Kelet-Magyarország, 1966. április (23. évfolyam, 77-101. szám)
1966-04-27 / 98. szám
Papírok és konzultánsok Tiszanagyfalui kérdőiéi: Visszajön-e a fiatalság? Egy népi ellenőr mondta el az alábbi történetet: — Közérdekű bejelentés alapján vizsgálatot folytattunk egy ügyben, önmagában nem is volt különösebben nagy jelentőségű, még a feltárt hibák sem számottevőek. Amolyan átlagügy. évente több tucat van belőle. Hogy, hogy nem, mégis éppen ennek az ügynek a kapcsán figyeltem fel olyan jelenségre, amellyel vizsgálataink közben mind gyakrabban találkozunk. Ebben a mi átlagügyünkben is rábukkantunk: kerestük a felelőst, s helyette papírbástyát és konzultánshadat láttunk magunk előtt, amelynek védelmében meg lehet húzódni, s amely „megóv” a felelősség terhétől, a vele járó kockázattól, az igen vagy a nem határozott kimondásától. Esetünkben pontosan ez történt: ismertük a hibát, kerestük elkövetőjét, de nem találtuk; a felelős személytelenné vált a papírok roppant halmazában, az oda- és visszaigazolásokban, az értekezleti jegyzőkönyvekben... Fontos politikai fogalom, amelyről sokszor és sokat beszélünk: a demokrácia, a demokratizmus. S ezenfelül is közéletünk egyik legfontosabb normájának a kollektív vezetést, a közös gondolkodást tartjuk. Kétségtelen: helyes, jó ez, hiszen sok fej, sok tapasztalat, sok tudás együtt mindig hasznosabb, mint az egy. Bizonyos, hogy egyetlen ember soha nem sűríthet össze önmagában annyit, amennyi felett mindebből egész közösség rendelkezik. Feltétlenül igaz az is, hogy fejlődésünk, előbbre lépésünk! számottevő tartaléka mindaz a roppant hozzáértés és ismeretanyag, amely megosztódik a tíz és százezrek között. S ha kollektív módon egyesül, ha a vezető gyakran hívja segítségül a döntés előtt munkatársait, ha figyelembe veszi észrevételeiket, javaslataikat, ha ilyen módon megosztja velük a vezetés gondját, ez Jó, értékes, gyümölcsöző. Igen ám, csak vannak ésszerű határok is, amelyeken túl ez a gondmegosztás már sokkal több, s előjele is megváltozik!: ami eddig a rubikonig a társadalom szempontjából pozitív volt, itt eltorzul, negatív értelmet kap. Nem közös munka többé, hanem — nevezzük nevén — felelősség- áthárítás, kockázat kikerülés, végső fokon: tehetetlenség. Mennyire igaz a régiek bölcsessége: jóból is mtgárt a sok! De mennyi ez a sok? Eléggé pontosan meghaTavaszl fényben, a gólya kerepelésében hallgatom a tarpai öregeket: — Az úgy vót, hogy Baj- csy-Zsilinszkyt a csendőrök bilincselték, mi pedig énekeltünk. Micsoda huzatja van errefelé a történelemnek! Vagyis most egészen a tarpai kispadig hallatszik a dal, az ősi ének. Csakhát a fiatalok énekelnek. Mégis, mégis jólesik az öregek emlékét, Bajcsy-Zsilinszky ébresztését, a mostani dalkoszorúba fonni. Tavaszi fényben, — a cseresznye virágzásában figyelem a kútra merő csillagszemű tarpai menyecskéket. — Az úgy vót, hogy a Pillangó kisasszonyt énekelte volna az operaénekesnő — a tűzoltódalárda hangversenyén. — Ügy vót... — Csakhogy a nép mór unta az áriákat. — Igaz, mert magyar nóta kék. — Szóval a művésznő a függöny elé lépett. Hát ez a Sipos Béla, ez a vastag tarpai paraszt nem odakitározhatjuk, a pozitív és a negatív választó vonala világosan felrajzolható. Amíg előkészületekről, tervekről, a legjobb lehetőség kutatásáról van szó, helyénvaló a vita, az értekezlet, a tanácsadók, a konzultánsok meghallgatása. De aztán; dönteni kell, s a döntés • utón megkezdődhet a végrehajtás. Ebben pedig nincs helye tovább a vitának: már tenni kell, cselekedni és intézkedni minden fokon. Egyszerű példával: ha a gyár tervének végrehajtása közben a munkás kérdéssel fordul a művezetőhöz, nem hallhatja válaszul, hogy jöjjön