Kelet-Magyarország, 1966. április (23. évfolyam, 77-101. szám)

1966-04-28 / 99. szám

E«y év fogása !<éí és fél millió adag Ötszáz holddal növelik a halastavakat Szabolcsban Az utóbbi tíz év alatt míhtegy 25 millió forintos beruházással épültek a me­gye közös gazdaságaiban ha­lastavak, s ma az olyan megyék között, amelyek mesterséges halastavakkal rendelkeznék, eredményes­ségben az első három közé tartozik Szabolcs-Szatmár. Kilenc termelőszövetkezet kezelésében 1100 holdat tesz ki a mesterséges halastavak területe. De, ami halászati szempontból-• igen fontos: ehhez a területhez közel 8000 holdnyi halas termé­szetes Víz is járul. Az elmúlt esztendőben — a halászatra is kedvezőtlen Időjárás ellenére — a halas­tavakból 4500, a természe­tes vizekből 800 mázsa ét­kezési halat fogtak ki a megyében a hivatásos halá­szok. A horgászok fogásait is számítva, a zsákmány jó­val 5300 mázsa fölött Volt. (Két és fel millió adag hal!) Jól segíti a mesterséges halastavak építési költségé­nek megtérülését, az ezeken a helyeken rendszeresített ivadéktenyésztés is. Tavaly például, a megyei szükség­let mellett, közel 1500 má­zsa" ivadékot szállítottak halastóval rendelkező tsz-ek más megyék halgazdaságal­LevelezŐnk írja: Mozgalmas a kulturális élet a fehérgyarmati járás- ban. Április 16-án az „Elet éa Irodalom” szerkesztői tartottak irodalmi estet telt ház előtt a járási mű­velődési otthonban. Más­nap egyszerre négy helyen tartottak körzeti „kulturális szemle” bemutatót, és bár a zsűri nagyon szigorúan bírált, 42 műsorszám került a járási bemutatóra. Április 23-án ünnepelte ötéves jubileumát a tu- nyogmatolcsi . művelődési Otthon. Erre az alkalomra a színjátszók betanulták a „Potyautas” című zenés vígjátékot. Az előadás előtt a község szülöttének, Zalka Máté születésének hetvene­dik évfordulójára is meg­emlékeztek. •• ba: Győrbe, Esztergomba, Misko.cra. Budapestre, To­kajba. i iszafüredre, Mezo- csáua, bolgárra. Különösen kedveit másutt a Szabolcs­ban névéit pöfityiVádék, amiért tavaly 2 millió 400 ezer forintot kapták a megye szövetkezeti halgaz­daságai. Három vagon, két- nyaras pontyivadékot még Lengyelországba is expor­táltak. Ez évben mind a halász, mind a halastavakkal ren­delkező szövetkezetek to­vább növelik fogási ered­ményüket. A mesterséges tavakból mintegy 5500—6000, a természetes vizekből 1000 -—1200 mázsa halzsákmány­ra számítanak, amelynek je­lentős része megyén belül kerül piacra, S ezúttal * ja­vítja a változatosságot, hogy már a korábban telepített ragadozó fajtákból, elsősor­ban harcsából, süllőből és csukából is többet akarnak hálába keríteni. Külön megyei halászati érdekességnek számít, hogy négy halastóba 36 ezer nö­vényevő halfajtát telepítet­tek — kísérletképpen — az elmúlt esztendőben. A nálunk teljesen új „lakók­nak” tekinthető ivadékók a Május elsején fiat köz­ség — Júrtkmajtis, Zsaro- lyán, Gyügye, Szamosújlak, Cégénydányád és Kisna- mény — közösen rendezi az ünnepséget. Nagy esemény testó em­lékezetessé Tiszacsécsén az idei május elsejét: megnyí­lik a most elkészült műve­lődési ház és a Móricz Zsigmond múzeum. Ezen^ a napon a járási művelődési ház irodalmi színpada ad műsort „Csécse, p boldog sziget” címmel, amely vé­gigvezet Móricz Zsigmond életén, és azt dokumentálja, hogyan merített az író mű­veiben szatmári élményei­ből. Kosa Pál Fehérgyarmat Szovjetunióból és a Kínai Népköztársaságból kerültek szűkebb hazánk zárt vizei­be. A kísérlet biztató, s a ritk'a növendékek egyéves előnevelés után olyan halas­tavakba, természetes vizű holtágakba kerülnek kihe­lyezésre, amelyek gazdagok hínár és egyéb gyomnövény­zetben. E növényevő haíak növekedéséről, húsa ízéről a legjobb ajánlatok vannak. Ugyancsak a változatos­ságot növeli, hogy tavaly 100 ezer *— az e tájon ed­dig szintén ritkaságnak számító — angolnaívadék- kal „dúsították” a megyei nagy folyók alkalmas holt­ágait. Tapasztalat szerint az angolnacsemeték, az egyéb honos halfajtákkal együtt jól teleltek. Elképzelések szerint, a harmadik ötéves tervben to­vábbi félezer holddal nö­vekszik a megyében a ter­mészetes halastavak terü­lete. Előre láthatólag Tisza- eszlár határában kerül sor jelentős halastó kialakításá­ra, termelőszövetkezeti ke­zelésben. Ezenkívül terv van az Utóbbi években! épült nagyobb víztárolók halasítására, amelyek 1000 mázsa halat adnak évente. A. B. Gyermek-lakarék- szolgálat a BNV-n A pedagógusok és tanu­lók takarékpénztára 1968. május 20—30 között a Bu­dapesti Nemzetközi Vásá­ron az Országos Takarék­pénztár vásári pavilonjá­ban „gyermek-takarékszol- gálat”-ot tart. A gyermek- takarékszolgálat a vásár ideje alatt külön e célra felülnyomott sorszámmal ellátott iskolai takarékbe- lyeg gyűjtőlapokat és meg­felelő címletű iskolai taka­rékbélyegeket hoz forga­lomba. * A vásáron váltott iskolai takarékbélyeg gyűjtőiapok sorszámuk alapján 1966. november havában — a világtakarékossági napok ideje alatt — jutalomsorso­lásban vesznek részt, me- lven 100 nyeremény kerül kisorsolásra. Főbb nyeremé­nyek: 8 mm-es filmfelvevő- gép, kerékpár, nagyltögép, fényképezőgép, tranzisztoros zsebrádió, karóra, stb. — nemes — Mozgalmas kulturális élet a fehérgyarmati járásban Sós doktor és prókátorai A nyomozószervek a be­tegeivel szemben elkövetett csalások sorozata miatt i /sgilatot indítottak dr. Sós Ferenc apagyi orvos ellen és előzetes letartóztatásba he* tielyezték. Embertelen ma­gatartására és bűnös visz- . szaéléseire lapunkban a vizsgálat befejezése után még visszatérünk. A letartóztatás megdöb­bentette az embereket. En­nek is megvolt az oka. Ko­rábban az orvos igyekezett ügy feltüntetni magát, mint akinek semmi és senki nem árthat, aki mindenkivel szemben felülmarad. A vé­letlen úgy hozta, hogy ha­ragosai közül ketten meg­haltak, többen pedig elköl­töztek a községből, s emiatt elterjedt a hír: — A Sós doktor ellenlá­basai, vagy ; meghalnak, vagy megszöknek Apagyról. így aztán aki saját ta­pasztaltaiból érezte is a letartóztatás jogosságát, az sem merte ezt kimondani. Féltek az emberek, s er­re volt is némi okuk. Töb­bek között az, hogy Sós doktor korábban összeköt­tetéseire is_ hivatkozott, olyan — létező, vagy "kita­lált — összeköttetésekre, amelyekkel ijesztgethette az embereket. (Úgy tűnik, mégiscsak kitalált összeköt­tetései voltak, és Magyar- országon kizárólag Apagy községben lehetett velük megfélemlíteni az embere­ket.) A felbojdult közvéle­ményt még tovább tüzelte néhány asszony, mert alá­írásokat gyűjtöttek az or­vos kiszabadítására. Sorra járták a házakat, s hordoz­ták az íveket: — Kell dok­tornak Sós, vagy nem kell? Ki merte volna megtagad­ni az aláírást? Hiszen visz- szajöhet még a faluba dr. Sós, és akkor... Aki mégis ellenkezett, azt nyiltan meg­fenyegették: — Ha hazajön Sós, majd bosszút áll! így járt házról házra LV- hé, BE-né, BS-né, MP-né és még egy-két asszony. Az íveket aztán küldözgették jobbra-balra, egyet meg kü­lön küldöttséggel vittek fel Budapestre.... És közben várták haza az orvost. Néhány asszony kitalálta, egy gyűlés ürü­gyén, hogy az orvosnak nyilvános tárgyalása lesz. A „szervezők” végigjárták a falut, g jókora tömeget hoztak össze. A gyűlésen sikerült le­csillapítani a mesterségesen felhergelt hangulatot: ezzel azonban korántsem ült el a háborgás. Illetve nem is ülhetett, mert voltak né- hányan, akiknek pontosan kimutatható a törekvése: ál­landóan piszkálni a hangu­latot^ izgatni a közvéle­ményt. — Jön haza Sós! — És várta a küldöttség az állo­máson. Az orvos pedig nem ment ha2a. És ezek az emberek nem is tudják, milyen sú­lyosak bűnei, egyszerűen bedőlnek néhány „jóem­ber” fecsegésének. Közben a hangulat szi­tásába Sósné is