Kelet-Magyarország, 1966. április (23. évfolyam, 77-101. szám)

1966-04-29 / 100. szám

XXIII. ÉVFOLYAM, 100. SZ AM AKA: 50 fillér 1966. ÁPRILIS 29, PÉNTEK Riadták a Minisztertanács és a SZOT vörös vándorzászlaját a Tiszavasvári Gépjavító dolgozóinak Losonczi Pál földművelésügyi miniszter beszélt az ünnepségen Kongresszusi Egy hónapja sincs, hogy , elhangzott a SZOT és a KISZ Központi Bizottságá­nak kongresszusi munkaver- 1 senyfelhívása. Azóta számos szabolcsi üzem, vállalat és intézmény csatlakozott a versenyhez. Párttagok és pártonkívüliek, egyszerű fi­zikai munkások, műszaki és adminisztratív dolgozók, fe­lelős gazdasági és társadal­mi vezetők tettek hitet áldo­zatvállalásukkal pártunk politikája mellett. Ezek a vállalások már tükrözik a gazdaságirány I á- sí rendszerünkben folyama­tosan végbemenő változáso- i kát is: nem sablonosak és a legtöbb esetben a legfonto­sabb feladatok megoldásá­ra, túlteljesítésere törek­szenek. „Mi... megértve népgazdasagunk felen hely­zetét, úgy döntöttünk, hogy ..Ezekkel a szavak­kal kezdik kongresszusi vál­lalásukat például az Öntö­dei Vállalat kisvárdai gyár­egységének dolgozói, amely­nek az elsők között adtunk helyet lapunk hasábjain. A kisvárdaiak a vállalá­sok sorrendjében is első he­lyet a selejtcsökkentésnek szenteltek. Mint írják; „ ,. .legnagyobb közellenség vállalatunknál a selejt. Ezért szükséges, hogy a selejt- csökkentésre irányítsuk a legnagyobb figyelmet.” Ha figyelembe vesszük, hogy a vállalt fél százalékos se- lejtcsökkentés mintegy más­fél millió forintos eredmény- növekedést hoz ebben az év­ben, akkor már nem kétsé­ges, hogy ennek gazdasági kihatása az egész gyáregy­ségre nézve döntő lehet. Nem lehet eléggé célra­vezető az a vállalás, jmely- ben csak a teljesítmény növelése, a terv mindenáron való túlteljesítése szerepel, és csakis erre helyezik a fő súlyt. A vállalatok önálló­ságának fokozásával járó nagyobb felelősség, a nép- gazdasági érdek, az igények mérlegelése is egyre in­kább megköveteli, hogy a tervek teljesítésén belül f mind jobban o gazdaságos­ság érvényesüljön. A TITÄSZ nyíregyházi üzlet- igazgatóságának kongresz- szusi vállalásában például fontos szerepet szán­tak az anyagtakaré­kosságnak. Különböző intézkedésekkel, régi anya­gok, hulladékok újrafel­használásával közel egymil­lió 200 ezer forint költség­megtakarítást érnek el. Ugyancsak nagy figyelmet szenteltek az anyaggazdálko­dásban jelenleg még fenn­álló normafelettiség meg­szüntetésére, amely egyben fontos népgazdasági érdek. Helytelen lenne most ar­ra ösztönözni a munkáso­kat, gazdasági és társadalmi vezetőket, hogy ne tegyenek vállalást tervtúlteljesítésre, balesetelhárításra, különböző oktatási formák szervezé­sére, az azokon való rész­vételre. Minden üzemnek, gyárnak, vállalatnak, vagy intézménynek megvan a maga speciális, különösen versenyben fontos feladata, áriáit túltel­jesíteni — népgazdasági ér­dek. A hárommillió forintos tervtúlteljesítésre tett vál­lalás Kisvárdán például azt jelenti, hogy kevesebb im­portból származó radiátort kell behozni, több lakásba szerelhetik be a központi fűtést. A Nyíregyházi Cipő­ipari Vállalatnál elsősor­ban a cipők minőségét ja­vítják a kongresszusi ver­seny során. Azt akarják el­érni, hogy az első osztályú cipők aránya az előírt 74 százalékkal szemben 76 szá­zalék legyen. Azon túl, hogy ezzel a vásárlók is jobb ci­pőkhöz jutnak, a vállalat­nak, a népgazdaságnak is több mint 700 ezer forint nyereséget jelent. A terv túlteljesítése a cipőgyárban nem célszerű, nem is tettek ilyen értelmű vállalást. Minden vállalás annyit ér, amennyit teljesítenek be­lőle. Hozzátehetjük: nem elég csak vállalást tenni, értékelni is kell rendsze­resen. Nem csak azért, hogy — úgymond — szá- monkérjük azokat, hanem azért is, hogy segítsünk azok valóra váltásában. Ezen is áll, vagy bukik a siker. Helyesen tették a TITÁSZ nyíregyházi üzletigazgatósá­gán, amikor elhatározták, hogy az önköltségek alaku­lását havonta figyelemmel kísérik, hogy a gazdasági vezetők figyelmét idejében felhívhassák a hiányossá­gokra. Végső soron a verseny rendszeres értékelése azért is szükséges, hogy annak eredményéről tájékozódjék az az ember, vagy ktflték- tíva, aki, vagy akik a ver­seny kezdetén sem fukar­kodtak vállalást tenni olyan dolgok elvégzésére, melynek mindannyian hasznát vesz- szük. Tóth Árpád A 121 éves gyár, az Ózdi Kohászati Üzemek dolgo­zóinak csütörtökön ünnepé­lyesen átadták a „Munka vörös zászló érdemrendje” kitüntetést. Az ózdi kohászat dolgozói az utóbbi másfél évtized alatt végzett kiváló mun­kájuk eredményeként 14 íz­ben nyerték el az élüzem kitüntetést, öt alkalommal a Minisztertanács és a SZOT vörös vándorzászla­ját. Az átadási ünnepségen Gáspár Sándor, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ja. az Elnöki Tanács helyet­tes elnöke, a SZOT főtitká­ra mondott ünnepi be­szédet, majd az Elnöki Ta­nács, illetve a SZOT nevé­ben átadta a Munka vörös zászló érdemrendjét és a zászlót Csépányi Sán­dornak, az Ózdi Kohászati Üzemek vezérigazgatójának. Élüzemavató ünnepséget tartottak csütörtökön dél­után a Nyírségi Állami Er­A Minisztertanács és a SZOT vörös vándorzászlaját április 28-án délután ünne­pi gyűlésen adta át Losonczi Pál elvtárs, földművelésügyi miniszter a Tiszavasvári Gépjavító Állomás dolgozói­nak, vezetőinek. Az ünnep­ségen megjelent és az el­nökségben helyet foglalt: Orosz Ferenc elvtárs, az MSZMP Szabolcs-Szatmár megyei bizottságának első titkára, Micsuk László, a MEDOSZ országos titkára, dr. P. Szabó Gyula, a me­gye, tanács vb. elnökhelyet­tese, Szendi Gyula, az Álla­mi Gépjavító Állomások Fő- igazgatóságának vezetője. Áldott István, a megyei gépjavító állomások igazga­tója, valamint a tömegszer­vezetek vezetői, a gépjavító állomás kiváló dolgozói. Losonczi Pál min szter kö­szöntötte a gépjavító állo­más dolgozóit, vezetőit Ün­nepi beszédében elmondot­ta: „a gépjavító állomás valamennyi dolgozójának munkája ott van a kitünte­tésben és ez különösen ak­kor becsülendő, ha tudjuk, hogy a gépjavító állomás mindössze két éve végzi je­lenlegi tevékenységét.” \ A továbbiakban részlete­sen beszélt a mezőgazdaság eredményeiről, a második ötéves terv sikereiről, gond­jainkról. — Elmúlt már az az idő — jelentette ki —, amikor még agitálni kellett a tsz- eket a gépek használatára. Ma már nemcsak kérik, igénylik a mezőgazdasági üzemek a gépeket. Ennek az igénynek a kielégítésé­ben segíthetnek, és segíte­nek a gépállomások, gépja­vító állomások. Hogy a me­zőgazdasági üzemek sikere­ket értek és érnek el, az a dőgazdaság dolgozói Nyír­egyházán. Megjelent az ün­nepségen Gombás Sándor elvtárs, az MSZMP megyei titkára is, továbbá ár. Saly Emil, az Országos Er­dészeti Főigazgatóság igaz­gatóhelyettese, valamint György János, a MEDOSZ- központ megbízottja, s mint­egy 120 meghívott dolgozó. Az ünnepségen Debreceni Imre, az erdőgazdaság igaz­gatója ismertette az elért eredményeket, majd sor került a kitüntetések átadá­sára. Ez alkalommal 32-en kaptak kiváló dolgozó jel­vényt és 48-an oklevelet. Négy brigád kapott szocia­lista címet, jelvényt és oklevelet. Három erdészet — a bak- talórántházi, ófehértói és jánkmajtisi — elnyerte a szocialista üzemrész címet. A munkában tevékeny részt vállaló dolgozók kö­zött összesen 210 ezer fo­rint jutalmat osztottak szét, s befejezésül megven­dégelték a megjelenteket. tsz-ek és gépjavító állomá­sok közös tevékenységéből fakad. Az elmúlt húsz év alatt mezőgazdasági terme­lésünk ötszörösére növeke­dett, háromszorosára nőtt az egy főre eső termelékeny­ség. A sikereket az tette lehetővé, hogy változott a munka jellege, az alapvető mezőgazdasági munka vég­zése már gépesített, s a leg­nagyobb feladat növelni az őszi betakarításnál is a gé­pesítés fokát. A második ötéves terv teljesítésével kapcsolatban elmondotta, hogy a mező- gazdaság szocialista átszer­vezésével nem csökkent, nőtt a termelés. Bár szá­mos objektív tényező gátolta a munkát, mezőgazdaságunk fejlődésének üteme az el­múlt öt év alatt nagyobb volt, mint az NSZK-ban, az USA-ban. Mezőgazdaságunk feladata, hogy a fejlődés ütemét növelve többet és jobb minőségű árut adjon belföldre és exportra. A nagyüzemi mezőgazda­ság fejlesztésére a második ötéves terv ideje alatt 40 milliárd forintot fordítottak. Az egyik legfontosabb célki. tűzés volt az elmaradott ke­rületeket is fejleszteni. Lo­sonczi Pál elvtárs említette, hogy délelőtt folyamán kör­utat tett megyénkben, és jóleső érzéssel látta, hogyan változott a táj képe, hogyan változott az emberek élete. A mezőgazdaságra költött pénz meghozza gyümölcsét. A tavalyi év eredményei­ről szólva elmondotta, hogy az nagyon tarka esztendő volt. Rekordtermést értünk el gabonafélékből, kukori­cából, cukorrépából, ellen­ben rossz volt a termés bur­gonyából, szőlőből, éppen ezért a tervet csak 97 száza­Abból az alkalomból, hogy a Nyíregyházi TÜZ- ÉP Vállalat hatodszor nyer­te el „A Belkereskedelmi Minisztérium és a KPVDSZ Kiváló vállalata” címet, csütörtökön délután ünnep­séget rendeztek az Irodaház nagytermében, amelyen megjelent Kállai Sándor, az MSZMP megyei bizottságá­nak titkára, Kuitner László, a BKM TÜZÉP Főigazgató­ság helyettes vezetője és Fodor Andor, a megyei ta­nágy vb. kereskedelmi osz­tályának vezetője. Kiss Ernő igazgató be­számolója után kitüntetése­ket, okleveleket adtak át a vállalat élenjáró dolgozói­nak. Ugyancsak csütörtökön került sor a MÁV vezér- igazgatói elismerés átadásá­ra a nyíregyházi MÁV ál­lomáson. A kitüntetést a MÁV vezérigazgató szemé­lyes megbízásából Tóth Já­nos, a debreceni igazgatóság vezetője adta át az ünne­peiteknek. I lékig sikerült teljesíteni. Szocialista mezőgazdaságunk erejét bizonyítja azonban, hogy ennek ellenére nőtt a termelőszövetkezeti tagok jövedelme. Az 1966. évi feladatok vázlatos ismertetése után a miniszter a mezőgazdaság technikai-műszaki bázisának fejlődéséről beszélt. A gép­ellátásnak bizonyos korlátái vannak, éppen ezért szüksé­ges a gépek hatékonyságá­nak növelése. Minden azon múlik, milyen állapotban vannak a gépek, hogyan tudják azokat kihasználni. A gépjavító állomások fiatal üzemek. Nem régen szer- vézték át őket, de az átme­net jól sikerült, nem okozott különösebb megrázkódtatást. Jó példa erre, a tiszavas- váriak munkája. A Tiszavas­vári Gépjavító Állomás ter­melése két év alatt négy­szeresére nőtt. Á tervet az elmúlt évben 125,3 száza­lékra teljesítették. A gépja­vító tevékenységen túl kivá­ló eredményeket értek el az alkatrészgyártásban is. Ügyes megoldás volt a gé­pek tipizált javítása. A miniszter kérte a Tisza­vasvári Gépjavító Állomás dolgozóit, hogy igyekezzenek a jobb, tartósabb gépjaví­tással nemcsak a saját, de a termelőszövetkezetek nyere­ségét is növelni. Előadását így fejezte be: „Azt kívá­nom, hogy a zászlót a jövő évben is tartsák meg. In­duljanak harcba a kongresz- szusi versennyel is azért, hogy az elmúlt évihez ha­sonló jó eredményeket érje­nek el, ehhez sok sikert kí­vánok.” Az ünnepi beszéd után Losonczi Pál Nagy Sándor­nak, a gépjavító állomás igazgatójának átadta a Mi­nisztertanács és a SZOT vö­rös zándorzászlaját. Hét dol­gozónak kiváló dolgozó jel­vényt, kettőnek m'niszteri dicsérő oklevelet adott át. ötvennyolc dolgozót részesí­tettek pénzjutalomban. A gépjavító állomás dolgozóit, vezetőit ezek után a tisza­vasvári Kábái János gim­názium és az általános isko­la úttörői köszöntötték. A tanyák helyzetéről Ülést tartott a megyei népfrontbizottság A népfrontbizottságok ta­nyai munkájáról, feladatai­ról tárgyalt csütörtöki ki­bővített ülésén a Hazafias Népfront Szaboics-Szatmar megyei Bizottsága. Az ülé­sén megállapították, hogy az utóbbi két évben mir történtek kedvező változá­sok a külterületen élők el­látásában. Többek között • 5 kilométerrel bővítették a villanyhálózatot, hat vegye s­boltot, 12 házi boltot létesí­tettek, két mélyfúrású ku­tat, több telefont, Tiszalök —Ktsfástanyán művelőd Vi termet építettek. Sőt Gáva egyik külterületi lakott he­lyén már szilárd burkola; ú járda is található. Mindezek létrehozásához, a párt, ta­nács, gazdasági és kereske­delmi szervek mellett nagy segítséget nyújtottak a nép­frontbizottságok is elsősor­ban azzal, hogy tömegszer­vek híján fontos szerevet töltenek be a tanyai lakos­ság tájékoztatásában, a kul­turális munka, a felnőttok­tatás szervezésében, a la­kosság észrevételeinek, ja­vaslatainak összegyűjte' é- ben, társadalmi munkájá­nak szervezésében. ‘ . a Hogy e tevékenységük még eredményesebb legyén újabb ' tíz tanyán alakítot­ták meg a népfronibizott- ságot. Most ismét megvizs­gálják, melyek azok a te­lepülések, ahol még nem működik ilyen szerv, de lehetőség van létrehozásá­ra. A további feladatok kö­zött szerepel: a községi népfrontbizottságok gyak­rabban meghívják saját rendezvényeikre a tanyai lakosság képviselőit, s ók is többet járnak a telepü­léseken, beszélgetnek a dolgozókkal problémáikról, gondjaikról. Törekednek arra, hogy minél több településen szer­vezzék meg a kultúr- és sportműsor o - tányanapoku t, mert így a ási vezetők is gyakrabban találkozhatnak a tanyák népével. De tá­mogatják a lakosság érté­kesítési, árubeszerzési gond­jainak megoldását, a községbe települni szán­dékozók építkezéseit, a településekre kerülő fia­tal nevelők lakás és étke­zési problémáinak intézését is. Záhonyi vasútépítők szocialista szerződése A Záhony térségében dol­gozó Szabolcs-Szatmár me­gyei Állami Építőipari Vál­lalat, a betonútépítő válla­lat, a MÁV Távközlő és Biztosító Berendezések építési főnöksége, az ÉM Csőszerelő Vál­lalata, az ÉM villanyszerelő vállalata, valamint a MÁV vasúttervező intézet párt, szakszervezeti és gazdasági vezetői — az. MSZMP IX. kongresszusának tiszteletére — szocialista szerződést kö­töttek határidő lerövidítésé­re. Az érdekelt vállalatok vezetői megállapodtak ab­ban, hogy az újonnan lé­tesítendő vasútvonal egyik fontos eperjeskei műtárgyá­nak építését november 30 helyett augusztus 30-ra be­fejezik. Ezzel elősegítik a Szovjetunióból érkező igen nagy mennyiségű szállítmá­nyok jobb fogadását. A tanácskozáson és a szerződéskötésnél jelen volt Kanda Pál elvtárs, a me­gyei párt-végrehajtóbizott­ság tagja, az SZMT vezető titkára is. Üimepségek, kitüntetések 0 Éljen a szocializmus győzelméért harcoló magyar nép!

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents