Kelet-Magyarország, 1966. április (23. évfolyam, 77-101. szám)

1966-04-03 / 79. szám

MIT TART ÖN____________ az elmúlt 21 év legnagyobb vívmányának? Válaszol a munkásnő, a docens, a tsz-tag, a körzeti orvos... Pártunk IX. kongresszusának tiszteletére Csatlakozások a SZOT és a KISZ Központi Bizottság munkaverseny felhívásához A SZOT és a KISZ Központi Bizottsága kö­zös felhívással fordult a dolgozókhoz, hogy a Magyar Szocialista Munkáspárt IX. kong­resszusának tiszteletére, az 1966. évi tervük tel­jesítése, illetve túltelje­sítése érdekében kezde­ményezzenek szocialista munkaversenyt. Me­gyénk termelőszövetke­zeteit a IX. kongresszus tiszteletére a nyíregyhá­zi Ságvári Termelőszö­vetkezet hívta ki ver­senyre. A megye termelőszövetke­ze teibon és mezőgazdasági üzemeiben élénk visszhang­ig talált a nyíregyházi Ságvári Tsz felhívása 19*6 évi termelési ter­vüket figyelembe véve csatlakozott a verseny­hez a császárszállási Uj Alkotmány a nyíregy­házi Vörös Csillag, nyírteleki Dózsa Ter­melőszövetkezet, vala­mint a gépjavító állo­mások dolgozói, a ter­melőszövetkezeti cso­portok. A császárszállási Üj Alkot­mány Termelőszövetkezet tagsága az egy redukált szán­tóra eső gazdálkodási ered­ményét 12 százalékkal, az egy tagra eső jövedelmet ezer forinttal növeli. A nyíregyházi Vörös Csillag Termelőszövet­kezet tagsága termelé­si tervét az elmúlt évi­hez viszonyítva jobb munkaszervezéssel 6 százalékkal emeli. A gazdálkodási egységekre lebontott költségeknél 5 százalékos megtakarítást ér­nek el. öt százalékkal nö­velik a tsz forgóalapját. A termeléshez szükséges vető- mAgvat saját termésből biz­tosítják. Az egy szántó- egységre jutó gazdálkodási eredményt az elmúlt évi­hez viszonyítva 15 százalék­kal javítják. A nyírteleki Dózsa Ter­melőszövetkezet tagsága, ve­zetősége úgy határozott, hogy mezőgazdasági terme­lésüket 5 százalékkal eme­lik. Ügy dolgoznak, hogy a nagy hozamú őszi búzá­ból 13 helyett 14 mázsát termelnek. Növelik a rozs, őszi árpa, tavaszi árpa, ku­korica, borsó, burgonya és A szép könyvesboltos- lány és az ifjú levél­táros a Városligetben sétált. A fiatalember bánatosan és csökönyösen kérlelte a tár­sát, hogy térjenek le a for­galmas utakról, keressenek csöndes helyet, ahol el­mondhatná szívének min­den keservét. Mert ha egy­szer meghallgatná, nyomban fölismerné, merre vezet a boldogság útja. És nem té- velyegne holmi maszek gyü­mölcs- és zöldségkereskedők társaságában, akik köily- nyen szerzett pénzükkel, autójukkal szédítik a ta­pasztalatlanokat; a szerel­met is éppen úgy akarják megvásárolni, mint a sárga­répát. A szép lánynak azt volt a szokása, hogy ha nem óhajtott nyilatkozni, tüstént nagy szőke haját igazgatta. Most is talált a frizuráján valami elrendezni valót, gyorsan odanyúlt és elmé- lyülten táncoltatta mind a tíz ujját. — Türelem, türe­egyéb szántóföldi növények termésátlagát is. A túlter­melésből a termelőszövetke­zet egymillió forintos több­letbevételt ér el. A kongresszusi verseny- felhívást megtárgyalta a bökönyi Kossuth Tszcs ve­zetősége és tagsága is. El­határozták, a párt IX. kongresszu­sának tiszteletére a tszcs-k sajátos helyze­tének megfelelően ver­senyre hívják a megye tszcs-it, a verseny alapjait három fő pon.ban határozzák meg. Az időszerű mezőgazda- sági munkák végzésénél a munkát időben és jó minő­ségben végzik el. A nö­vényápolási és növényvé­delmi munkákat szintén időben és jó minőségben hajtják végre. Az aratást minimális szemveszteséggel végzik. A behordásnál tár­sulásokat szerveznek. A tszcs-k szántóterületének 18—20 százalékát a nyár és ősz folyamán szerves trágyázzák. A tszcs vezető­sége biztosítja, hogy a nyár folyamán a következő évi kenyér- és takarmány- gabona vetéshez szükséges szántóterületeket úgy ala­kítja ki, hogy megfelelően biztosítva legyen a táblásí- tás, a megmunkálás és ta­lajerő-utánpótlás szempont­jából. össze! az árpát szep­tember 25-ig, a rozsot ok­tóber 10-ig, a búzát októ­ber 20-ig elvetik. Szántó- területükön a futóhomok kivételével mindenütt mély­szántást végeznek. Áruértékesítésnél a tszcs tagjai vállalják, hogy kenyérgabonából 200, burgonyából 2 ezer, napraforgóból 5 ezer 500 mázsát értékesítenek. 240 holdon termelnek do­hányt, 70 hízott sertésre kötnek szerződést. A tojás és baromfifelvásárlási terv maradéktalan teljesítésére megszervezik á „min­den ház 100 tojás és 5 kilogramm baromfi mozgalmat. Gyarapítják a közös ala­pot, továbbfejlesztik a kö­zös termelési tevékenysé­get. A tszcs tagjai vállal­ják, hogy a közös alap fej­lem — mondotta a lehető leggyengédebben. — Türelem! — kiáltott föl az ifjú elkeseredetten. — Majd úgy járok végül, mint a nagy Lógosz Hóbor- tosz! A gyönyörű hajadon szó­rakozottan megkérdezte, ki volt az imént megnevezett pasas és mi történt vele? A boldogtalan levéltáros el­mondotta, hogy Lógosz Hó- bortosz az antik és napsü­téses Tréfa városának hí­res bölcse volt. Reggeltől délig a Naplo- poszok terén ült, s ott a türelemről, meg a higgadt szemlélődés sugallmazta lát­noki erőről tanított. Amíg egyszer elébe járult a leg­kedvesebb tanítványa. Hó­dolattal üdvözölte a bölcset, letérdelt elé, megfogta ap- nak lábfejét és gondosan csavarni kezdte. Hóbortosz egy ideig tűr­te. De amikor már nagyon sajgóit megkínzott végtagja, lágyan megszólalt: — Ne tekerd a lábamat fiam, lesztésére a tagok kezelésé­ben lévő földterület min­den aranykoronája után 10 forintot fizetnek a tszcs pénztárába. A tagok által felajánlott kishaszonbérleti földterületen közös műve­léssel dohányt, kukoricát, gülbaba vetőburgonyát, és köztesként a konzervgyár részére zöldbabot termel­nek. A Nyírbátori Gépjavító Állomás dolgozói az MSZMP IX. kongresz- szusának tiszteletére versenyre hívja a megye valamennyi gépjavító és gépállomását. A Nyírbátori Gépjavító Ál­lomás dolgozói vállalták, hogy a tsz-ek gépeinek üzem közbeni kisebb meg­hibásodásait, az új gépek ga­ranciális meghibásodásának javítását az értesítéstől szá­mított 12 órán belül meg­kezdik. A magasabb fokú javítások átfutási idejét át­lagban 13 munkanapra csökkentik. Az alkatrészhi­ány megszüntetése érdeké­ben az alkatrészgyártást és a felújítási tervet 20 száza­lékkal túlteljesítik. Segí­tik a tsz-eket gépparkjuk kialakításában, a gépek ka­pacitásának kihasználásá­ban, a megfelelő gép­park kialakításában, az üzemeltetés meg­szervezésében. Ennek ér­dekében az encsencsi Vi­rágzó és a nyírmihálydi Üj Élet Tsz-el szocialista szer­ződést kötnek. Vállalják to­vábbiakban, hogy minden járásban egy- egy meghatározott fez­nél az új gépek keze­lésével és karbantartá­sával