besegített. Közismert gazdagságuk el­lenére így szólt az adóívet vivő hivatalsegédnek: — Miből fizessek én? Hiszen az emberek adakozásának köszönhetem, hogy élek? A hfrt pérszé vitték nyomban a kúthoz, az­tán ez is mondta, az is, gyorsan elterjedt a falu­Népművelés — négy A széliem parányi ottho­na az iskola egyben a mű­velődési ház is. Most, hogy nem tanítás folyik benne, kétszerannyian férnek a tanteremben; az előadót a hátsó sorokban is jól halla­ni. l átni már kevésbé. Két PetróleiiMláfflba Világít az SSZffll két esfkáfl: fl'inlázvn vetítik a falra a beszélő imheiVító. mennyezetig na- nvított árnyékát a sröple- tekhen szertái-sz-Vré” vek: körben assz'metríkns el*Pr!„ «■levésben szemléltető táb­lák. Eppye* több kötelessé? Mindig megtöltik &7. ér­deklődők a tantermet ilyen­kor; havonta egyszer-égy- szer amikor a Megyei Könyvtár If. számú műve­lődési autóia. a darapp szí­nű Nysa eljut ide a Bakta- lórántháza környéki Flóra tanyára. Az iskola s körü­lötte a néhány ház bokra — csak éppen sejlenek a vak­sötét estében odakint — tanyaközpont az elhelyezke­dése szerint. Amióta — hét éve — a Nyíregyházi Megyei Könyv­tár munkatársai eggyel több kötelességet vállalnak szí­vesen (amióta megvan és dolgozik ez a művelődési autó) rendszeresek a maihoz hasonló előadások is ezen a tanyán és másutt. Az előadók tapintatosak, mintegy félórát beszélmV s befejez k előadásukat mi- ’ előtt még megnyikordulnó- nak az iskolapadok. Őszinte nagy taps a jutalmuk. Bizo­nyos, hogy őszinte. És az is bizonyos, hogy néhány is­mertetett szak és szépiro­dalmi könyv a közeli na- j pókban kelendő lesz a könyvkölcsönzők között. 15 tanyára Nem kis gond, hogy mi­ről szóljanak az előadások? Megfigyelhettük, hogy a fi­gyelem feszült csendje ak­kor ülte meg leginkább a hallgatóságot, amikor az előadó szinte mesélt. Lát­szott: ez kell! Ez Szórakoz­tat és a haszna nem vész el; sok példa bizonyítja, hogy egy jól megválasztott regényrészlet felolvasása, egy-egy sikerült Illusztráció ban. Sajnálni kezdték Sósa­kat. (Akiknek egyébként a büntetőeljárás nem érintet­te sem autójukat, sem la­kásuk fényűző berendezés sét.) Egyszerű asszonyok hordták a toroskáposztét, annyit, hogy megenni tíz család sem tudta volna tán. De mindegy volt, elfogad­ták. F5, hogy a hangulat nem nyugodott meg. És ezek hatottak, a falu két pártra szakadt. A na­gyobb — a lakiosság két­harmada lehet — a „sem­legesek” pártja- Ok nem folytak be az eseményekbe, nem tudta őket tűzbehoz­ni a pletyka. Többségükben férfiak, Vagy olyanok, aki­ket az orvos durvasággal és pénzéhségével megbántott. A kisebb pártot főként az asszonyok alkotják, meg­tévesztett, becsapott embe­rek, A szakadás következtében családok vesztek össze, ro­konok, sógorok váltak el­lenségekké. A hangulat azonban lassan megnyug­szik. Persze, ez nem olyan egyszerű, mert mostanában is azon igyekeznek, hogyan tudnák újra felpiszkálni. Két kísérlet is történt. Április 4. előtt bedobták: — Jön haza Sós! Amnesz­tiát kapott — (Tán díszkas­nyomán az érdeklődés fo­kozódott. A számtanban is megelőzi a négy alapműve­let az algebrát. Én azt ajánlom az est tanulsága nyomán: nyújtsa tervsze­rűen aZ érdekességek! kéz­zel fogható színeit a népmű­velés, de a szigorúan vett elmélet ne legyen előre „tantárgy” a tanyasi isme­retterjesztés programjában. Az előadásnak vége, s amíg Salamon Pál, a műve­lődési gépkocsi vezetője, nem hivatásos mozigépész előkészíti a filmvetítést, a könyvtáros kihirdeti a kö­vetkező művelődési est prog­ramját. A bejelentést taps fogadja. A híradó pereg. Kettő egy­más után, külön világhíradó van; a messzi külföld dol­gai pár percre megjelenhek a homoki tanya iskoltfalán. Igaz, jócskán megkéstek az események, amire ideérkez­tek. Mindkét híradó — ne túlozzuk —, legalább két- három hónapos. De egyszer majd lesz itt állandó mozi, s nem kell majd Saktaló- rántházára menni újdonsá­gokért. Mert most csak ha­vonta egyszer látnak itt mo­zit. S akkor is olyat kell vá­lasztani, hogy lehetőleg ma­gyarul beszéljen, meg a gye­rekek is megnézhessék. A művelődési autó szol­gál fáradhatatlanul, s szin­te pihenés nélkül. 15 tanyá­ra jár, 2400 kötet könyvből kölcsönöz, tavaly 6966 köny­vet kölcsönzött, az idén mos­tanáig 1236 kötetet. Az dén 56 Ismeretterjesztő előadás szónokát szállította, vitte a filmvetítőgépet, a tekercse­ket. Ezrek várják Mintegy hét-nyolcezer embert szolgál a művelődé­si autó körzetében. Feladata idővel majd lejár. Ezek az autók a népművelés átme­het! eszközei, erejükké! nem takarékoskodnak ma­guk sem; amíg hivatásuk tart — ember is, motor is teljes energiával teszi a magáét. Elmondják, hogy a tanyán álig van fiatal. Csaknem mind a városban választott szakmát. Azt mondják, ha lesz villany, s azzal min­den más jó is lesz, többen maradnak majd itthon. Mert add gra a kultúra jön ida Nemcsak Vendégségbe és nemcsak négy kerében. Orosz Szilárd Zavartalanul üzemelhet a rádió és tv Megszüntetik a feszültségingadozást Szabolcs-Szatmárban csúcs- forgalom Idején — télen 17 és 19, nyáron 19 és 21 óra között — halványabban ég a villany és nem mindig használható a háztartási készülék, vagy a rádió, esetleg a televízió. Az áramszolgáltatás zavarai­nak elhárítása folyamatos munka, s még néhány esz­tendőnek kell eltelnie, míg a panaszok megszűnnek. Miután a villamosfeszült­ség ingadozása sok tízezer fogyasztót érint, a Magyar Villamos Művek országos villamosenergiaipari tröszt­jéhez fordultunk felvilágo­sításért. Pét Szilveszter főosztály- vezető az alábbi választ adta: — A régebbi, kisebb put Is építeni akartak egye­sek.) Szombaton az asszo­nyok összegyűltek sóséknál és nagy sütés-főzést csap­tak. Fölöslegesen. Aztán elterjesztették a hírt, hogy a dögéi orvost akarják Apagyra helyeani. Húsvét másodnapján két ember —* GJ és ismét LV- né — meglátogatták Dögén, és értésére adták, hogy nem néznék jószemmel a falu­ban. Apagy on mag elhí­resztelték, hogy kétszáz fo­rintért Vizsgál. ★ fények kielégítését aeoI. feí’tékkJk *0r**a»tauta i<S.edett fogyasztás kierégí­S~k"lönösen Pontján a névleges ‘>2(> vní» fiSÜ» 7 “4V8 totest11 az 4ÄSS a teUm °r megfclelü ha 198 és 231 volt kozott mozog, sajnos Z?taTäeaÜtt *>­ttZz%TténU mérés^ ha­srss&w. sorrend­zük k alapján véges­ük el a folyamatos re ffSawrs-„at hen csereiünk vezetéke t amelyekben a kis metszetű vezetékek dett blhr e\a meSnöveke- aett hálózati igényeket. Megvizsgáljuk minden egyes transzformátor körzetét, s ahol a növekvő igénybevé­tel szükségessé teató uj állomást építünk, vagy a transzformátort nagyobbra cseréljük. Az idén több, mint ezer transzformátor körzetben végzünk felújí­tást. Az idén vidéken elér­jük a bűvös 2 milliós szá­mot, ami hatalmas felké­szültséget kíván a vezeté­sünk alatt lévő vállalatok­tól. — Ebben az évben csak a feszültségviszonyok ja­Egy éve sincs, hogy utol­jára Apagyon jártam. Az ak­kori probléma sem volt más, minthogy néhány hangadó félrevezette a jóhiszemű embereket. Éppúgy mint most. Január vége óta dolgo­zik itt egy fiatal orvos, sorrendben az ötödik{!) Sós után. Két rágalommal is meg­próbálták kikezdeni. Mz- rtopság már másként be­szélnek az orvosnak: — Ne tessék elmenni! Tessék már ittmaxadni! Ami azt bizonyítja, hogy Apagyon is egyre kevesebb - hitele lesz a felelőtlenül fe- csegőknek. vitására 250 millió forintot költünk, s ez lehetővé te­szi, hogy folyamatosan nö­veljük a transzformátorok számát, illetve a vezetékek cseréjét. — A rekonstrukció folya­matos, minden reményünk megvan rá, hogy 1970-re az egész országban biztosítani tudjuk a szabványoknak megfelelő elektromos ener­giát. Kun István 1986, április 28.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents