Kelet-Magyarország, 1966. március (23. évfolyam, 50-76. szám)

1966-03-15 / 62. szám

A vezetés — szakma Egv Itónap helyett: 24 óra! Kiküszöbölik a nehéz fizikai munkát — Két év múlva próbaüzem Megkezdték n megye első korszerű téglagyárának építését Fehérgyarmaion Hosszabb ideje vita fo­lyik arról, milyen legyen a jó vezető. A helyes válasz elszakíthatatlan a szocializ­mus építésének különböző korszakaitól, konkrét fel­adataitól. A fejlődés első szakában, amikor munkás­igazgatókat neveztek ki az államosított vállalatok élé­re, a politikai rátermettség, és megbízhatóság volt szin­te a kizárólagos mérce. Ké­sőbb azután megnövekedett a magas fokú műszaki és közgazdasági szakismeretek szerepe természetesen nem függetlenül a politikai rá­termettség és megbízhatóság követelményeitől. Napjaink­ban, mint új, harmadik igény egyre sürgetőbben je­lentkezik a vezetés techni­kájának, az üzemi szocioló­gia és munkalélektan az üzemi demokrácia stb kér­déseinek tudományos elsa­játítása és alkalmazása. Érthető módon a vezetés­sel szembeni követelmények papjainkban növekednek a gazdaságirányítási rendszer reformjának előkészítésével, bevezetésével. Hiszen a ter­vezett változások egyik fő iránya a vállalati és helyi hatáskörök növelése. Mivel a gazdálkodó egységek dön­tési és intézkedési jogot kapnak, azokban a kérdé­sekben. amelyekben kellő in­formációval és áttekintéssel rendelkeznek, növekszik a felelősség és fokozódik az igény a vezetés munkájának tudományos megalapozottsá­ga iránt. Vitathatatlanul más felkészültséget és ké­pességet kíván a részletekbe menő központi utasítások végrehajtása, mint az önte­vékeny, kezdeményezőkész, felelősséget és kockázatot vállaló vezetés, amelynek döntései a piaci kapcsola­tok, a népgazdasági össze­függések s a helyi lehető­ségek egybevetéséből adódó alternatívák mérlegelésén alapulnak. Nem véletlen, hogy a Központi Bizottság­nak a gazdaságirányítási rendszer reformjára vonat­kozó kiinduló irányelvei is nyomatékosan hangsúlyoz­zák ezt: „A párt és állami veze­tésnek tanulmányoznia, ke­resnie kell, miképpen lehet a vállalatok vezetését alkal­massá tenni arra, hogy a nagyobb önállósággal járó, nagyobb követelményeknek maradéktalanul megfelelje­nek. Rendszeresen foglal­kozni kell a vezetők kivá­lasztására vonatkozó gya­korlati módszerekkel s egyúttal elő kell készíteni a korszerű vezetőképzés megvalósításának rendsze­rét, A vezetőképző iskolák ne egyetemi jellegű szervek legyenek, s ne egyetemi Lábakat leverni, esernyőt, kabátot a fürdőszobába — hangzott a hozottisten, ami­kor Erzsiékhez beállítot­tam Születésnapi összejövetel, szűk családi kör, és mi másról kezdődött volna a csevegés, mint hogy teljesen megváltozott a közép-euró­pai időjárás jellege. — Soha ennyi eső nem volt — állapították meg ha­raggal a nők. — Nono — válaszolt Jó­zsi —, amikor ezt a dalt Írták, akkoriban bizonyára volt valamelyes csapadék, s azzal dúdolni kezdte, hogy esik eső csendesen, lecsöpög az ereszen, az ereszen... — És amikor Fráter Ló­ránt a száz szál gyertyát... — vette át a szót Misa és már dalolta is, hogy hull az eső sűrű csöppje sötét fel­hők alatt, szomorúan név­anyagot oktassanak, hanem gyakorlatiasak legyenek és szűk tematikát oktassanak, ne pedig az általános mű­veltséget bővítsék.” A vezetés szakma, ponto­sabban a szakmák szintézi­se, amelyben harmonikus, mondhatni művészi egység­be ötvöződnek a műszaki, gazdasági és politikai isme­retek, a személyes