­gálják majd. A járás rendelkezéseié bocsátott műti ágy amenny i- ségnek több mint 60 száza­lékát, a hitelkeretnek 36 százalékát kapják meg a gyenge lermelőszövetKeze­tek. Ez az összeg, ami 30 milliót tesz ki, a legszüksé­gesebb építkezési igényeiket ki is elégíti. Egyelőre azon­ban nincs fedezet a meg­lévő létesítmények felújítá­sára, karbantartására. Majdnem általános jelen­ség a járásban, hogy a gyenge termelőszövetkeze­tek a gazdaságosabban ter­melhető növényféleségekből kevesebbet termelnek, mint az erősebb gazdaságok. Ez derül ki az idei vetésszer­kezet megoszlásából is. Szántóterületüknek mind­össze 2,7 százalékán ter­melnek cukorrépát, 3,9 szá­zalékán dohányt, 3 száza­lékán zöldségféléket. A gyenge gazdaságok több­nyire a részes művelési el­osztási formákat alkalmaz­zák, hogy ilymódon pró­bálják a tagokat érdekeltté tenni a termelésben. H. I* 11 _ forint biztosító A értéke ezúttal 13 forintra emelke­dett. Sertéseknél — az el­hullott állat korától füg­gően — 150 forinttól 1600 forintig, juhoknál pedig 110 forinttól 380 forintig ter­jedhet a kártérítési igény. A módosított előírások szerint, kedvezőbben alakul a mezőgazdasági termé­nyek és termékek biztosítá­sa is. Lényeges változás, hogy a tsz-ek — elhatáro­zásuktól függően —, vagy a betervezett felvásárlási, vagy a szabadpiaci ár ere­jéig biztosíthatnak. Vagy a kettő közötti értéket vétet­hetik alapul. Uj mezőgazdasági biztosítási feltételek ilis férj az rá- . Urn- tern si- .KOtni ezt az , .ért egyáltalán nem célzes személyek próbál- ztak meg vele: vagy egkérgesült agglegények, gy sárgacsörű ifjoncok, kiknek sem idejük, sem módjuk nem volt még arra, hogy megülepedjenek a csa­ládi fészekben. Nagy jelen­tősége van egy másik kö­rülménynek is: a mintaférj előforduló leírásai rendsze­rint igen terjedelmesek, sok bennük az elkanyaro­dód, a mellékág és ezért nem nagyon olvasmányo­sak. Ezért most röviden pótoljuk. Tehát mivel kezd­jük? A küllem. Az ideális férj magasabb legyen, mint a hitvese. Magas asszony és kurta férjecske a családi boldogság két pár lábon járó karikatúrája. Alacso­nyabb férfi egyáltalán nem számíthat a mintférj dicső­ségére. Soha az életben nem lesz belőle ideális. Lelki alkat. Az ideális férj legszebb jellemvonásai: nyugodtság, hidegvér, ki­egyensúlyozottság. Bármi­lyen helyzet adódjék is elő, sohasem szabad rekedten dühösre emelnie hangját, de le sem szabad süllyednie bűnbánóan suttogóra. Leg­helyesebb, ha hitvesével folytatott beszélgetése során megtartja a jófiús, „oda se neki” hangnemet. Aztán például csendes nyári estén ön a feleségé­vel együtt ül a pádon a nagy szomorúfűz alatt. A sétákért útján elhalad mel­lettük egy szép, ízlésesen öltözött kislány. — Ugye milyen cuki? — mondja az asszony. — Bizony — mondja ön. — Es bizonyára angyali télek. Ez már az arcán is meglátszik. — Csakugyan. Igazán jó­képű kislány. — Kár, hogy egy kicsit vastag a lába. — Lehetséges. Nem fi­gyeltem meg. — Es a járása? Úgy ug­rál, mint a szalonka a mo­csár felelt. — Nnaigen. A járása le­hetne jobb is. — No és az az orr! Mint­ha gomb lenne a helyén. Látszik rajta, hogy barát­ságtalan természet. Bor­zasztó, hogy én mennyire nem bírom ezeket a rossz­képű hárpiákat. — £n sem drágám. Lehetséges, hogy ezekután valaki azt mondja önre, hogy rongy ember, talpnya­ló, kaméleon. Ön azonban ismeri a saját értékét: ideális férj, aki mindig és mindenben egyetért a fele­ségével. Erkölcsi vonások. Legfon­tosabb köztük az igazságos­ság. Az ideális férj soha­sem hazudik a feleségének, íme, ön a szokásosnál ké­sőbben érkezett haza a munkahelyéről. Kérdéssel fogadják: — Mondd csak, hol kó­száltál? Ne próbáld nekem bemesélni, hogy értekezle­ten voltál. Tudom, megint ászai a Petrakovval söröz­tél. No, nézz a szemembe? Egykedvűen állja a hitves Több szolgáltaié szakembert vár a fala Letelepedési kedvezinray — Műhelyépítési kölcsön Ipupjogosilvány mellélifoglalko/isként Megyénk kisközségeinek jelentős részében nincs szö­vetkezeti szolgáltatás, sok helyen nincs megoldva a háztartási gépek, televíziók, rádiók, más háztartási esz­közök karbantartása. Gyak­ran okoz problémát a mező- gazdasági munkák során egy-egy meghibásodott per­metező, vagy más kisebb gép megjavítása. A kisköz­ségek szolgáltatási gondjr.i- nák megoldása a kisiparo­sokra várna. A KIOSZ megvei köz­pontjában elmondták, hogy az elmúlt esztendőben több, mint ötszáz iparigazolványt illetve működési engedélyt adtait ki megyénkben, s ezek többsége a falvakba, kisközségekbe került. Az új engedélyekkel háromezer fölé emelkedett a kisiparo­sok száma, még ez is ke­vésnek bizonyult. A kisvár- dai járásban 21, a nyíregy­háziban 27 község ellátatlan a főbb szakmákból, női-férfi foürász és szabó, háztartási gépjavítást végző szakem­ber hiányzik legtöbb he­lyen a községekből. A fe­hérgyarmati járásban 34 szakmából 20 községbe kel­lene szolgáltató iparos. A mátészalkai járásban vi­szonylag jobb a helyzet, de még itt is 14 községben 27 szakmából hiányzik az ipa­ros. A megyeszékhelyen több fodrászképesitéssel rendel­kező dolgozó más helyen vé­gez munkát, ugyanakkor megyénkben 35 községben nincs fodrász, női szabóra 53 kisközségben lenne igény, asztalost 22, laka­tost 26 helyen várnak. Az állam letelepedési kedvezményt nyújt azok­nak, akik ipart folytatnak a kisközségekben. Ezek kö­zött a legjelentősebbek: egy évig adómentességet kapnak, a berendezések megvételére, műhelyépítés­re kölcsönöket biztosítanak számukra, s zárolt anya­gokból is nagyobb kiutalá­sokra nyílik lehetőség. Hiány viszont, hogy az 1000—2000 lakosú kisebb községekben altatóban nincs megfelelő műhelyhe­lyiség. Ugyancsak problé­ma, hogy ezek a kisközsi- gek nehezen tudnak meg*., hetest biztosítani az önálló iparjogositványósoknak. Ede i úgy próbálnak segíteni, hogy ipar jogosítvány okát adtak ki olyan vállalati dolgozóknak, akik mellék­foglalkozásként — szabályo­san adózó —, kisipari mun­kát végezhetnek. Ezzé] a megoldással elejét lehetne venni a komtármunkának. A kisiparosok gondoskod­nak az utánpótlásról, szak­embernevelésről is. Jelenleg 830 ipari tanuló dolgozik a kisiparosok mellett, közülük a legtöbb 131 — az asz­talos szakmában, kőműves szakmában pedig 58-an. Eb­ben rz évben mintegy há­romszáz ipari tanuló szer­ződtetését tervezik összesen 32 szakmában. A kisiparo­soknál felszabadult fiatalok nagyobb része azonban gyárakba, ipari üzemekbe, szövetkezetekbe megy dol­gozni, szakmunkásként. SZAKTANÁCSADÓ ­Mikor lehet virágsó gyümölcsfákat Gyümölcsöskertjeink na­pokon belül virágba borul­nak. A virágpompában disz­lő gyümölcsfa a legszebb Ígéret a gyümölcstermelő­nek és a méhésznek egy­aránt. Gyümölcstermelés és méhészkedés eredményesen egészítik ki egymást. A dol­gos méhek a virágok bepor­zásával megalapozzák a jó gyümölcstermést, ugyanak­kor megtelnek a kaptárak is. Ismeretes, hogy a gyü­mölcstermelő és méhész mennyire egymásra van utalvá. Mégis“ tudatlanság, Vágy gondatlanság miatt .év­ről évre érzékeny károk ke­letkeztek a méhészetekben. Véget nem érő méhész— gyümölcstermelő perek bi­zonyítják ezt. Kár esetén a hivatalos mintavétel és a szabályainak betartása mellett mindig biztosan kimutatható mind a gyümölcsfán, mind az el­hullott méhekben a felhasz­nált méreg. A szakszerűtle­nül eljáró termelő szabály- sértést követ el és a méhek­ben okozott kár megtéríté­sére kötelezhető. Szabálysér­tést követ el az a gyümölcs- termelő is, aki a kártevők ellen nem, vagy nem meg­felelő időben védekezik. A virágszirmok festésé­től a virágszirmok hul­lásáig terjedő időben méhekre veszélyes nö­permetezni ? vényvédőszerrel a nö­vényeket kezelni tilos! Ha gazdasági növényt a virágzás tartama alatt nagy tömegben fellépő olyan kártevő támad meg, amely a termést veszélyezteti, vagy amelynek kiirtása jogsza­bállyal elrendelt azonnali intézkedést igényel, a járá­si tanács mezőgazdasági osz­tálya, vagy a növényvédel­mi szolgálat szakközegének szakmai utasítása szerint szabad csak a védekezést méhekre veszélyes növény­védőszerrel végrehajtani. A védekezést ebben az esetben a községi tanácsnak be kell jelenteni, aki a méhészeket haladéktalanul felhívja, hogy méheiket veszélyességi körzeten kívül helyezzék el. Ezért fontos a vándorméhé- szetek bejelentése, illetve nyilvántartása a községi ta­nácsoknál. Az elmúlt évben az elhú­zódó virágzás idején az esős időjárás miatt gyümölcsö­seinkben a gombakártevők erős mértékben elszaporod­tak. Ezért a Földművelés- ügyi Minisztérium Növény- védelmi Szolgálata és az Országos Méhészeti Szövet­kezeti Központ megtárgyalta a virágba-permetezés mód­ját és lehetőségeit méhekre nem veszélyes gombaölő szerekkel. Megállapították, amennyiben a kora ta­vaszi védekezések a gombabetegségek ellen kellő mértékben nem .ke­rülhetnek végrehajtásra, vagy a hűvös időjárás következtében a virágzás , elhúzódik és a fertőzés veszélye fokozottabban fennáll, indokolt a vi­rágzás idején permetez­ni. A virágba való permete­zést azonban nem szabad általánossá tenni. Azokon á helyeken kell elsősorban szorgalmazni, ahol almava- ’ iasodáS és lisztharmat ellen zöld, illetve pirosbimbós Ál­lapotban történő védekezést '• legalább két ízben riem si­került biztosítani. A gyü­mölcsvirágzás idejére enge­délyezett gömbaölő szerek (Orthocid, Zineb, Thiovit) nem mérgezőek a mézelő méh egyetlen fejlődési alak­jára sem. Nagyon fontos szabály azonban, hogy a gombaölő szert csak előzete­sen, gondosan kimosott per- metlékeverő tartályból és gondosan kitisztított perme­tezőgéppel szabad virágzó gyümölcsfára juttatni. Méhekre veszélyes nö­vényvédőszert a virág­záskor használt permet- lébe keverni tilos. Ha a kezelendő gyümöl­csösben, vagy közvetlen kö­zelében méhészet van —. éi a virágzásban való perme­tezés méhekre nem veszé­lyes szerekkel történik — a méhészet melletti területek permetezését kora reggel, vagy estefelé.— amikor a méhek nem repülnek — kell végezni.-Ha termelőink ezeket az előírásokat -betartó ják, eredményesen védekez­hetnek virágzó gyümölcsö­seikben anélkül, hogy hasz­nos segítőtársaikban a mé­hekben kárt tennének. Hoványl Ferenc növényvédelmi felügyelő A fülöpszállási Vörös Csitó lag Termelőszövetkezetben nagyobb mennyiségű alom- és ipari szalma kapható. Érdek­lődni lehet a tsz irodájában. Telefon: Fülöpszáilás 2. (114) szúró tekintetét, majd nyíl­tan vall: — Szavam sincs, gyön- gyöm-bogaram. Kiütünk egy korsóval, diskuráltunk egy kicsit... Annak ellenére, hogy va­lóban szolgálati értekezle­ten ült, sőt sem ön, sem Petrákon nem szereti a sört! De ez nem fontos. Az ideális férj szempontjából az a lényeges, hogy kere­ken kimondja az igazságot. Bármilyen is az asszonyé. Az ideális fér) pénzügyei mindig olyan rendezettek, mint a minisztériumban. Sohasem titkol el egyetlen kopejkát sem, nem szerez magának zsebpénzt, amit egyesek dugpénznek is ne­veznek. Mások tapasztala­tából tudja, hogy ez re­ménytelen és rázós dolog. Voltak kísérletek, hogy va­laki eldugta a pénzt az ágyneműbe, a cipőtalpba, speciális rejtekhelyeken, de mindig nagy zajjal kerültek napvilágra. Valaki például konzerVes dobozban rejtette el a zsebpénzét a hetedik szomszédnál, a felesége mégis megtalálta, kiderült a turpisság, és szégyen, gyalá­zat lett a férj osztályrésze. Nem, az ideális férj nem követ el ilyen hibákat. Hasznos szokások. Minél több van belőlük, annál jobb az ideális férjre nézve. Már arról nem is beszélünk, hogy tudnia kell neki főzni, varrni, mosni, fehérneműi vasalni, padlót mosni, és mosogatni. Ezek elemi kö­vetelmények. Jó, ha megta­nul hímezni sima és ke­resztöltéssel, fel tudja szed­ni a leszaladt szemet a nylonharisnyán, kivenni a foltot, besózni a halat, böl­csődalt énekelni, megjavíta­ni a háztartási gépeket, vér- seket írni, sálat és szvettert kötni. Mindez nagy haszná­ra van a családnak. Hiszen a férjnek annyi a szabad ideje, nem szabad hagyni, hogy mind veszendőbe menjen. Eérfihallgatőság előtt gyakran feladják ezt a kér­dést: hogyan válhat az em­ber ideális férjjé? Erre a válasz roppant egyszerű. Hogy a férjek el­érjék ezt a rájuk nézve olyannyira dicső elnevezést, nincs szükségük különösebb erőfeszítésre. Éljenek csak szívük választottjával egy fedél alatt két-liárom évet, és az asszony százszázalé­kosan ideális férjet csinál belőlük. Oroszból fordítottá: Po­gonyi Antal. 1966. április 14.

Next

/
Thumbnails
Contents