vissza később, ezt vagy azt még meg kell tárgyalni, mert ugye, kollektív vezetés is van a világon. S érvényes ez a példa magasabb szintre is, s érvényes a gazdaság, a közélet minden ágára, iparra, mezőgazdaságra, tanácsra egyaránt. Valljuk meg: szánalmas jelenség a papírokkal körülbástyázott, a konzultánsok mögé húzódó vezető. Olyan ember már, aki felett átlépett nagy lendületű korunk, s aki akarva-akaratlanul hibát hibára halmoz. S az ilyen munkastílust holnap még jobban fenyegeti az elmaradás kikerülhetetlen veszélye, mint ma. Gazdaságirányításunk új rendszerében — s ezzel együtt egész közéletünkben — egyszerűen lehetetlenné válik majd az ilyen típusú vezető, álljon bár a munka bármely posztján, legyen bármily régi a tapasztalata vagy bármilyen magas az iskola; végzettsége. Maibb, korszerűbb és tartalmában íziT-vérig szocialista szemléletmódnak kell győznie az elavult felett. S ez a szemléletmód nem is bonyolult, nem kíván rendkívüli embereket. Sőt: meg is fordíthatjuk ezt a tételt. Vajon nem az az ember különleges, aki vezető létére a felelősséget értekezletekre próbálja áthárítani, s aki inkább levelek tömegét írja, mintsem határozottan cselekednék? S ha azt mondjuk, hogy nagy tartalékaink rejlenek még ma is a kollektív vezetés kiaknázatlan lehetőségeiben, nyomban hozzátehetjük: még nagyobb társadalmi értékek rejlenek a határozott, önálló felelős vezetői stílus térhódításában. Vele roppant hasznos energiákat szabadíthatunk fel, sok-sok időt és sok-sok pénzt nyerünk. És még beruházás sem kell hozzá, még törvény, még rendelet sem. Csak törekvés és akarat, csak el kell kezdeni, a többi már úgyszólván magától jön. áltott: Nem vagyunk rá kíváncsiak! Már ugyanis a Pillangó kisasszony áriára. Aztán mégis megbékült véle, a művésznővel. Legalábbis tépelődve folytatta: „nem vagyunk oda az áriáért, de ha lelkem magát ezért fizetik, momdja- csak, halljuk!-9Most a dal, a muzsika gazdáját keresem. Nagy, tágas palotába csábít a zongora. Ott, a művelődési otthonban zongoráznak a gyerekek. — Kié ez a fekete zongora — kérdem. — A tsz adta. — Kinek? — A zongorázni tanuló tarpai gyerekeknek. — Hányán tanulnak rajta? — Huszonketten... Aztán sziki pacsirta röpŰgy tűnik távolról, mintha eldobta volna magától Tiszanagyfalut a tokaji hegy. Es mégis vonzza. Közel települt a Kopasz lábához. így aztán valósággal elszívja a fiatal munkaerejét. Reggelenként kerékpár karavánok szálljak meg a Tokaj—Tárcái felé kanyargó országutat. Mennek vonattal is. Mióta meg bekapcsolták az autóbuszforgalomba a falut, egész buszra való lány és fiú kapaszkodik fel hajnalonként, hogy a szórós- hegyre jusson. Késő este aztán vissza a faluba. Tavaly elutasították őket... Rohamosan öregszik Ti- szanagyfalu, Hátrányát leginkább az Üj Élet Tsz érzi. Bár a tagság összlétszáma félezer fölött van, ebből százhuszonnyolc a nyugdíjas. ötven éven túli csaknem háromszáz ember, a tagságnak több mint 53 százaléka. A tanácsnál 220 főt tartanak nyílván, akik eljárnak dolgozni. Amíg égetővé nem érett a gond, nem problémáztak a megoldáson. Muri János, tanácselnök: „Tavaly a tsz vezetősége elutasította a fiatalok kérelmét. Pedig megelégedtek volna havi 800 forinttal. Elviszik a pénzt a tagságtól — mondták. — így álltak a közgyűlés elé is. Az sem szavazta meg. De a munkaerő kellett volna, mint a cukor...