Kelet-Magyarország, 1966. április (23. évfolyam, 77-101. szám)

1966-04-29 / 100. szám

Izotópok a mezőgazdaságban Mennyit ér a lombik ? 125 éves a TIT A modern kutatómunka ma már elképzelhetetlen su- *á rzó izotópok nélkül. Mezőgazdasági felhasználásuk ha­zánkban mintegy tíz éve a Magyar Tudományos Akadé­mia Talajtani és Agrokémiai Kutató Intézetében kezdő­dött. Azóta számos helyen épült izotóplaboratórium. Az Izotópok jelentősége a mezőgazdasági kutatásban elsősor­ban abban rejlik, hogy lehetőséget adnak a növények legkedvezőbb táplálkozási feltételeinek meghatározásaira, valamint a gyomnövények új, hatásos irtási módszereinek kidolgozására. Ezek a vizsgálatok amellett, hogy lehetővé teszik a növények életének a megismerését, arra Is alkal­masak, hogy segítségükkel nagyobb termésmennyiséget takaríthassunk be. Képünkön izotópos vizsgálat az Agrokémiai Kutató Inté­zetben. (MTI foto — Kovács Sándor felvétele) Évszázadok óta, de szerve­zetten 35 éve tart a küzde­lem, hogy a Nyírség gyen­ge termőképességű talajain jó terméseredményeket ér­jenek el. A kutatómunka tudós úttörői — Westsik Vilmos és Teichmann Vil­mos — után ma a Nyírségi Mezőgazdasági Kísérleti Intézet nagy apparátussal, korszerű technikai felszere­léssel folytatja a munkát. Homokon, sziken ma már nemcsak jó, de bőséges is a termés. HÁZAKAT EMELT A TUDOMÁNY Nemcsak országosan, de viiágvíszonylátbaíi is ismert a szántóföldi növényter­mesztést fellendítő cSillag- fürtös homoki vetésforgó. Ismertté váltak a jellegze­tesen szabolcsi burgonya­fájták, a gülbabá, a kisvár- dai rózsa, a Margit, az aranyalma, a mindenes, a takarmánynövények közül a homoki lucerna, a szö- szösbükköny, az egyéb ne­mesített fájták közül ä kis- várdai rozs, a kisvárdai napraforgó, a kisvárdai fe- héfvirágú Csillagfürt és leg­inkább Ismert á szabolcsi jonatán. A napszemöveges fiú emel Bejárókkal a délutáni kisvooaton Arra a kérdésre, hogy mit kapott a rrtegye mező­gazdasága a kutatómunká­tól és a termelő miként profitál ebből, másképpen is lehet válaszolni. Uj házak épültek és épülnek Ven- csellőn, Gáván, Dögén, Mán- dokon, a Szamos mentén, de szerte a megyében. Miből? A kisvárdai rozs négy má­zsával ad több termést, mint a korábban alkalma­zott fajta. A gülbaba és egyéb burgonya bő hoza­mú. jól értékesíthető. A jo- natánalma hasznát pedig évről évre minden termelő tele pénztárcáján keresztül érzi. MÁR NEM TRAGÉDIA A Nyírség mostoha ter­mészeti viszonya a megye lakosainak ma már nem tragédia. Időjárási szélső­ségen, futóhomokon a tu­domány segítségével úrrá lehet az ember. A Nyírségi Mezőgazdasági Kísérleti In­tézet hét megyét átfogó kí­sérleti, gyákdrlati tevékeny­séget végez. Itt Szabóles- ban 54 termelőszövetkezet­tel és az állami gazdasá­gokkal állnak szoros ter­melői kapcsolatban. Nem hivatalosan azonban a me­gye valamennyi nagyüzemi gazdaságét patronálják. Évente 1000—1200 me­zőgazdasági Szakember lá­togat, tapasztalatcserére az intézet üzemegységeibe. Élőbb, elevenebb a2öhban az a kapcsolat, ahogyan a kutatók, tudományos mun­katársak