Kelet-Magyarország, 1966. március (23. évfolyam, 50-76. szám)

1966-03-16 / 63. szám

R katonai szolgálat egyenlő — sportedzőtáborral Magas színvonalú egészségügyi ellátás a hadseregben A Baktalórántházi Ve­gyesipari Ktsz tervét csak 98,5 százalékban teljesítet­te, de jelentősen javult a lakosság részére végzett ja­vító-szolgáltató munka. A tervezett 700 ezer forinttal saernben 919 ezer forint ér­tékű munkát végeztek el. Ugyancsak túlteljesítették a lakossági építkezési tervü­ket is. Csökkent a balesetek szá­ma is. Kricsfalussy Béla Baktalórántháza Készítik a dinnye melegágyát Eddig kedvezett az időn járás a mezőgazdasági mun­káinak. Éltek ezzel a lehe­tőséggel a kisvárdai Rákóczi Tsz-ben is. A gyümölcsös metszését és 250 holdon a trágyázást befejezték, fo­lyamatosan végzik a gabo­nafélék fejtrágyázását. 162 holdon végeztek a szántás­sal, ezzel egyidőben a do­hány, a dinnye és a kerté­szet melegágyait is készí­tik. A kertészetben egyéb­ként már kikelt tíz meleg­ágyban a retek és a hagy­ma. A tervek szerint 200 hold előcsíráztatott burgonyát ül­tetnek, amit vetőburgonya­ként értékesítenek. ifj. Vincze Péter Kisvárda Jubiláló ígéret * I A földművesszövetkezetek vállalták megyénkben, hogy az ÁFOR-tól átveszik a gáz­cseretelepek kezelését, illet­ve létesítenek ilyen telepe­ket. Ennek szellemében tett ígéretet a nyírbátori körze­ti földmüvesszövetkezet ve­zetősége is a múlt évben, áprilisra. A telep létrehozá­sához a palacktulajdonosok anyagi támogatását is kér­ték. Közel 60 ezer forint gyűlt így össze, s úgy lát­szott, hogy a megnyitási ha­táridőt, november 7-ét be is tartják. Sajnos, az ígéret csak ígéret maradt. A fo­rintok ott nyugszanak a földművesszövetkezet szám­láján, de a tagok még ma is — éppúgy, mint koráb­ban — Mátészalkára, vagy Nyíregyházára kénytelenek beutazni csere alkalmával. Csak Nyírbátorban eddig már több mint ezer gázpa­lack-tulajdonos van, nem beszélve a járás többi köz­ségeiről. Már több száz azoknak a száma is, akik gázpalack engedéllyel rendelkeznek, de a 150 forintos teleplé­tesítési hozzájárulást nem fizették be, — érhetően. Kovács Endre Nyírbátor Magasabb összegre is biztosíthatók a legelőre hajtott állatok Egy esztendő alatt a ház­táji és az egyéni gazdasá­gok biztosított szarvasmar­hái közül különböző okok — hőguta, fulladás, felfú­vódás stb — miatt kilenc- száz állat pusztult el, illető­leg került kényszervágásra, többségében a legeltetés idő­szakában. Ezekre 1965-ben a legeltetési biztosítás alapján csaknem 900 ezer forintot fizetett ki az Állami Biz­tosító. Bár a kártérítés nem pótolja az élő állatot, de hozzásegíti a tsz-tagokat ahhoz, hogy veszteségük csökkenjen. A szarvasmarha felvásár­Már majdnem végig ér­tünk a hosszú sátorsoron, amilror megpillantottam. Barna volt, magas nyakú, i-aglán szabású ujjakkal, szóval az a szín és forma, amit mindig kedveltem. Előrebocsátom, semmilyen vásárló szándékom nem volt, annál is inkább, mert pénz sem vittem magam­mal. Ez csak amolyan vá­sárnézés volt. Mivel azon­ban azt szokták mondani, hogy nézni lehet, azért még nem kell fizetni, közelebb mentem a sátorhoz, hogy a minőségét, az anyagát is megnézzem ennek a mesa szire olyan jól mutató da­rabnak. Ezzel aztán ré­szemről a dolog be is lett volna fejezve, ha... — A pulóvert nézi ura- ságod — szállt felém egy rekedt női hang, valahon n«i a sátor háta mögül. — Azt megnézheti. Valódi ausztrál gyapjú! Nem hi­szem, hogy talál párját a városban. Illendőségből mégegyszer lási árának emelkedésével lehetővé vált, hogy az eddi­ginél magasabb összegre, 1500—2000 forintra is bizto­sítsák