“ Kirajzott a fiatalság. Itthagyta a falut Oláh József, brigádvezető panaszkodva: „Sajnálom a lányomat. Ma is hajnal háromnegyed négykor keltettem. Tavaly került ki az iskolából. Oda jár a hegyre. Kénytelenek vagyunk, mert a családnak szüksége van a pénzre.” Oláh Júlia, a lánya tizenhat esztendős. Reálisan gondolkozik: „Ha itthon legalább 800-at fizetnének, egyikünk sem menne. Tárcádon ezret kapunk, de kétszáz elmegy az útiköltségre. Jobban szeretnénk itthon dolgozni o tsz-ben.” Ííí is kell az orkánhahát... Bodnár Imre iskolaigazgató: „A harmincöt most végzős növendékünket megköti a tágas tiszta tarpai kertben. — Édesapád kedvelt dala? — Kicsi még a mi lányunk. — Édesapád? — Tsz-tag. — Mennyi földje volt? — Azt már nem tudom, de mondja, hogy ilyeneket dalolt: Kisházikóm alacsony a teteje A szegénység kicsapott belőle... — Hát a mostani tarpai gyerekek? — kérdem, s a vígságszerző éneket figyelem: Szólj síp szólj. Forró vízbe teszlek Onnan is kiveszlek Kerék alá teszlek Onnan is kiveszlek Szólj síp, szólj... Az új világ gyerekserege az ősi ének röppentyűjével meg a zongora billentyűjékérdeztük. Csak három jelentkezett a tsz-be. A többi a tokaji, Tarcali Állami Gazdaságban szándékozik dolgozni. Oda jár az iskolánkból kikerült fiatalság többsége. Ha a fiatalság problémáját megoldaná a tsz, akkor más lenne. Mert itt is megvan az igény az orkánkabátra, a divatos ruhára, cipőre, s ezt a fiatalság meg akarja venni magának." Dolgos János, a tsz főkönyvelője: „Addig nem jelentkezett a munkaerő- hiány, míg szántóföldi növénytermesztéssel foglalkozott a szövetkezet. De több, mint 300 hold gyümölcsösünk és csaknem 100 holdon öntözéses kertészetünk van. Termőre fordult 15 hold málnás és 10 hold szamó- cás. Mindenhol és egyszerre van szükség a munkáskézre. Tavaly már az általános Az állami építőiparban egyre inkább előtérbe kerülnek a gépek. Az ÉM. Szabolcs megyei Állami Építőipari Vállalatnál ennek érdekében hozták létre a vállalati nagygép csoportot, melynek előnye elsősorban a nagy földmunkagépek, szállítóeszközök — dömperek — irányítását, állandó, rendeltetésszerű használatát teszi lehetővé. Ezeknek a gépeknek az irányítását eddig három csoport végezte. A jól ösz- szehangolt munka előreláthatóan mintegy 10—15 százalékkal emeli a gépek kihasználási fokát. Vakolás szivattyúval Az emelődaruknál és egyéb nagy teljesítményű építőipari gépeknél a ki- használtsági fokot tovább növelik azzal is, hogy az eddigi egy, vagy esetleg nyújtott műszakos használat helyett a lehetőséghez mérten mindenütt bevezetik a két műszakot. Ez évben fokozottabb mértékben alkalvel emelkedik a magasba. Simon Margit szépen zongorázik.-9Ifjú cimbalmos jő, s mosolyog a társa is, a fekete lányka. A tarpai zenekari szakkörben ugyanis ügyesen mozognak a cigánygyerekek is. Ez bizony hasznosabb, mintha sündisznót sütnének a kertek aljában, Ezt meg azért említem, mivelhogy néhány esztendeje nyársonsült sündisznóval kínáltak a pu- lyák. Aztán az is szívderítő, amit Szabó László ének- tanár említ: — Kérem szépen nem a zongora vétele, nem is a cigány és nem cigánygyerekek zenei oktatása, a zongora tanítása volt a legnehezebb. Az egykor alulraszorult szülők ugyanis szívesen engedik dalt. muzsikát tanulni a gyermekeiket, legfeljebb az áriáktól húzódoznak. Már szabadon zongorázhatnak a tarpai gyerekek, a maguk kedvére. Balázs Árpád iskolát kellett igénybe vennünk. Idén a nyíregyházi Zrínyi gimnáziummal kívánunk szerződést kötni.,.” 4 tsz most is késeit... Későn ébredt az idén is a szövetkezet vezetősége. Bár már látják, hibáztak, amikor sajnálták saját gyerekeiktől a havi nyolcszáz forintot. Gőzerővel szervezik az ifjúsági brigádot. A vezetők 40 olyan fiatalt írtak össze, akikre számítani lehet. Csakhogy a fiatalok őszig már megkötötték a szerződést az állami gazdasággal, s kérdéses, hogy visszaengedik-e őket a faluba? Viszont a szövetkezet mind ez ideig még egy fiatallal sem kötött szerződést. A közgyűlés szavazott. Ügy döntöttek, hogy ifjúsági mázzák a belső építőipari munkát jelenti! mértékben meggyorsító gépi vakolást. A tavalyi mintegy százezer négyzetméterrel szemben az idén százötvenezer négyzet- méter falfelületen fogják a vakolást gépi erővel végezni. Békéscsabai tapasztalatok felhasználásával húsz darab nagy teljesítményű habarcsszivattyút szerelnek fel házilag készített szórófejekkel, s ezzel az eljárással a felsőbb szinteken is alkalmazni tudják a gépi munkát. Lapos tetejű dohányszáritók A Szabolcs-Szatmár megyei Építő és Szerelő Vállalat tavaly még csak két habarcsszivattyúval rendelkezett. Ez évben már egy univerzális habarcskeverőt és vakolót helyeztek üzembe és beszereztek egy vakológépet is. Beszerzés alatt áll még újabb két habarcs - szivattyú és két habarcskeverő. A Megyei Tsz-kozi Építőipari Vállalkozásnál ez évben már fokozottabb mértékben alkalmazzák falazáshoz a magasított téglát, s ezzel lényegesen meggyorsítják az építkezéseket. A dohányszárítók építésénél a vb-gerendás, lapos tetejű kivitelezést rendszeresítették. A jelentős munkaerő és faanyagmegtakarításon kívül a kilenc dohányszárítónál Olvasónk írja: A napokban készült el Debrecenben a tiszalöki törpe vízmű építésének terve. A 9 millió 600 ezer forintos költséggel megépülő vízmű megoldja a község vízellátási problémáit. Az építési költségekből 10 év alatt a lakosság összesen 2 millió 400 ezer forintot törleszt, községfejlesztési alapból, szintén tíz év alatt, hárommillió forinttal járulnak hozzá. A fennmaradó összeget a vállalatok, közü- letek hozzájárulásából, s állami támogatásból fedezik. Ebben az évben 340 ezer brigádot kell alakítani, s • fizetésüket az állami gazdaságban alkalmazott norma szerint, készpénzdíjazással rendezni. így 1000 forint körül keresne havonta egy- egy fiatal. Csak így lehet gátját vetni a fiatalok elvándorlásának. Bosszantó viszont, hogy két évnek kellett eltelnie ahhoz, hogy erre a szövetkezet vezetősége rádöbbenjen. Várakozó álláspont Várakozó állásponton van a faluból eljáró, de oda szívvel-lélekkel visszavágyó fiatalság. Ha jól döntenek, csökken, később talán meg is szűnik a tokaji hegy vonzása. Farkas Kálmán egyenként három-három héttel rövidítik meg az építkezések idejét. Kísérletek könnyűbetonnal Az építőipari tevékenységet folytató kisipari szövetkezeteknél is egyre nagyobb mértékben alkalmazzák a gépi munkát. A lakossági építőipari igények gyorsabb, korszerűbb ellátására a Tiszalöki Vegyes Ktsz egy Vízhányó típusú emelődarut vásárolt, melynek leszállítása még ebben a negyedévben megtörténik. A Nyíregyházi Építőipari Ktsz az első negyedévben olyan emelődarut vásárolt, amely- lyel több szintes lakóházak építését is végezheti. Ezenkívül a Kasper-féle, hui- lámrendszerű, könnyűbeton elemek felhasználásával is kísérleteznek. Ezzel az — úgynevezett száraz falazásos — habarcs nélküli építési módszerrel nagymértékben meggyorsítják majd a felvonulási épületek és földszintes lakóházak építését. Később — Budapesten már bevált kísérletek felhasználásával — emeletes lakóházak építésénél is alkalmazni fogják. Az új építési módszerek alkalmazása és a meglévő gépek fokozottabb kihasználása csökkenti a beruházási költségeket is. Tóth Árpád forintos költséggel elkészül a mélyfúrású kút, valamint egymillió 200 forintos befektetéssel a 6,5 kilométeres hosszú csővezeték. A csövek már megérkeztek, a lefektetést — egyelőre a Kossuth, a Wesselényi, a Honvéd, a József Attila és a Rákóczi utcában — júniusban, a kútfúrást augusztusban kezdik meg. A munkálatokat az előzetes tervek szerint a jövő év végére fejezik be. Szabó Alfréd Tiszalök Univerzális gépeket kap az építőipar Meggyorsulnak az építkezések Egészséges, hálózati vizet kap Tiszalök 4 fárpái zongora