képessé­gek — a rátermettség és a hajlam, a határozottság és a kitartás, a szervezőkész­ség és az emberekkel való bánnitudás — a korszerű vezetés tudományi ismeretek alkalmazásával. E követel­mények kielégítésétől ma még messzire járunk. Gya­korta a személyes adottsá­gokra sincsenek tekintettel a vezetők kiválasztásánál. So­kan úgy gondolják például, hogy aki kiváló kutató, vagy konstruktőr mérnök, vagy jeles elméleti közgazda, az feltétlenül vezetőnek is al­kalmas. A szakismeretek szerepének egyoldalú eltúl- zása és abszolutizálása ép­pen az utóbbi esztendők egyik hibája. S tanúi lehe­tünk annak, hogy tehetséges, alkotóképes szakemberek életpályája fut zátonyra új vezető beosztásokban — a meggondolatlan előléptetés nyomán. A vezetéstudományi is­meretek fejlesztésével, elsa­játításával pedig általában hadilábon állunk. Bár a ve­zetői munka természeténél fogva előrelátó, tudatos te­vékenység, mégis igen sok még benne jelenleg a vé­letlenszerű ösztönös elem. A vetés önálló tudomány­ággá fejlődött az utóbbi másfél évtizedben. Elméleti kutatás és gyakorlati okta­tás témájává vált. Nyugat- Európában például mintegy 180 menedzserképző akadé­mia működik, s az egyete­met végzett főtisztviselők — vezetők és kúdertartalékok — ezrei ismerkednek meg a vezetés technikájával, a szervezés, az ellenőrzés, a káderkiválasztás tudomá­nyos módszereivel, az in­formációs elmélet, a lélek­tan, a szociológia kérdései­vel. A tőkések a legjobb be­fektetésnek tekintik a veze­tők képzését és továbbkép­zését. Nagyra értékelik a sokoldalúan felkészült veze­tőt, tudván, hogy az nem­csak jól dolgozik, hanem másokat is okosan dolgoz­tat. Nyilvánvalóan nagy lehe­tőségeket kínál számunkra is a vezetőképzés és az ez­zel kapcsolatos tudományok fejlesztése. Sajnos e munka még a kezdet kezdeténél tart hazánkban, noha fel­adataink sürgetően igénylik, tudományos világnézetünk parancsolóan megkövetelné desi a ragyás csárdafalat. — Két nóta nem bizonyí­ték — rázta fejét Erzsi. — Van tizenkettő is — mondtam és fújtam a leg- szebbiket, azt hogy: ha lá­tom a förgeteg elejét, be­gyűröm a süvegem tetejét... Aztán abbahagytam, mert a melódiát sehogy sem si­került elkapnom, ám át­vette Misa és a lábával is dobogott házzá. Úgy elnézöm az időt alóla, még a jég is visszapattog róla! Máris kontrázott Józsi, duhajul nekikezdvén, hogy aki a babáját igazán szereli, akármilyen jeges eső esik, mégis fölkeresi. Ekkor már az ifjúság is a pártunkra állt, nehogy azt gondoljuk, mondotta Géza, hogy csak rég volt csapadéknóta! Azzal kezdte azt, hogy: Ügy koppan az eső... ezt. Rengeteg időbe és pénzbe kerül az, ha minden vezető csupán saját tapasz­talatai alapján fejlődik, s tanulja meg feladatkörének és saját munkájának meg­szervezését, beosztottjai te­vékenységének értékelését, előléptetését, egy-egy konk­rét helyzetből adódó leg­célszerűbb döntési módok kiválasztását, egyszóval: a vezetési szakismereteket. Célszerű lenne tehát gazdag gyakorlati tapasztalataik el­méleti általánosítása, a hozzáférhető szakirodalom és vezetőképzés tudományos módszertani anyagainak publikálása, elemző, értéke­lő feldolgozása. És feltétle­nül szükséges a vezetőkép­zés szervezett formáinak és intézményeinek létrehozása is. A vezetés színvonalának emelése világszerte jelent­kező törekvés. A műszaki tudományos fejlődés viha­ros ütemével csak szüntele­nül tökéletesedő módszerek­kel, magas fokú elméleti felkészültséggel tarthat lé­pést a vezető. Nem általá­ban, hanem nagyon is kon­krét módon segíthetjük elő a vezetési színvonal oly sokszor emlegetett emelését, sajátos hazai körülményeink között. A vezetéstudom j -y fejlesztésén és a vezetőkép­zés legiobb módszereinek megoldásán kívül feltétlenül kidolgozásra szorul a vezetői tevékenység értékelésének, a vezetők kiválasztásának és esetleges leváltásának szub­jektív- indítékoktól és sze­mélyi kapcsolatoktól mentes egzakt, szinte matematikai képletbe sűríthető módsze­rei. S ezek közt a megbízha­tóság, a politikai rátermett­ség, a gazdasági és műszaki ismeretek mellett egyenran­gú tényező a vezetésre al­kalmas személyi képesség, a tudományos és módszerbeli felkészültség. Nálunk minden az embe­reken múlik, — hatványo­zottan érvényes a megálla­pítás azokra a vezetőkre, akik osztályok, üzemek, vál­lalatok kollektíváinak mun­káját irányítják, összehan­golják, értékelik. A dolgo­zók nagy többségében meg­van a hajlam arra, hogy alkotóképességeik legjavát adják, ha látják munkájuk értelmét, s a vezetés megte­remti a szükséges feltétele­ket. Minden vállalat, gazda­ság, intézmény egyre több eszközt és lehetőséget kap az ésszerű munka végzésé­hez. Mindez nem csupán a vezetők önállóságát, hanem felelősségét is növeli a népgazdasággal és az irá­nyításuk alá tartozó kollek­tívával szemben. K. J. — Ez még csak négy — mondta Ilonka. — öí — szólt Misa és fújta népiesen: Túsó soron esik az eső. ne möni arra, babám eleső... Jött aztán a busongó, hogy az mondja: Ölmos eső ver­desi a legényszobám abla­kát... Aztán a kedves katona­nóta: Esik eső, szép csen­desen esik, tavasz akar len­ni... — Hát a Kossuth-nóta?! — kiáltott föl Józsi és együtt dalolta a társaság, hogy esik eső karikára Kossuth Lajos kalapjára. Kis szünet, számolás, ki­lenc. A sár-nóták következ­tek, elvégre, ami sár, annak eső az előzménye. Leghíre­sebb sár-nóta az, hogy sá­ros az utcátok, a rosseb járjon hozzátok. Megérdemli az a lány, ki­ért sáros a csizmám... Te mégy jobbra hűtlen babám, én meg megyek bal­ra, sárba taposom a fény­képedet... Tizenkettő. És kis szünet után dudolgatni kezdte ám Misa a régi-régi, első hábo­rú előtti bakanótát: Az építkezések egyre több építési alapanyagot, téglái igénye.neii. A je.erueg mű­ködő téglagyárak a szüksé­ges mennyiséget csak rész­ben tudják fedezni, mivel a téglagyártás egyrészt hosz- szabb időszakot vesa- igény­be, másrészt az időjárás változékonysága nagyban befolyásolja a termelést. Most olyan terv született, amely nemcsak a legkor­szerűbb gyártási technoló­giát alkalmazza majd, ha­nem teljesen függetleníti a téglagyártást az időjárástól. Ilyen elveken épül fel a Fehérgyarmati Téglagyár. Beruházására 82 millió forintot irányoztak elő, az építési költség 53 millió, míg a korszerű gépek és berendezések értéke több mint 29 millió forint lesz. Az új üzem építésének ki­vitelezésével az ÉM. Sza­bolcs megyei Állami Építő­ipari Vállalatot bízták meg, amely megkezdte az alapo­zási munkálatokat és még ez évben mintegy tízmillió forint értékű építési mun­kát végez el. • Az új üzem legnagyobb épülete a 144 méter hosszú, 46 méter széles aiapterűle­Ottállt az elegáns Merce­des személykocsi a gazda­ság épülete előtt. Csábító érvnek szánták a pestiek. Benn az irodában „gyúr­ták”, agitálták Bojtor IvJ.i- lóst, a Balkányi Állami Gazdaság igazgatóját. Hagy­ja itt ezt az eldugott helyet, neki a fővárosban van a he­lye. Ilyen kocsit biztosíta­nak részére, kényelmes la­kást, szép fizetést. Már-már