a mezőgazdasági üzemeknek Segítséget nyújtanak termelési problé­mák megoldásában. — Van egy spanglid, cimbora? — Van. —• Milyen? — Nem mindegy? Terv. — Elszívjuk, amíg jön a a klajzi. A- két beszélgető korát találgatom, miközben Ih- kogni tóban elhelyezkedem a „Fiútanulók” feliratú ko­csiban: talán túloznék, ha tizenhat évesnek gondol­nám őket. A kocsit pillana­tok alatt megtölti az erős dohányfüst. Radirgumikkal, papírcetlikkel, ceruzacson­kokkal tömött zakózsebek­ből itt is, ott is előkerül a Kcesuth, Harmónia, sőt Fecske is akad — a negye­dikeseknél. Kalauzlesen Szőke, borzas hajú kisdiák áll a két fülke közötti csa­póajtónál: kalauzlesen. Ha kell riaszt: „Srácok, jön!” Ilyenkor a többiek gondo­san felkészülnek a jegy­vizsgálatra. Kioltott csik­kek visszakerülnek a zakó­zsebbe, sebtében befejezik az ultipartit és a huszon- egyezést, az ablakoknál ülök hüzatot csinálnak, s a belépő kalauzt már csak egyetlen szabálytalanság fo­gadja — a lehúzott abla­kok. Kedden történt, de tör­ténhetett Volna a hét bár­mely napján. A kora dél­utáni órákban, úgy kettő körül szinte megkétszerező­dik az amúgy sem kisfor­galmú Nyíregyháza járóke­lőinek száma. Ilyenkor fe­jeződik be a tanítás a vá­ros hét középiskolájában. Több ezer diák lép ki az ■utcákra. Hazafelé, a kollé­giumokba, externátusokba Nyertesek Közöljük: a hűsvétra 1Ö0 féle illatból választhat kölnivizet 1966 április 1-i újságunkban cím­mel megjelent keresztté jtvény helyes megfejtését: Mosogathatnak, á bőre, Csillag, a tangót, Cabia, mosolyt szépít, méhpempős krém, kelleíhés il­lat, ragyogót, Camea, nyert, fetop. A helyes megfejtők közül égy- egy kozmetikai cikket sorsoltunk ki. Nyéftesek: Nag^ Lajcsiié, ki­ró Bertalanné, Timár Józsefné nyíregyházi, Tóth Erzsébet ho- dászi kedves rejtvényt éj tőink. A nyereményt postád elküld­tük. indulnak, s akik nem nyíregyháziak, akik nem kaptak helyet a kollégium­ban, akiknek nem sikerült exterhátusba elhelyezkedni, ázok naponta utaznak. Öka koránkelő bejáró diákok, a ké­sőn, hazaérkezők, akik leg­inkább az utaaás perceit, vagy óráit használják fel a tanulásra, leckeírásra, s ők azok — kevés kivételtől eltekintve — akik a leg­gyengébb tanulmányi ered­ménnyel térnek haza bizo­ny! tványosztáskor. Cipők az ütésen A kalauz távozott, helyre­áll a néhány percre felbo­rult „rend”, A fekete nap­szemüveges fiú emel, az ISőM-jelvényes oszt. Fel- parázslik az üszkös végű csikk, ketten végigfeküsz- nek a pádon, s hogy teljes legyen á rendetlenség, fel­teszik az ülésre hegyes or­rú fekete cipőjüket is. A szomszédos fülkéből vita hangja szűrődik át a csapóajtón. — Elég lenne kétheten­ként egyszer! — Én minden héten tar­tanék klubdélutánt. Hét vé­gén. — Miért nem tartasz? KISZ-vezetőségi tag vagy. — Én tartsak? Nekem nincs más dolgom, mint a bélyegeket eladni. A ktil- túrházban lehetne valamit csinálni különben. (Érdemesnek tartom meg­jegyezni: a vitatkozó fiúk Kó táj ban szálltak le.) Képletek, jelek Az egyik pádon hárman hajolnak össze. A sötétkék ruhás kezében körzővel ma­gyaráz, a másik kettő a ■ franeiakockás füzetbe te­kinthet. Képletek, matema­tikai jelek, bonyolult szám­tenger. Bujon fékez a vo­nat. Nincs idő összepakol­ni a táskát, íészállnak, azu­tán mindhárman leteleped­nek az állomás piros padjá­ra. A sötétkék ruhás kezé­ben a körzővel tovább ma­gyaráz. A kisvonat lomháin ki­húz az állomásról. Szilágyi Szabolcs ■ ii i AHOL KIPUSZTULÁS FENYEGETETT A nyírvasvári Vasvári Pál Tsz gyümölcsösét például néhány éve még a kipusz­tulás fenyegette. Az intézet munkatársai gyakorlati se­gítségével és útmutatásával a pusztulásra ítélt gyümöl­csös helyén korszerűen 160 holdas termőkaros orsó yümölcsöst telepítettek. És ogy a kapcsölat maradan­dóbb legyen, az intézet a gyümölcsösbe alanykísérle­tet is beállított. A Balkányi Áilami Gazdaságban évek­kel ezelőtt viszont az volt a probléma, hogy A gazda­ság állatállománya részére homokos földjein nem tu­dott megfelelő mennyiségű fehérjedús takarmányt ter­melni. Az intézet munka­társainak útmutatása alap­ján 500 holdon telepítettek homoki lucernát és ma már eladásra is jut takarmány. A kutatómunka egyik fő területe a talajjavítási kí­sérleték. A nyírségi homok­talajok més;> tartalmának növelésével a víz és táp- anyaggaídálkodás megja­Sggszej' majd megnőnek Kicsit tétováztam a ceru­zával, miközben a nevét mondta. Elvette tőlem az írószerszámot és szép göm­bölyű betűkkel bejegyezte a füzetembe: Mihályovszky Márta. Hosszú név, a kes­keny blokkon egy egész sor. Végignézte, megerősítette az ékezeteket s csak azután mondta: így kell írni. Vártuk a kicsiket S köz­ben néztük a hetedik osztály tornaóráját. Ilk, 1966. ápri­lis. Az általános iskola ud­varán méhek dongják körül a virágzó bokrokat, egy tyúk hangosan kotkodácsol, a gyerekek bíztatják egy­mást. Magasugrás követke­zik. Vékony fiúcska iramo­dik a lécnek, kis klotnad- rágban, csupasz lábbal. Dob­bant, s aztán nagyot nyek­ken a sekély homokon. Fel­teszik a lécet, újabb neki­futások követkeinek. Villan a gyerekek fehér lábszára, kacagnak, csúfolódnak éS örülnek akár sikerűi az ug­rás, akár nem, örülnek, mert az idén először rúghatták le a cipőt, csizmát, s az apró lábaknak olyan jólesik a langyos homok. Homok van Itt mindenütt. Az udvaron, úton és a ha­tárban. Itt már szántanak, mikor még a Beregben cup­pog a sár. tísak a „tó” mel­lett nincs homok. Szurkos, agyagos ott a föld, vályog­nak váló jó talaj. Szárad is már néhány rakás és most is gyúrják a pelyváé sarat, mert itt van az ideje és kell a pénz is nagyon. A tó pattján — így nei^zik á Vályogvető gödröt — száz­húsz cigány lakik. Hány csa­lád? Ki tudná azt meg­mondani. Kis toldött-foldott, egymáshoz ragasztott vis­kók. Ilken is olyanok, mint mindenütt. — Pulyák, itt a kisasz- szony! MihályóVSZky Máftá már nem győzte a gyerekeket várni, eljött értük. Nem elő­ször jár itt, és hányszor kell még jönnie. Szeptem­berben csak hat gyereket talált äz osztályban. — Hát a többiek? — A tónál, mondta egy pici ember. A tanítónő ki­ment a tóhoz, hogy behozza az iskolába Aladárt, Kar­csit, Gézut, Barnát még a többieket. Jöttek. Morcosán, maszatosan, huzatták ma­gukat. Tizenhatan voltak, meg a hat falubelit Tehát összesen huszonketten. Nem többen és nem kevesebben, mint a gyakorló iskolában. A tanítónő a képzőre gon­dolt — ahol népköztársasá­gi ösztöndíjat kapott — a gyakorló iskolára ahol meg­dicsérték a tanításait, s nem tudta, sírjon-e vagy neves­sen. A legkisebb gyerek 7 éVés volt, a legnagyobb 15. A tanítónő elsőéves. A gyerekek sok mindent megéreznek. Egyszer egy fekete csöppség odadőrgölő­vul, ami kedvező biológiai tevékenységet eredményez. Talajjavításhöz szükséges lápl mész bőséggel van _ a megyében, szinte kivétel nélkül mindenütt helyben kitermelhető és minimális szállítási költséggel haszno­sítható. Ez a munka ta­valy kezdődött meg és Jé- kén az intézet irányításával 500 holdnyi területet me­szeltek. A meszezett terü­leten az őszi búza átlag­termése két mázsával volt nagyobb. Nyírcsaholyban kétszáz, NyíHugoson száz hold talaj javítását végez­ték el és a burgonya úgy hálálta meg ezt a munkát, hogy holdanként tizenhat- húsz mázsás többlettermést adott. A meszezéssel felja­vított termőterület ma még kicsi, de egyre nagyobb lesz. Idén 1500 höldoh Vé­geznek ilyen munkát, és jö­vőre ennél is nagyobb mértékben. NEM MÚLIK EL NAP A Nyírségi Mezőgazdasá­gi Kísérleti Intézet segít­ségadása a termelő üze­meknek az állandó szak­tanácsadásban is jelentős. Nem múlik el nap, hogy a kutatókat, tudományos munkatársakat ne keresné termelő üzemekből szakem­ber, hogy problémáira vá­laszt kapjon. A kutatókat, amikor segítségadásról van sző, nem köti lombik, la­boratórium. S. E. 1841 tavaszán — öt ne­gyed századdal ezelőtt — határozta el a reformkor haladó értelmiségeinek a népért, s a tudományért ra jongó kis csoportja, hógv megalakítja á Magyaf Tt mészettudomáhyi Társulat;’1.. A Magyar Természet.u. mányi Társulat jogelőo : volt annak a jélenleg n ezernél több tagot szám­láló népművelési egyesült; nek, gárdának, arne y 1953 óta Tudományos is­meretterjesztő Társulat óé­vén fejti ki művel bségg».. rapító tevékenységét. 1954-tól 196S-ig több mi. t 600 ezer előadást tartott; a társadalom és a te mészetttidoményok terület:- • ről. A hallgatóság létszei i meghaladta együttesen a 36 milliót, az ismeretközlés, a felnőttoktatás korszerű formái ma a TIT-akadé- miák, a termelőszövetkeze­tekben jelenleg csaknem S0Ö, a gyárakban, a Vállala­toknál mintegy 800 akadé­mia működik; a folyó tan­év elején körülbelül 70 ' ez­ren iratkoztak be. Az or­szágok nyelviskolai háló­zatban 17 féle nyelvet Sajá­títhatnak el az érdeklődők, a tavalyi évfolyamnak pél­dául összesen 43 ezer hall­gatója volt. A jubileum alkalmából a TIT országos elnöksége má­jus 28-án ünnepi ülést tart. Átnyújtják a társulat leg­régebbi tagjainak az évfor­dulóba adományozott okle­veleket, kitüntetéseket. Tízezer egyetemi és főiskolai hallgató régez idén Május második felében ketdlk meg munkájukat az elhelyezési bizottságok A felsőoktatási intézmé­nyek nappali tagozatán az idén körülbelül tíz és fél ezer hallgató fejezi be ta­nulmányait. A végzős hall­gatók egy része — 1900 ifjú diplomás — „hazatér” azok­ra a munkahelyekre, ahon­nan a tanulmányi évek alatt társadalmi ösztöndíjat ka­pott. Az egyetemeken, főiskolá­kon május 10-ig mindenütt kifüggesztik a megpályáz­ható állások jegyzékét A végzős hallgatók kizárólag a jegyzékben foglalt állások­ra pályázhatnak. Egy-egy hallgató a meghirdetett ál­lások közül háromra nyújt­hat be írásbeli pályázatot. Május második felében kezdik meg munkájukat a felsőoktatási intézmények­ben a hallgatók elhelyezésé­vel foglalkozó bizottságok?. dött hozzá s azt mondta: tanítóessony én nagyon szeretem magát. Azóta nem sírja vissza Márta a gya­korlóiskolát. Megtanította a gyerekeket beszélni, éne­kelni, aztán jöttek a szá­mok, az írás, olvasás. Húsvétkor a nagyok beje­lentették: tanító néni, nem jövünk többet. A rábeszélés nem használt. Férjhezmen- tek. Legalább írni, olv-/,ni megtanultak volna rendesen. Már csak tizenhatan van­nak. De ezek a kibsik meg­maradnak az iskolában. Az osztályban kis fekete fiú áll a katedra mellett és mikor meglát bennünket, kiereszti a hangját. Osztály vidázzs! Üljetek le, tegyé­tek hátra a kezseteket! Gyakorolják az ábécét. Közösen, külön-külöh, sor­ban és össze-visszá. A nyi­tott ablakon kihallatszik a hangjuk: sző, työ, mö, á., Szavalnak: Békét a világ­nak, békét mindén népnek Bátran szálljon minden tá­jón Vidám, boldog ének... Kállai Karcsi összefriosó- lyog Biró Erzsikével. Besüt Ezekben mindenütt helyet kapnak a különböző szak­minisztériumok, illetve az érintett vállalatok, vagy ezek főhatóságainak képvi­selői, továbbá az egyetem, főiskola vezetői, a helyi párt és KlSZ-sZeívfeZeték ’ meg­bízottai. Az elhelyezési bizottságok a végleges munkahely kije­lölése előtt a fiatalokkal megbeszélik, milyen feltéte­leknek kell eleget tenniük jövendő munkahelyükön, körülményeik, felkészültsé­gük, adottságaik alkalmassá teszik-e őket a megpályá­zott munkakör betöltésére. Ha egy-egy helyre többen is jelentkeznek, o döntés­nél nemcsak a tanulmányi eredményt veszik figyelem­be, hanem as egyetemi évek alatt tanúsított magtartást iS. a nap, szikráznak a tanítónő köpenyének gyöngyház gombjai. A táblán egy mon­dat: (csupa kisbetűvel) étnő és éva alagutat épít. Tanúi vagyunk a csodának. A kis betűgyerekek az „e” és az „é” Szemünk láttára meg­nőnek, kinyújtják karjukat, lábukat, felemelik a fejüket, már nem elég nekik a táb­la egy utcája — nagybetűk lesznek. Vége az órának. Igaz, ezt csak a gyerekek hiszik. Mert, hogy az udvaron ho­mokból alagutat építenek a tanító hénirel, eZ már nem tanulás, ez csak játék... Két kicsi azonban unja ezt ■a játékot is. Mint a villám szedik a lábukat és csak a tó partján fogjuk el éket. Kis vadak még, mondja mentegetőzve a tanítónő. De visszajönnek. Mindig vlsz- szajönnek. S mintha mesét mondaná, úgy folytatja. Egyszer majd megnőnek ezek a kis fekete gyerekek, kinyújtják a karjukat, fel­emelik a fejüket, s akkor már nem lesz nekik elég ez a néhány sárból vert vityi- ló«#| Gyarmati Béla

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents