Kelet-Magyarország, 1966. április (23. évfolyam, 77-101. szám)

1966-04-14 / 87. szám

Vagi lendületű munka j a földeken üü Zöldség IOOO hottíon a ttsxaióki járásban Ü fiegyeszerte vetik a kukoricát slii- Főként gülbaba burgonyát ültetnek a nagykállói határban •Jócskán öntözte eső a na­pokban a felszántott, vagy a mar bevetett földeket Szabolcs-Szatmárban. Bereg egyes területein még víz is áll, s ez hátráltatja a mun­kát. Baktaloránlbázán, ün­nep másnapján, — ha nem is számottevő — jég esett. Tegnapra vir­radóra Tiszát asvaíiba n 52. míg Tiszalökön 30 milliméter csapadékot mértek. A kettős ünnep után újra nagy lendülettel végzik a munkát a földeken. Kovács Miklós, a Vásá- rosnaményi Járási Tanács mezőgazdasági osztályá­nak termeles-szervezési cso­portvezetője arról adott hírt, hogy elsőnek a járás­ban a nagyvarsányi Szabad­ság Tsz megkezdte a kuko­rica vetését 40 holdon. Bur­gonyaültetési tervük csak­nem 1700 hold, s eddig .kő­iéi 1000 holdon ezzel is vé­geztek. Bar a beregi tsz-ekben meg várnak a napraforgó vetésével, a homokos terü­leteken ez is jó ütemben halad. A tervezett 2025 hold olajos növényből eddig 250 holdon került föld­be a mag. elsősorban Nagyvarsány. Gemzse, Gyürc cs Aranyosapáti határúban. Nincs gond tovább a cu­korrépára sem. Tervüket teljesítették. 1000 holdon vé­geztek a cukorrépa vetésé- \ el. Jó ütemben halad a burgonya ültetése is. A na- menyi járás tsz-ei az idén 1700 holdon termelnek bur­gonyát. Eddig 960 holdon ültették el második kenye­rünket. Még mindig hátráltatja a beregi talajokon a ta­vaszi szántást az álló­víz. A tavaszra maradt 6000 holdnyi őszi szántásból ezért csak 3800 holdon tudták el­végezni ezt a munkát. Őszi mélyszántást 16 000 holdon végeztek, s ebből napjainkig 6800 holdon készítették el a vetőágyat a tavasziak ré­szére. Száraz János, a Nagykál­lói Járási Tanács mezőgaz­dasági osztályának vezetője arról számolt be, hogy a já­rásban befejezték az őszi gabonák fej trágyázását 8800 hold földön. Tavaszi szíli- tási tervük 13 000 hold, melyből elvégeztek 9500 holdat. Ebben a járásban is megkezdték a kukorica vetését. Elsőnek a biri Táncsics Tsz látott munkához. A 7000 holdnyi burgonya elültetése is jó ütemben történik. A szövetkezeti gazda­sagok földjein 5000 hói­don került földbe a burgonya, melynek többsége az ízletes és keresett gülbaba. Legtöbbet ebből is a nagykallói Zöld Mező Tsz- ben termelnek, a 220 hold többsége az. Le tudták a gondját a cukorrépának is. Ebből 300 holdat termelnek a közös gazdasagok. Fontos cikk a Nyíregyhá­zi Konzervgyárnak termelt borsó, melyből 307 hold a szerződött terület. Eddig 257 holdon már el is vgfe ték. Legtöbbet a est szállási Új Alkotmány j j szerződött, 100 holdat. T. Nagy József, a Tisza­löki Járási Tanács kertésze­ti felügyelője arról tájékoz­tat, hogy ebben az évben a járás közös gazdaságai össze­sen 1000 holdon ter­melnek zöldségféléket, többségét öntözéssel. A korai káposzta és kara­lábé kiültetése még nem történt meg, de a palánták szépen fejlődnek a meleg­ágyakban. A tiszalöki járás tsz-ei 50 hollandi ággyal rendel­keznek. melyek egy részét primőráruk termesztésére használják. Ennek köszön­hető, hogy a tiszaeszlári Győzelem Tsz mintegy 1000 cso­mó hónapos retekkel je­lentkezett, vagy jelent­kezik a környező piaco­kon. Zöldségboltot is nyitottak a községben a lakosság ellátá­sa érdekében. Hasonlóan használja ki a lehetősége­ket a tiszavasvári Lenin Tsz is, mely a napokban 800 csomó hónapos retket szállít piacra. Szépen fejlőd­nek a saláták is, s alig egy­két hét, s ezeket is megíz­lelhetik a vásárlók. Kiültették a zöldpaprika­palántákat is a hollan­di