Kelet-Magyarország, 1966. április (23. évfolyam, 77-101. szám)
1966-04-10 / 85. szám
Égy lány, aki fiú akar lenni. Fiúsán rövid a haja, erős a kézszorítása, széles a válla... Vagy mi jellemzőbbet mondhatnék Pitlik Annára? Azt,, hogy talán ő a legrégibb KISZ-titkár az országban? Lehet, mert a tiszaberceli KISZ alakulása ótá az. Utána kellene nézni, kitartott-e más is kilenc évig. De ezzel róla még nem mondanék semmit. di Sebők Mária: a KISZből ismerem. Összetartotta a fiatalokat a községben. És nagyon szeretik őt — nem is tudom: van egyáltalán haragosa? — rperj tudják, mindjg jpt akar. És hozzánk képest komoly, annyira komoly, hogy még a fiúit is hallgatnak rá. Történt, hogy egy Gyuszi nevű rendetlenkedett, nevetgélt a taggyűlésen. Nusi nem tudott már mit csinálni, kiküldte. Azt hittük Gyusziról. hazamegy. De nem, félóra múlva visszatért és bocsánatot kért tőlünk. Nusj mindig fiú akart lenni, CB Komoly? Dehogyis. Teli tűzzel, mosollyal temperamentummal. S talán némi megszállottsággal is. — Mikor megválasztottak titkárnak, megijedtem. Hiszen itt nemcsak cselekedni kell, hanem beszélni is, vitatkozni, érvélni. Azt pedig én nem tudok. Nyomban az alakuló taggyűlés után elmondtam a párttitkárunknak. Azt válaszolta: Olvass! Mégis ellenkeztem. S akkor: — Félsz? Meghátrálsz? Gyáva vagy? — Negern ilyet mondani! Késő éjjel sem félek, ha Paszabról jövök, (ott mozjggpesz vagyok) kerékpárral! így lettem KISZ-titkár. — És olvasott,- Nusi? —— Olvastam. De nem politikai könyveket, hanem regényekét. Élőbb - Nyíregyházára jártam be értük, aztán lett itt is könyvtár. S veszegettem is magajrmgk, már lehet vagy százötven. 0 Pólyák lajosné: Volt neki egy fiúja, aki nem itthon dolgozott, csgk hetenként -járt haza. Szakított vele. Hogy miért?. Nálunk vasárnap nincs szórakozási le; hetőség, és a férfiember rendszerint a kqcsmopult- nál-köt ki Isznak, ha öröEmberek, házak, falvak .,. Változnak, formálódnak, növekednek a rohanó évekkel. A nádat cserép vgitotta fgi, a szobák födjét padló födi, új utcák bújnak ki a földbpl. és a változó élet sapkában új. ps új barátságok szövődnek. Leomlóban ma már a válaszfal ember és ember között, s a pislákoló mécsesek is kihunyják szemüket. Talán éppen úgy, mint a letűnő világ okozta -ember- ellentétek. Idő múlásával ezek is kialusznak, g mint a szobákban a lámpát a villany, az emberek fejében a sötétséget a Világosság váltja fél. Látja-e, észleli-e ezeket a változásokat, a fglut fás _ a benne lakókat vizsgálódó idegen szeme? Ha látja is, a sugarak nem tudnak oly mélyre, a gyökerekig hatolni, mint azoké, akik benne élnek szereplői, teremtői. Igazán csak a falvak lakói, szülöttei képesek lemérni azt a roppant változást, amely saját életüket kíséri. Erre kerestem választ híyírgyulajban, ebben az egykori zsellérfaíuban. (Balku Ferenc. Termetes ember. Darabos járású, ötvenegy esztendős, i(t született. Most magtáros a szövetkezetben; lisztes a ruháNUSI tűk. Mindig kerül rá ok. így csinált a fiú is, nem volt kivétel ő sem. □ Kozma Júlia: Nedves!tők ketten vágyunk Nusivaí, bár őt hol ide teszik, hol oda. Minden munkát megcsinál, még azt is, amelyet a férfiak sem bírnak- Rz nem fizikailag nehéz, hanem idegileg, hiszen a zajtól órákig zúg a fejem és a fülem műszak után is. Most hogy férjhezmegy, és Pestre költözik — vőlegénye esztergályos, hol kpppa itt munkát? — nem tudom ki helyettesít, ha kell. Elvált asszony vagyok, egyedül nevelem a gyermekemet. Télen nem dolgozunk, pedig keljepe a pénz. Munkát szerzett nekem, a kul- túrházat takaríthattam klubestek és bálok után. Jól jött az a kis pénz. És mikor szakszervezeti iskolára küldtek egy hónapra; szívességből p csinájta meg helyettem. A bért nekem fizették ki. De még egy süteményt sem fogadott el érte, hanem azt mondta: — Kell az nektek. 0 Mi volt a legszebb, Nusi? — Egen-földön hápom fiúnk vqlt, a többiek elvándoroltak. Műsorra készültünk, dp ők nerp akartak szerepelni. Mit csináljak? Betímthtem én a férfitáncot. A műsort megnézte egy szovjet küldöttség is. Utána az egyik elvtars kérdezgetett engem, a bajuszos, kalapos „fiú”-t. Aztán a tanítónő felvjlágosította. Meglepődött és a fejéhez kapva így kiáltott: — Juj! OlI Vojóczki Sándomé: Kilenc éve meghalt a férjem,- - azóta egyedül-nevelem négy gyermekemet. Három még most is iskolás. Ezerötöt keresek, ebből nem tudok félretenni, s ha jön a téglások réme, a fagyszabadság, bizony. meí?s?orulunk. Nusit, mint KISÉ-titkárt nerp küldik el a télen, dolgozhatott. Akkor ő önként vállalta, hogy elmegy, fagyszabadságra, csak egy nagy- családost vegyenek vissza helygtte. így dolggzbattam én, * így lett kenyerünk télire. e Mi volt a legkellemetlenebb NüM? ja. Sapkáiét térdire helyezi.) Én csak azt tudom, amit a magam életében tapasztaltam. Valamikor muszáj volt feles bérletet fogni a szüleimmel, hogy megélhessünk. A mindennapi megvoltj de mióta közös van, mintha másként köny- nyebben alakulna a sorunk. Most is kell dolgozni, de kevesebb munkával jut előbbre az ember. így látom. Bégen, aki nagyobb vagyonnal rendelkezett, jobban volt lehetősége a gyerekei taníttatására. Most nincs megkülönböztetés. Nekem is két gyerekem van. A lányom tavaly érettségizett. Itt dolgozik a postán. A fiam a tsz gépműhelyében szabadult mint lakatos- tanuló. Ott dolgozik. — összemelegedett a nép. Nem úgy mint régen. A tizenhat holdas nem beszélt a feles bérlővel. Akkor csak köszöntünk egymásnak. Persze előre mindig az, akinek kisebb darab kenyér jutott. És mi voít a cél? Kapaszkodni._ ragasztani a földhöz; Három holdat örököltem. Kivert a hideg egv fél holdért. Haj; tottunk. koplaltunk, addig kuporgattuk a pénzt, mig meg nem vettük. Aztán meg nyögtük a bankhitelt. Nem, Kezdik Nyíregyháza legmagasabb lakóházainak építését jelentős vállalások a lakások átadási idejének csökkentésére — Itt még soha nem járt színház. Mi szoktunk játszani néha, fiatalok. Készülünk rá egész- évben, az emberek várják, mert szeretnék... Akkor is így történt. A színműben egy pedagógus fiú játszotta a főszerepet. Mindep kész volt már, de két héttel az előadás glőtt lemondta. Kértük, kérleltük. Hiába, a színházi estből nem lett semmi. Akkor úgy gondoltam, hogy nemcsak egész évi munkánk vész kárba, hanem több is történt: ez az érettségizett fiú lenézi küszködésünket. E Félek, még mindig nem mondtam rpla semmit. Megbízható gyári munkás. Mozigépész. KISZ-titkár. Röp- labdás és sportszervező. Ruitúrmunkás. Községi tanácstag. Sok ez, Nusi, nagyon sok. Hogy bírja? És miért csinálja? — Szeretem. — De mégis, miért? — Heten vagyunk testvérek. Négy egésszel végeztem az általánost, mégsem tanulhattam. A bátyám, vagy én?. így jpt,t ki, s inkább a fiút küldték. Én meg dolgozni kezdtem, itt is, ott is, mindenütt csak dolgozni. Azt akartam; hagy úgy nézzenek rám,' mint embprre. ^zért. Tgn^ilpi szeretnek. De jo voiná, na sikerülne. Sikerülni fog, Nusi. Kun István Az utóbbi években fjyjr- egy házán valóságos városnegyedek épültek, de szép számmal növekednek vidéken is a több emeletes házak, amelyek mutatják a fej íődő iaká§kyityr§í- A? ém. Szabolcs megyei Építőipari Vállalat a lakásépítési program magvalósításában jól kezdfe az 1966. első negyedévét. A gondosabb léliesílés, a szervezettebb mupha, a nagyobb felelősség lehetővé tette, hogy az év első három bPnsníőrá a tervezett íg lakás helyett, 84 lakást adjanak át sok család örp- inére. A tervszerűbb irányítás, a megalapozottabb munka, az emberek munkakedve alapját teremtette a lakásépítkezések meggyorsításának, az átadási határidők csökkentésének. A legutóljb megtartott Szocialista brigádvezetők értekezletén — a 85 szocialista brigádvezeto — magsaimat indítottak és felhívással fordultak a yáljalat többi brigádjaihoz is, hogy az MSZMP IX. kongresszusa megnyitása napjára vállalják, a megyében épülő 603 lakás és több, mint húsz mezőgazdasági létesítmény befejezését és átadását, hangsúlyozva a létesítmények minőségi munkáját is. Ezenfelül a különböző szakmákban dolgozó brigádok egyéni vállalást is tettek. Hasonló versenymozgalom indult a főépítésvezetőségek között is. Az 1-es számú főépítésvezetőség például versenyfelajánlásban vállalta, hogy 129 Nyíregyházán- épülő lakás határidejét 515 nappal csökkenti, vagyis ennyivel korábban adják át rendeltetésének a iakásqkat. Csak néhány pplcjät: az Északi Alközpontban, a 13ras jellegű épületet 04, a 10-est 61, a* iskola úti 22 lakást 20, a Nagykörúton épülő 32 lakást 31 nappal korábban tervezik átadni a lakóknak. A lakásépítésben új színfolttal gazdagodik Nyíregyháza város Az Északi Alközpont szomszédságában. a Vasvári Pál utcán három, egyenként tízemeletes tprenjiházat eme) az építőipari vállalat. A‘ víztorony után ezek lesznek a város legmagasabb épületei, hisz magasságuk meghalad ja a métert. Az Ú.i építési eljárás — ilyen módszerrel még nem épített lakásokat a vállalat —• próbára teszi a műszak-altat és az építőipari munkásokat is. > A lakásuk zöme kétszobás, összkomfortos; egy- egy toronyházban 84, összesen ílf, Az új lo- ronyházak már a jövő lakáskultúráját mutatják. Hisz olyan kiképzésüek lesznek, amelyek legjobban megfelelnek $ pig ÍJJétyg a jÖVp emberének. A szobák tágasak, megfelelően berendezőt:lök. A háztartás teljesen gépesíthető, beépített szekrények, . jpwtéfn konyha és még sok-sok újdonság, ami lényegesen könnyebbé és kényelmesebbé teszi a háziasszonyok munkáját is. A legfelső szinten helyezik el a mosodát, a szárító szobát. az alagsorban pedig a tárqló- helyiséget. Az épületben való közlekedést piegböny- wb a gyorsjáratú im." Az új toronyhazak építését májusban kezdi az építőipari vállalat, és terv szerint ez pv végére két épület tető «dá keiül, végleges átadási batárideje: 1967 június 30, míg a harmadik épület augusztus végére, szeptember'elejére késiül %í- . ... ., Bálint Lgjofl-----i----Teichmann Vilmos köszöntése Barna, bőrkötésű Oklevél fekszik' - a- kta' kerélíasz- tal csipketerítőjén. Fedelén aranyozott állaihf 'ctfrtérÜnk. Mellette egy pyitqtí dqhqz: az Allami-díj harmadik fokozatának kitüntetésével. Az' asztalkát nyolcan-tizen ülik köybe, közpttük gr. Nogs Gábor miniszterhelyettes. Orosz Ferenc, a megyei pártbizottság első titkára, a megye több párt- és tanár esi vezetője. A hét elején, Teichmann Vilmos Kisvárdán élő tudós lakásád történt. A gyengélkedő tudós személyesen nem vehetett részt a parlamenti ünnopse- gen, ezert lakásán adták át a kitüntetést p. szabolcsi burgonya nemesitőjének. A mély gondolatok, értékes . tudományos, munkgk szülőhelyén, a 68 éves tudós dolgozószobájában, a- tekintély f --követelő vaskos szak- köpyvpk között péhány percre- a kedély, a meleg bgráfi hangulat volt az úr. Á kitüntetés átadásának megjlletpdött pillanatait szenvedélyes beszélgetés váltotta fel: mezőgazdasági szakkérdések, tudományos eredmények, a burgonya nemesítésének további ügye foglalkoztatta ezekben a percekben a jelenlévőket. Az elhangzott szavak akaratlanul ÍS a szabolcsi tudós sok évtizedes munkásságát -fémjelzik. A szakmai vita minden . dicrérptrjgl szebben köszöntötte Tpichr mann Vilmost. Képen: Orosz Ferenc, a megy el" pártbizottság első titkára, Teichmann Vilmos és Nagy Sántjpr Allami-dUdsok, valamint S«ós Gabqr miniszterbe!Jettes. Foto: Tóth Kálmán == : . egy szemet sem sajnálom a régi életem. Nincs is okom rá, hisz jobban élünk. Havonta 1500—1700 forintot keresek, a fiam öt forintos órabérrel dolgozik, a feleségem a háztájiban. Nem vagyok már éhes a földre mint valamikor. Másképpen látja már az eletetsz egész falu. Kezdetben azoknak volt sérelmes, akik valamikor cselédet tartottak. De már beilleszkedtek. Látom. nekik sem megy rosszabbul á soruk, mint amikor 20—30 holdem gazdálkodtak. Szépül a portájuk, házakat építenek, járdát, kőkerítést csináltatnak. így változik a falu és benne mi is. És már nemcsak köszönünk egymásnak. Barát lett mindenki. (Villaszerű szolgálati lakás. kányák János iskola- igazgató otthona. Az udvaron éppen egy motorkerékpárral bajlódnak. Segítőtársai a kollégák.; Egyikek Szilágyi József, akit mqga is tanított. Pedig még kényük is csak harminchat esztendős. Ö is itt született. Itt ismerkedett az ábc-vel. S ide került vissza, mikor végzett. Ülünk a virágos előszobában.) :— Hol vo}t, hol nem volt, vglt egyszer egy kis fiú. A szülei „bakót" varrtak neki, . s abban kellett iskolába járnia.. Bakó. Azt hiszi ismerik? Hogy min mérem a fejlődést. Ezen, mag az órákon. Kollégám Szilágyi Jóska. Az ő taníttatását az apja ipáf a tsz-ep keresztül biztosította. Említhetem áz Erdei csgláflpt. Az apa pfadal- mi cseled volt. Egyik lábát a háborúban hagyta. Most a tsz kerekhalmi üzemegységében dolgozik. Hogyan? Egyik fia ipari tanuló, 3 "másik Namqnyban a mezőgazdasági szak- középiskolában t§mil- De ha hazgjöimpk, ptt dolgqjpak vele. Azt mopejia: „Tanulják meg ezt a munkát is" — De mit is említsék. Mikor. én iskolába jártam, négy tap terem yplt. Most tíz" vgn. Rz is kevés már. A régi épületeket felújítottuk. Négy pedagógus szolgálati lakás van. Valamikor három tanító volt, most tizennyolc, (5vónő négy, s három dajka. Szólhatnék a kultúrszomjról. Ha komolyabb előadás van, alig lehet jegyet kaPUi- Sajnos kipőttük a kultúrházat is. Nem mondok sokat, de legalább negyven tv van a faluban. S még 'miami érdekes Már qsztglyszülői értekezleteket kell tartanunk. Egyik alkalommal arról magyarázott a szülőknek a tanító, hqgyan kell két számjeggyel osztani. Nem értették a gyerekek. ..Hogyan segítsünk, amikor mi sem értjük?" — szól az egyik szülő. Tudja mi lett a következménye? Ott p szploi értekezleten megtanulták. S mi lett az eredménye? Az idén a fe}p0ltei}i közül huszonheten vizsgáztak. Igényesebbek lettünk mindnyájan(Este háromnegyed hét. ■ Befut a busz. Az orvos kisfia lesi az ablakon, jön-e apuka. Újságolja édesanyjának, hogy egy nagy bőröndöt cipel apa- 10—12 naponként ezzel a huszonöt kilót tartalmazó kopottas táskával látják a nyírgyu- lajiak körzeti orvosukat“ "Sr.' Varga hajóst. Kifújja magát.) Valamikor elég volt havonta fordulnj. És kisebb volt a csomag is. Gyógyszereket hoztam, a házi gyógyszertár feltötésé- re. Ingyenes, s már jobban féltik egészségüket az emberek, mint egykor." Ézt 1959 ófa csinálom. 1957 gta élek a fpluban. Az akkori és a mai állapotokat össze sem lehet hasonlítani. Elhanyagolt sebek. Rayprtak a betegségre, hová alakul. Ismertem olyan öreg embert, aki egy hónapig húzta a lábon a tüdőgyulladást. A sebekre cukros tésztát, liliom levelet, főtt vöröshagymát raktak. Most a legkisebb bajjal is megkeresnek. Mikór ide kerültem, s tanácsadást tartottam, csodákoztam. A kis babák alatt kacat, tisztában ruhadarabok- Most kell megnézni. Tucatjával vásároljak a törülközői, szappant. Régen mosószappannal fogadlak a betegnéj. Most a legdrágább pipereszappant vásároljak. Sok volt a földes szóba- Lassan tűnőben. És már sok lakásbím Ott a fürdőszoba is. Csak a Vízre vár-, nakr Ruhákat tartanak a kádakban, vagy éppen mosnak. bepne. A törpe vízműt várják még. ábitYS á2 ®m~ bei'ék Fizétés? Talán ez is mércéül .szolgálhat. _ Régen 4—5 forinttal is adós maradt egy beteg. Nem csi- nállsm b,e]§le problémát. Emberek vagyunk. Most! Ilyen nincs kérem Havonta előleget kapnak a tsz-ben. — Jó magam fél évig petró mellett dolgoztam. Aztpn kígyóit á villany. S végre épül az új egész^gg- ház orvosi lakással, tapács- adöyal. rendelővel, váróval. -Én is érzem, hogyan változik, fejlődik pz 3 falu. S körülöttem pz emberek. Emberek házak. ' fa}vak. Rohanó évek. Változók, fígy ' mint a homokon meghúzódó szövetkezeti faluban. Ezt azonban nemcsak látni, hanem érzékelni is keik így lehet reális az' a kép, melyet e világról alkot az ember. ' ; I Farkas Kálmán Rohanó óvek