a legelőre hajtott szarvasmarhákat. Ez a ren­delkezés érvényes az első kihajtási naptól, az állatok végleges istállóba kötéséig, akár a legelőn, akár út köz­ben, vagy az istállóban éri baleset a biztosított állato­kat. A legeltetési idényre szarvasmarhát, lovat, juhot lehet biztosítani. Előny az is, hogy kényszervágás ese­tében a biztosító nem vonja le az állat értékesítéséből megtérült összeget. megtapogattam az anyagot és valami olyasmit motyog­tam, hogy szép. Utólag be­vallhatom, hogy ekkor kö­vettem el a hibát. — Fogja csak meg, gyűr­je össze, üljön rá, — riká­csolt egy középkorú festett hölgy, most már szorosan mellettem állva. — Ügy rúgja az ki magát, mint a rugó — nyomta egészen kö­zel az orrom alá a puló­vert. Próbálja fel, pontosam az a méret, ami magára kell. Sem nem nagyobb, sem nem kisebb. — Kérem én nem akarok venni... — Nem akar! Tudja is azt a vevő, hogy mit akar, tessék csak ránk bízni, mi azt jobban tudjuk. Mit részletezzem, mire a két kollégám a sátorhoz ért, a pulóver rajtam volt. Na kérem, tessék meg­nézni. Ügy áll rajta, mint­ha ráöntötték volna. És úgy állt. Két ujja, vagy tíz centivel tovább folyt a kézfejemnél. A de­reka lelottyant valahova a térdem alá. Az egyik kolló- gám meg is jegyezte, „ezt valóban rádöntötték”. És mindezt 240 forintért, mond­ta az asszony, aki most Vásár Nemrég vizsgálta meg a tiszavasvári népi ellenőrzé­si csoport a Tiszavasvári— Egyházerdő vasútállomás helyzetét, utasforgalmát. Megállapította, hogy a nagy forgalommal szemben kicsi és korszerűtlen a váróte­rem. Míg a tiszavasvári nagyállomáson havonta 11 ezer utas fordul meg, Egy­házerdőn 8700 a havi át­lag. A váróterem alapterü­lete az utasforgalom 50 szá­zalékának sem elegendő, s a teremben mindössze 15 ülő­hely van. Ebből adódik, hogy az utasok 50 százalé­ka kénytelen a szabad ég alatt várakozni a vonatra. Az állomással kapcsola­tos gondok ismeretesek a Tiszavasvári Községi Ta­nács előtt is. Észrevételei­ket már több ízben eljut­tatták a MÁV szerveihez, de a válasz mindig elutasí­tó volt. Most a népi ellen­őrzési csoport javaslatára a vizsgálat eredményét a MÁV Vezérigazgatóságának küldik meg, s remélik, hogy ott megértésre talál a tisza- vasváriak problémája. Szabó Alfréd levelező Tiszalök A lap megírta — az illetékes válaszol A Kelet-Magyarországban megjelent „Szikszay Gyula igazságkeresése” című cik­kel kapcsolatban közlöm, hogy nevezett ügyét ismétel­ten megvizsgáltam és in­tézkedtem, hogy a nyíregy­házi pályafenntartási fő­nökség XVI-os pályamesteri szakaszának létszámába szakmunkásként foglalkoz­tassák. Intézkedésemmel Szikszay Gyula részére lehetőséget kívántam biztosítani, hogy a vasutas dolgozók kollek­tívájába beilleszkedjék, s korábban elkövetett hibáit jóvátegye. Tóth János, a MÁV Debreceni Igazgató­ság vezetője A lap március 2-i számá­nak Fórum rovatában „Vi­lágos" címmel közölték Szá­raz Jánosnak, a Nagykállói Járási Tanács osztályvezető­jének levelét. Többek között azt írja, hogy a Szabolcs- Szatmár megyei Pályavá­lasztási Tájékoztató olvasá­sa közben — szerinte — ellentmondásos dologra bukkant. Nevezetesen arra, hogy a Nyíregyházi Sütőipa­ri Vállalat több szakmában iskoláz be tanulókat, csak éppen a profiljába tartozó pék szakmában nem. Felve­tette, hogy tulajdonképpen, akkor hogyan biztosítják a pék szakmunkások utánpót­lását. A megyei Pályaválasztási Tájékoztató — mint az a címéből is kitűnik — a szakmunkásképzés tekinteté­ben főleg a megyei lehető­ségeket ismerteti. Megyén kívüli beiskolázási lehetősé­gek közül pedig csak a nép­gazdaság szempontjából kie­már egy percre el nem en­gedett volna. — Kétszáznegyven forint — sóhajtottam. — Hát rendben van, le­gyen 220, de már le se ves­se. Ekkor jött meg a férje, mint egy végszóra, hogy átvegye az asszony szere- péti — Mi az a 280, egy ilyen pulcsiért Egyenest Bécsből hoztuk a múlt héten, még alig melegedett meg. — De hiszen a felesége 220-ra hagyta le, az előbb. — Ja kérem, — mondta az ember mintegy bocsá- natkérően, — az asszony szava parancs. Tessék a pénzt adni. Segélykérőén néztem szét. Az egyik barátom, aki a há­tam mögött állt, gyorsan a fülembe súgott, hogy vi­gyázzak, a pulóver alja há­tul kopott. Ezért nem en­gedték, hogy levessem! — Kérem szépen — mondtam, most már hango­sabban — ez a pulóver használt! — Na és? — így az em bér. — Csak nem gondol­ta, hogy nyavajás kétszá zért új pulóvert vesz? Falcsik Fereno melkedően fontos szakmák­ról (vájár, építőipari) ad tá­jékoztatást. Ezért nem szere­pelt a tájékoztatóban a pék tanulók beiskolázási lehető­sége, melyet központilag — megyén kívüli intézetben — oldanak meg. A beiskolázó szervek, valamint az iskolák erről tájékoztatást adnak. Ugyancsak tájékoztatást ad a beiskolázási lehetőségek­ről a megyei Pályaválasz­tási Tanács is. Pék tanulókat egyébként a ' Sátoraljaújhelyi II. Rá­kóczi Ferenc Élelmiszeripa­ri Tanulóiskolában, vala­mint a Debreceni Élelmi- szeripari Tanulóiskolában is­koláznak be. Fazekas János, megyei tanács vb munkaügyi osztály vezetője A néphadsereg alakula­tainál állandóan figyelem­mel kísérik a személyi ál­lomány, s ezenbelül is kü­lönösen a 18 éves korukban bevonult fiatalok egészség- ügyi helyzetét. Az e téren szerzett tapasztalatokról dr. Farádi László orvos vezér­őrnagy, az orvostudományok kandidátusa elmondta az MTI munkatársának: — Egyöntetű tapasztalat, hogy a katonai szolgálat — élettani hatását tekintve — közel áll az edzőtáborokban, vagy más körülmények kö­zött folytatott sportolás ha­tásaihoz, s elősegíti az egészséges fiatal férfiak fi­zikai és szellemi fejlődését. Ez egyaránt érvényes a 18, vagy 20 éves korban bevo- nultakra. — A katonai szolgálat élettani hatását tekintve nincs lényeges különbség a 20, illetve a 18 éves kor­ban bevonultak között. Nem közömbös azonban, hogy a bevonulok milyen családi környezetből jönnek. Beil­leszkedési nehézség elsősor­ban az elkényeztetett fiúk­nál tapasztalható, akikről otthon túlzottan gondoskod­nak, s akikkel szemben ke­vés követelményt állítanak. Könnyebb a helyzetük azoknak, akiknél már a csa­ládban is kötött volt a „napirend” s még a szülői háznál megszokták a fe­gyelmezettebb életmódot. — A sorkatonák táplál­kozását egyébként rendsze­resen ellenőrizzük. Az egy­ségeknél bevonuláskor, majd Országos bemutatkozás előtt a szabolcsi népművészet Ebben az évben jelentős népművészeti eseménysorozat zajlik le: a rádió- és tele­vízió népművészeti vetélke­dőt hirdetett meg, melynek döntője augusztus 20-án lesz. Megyénket előrelátha­tólag nyolcfős csoport kép­viseli az országos rendez­vényen. A műfajok: népdal és ballada éneklés, néptánc, népi hangszer, rigmus, hím­zés. A népi hagyományok művelésében legkiválóbbak mutatják be művészetüket. Szó van az ajaki falfestés és a Szamos-háti farsango­lás megelevenítéséről is. A népművészeti sorozat már megkezdődött; megnyi­tották az úttörőházban — a megyei nőtanács, a me­gyei tanács művelődési osz­tálya és a megyei múzeum közreműködésével — a ké- zimuka kiállítást A nagy érdeklődésre te­kintettel a kiállítás időtar­tamát április 15-ig meg­hosszabbították. Az anyagot a múzeum kiállító helyisé­geiben mutatják be a to­vábbiakban. A szabolcsi hímzők túl­jutottak a járási versenyen, a tíz járásból mintegy 300 kendő, terítő, párna, töröl­köző, falvédő és egyéb kézi­munka futott be a megyei kiállításra. A legjobbak kö­zül 140 darabot mutattak be az érdeklődőknek. Ilyen színvonalas és változatos se­regszemléje a népművészeti munkáknak évek óta nem volt Szabolcs-Sza tímárban. Különösen kitűntek a buji szőttesek és a Tisza-vidéki keresztszemes hímzések. Alapos mérlegelés után osztották ki a díjakat, a szempontok a következők voltak: milyen eredeti mo­tívumot tartalmaznak a ké­zimunkák, milyen a techni­kai kivitelezés, a ráfordí­tott munka, és készítője mi­lyen erőfeszítéseket tesz a népművészet ápolásáért, ter­jesztéséért. Az első díjat Pusztai Józsefné vencsellői asszony kapta, a három II. díjat Fischer Józsefné (Búj), Varga Zoltánná (Botpalád), Erdélyi Ferencné (Tiszaszal­ka). Négy IV. díjat ítélt oda a bizottság, akik kapták: Máthé Miklósné (Kocsord), id. Molnár Antalné (Csen- ger), Bundi Gyuláné (Üjfe- hértó), Gergélyi Elememé (Kékese). A megyei vetélkedők sok ezer érdeklődőt vonzanak, már az első rendezvény a megyei népművészeti kiál­lítás is nagy közönségsi­kert aratott. Sajátos műfaji keretek között a népművé­szeti vetélkedősorozat jó segítője lehet a széles ská­lán mozgó népművelési munkának. <P) hathavonként mérik a test­súlyt, a magasságot és a mellkas körfogatát. A csa­patorvosok részt vesznek az étlapok összeállításában és gondosan ügyelnek arra, hogy az étrendben minél jobban érvényesüljenek az élettani szempontok. A ka­tona-egészségügyi szolgálat időről-időre ellenőrzi az ételadagokat is, részben egyszerű sűlyméréssel és ízléssel, részben laboratóriu­mi analízissel. A mennyiség és az összetétel azonos a legjobban ellátott külföldi hadseregekben biztosított élelemmel, fedezi azt az energiát, amit a sorkatonák kiképzés közben felhasznál­nak és biztosítja azokat a tápanyagokat, amelyek az életkorból fakadó, továbbá a kiképzési teljesítményekhez szükséges növekedést, illet­ve izmosodást szolgálják. — Az egészségügyi szol­gálat a hadseregnél is el­sősorban a betegségek meg­előzésére ti'fekszik. Ezt a célt szolgálják a sorozást megelőző szakorvosi vizs­gálatok, a sorozásnál a bizottsági orvosi vizsgálatok és az újoncok bevonulása­kor végzett csapatorvosi vizsgálatok. A gondos vizs­gálatsorozat egyébként mó­dot nyújt arra is, hogy a katonai szolgálatra alkal­mas fiatalokat célszerűen osszák be a különböző ala­kulatokhoz. — Ugyancsak a megelő­zést segítik a védőoltások. Évente egyszer minden ka­tonára kiterjedő szűrővizs­gálatot végzünk, ezenkívül a tbc korai felismerése érde­kében mozgó röntgen ernyő­kép szűrőállomást működ­tetünk. — Ami a gyógyszerellá­tást illeti, ez ^mindenben azonos azzal, amit az egész­ségügyi kormányzat a lakos­ságnak országszerte biztosít. Külföldi, speciális gyógysze­rekhez — indokolt esetben — a sorkatonák is hozzájut­nak, ugyanolyan feltételek­kel, mint más állampolgá­rok. — Néphadseregünk egész­ségügyi intézeteiben terv­szerű, tudományos munká­val is foglalkoznak, ami közvetve ugyancsak hozzá­járul a betegségfelismerő és a gyógyító munka színvona­lának — az orvostudomány rohamos fejlődésével lépést tartó — folyamatos emelé­séhez. Fejezte be nyilatko­zatát dr. Farádi László or­vos vezérőrnagy. F. HÓ 17-től—31-ig vas-műszaki — villamossági elfekvő készleteiből árubörzét tart naponta délelőtt 10—13 óráig az Iparcikk Kisker Vállalat 16. számú vas-edénybolt j ában Nyíregyháza, Kossuth tér 13. sz. (Kenyérbolt mellett) HIRDESSEN a Kelet-Magyarország HASÁBJAIN! Javult a szolgáltatás Kicsi a váróterem

Next

/
Thumbnails
Contents