ágyakba. A tiszalöki Petőfi Tsz 5 ilyen ágyban nevel papri­kát. A szőlők nyitása meg­történt, most a metszés ad munkát a szölősk'ertekben. A tiszavasvári Zöld Mező ''c'sz 40 hold szőlőjét korsze- íti úgy, hogy nagyüzemi, 3i művelésre alkalmas lé­én. Áthelyezés, elbocsát — és a szocialista i Munkaügyi döntőbizottságok elnökei U kártérítés »nyesség ztak Nyíregyházán Szabolcs-Szatmár megye1 vállalatainak, üzemeinek, intézményeinek munkaügyi döntőbizottsági elnökei ta­nácskoztak szerdán Nyír­egyházán, a Móricz Zsig- mond Művelődési Ház nagytermében, ahol — töb­bek között — megjelent Balázs Pál, a megyei párt­bizottság munkatársa, dr. Fábián Lajos, a megyei ta­nács vb. titkára is. Kova- csics Gyula, az SZMT elnö­ke megnyitója után Luczai Menyhért, a Területi Mun­kaügyi Döntőbizottság elnö­ke értékelte az utóbbi év­ben végzett munkát. Elöljáróban méltatta a munkaügyi viták inbézéset másfél évtizeden át végző egyeztető bizottságok tevé­kenységét, majd elmondta: a gazdasági, a társadalmi fejlődés szükségessé tette a munkaügyi viták rend­szerének megváltoztatását. Időszerűvé vált, hogy na­gyobb legyen az egyeztető bizottság, s utódja, a mun­kaügyi döntőbizottság ha­tásköre. Ezzel nemcsak a demokratizmus nőtt, hanem meggyorsult az ügyintézés is: 1965-ben több, mint 4200 ügyet intéztek Sza­bolcs-Szatmárban a válla­lati munkaügyi dötőbizott- ságok, zömében megnyug­tató módon. Tavaly június középéig megyénkben 223 vállalati munkaügyi dötő- bizottság alakult, s őrködik a törvényesség megtartásán azóta is. Míg korábban az egyeztető bizottságok által tárgyalt munkaügyi viták után a határozatok százalékát kellett ha: kívül helyezni, addig szám az újjáalakult kaügyi döntöbizot: esetében tavaly 35 száj] ra csökkent, de még íj felül van az országos gon. A munkaszerződés sításával kapcsolatos t< tálatok rövid idő eltelté bizonyítják: van még te ló megyénkben a munka lem. a termelékenység szilárdításává!, a do jogainak védelmével, ||| cialista törvényesség nyesítésével. Nem r esetben tartják meg ul a munkaszerzőtíél írásait. A nagykáü zös munkaügyi dome ság helytelenül járt e1 kor egy orvosirnok n idejét — az ő kérési hat helyett nyolc állapította meg, holjjl addigi hat óra is b J elég volt feladata i sához. Hasonló, de efP“iJ zó előjelű példát taléfe- a mostanában gyakorijM helyezésekkel kapcsolat»B * az építőanyagipari válla döntőbizottsága elutasítót az egyik fizikai dolgozó át helyezése ellen benyújtott panaszát, jóllehet olyan munkára akarták kö­telezni, amely egészségére, testi épségére ártalmas lett v olna. Az érdektelenség és a pontatlanság példája an­nak a nyíregyházi gondozó­nőnek az esete, akit a szak- szervezeti bizottság megkér­dezése nélkül akartak át­helyezni, ok nélkül, s a vá­•si közös munkaügyi dön- bizottság vizsgálata nélkül •ráhagyta az áthelyezést. Nincs elég következetesseg fegyelmi határozatok ese­tben, Az egyik nyíregyhá- i agronómus elbocsátását éldaul a városi közös muii. aiigyi döntőbizottság ,,át- eivezésre” változtatta,' an- ak ellenére, hogy az ille- 5 köteiességmegszegéssel iagyobb kárt okozott. Ilyen retekben csak a TMDB-nél ut érvényre az indokolt tüntetés., — mindezt azon- >an alaposabb, körültekin- óbb vizsgálódással már a íelyszíneh, az adott munka- velyen meg lehetne elózni. \z említett Területi Mun- íaügyi Döntőbizottság fi- j lyelt fel arra is. hogy egyes gazgatók már eleve csök­kentett mértékű anyagi fe­lelősséget állapítanak meg 'egyelemsértés, a társadal­mi tulajdon elleni vétség .esetében, annak reménye­ben, hogy a panaszemelés után tovább mérséklik az illető büntetését. Ez a mód­szer gátolja a munkafegye­lem erősödését, aláássa a • ezetök tekintélyét. • egezetül Luczai Menyhért gállapította: zömében jól , ^goznak a munkaügyi •Hőbizottságok, nagy se- >éget adnak a gazdasági 'illetőknek és általában ' Igfelelőén vigyáznák a s Dcialista törvényesség megtartására a munkahe- iyenken. Ezért is fordulnak hozzájuk bizalommal az emberek. A. S. XXIII. ÉVFOLYAM, 87. SZÁM ARA: 50 fillér 1966, április ií, csütörtök Uj típusú kapcsolatok, együttműködés a fejlődő országokkal INjilatkozat a kormánydelegáció látogatásakor (olytatot! kereskedelmi tárgyalásokról, szerződéskötésekről Hogyan alakulnak gazda­sági kapcsolataink a fejlő­dő országokkal, s e kap­csolatok kiszélesítéséhez ho­gyan járult hozzá az a ma­gyar kormánydelegáció, amely Kállai Gyulának, a Minisztertanács elnökének vezetésével néhány afrikai országban és Indiában járt? — Erre a kérdésre kért vá­laszt az MTI munkatársa újházi Lászlótól, a Külke­reskedelmi Minisztérium fő­osztályvezetőjétől, aki szak- tanácsadóként a delegáció tagja volt. — Ma már 29 fejlődő országban van kereske­delmi kirendeltség ülik és 26 országgal van államközi-gazdasági megállapodásunk. — Külkereskedelmünk összforgalmának csaknem 7 százaléka bonyolódik a fej­lődő országokkai. A nem szocialista országokkal fennálló árucserénkben a fejlődő országok mintegy 20 százalékkal részesednek. Ezek az arányok alapjában véve nem nagyok, de a kapcsolatok bővítésének üteme gyors. 1961-hez ké­pest 1965-ben kivitelünk a fejlődő országokba 60 szá­zalékkal, behozatalunk csaknem 100 százalékkal nőtt. Importunknak a ki­vitelünknél gyorsabb nö­vekedése, a fejlődő orszá­gokkal bonyolított kétolda­lú forgalom megközelítő egyensúlyát. eredményezte. — Kétoldalú kereske­delmünk az elmúlt öt év alatt legdinamiku­sabban az ázsiai és af­rikai, önálló gazdasá­gukat építő, felszaba­dult országokkal fejlő­dik. A fejlődő országokba irá­nyuló kivitelünknek ma mintegy 85 százaléka esik e két világrészre. Törekvé­seink a kétoldalú kapcsola­tok fejlesztésére nem min­denütt vezetnek eredmény­re, egyes dél-amerikai or­szágok politikai magatartá­sa például ezt nem moz­dítja elő. — Az Egyesült Arab Köz­társaságban összforgalmúnk három év: alatt 30 százalék­kal nőtt és a kétoldalú for­galom 1965-ben körülbelül 26 millió dollárt ért el. Az új megállapodások megve­tik az alapjait annak, hogy a jövőben a kölcsönös szál­lítások mennyisége és vá­lasztéka tovább bővüljön Az együttműködés többol­dalúvá váljék. 1966-ra a ke­reskedelmi szerződés megje­lölte a cserélendő árük mennyiségét, kontingens- listáit is. A gyapoton kívül szá­mos más egyiptomi ter­méket is importálunk. A rizs, a fehérjetakarmá­nyok. textiliák, olajos mag­vak, gyógynövények, olaj es egyes iparcikkek képezik ma már vásárlásaink kö­rülbelül hatvan százalékát. Egyiptom a magyar gép­ipari beruházási javak ha­gyományos felvevő piaca, és várható, hogy az EAK- ba, következő ötevés ter­ve keretében a már jól is­mert magyar közlekedési eszközökön, vasúti kocsi­kon, Diesel-motorvonato­kon, folyami hajókon kívül a jövőben gyárakat, komp­lett üzemberendezéseket is szállíthatunk. — Az Etióp Császársággal a kereskedelmi kapcsolatok biztatóan alakulnak, az ex­port évente mintegy másfél millió dollár körül van, áruinkért szabad devizával fizetnek. Eddigi kávé-, len­mag és fehérjetakarmány­behozatalunk növelésére van lehetőség. Hailé Szelasszié császár magyarországi láto­gatásakor már felvetődött a gazdasági és műszaki-tudo­mányos együttműködés ke­retében az, hogy bekapcso­lódhatnánk az etióp mező- gazdasági termelés és fel­dolgozó ipar fejlesztésébe. Elvi megállapodás jött lét­re, hogy Addisz Abeba kö­zelében mintegy 1000 