úgy tűnt sikerült rábeszélni, amikor elnézést kért, s né­hány percre magára hagyta vendégeit. Kecskelábú asztallal kezdődött — Hazaléptem, megkér­dezni a feleségem, mit szól az ajánlathoz — emlékezik az igazgató. •— ö azt mond­ta, maradjunk. Végtelen boldog voltam, hisz én sem akartam elmenni Balkány- ból. Pedig több helyre hívták az utóbbi tíz esztendőben. — Nem látok célt az író­asztal mellett — jegyzi meg Verje meg az isten a mészáros bóráját Mért vágta el, hej, a gyön­ge borjú lábát, Mert láb nélkül, sej-haj nem mehet s sárba. Föl eszi a fene a baka há­tára.. — Mi az a borjú? — kérdeze Géza, a fiatal kor­osztály nevében. — És mi az a baka? — kérdezte Jutka. Megmagyaráztuk, hogy baka az egykori gyalogos, kinek „hátizsákja” borjú­bőrből készült. Tizenháromnál elakad­tunk. Jóska ugyan bedobta, hogy akár eső, akár hó, Le- bovits cipő mindig jó, de lehurrogtuk, mert ez egy régi reklámszöveg, Zoltán sógorom pedig ismét szé­gyent hozott ránk. Azt mondta, ő tud még egyet csak a dallamát nem tudja azzal elmondta, hogy esik eső, hull a dara, fázik a vénasszony fara... A család nőtagjai jól megpiszkálták, bár váltig mentegetőzött, hogy csal nem akarta, hogy tizenhá­rom legyen. A zsűri nem fo­gadta el, így aztán a tizem három-tizenhárom maradt. tű csarnok lesz. Ezenkívül iparvágány, kazánház, szén­tároló, áruraktár és iroda­ház épül. A terjedelmes, vasbetonvázas csarnokhoz szükséges épületelemeket helyszíni elöregyártással Old­ják meg Az üzemcsarnok olyan kiképzésű lesz, amely magába foglalja a tégla­gyártás összes fázisát. Mivel prototípus üzem építéséről van szó, nem kis feladat elé állítja az építőipar mű­szaki és munkásgárdáját. Legérdekesebb az üzem­nek az a sajátossága, hogy az időjárástól függetle­nül termelhet és éven­te mintegy 329 napot fog üzemelni. A három műszakban terme­lő üzem évi kapacitása ti­zenegymillió B 30-ag blokk­tégla lesz, ami 40 millió kisméretű téglának felel meg. Míg a hagyományos módszerekkel a téglagyár- tás gyakran egy hónapot is igénybe vesz — az új üzem­ben 24 óra alatt már kész égetett tégla jön ki, ami azonnal szállítható és fel­használható így elkerülik az időjárás okozta károkat, ami például a fehérgyarmati Üzemben 1965-ben egymillió nyerstéglát jelentett. beszélgetés közben. Színhely a gazdaság modern ebédlő­jének különterme. Tele vi­rágokkal, élénk színű bú­torokkal, a falakon olaj- festmények, s a nagyterem­ből zongora hangja a kísérő­zene. Valamelyik állami gazdasági dolgozó gyermeke gyakorol, — Mikor ide kerültem, egyetlen épület volt. Kecs­kelábú, gyalulatlan aszta­lokon ettek az emberek. Alig volt evőeszköz, Kinn a szabad ég alatt terítettek. Az ebédlőben Ipari tanu­lók teáznak. Presszógép sis­tereg. Feketét isznak a munkából betérő dolgozók. Ide sereglenek esténként. Különösen akkor, ha szín­házi előadás van. 100 millió — tisztán — Külön utcák épültek az elmúlt években. Állami gazdasági dolgozók építettek új házakat. Legalább két­száz új otthon övezi a gaz­daság központját. Soknak ott van a tetején a tv an­tenna. Évente 40—50 szoba konyha garnitúrát szállíta­nak haza a városból. Ennyi esküvő van. Bojtor Miklós alig volt negyven esztendős, amikor az állam a legmagasabb ki­tüntetéssel, Kossuth-díjjal jutalmazta. Nem szeret er­ről beszélni. Pedig nem érdemtelenül kapta. Rászol­gált. 1954 óta minden évben nyereséggel zárták az esz­tendőt. Ez idő alatt tisztán 100 millió forintot adtak a népgazdaságnak. Tizenhá­romszoros élüzem, s