kapcsolatosan be­mutatókat tartanak. A minőségi munka foko­zása érdekében a prémium­keret 60 százalékát a minő­ségi munkavégzés ösztön­zésére használják fel. A ki­javított gépek garanciális költség alapját éves szinten 10 százalékkal csökkentik. Az éve* termelési értékter­vet 2 százalékkal teljesítik túl. A Nyírbátori Gépjavító Állomás párt, gazdasági, és szakszervezeti vezetősége a fentieken kívül a legmes­szebbmenőkig segíti és tá­mogatja a szocialista bri­gádokat, rendszeresen érté­keli a versenyt, az eredmé­nyeket közli a dolgozókkal. (S. E.) .........—... ----------------- ---------­mert el fog törni/ — A ta­nítvány azonban nem en­gedelmeskedett, hanem újabb erőt gyűjtve folytatta a bölcs öreg lábának a gyötrését. Amaz nyájasan szemlélte legkedvesebb gyermekének izzadó kobak­ját, majd kisvártatva ismét kinyotta a száját: — Mon­dom, ne tekerd a lábamra, fiam, mert el fog törni! — Atrt a fiú nem hallgatott rá, buzgólkodott tovább, már a fogát is csikorgatta. Hóbortosz még néhányszor felszólította őt, de minden­kor halkan, szeretetteljesen, indulatoskodás nélkül. A hű tanítvány pedig erőlkö­dött, csavart, picit szitkozó­dott is, amíg egyszerre csak nagy reccsenéssel valóban több darabra szakadt a bölcs lába. Akkor a vén pi­cit elszomorodva, ám nem kevés diadallal megjegyez­te: — Ugye megmondtam, kedves fiam, hogy el fog törni!... A szépséges lány jól szó­rakozott a történeten és vá­ratlanul azt javasolta a tár­sának, hogy rendezzenek ők is miami jóízű mókát. A fiatalember csöndes mélá- zását beleegyezésnek vette, mert nyomban hozzáfogott, Szokás számvetést készí­teni felszabadulásunk egy- egy évfordulóján. Statiszti­kai adatokkal, tényekkel mutatjuk meg, mennyit ha­ladtunk, gyarapodtunk az esztendők során. Most la­punk néhány nyíregyházi olvasójához azzal a kér­déssel fordultunk, mit tart az e'múlt huszonegy esz­tendő legnagyobb vívmá­nyénak? íme, a szubjektív, kere­setlen válaszok. MEGISMERNI A VILÁGOT Sípos Sándor docens: „Azt a széles körű tanulási le­hetőséget, amit társadal­munk tagjai számára biz­tosít. A legegyszerűbb em­berektől az egyetemi taná­rokig mindenki tanulhat, érvényesülhet. És a legtöb­ben tanulnak is. Egyetlen korábbi társadalom, de a mai tőkés társadalmak sem áldoznak e célra annyit, mint a miénk — a nép ál- ta’ános és szakmai művelt­ségének növelésére. Állandó tanulásban vagyunk e me­gyében is. Itt van talán a legnagyobb tudásszomj, ahol a múltban a legna­gyobb vo’t. a szellemi sö­tétség. Látom ezt hallga­tóimnál, akik tudják, hogy az élet minden területe gyorsan halad, s e tempótól nem lehet elmaradni. De mi, tanárok is tanu’unk, hisz eredmény nincs áldo­zatvállalás nélkül. Nagy dolog, vívmány, hogy az egykori kisembe­rek, béresek, cselédok meg­ismerik a világot, s fiaik e1 jutnak a legnagyobb szellemi magaslatokra is.” MEGSZÉPÜLT A CSALÁ- DOK ÉLETE Törőcsik Tiborné kon­zervgyári dolgozó: „Az alkot­mányt, amely a férfiakkal egyenlő jogot biztosít a nőknek. Nagy vívmánynak tartom azt is. hogy mind több az asszonyok számára a munkalehetőség. Ezzel függ össze, hogy a nők elszakadhatnak a házi rab­szolgamunkától, tanulhat­nak, fejlődhetnek, szóra­kozhatnak. Vívmány a sok új, de még mindig kevés bölcsőde, óvoda, amely meg­könnyíti a nők helyzetét. És a sok egészséges lakás, amit itt, Nyíregyházán is építettek, s amely nagyon megszépíti a családok éle­tét is. Én annak tekintem az új gazdasági mechaniz­must is, amelynek alkalma­zásával egyre tágabb a le­hetőség arra, hogy megfe­pontosan a cirkusz bejára­ta előtt, ahol a szürkület­ben az esti előadás meg­kezdésére gyülekeztek az emberek. Megállt, fölsikol- tott és hangosan zokogni kezdett: — Jaj, a gyémán- tos gyűrűm! Leesett a drá­gaköves, kis ékszer! Az ifjú levéltáros mered­ten megállt. Rémülten gon­dolt arra, hogy mi lesz eb­ből, mert a gyönyörű gyer­meknek az ujján még sár­garéz függönykarikát sem látott soha. Azonban nem szaladhatott el, mert a ke­cses alak máris lehajolt és sötét földet tapogatva sír­va, sopánkodva. Közb'en többször is kiáltott: — Iste­nem! Lepottyant a gyémán- tos, kis gyűrűm! Rövidesen több százan mászkáltak négykézláb a környéken. A fiatalember, aki méltóságán alulinak tar­totta, hogy ebben a gyere­kes komédiában részt ve­gyen, de faképnél sem hagyhatta kedvesét, kese­rűen latolgatta: vajon az araszolva csúszkálok közül hányán keresik a lány ja- jongásától megindulva a nemlétező drágaságot, és mennyien dugják azért az lelőbb munkáért a megér­demelt jobb bért kapják a dolgozók. Az új bérezési po­litikát szívesen fogadják a dolgozók. Azzal fejezném be: lia nem is nagy vívmány, de mindenképp nagyszerű do­log volt a családi pót'ékok felemelése.” SZÁZ ÉV TENNIVALÓJÁT MEGVALÓSÍTOTTUK Pokrovenszki József párt­munkás: „A néphatalom megteremtését tartom a leg­nagyobb vívmánynak. Hogy a kutyabőrös nemesek he­lyére a közélet, a gazdasá­gi élet valamennyi fontos funkciójába olyan egyszerű emberek, kőművesek, fa­munkások, vasasok és dol­gozó parasztok kerültek, akiknek huszonegy évvel ezelőtt szavuk sem volt. A munkáshatalmat a munkások száma is jelenti. Tizenötezer ipari munkása van már a városnak, akik mindennapi megfeszített erővel szilárdítják is ezt a hatalmat. Amit mi itt meg­valósítottunk két évtized során, száz évek tennivaló­ja volt — mindez a dolgo­zóknak köszönhető. Nekik, akik magukénak érzik az országot, s ha vannak is gondok, bajok, a munkában nincs vita, az előrehala­dás szándékában teljes az egység.” HOSSZABB AZ ÁTLAGOS ÉLETKOR Dr. Kovács László kör­zeti orvos: „Azt hiszem, a társadalombiztosítást kell említenem, amelynek teljes kiterjesztésével magunk mögött hagytuk a legfejlet­tebb tőkés országokat Is. Nem ritka nyugaton, hogy egy munkás, vagy alkalma­zott egész élete szerzemé­nyét kénytelen orvosra, gyógyszerre költeni, ha megbetegszik. A mi ingye­nes gvósve1 látásunk nagyon nagy vívmány, s ezt az emberek elismerik. A másik, ámít meg kell említeni összefügg az előb­biekkel. Megszűntek a gaz­dasági okokra visszavezet­hető népbetegségek. na­gyon nagyot csökkent a csecsemőhalandóság. Az életkor az elmúlt huszon­egy év alatt mintegy tíz esztendővel lett hosszabb. Ez az új társadalom ered­ménye. Annak a megfeszí­tett munkának a gyümölcse is. amellyel sokat áldoz az áMam a népegészségügyre. T+t «teabolcs megyében is űj kórhazak, szanatórium egészségű pvl intézmények sora létesül. orrukat a porba, hogy óvat­lan pillanatban zsebre vág­ják és elóáalogjanak vele. Aztán riadtan arra gon­dolt, ha kiderül a komisz tréfa, a csalódott tömeg ízek­re tépi Őket. Félni, majd rettegni kezdett, később fél- ájultan roskadozott már a lába előtt kavargó hátak és ülepek fölött. Amíg a szép­séges könyvesboltoslány föl­ujjongott. — Megvan! Én találtam meg! — Rémülten tapasztalta: a gyermek föl­emelkedik és megmutatja az ékszert. — Nagyon kö­szönöm! — rebegte édesen. — Igazán kedvesek voltak mindannyian. A csalódott és összeko­szolódott kezű részt vevők sorfala között sietve távoz­tak, miközben a kisasszony az ujjára húzta a szikrázó kövű kis gyűrűt. Az ifjú levéltáros kérdezni akart valamit. De a lány meg­előzte. Gyöngéden szólt: — Ugye, igazam volt? A türe­lem meghozta a gyümölcsét. Most keressen egy félreeső padot! És ott annyit beszél­het a szerelméről, a meny­nyit csak tud. Hajdú ska István A gyakorlatban bizonyul be, hogy legfőbb érték az ember.” VÁROS LETT A VÁROS Szarvadi László tervező­mérnök: „Talán furcsa de Nyíregyháza közművesítését tartom a legnagyobb vív­mánynak. Évtizedek során ez csal: elképzelés volt. s ebbon a huszoneav évben valósul meg. Enélkül a vá­ros továbbfejlőd£?? is',-tei­len lett volna. Ez hozta maga után például a kon­zervgyár és’ más ipari üzem telepítését, a jelentő? tr>■le­építést. hiszen közmű nél­kül legfe’jebb földszintes házakat lehet épileni. Régebben itt ásott kutak voltak. Ezek egészségtelen vize helyett egészséges és tiszta vizet kap a város. Fürdőszoba a felszabadulás előtt igen ritka do'og volt, ma már több ezer van, anél­kül szinte már családi ház sem épül. A vízmű és a csatorna­rendszer — tulajdonkepp ez, és nem a lakosok szá­ma adja meg egy város városias jellegét, hisz kul­turált élet e kettő nélkül nincs. Most már elindulha­tunk a fejlődés útján.” A MEGVÁLTOZOTT FALU Szilágyi János tsz KISZ- titkár: „A nagyüzemi, gé­pesített mezőgazdaságot, a vegyszerek használatát. Ezeknek köszönhetjük, hogy a munkaidő a mezőgazda­ságban is jóval rövidebb. Nem kell már hajnalban kelni és késő estig görnyed­ni a földműveléssel foglal­kozóknak, mint régebben, mégis magasabbak a ter­méseredmények. A nehe­zebb munkákat nálunk már gépek végzik. Ezzel jár együtt a fala és tanyavillamosítás. Ná­lunk éltek ezzel a lehető­séggel. a majorunkban víz­vezeték, futószalagok szál­lítják a terményt, fejőgé­pek, különböző villanymeg- hajtású silózógépek, kom­bájnok segítik az embert, pótolják a kézi erőt. És ezekkel együtt meg­van a szórakozási lehető­ség. Az idősebbeknek is, de különösen a fiataloknak tsz kultúrotthont építettünk, elláttuk tv-vel, magnóval, lemezjátszós rádióval Van­nak sportfelszere’éseírfk, van könyvtárunk. Húsz év­vel ezelőtt még az egyete­meken sem volt ilyen lehe­tőség.” FELNŐTT NÉP Végül az újságíró, aki feljegyezte a válaszokat: „Az elmúlt huszonegy év legnagyobb vívmányának azt tartom, hogy nagykorú lett, felnőtt a népünk. Hat nyíregyházit ké’-'-’ meg. Amit elmondtak, ab­ban benne van az ő életük is. Mégsem a sajátjukként említették a vívmányokat. Nem azt mondták el, hogy abból mit kaptak ők, ha­nem mindegyik válaszban az van, hogy mit kaptunk mi. Talán az a legnagysze­rűbb, hogy elértük: meg­közelítettük azt a társadal­mat, amelyben az egyén gondja a közösség és a közösségé az egyén. Ezen az úton már könnyebb lesz járni az újabb huszonegy szabad esztendő útját” Kopka Janó* TA VASI 1966. április 1

Next

/
Thumbnails
Contents