hektá­ros területein mezőgazdasági kísérleti üzem létesítésében veszünk részt. — Tanzániával tavaly kö­töttünk kereskedelmi meg­állapodást. Felmerült annak lehetősége, hogy részt ve­hetnénk a nemzeti feldol­gozó kis- és középméretű ipar fejlesztésében gépipari felszerelések szállításával, szakismeretek átadásával olymódon is,, hogy vállalko­zóikkal társasviszonyba lépjünk. Kérésükre gazda­sági szakembereket küldünk ki ennek tanulmányozására. Hasonló kérdések merül­tek fel Kuwaitban is, ahol — mint mondottéit — a nfe- lyi anyagi erox ereumurye- sebb kihasználásához, ' iel- doigozó iparux iefesiiesenez segítséget várnák gép: oe- rendezesek, az üzemszerve­zés, válláiatvezetes terén úgy, hogy osszuk meg ' <t felelősséget is. Tanzániá­ban és Kuwaitban egy­aránt elhangzott az a xez- demenyezés, hogy nozzuns leire magjai' kereskedelmi kirendeltséget.. — India az KAK-iluz hasomoau szinten regi és nagy keresttedeiini partnerünk, gépipari termékeim» fontos eine­lyezési piaca. Szállítunk jeientos mennyi­ségben hengerelt árut« vegyipari cikkekét, gyógy­szereket is. BenozaiaiUiu.- ban a népgazdaság szamara igen fontos állati. fehérjeta­karmány a legjelentosepn. Földiaio darából ez évi be­hozatal mintegy százezer tonna. Vásárolunk jmászó- vetet, csillámot, vasércet, kávét, teát, borsot, uouany l, textilárut, bori és. c.pot. is. Az. utóbbi évek piackutalá­sai nyonián a gyorsan iej- lődő indiai gépipar termé­keiből is találtunk Olyano­kat, amelyeket Jól haszno­síthatunk. J 'Beszereztünk a timföldgyári ■ rekonstrukció­hoz nagy ipari szűröké:,, vet, tünk ü'Ztr­relvényeket. Legutóbb szer­ződés jött létre óOü vasúti tehervagon behozatalára. Ezak egyébként kooperáció formájában magyar kerék­párok és íékberendezestk felhasználásával készülnek, — A gazdasági kapcso­latok ápolása a fejlődő országokkai neküuk is, partnereinknek is elo­uyös. Népgazdaságunk számúik hasznos árukat szerzünk be ezekből az országokból. A nem szocialista országokba irányuló gépipari kivite­lünk fokozása el nem kép­zelhető e felvevőpiacok nél­kül. A fejlődő országok általában reálisan figyelem­be veszik a mi lehetősé­geinket és a kölcsönös ér­dekek. a kétoldalú forga­lomnövelés -alapján kíván­ják velünk kiszélesíteni az egy üttmüködést. Pénteken: neves írók és művészek részvételével irodalmi est Nyíregyházán a Szabolcs-Szatmár Harali kör megalakulása alkalmából Holnap, pénteken rende­zik meg a Szabolcs-Szatmár Baráti Kör találkozóit. Ennek keretében délután 3 órakor a megyei tanács nagytermé­ben tartják a baráti kör alakuló ülését, melyen Orosz Ferenc elvtárs, a me­gyei pártbizottság első tit­kára mond beszédet. Ezen az ülésen találkoznak me­gyénk párt, állami, társa­dalmi, gazdasági, tudomá­nyos, kulturális vezetőivel a megyéből elszármazott, a különbözőbb területeken dolgozó, alkotó emberek, akik a megye ügyeivel fog­lalkoznak, s akiket meleg elvtársi, baráti, kapcsolatok füzpek megyéinkhez. Este 7 órai kezdettel a Móricz Zsigjnouid megyei Színházban irodalmi est ke­retében megyénkben szüle­tett, s megyénkkel jó kap­csolatot 'tartó írók. költők művei kerülnek tolmácso­lásra. Az irodalmi esten meg­nyitót mond dr, Ortutay Gyula elvtárs, Kossuth-di- jas akadémikus, a TIT or­szágos elnöke. Az irodalmi esten részt vesznek: Czine Mihály irodalomtörténész. Galambos Lajos író, Képes Géza költő, Móricz Virág író, Rákos Sándor költő, Ratkó József költő, Sánta. Ferenc író, Sipkay Barna író,Váci Mihály költő, Ve* rés Péter író. A műsorban fellépnek Jancsó Adrienne előadómé- vész, Szentpál Monika elm adóművész, Lorencz Korné­lia énekművész és Bodor Tibor színművész.

Next

/
Thumbnails
Contents