kétszer nyerték el a SZOT és a Mi­nisztertanács vörös ván- dorzászlaját. Most is ná­luk van. Rettentő szorgalom és akaraterő párosul ebben az emberben. Valamikor Ti- szakóródon a báró Kende Katalin féle birtokon kezd­te mint kertészgyakornok. Fáradhatatlanul dolgozik, s tanul. Tavaly megszerezte az agrármérnöki képesítést. — Tizenhetedik esztende­je élek itt családommal a „tanyán”. Elégedett vagyok, mert van mit csinálnom. Ha szükséges, most is ke­zébe veszi a metszőollót. — Induláskor rendszere­sen. S, hogy minek köszön­hetjük az eredményeket? Talán annak, hogy a vezető­gárda is 1949 óta csaknem ugyanaz. Kialakult a mun­kás törzsgárda is. A vezérlőberendezés lehe­tővé teszi bármilyen nagy­ságú áru termelésére való gyors átállást — mindén tartósabb időkiesés nélkül. Ez az új gyártási módszer lényegesen növeli majd az üzem termelését és terme­lékenységét. A másik előnye az új üzemnek- az, hogy a korszerű gépek és be­rendezések mentesítik az embereket a nehéz fizikai munkától. Az üzem 140 munkást fog alkalmazni, akiknek zöme a gépek kezelésével és irányí­tásával lesz elfoglalva A laboratóriumi vizsgálatok pedig lehetővé teszik a mi­nőségi termelést is. Terv szerint az új tégla­gyárat 1958 június 30-án adják át próbaüzemelés­re, a rendszeres terme­lést pedig 1968 augusz­tus l-vcl kezdi meg. A Fehérgyarmati Tégla­gyár országosan — korsze­rűségét tekintve is — elsők közé sorolható. Építési és működési tapasztalatát fel­használva a későbbi évek során, újabb tizennégy tég­lagyár építése fogja követni az országban. Bálint Laje* Hétszáz ember dolgozik a gazdaságban. Q egyben a balkányi Uj Erő Tsz elnöke is, — Harmadik esztendeje. Földünk átellenben van a gazdaságéval — jegyzi meg humorosan. — Hol itt va­gyok, hol ott. Gyenge volt ez a tsz. Olyanok voltak a tagjai, mint az ágról szakadtak. Fegyelmezetlenség, lopásoic, szakértelem hiány, Úsztak a mérleghiányban. Egyik al­kalommal felkereste Bojtort Csepelyi Tamás, a járási pártbizottság első tikára. Kérte segítsen. Örömmel vállalta. De mint mindent, ezt is megbeszélte a felesé­gével. — Ha hetven családon tudsz ezáltal segíteni, vál­lald, — mondta akkor a fe­leségem. — Sok lemondás­sal járt, hisz alig voltam otthon a családdal. Egyre több a tag Megválasztották elnöknek. Csepelyi megkérdezte: — Mennyiért vállalod az elnökséget? — Csak úgy fizetés nél­kül. Két évvel ezelőtt a zár­számadáskor 54 forintot osztottak egy munkaegység­re. Tavaly, a rossz időjárás ellenére is 48 forintot. — Százra szaporodott azóta a tagság. A mostani zárszámadáskor is 14 tagot vettünk fel. Meghívtuk a falu 6 tszcs-elnökét is. Lás­sák, hogyan lehet előrelép­ni. Megbecsült emberek a faluban az Uj Erő Tsz tag­jai. Mikor arról volt szó, hogy a fáradságos munkáért járó pénzt felvegye Bojtor Miklós újra közbe kellett avatkoznia a járási pártbi­zottságnak. Nem akarta. — Ha ellenkezel, takarék- pénztárba tesszük nevedre mondta akkor Csepelyi elv­társ. Végül is engedett. Húsz­ezer forintot kapott. — De az emberek is ha­zavitték azt a húsz-huszon- kétezret. Rendbejött a szövetkezet, s igy megnyu­godott a leklismeretem. Én azt hiszem, ez a leg­fontosabb; mindig úgy cse­lekedni, hogy az ember nek ne kelljen szégyenkez­nie önmaga előtt. Farkas Kálmájf K/S/Ó: Csapadék dalban elbeszélve „Nem látok célt az íróasztal mellett" Az elegáns Mercedes és 70 család — Presszó színház után Fontos a lelkiismeret

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents