Kelet-Magyarország, 1966. március (23. évfolyam, 50-76. szám)
1966-03-02 / 51. szám
Gazdaságosabb, korszerűbb termelést Szabolcs ipari üzemeiben Kállai Sándor elvtárs felszólalása a Mezőgazdasági Gépjavító V állalat termelési tanácskozásán Termelési tanácskozást tartott kedden délután Nyíregyházán a Szabolcs megyei Mezőgazdasági Gépjavító Vállalat. A tanácskozáson részt vett Kállai Sándor elvtárs, a megyei pártbizottság titkára. Karádi Gyula főmérnök és Barcs Béla főkönyvelő ismertette a dolgozókkal a vállalat elmúlt évi munkájának részletes mutatóit, s az idei tervfeladatokat — amelyekhez a munkások már eddig is sok értékes javaslattal járultak hozzá, — majd hozzászólások következtek. A vitában felszólalt Kál*- lai Sándor elvtárs is. Tolmácsolta a dolgozóknak a megyei pártbizottság üdvözletét, majd iparunk időszerű feladataival foglalkozott. Rámutatott a most folyó termelési tanácskozások nagy jelentőségére, arra, hogy a dolgozók hatékony közreműködésével és lelkes hoz- zárájulásával végzett munka garanciája az éves munka sikerének. Különösen most, harmadik ötéves tervünk első esztendejében döntő fontosságú a jó munka, hiszen ez az év nagy hatással lesz az egész tervidőszakra. Az elmúlt évi eredményekkel foglalkozva Kállai Sándor elvtárs megállapította: iparunk országosan túlteljesítette tervét. A túlteljesítés nagy része exportálható termék volt és a termelés mennyiségén kívül javult a minőség, a termelékenység is. Szabolcs-Szat- már üzemei ugyancsak eleget tettek 1965-ös kötelezettségüknek. Bizonyos adósággal zárt ugyan a2 építőipar, a Nyíregyházi Konzervgyár — nyersanyaghiány miatt — és a Nyírbogdányi Kőolajipari Vállalat. Az exportkötelezettségeit azonban meny- nyiségben és minőségben is teljesítette a konzvergyár, s több üzemünk szerzett jó hírnevet a világ piacain. — Jó alappal indulunk 1966-ban — folytatta a megyei pártbizottság titkára. — A tennivalók a népgazdasági tervekből és a megyei pártbizottság éves intézkedési tervéből adottak. Idén magasabbak a követelmények. S ezek elsősorban nem a százalékok emelkedéséből következnek, (a meny- nyiségi növekedés 4—6 százalék) hanem abból, hogy cl akarjuk érni, az ipar- vállalatok csak a szükségletre, a megrendelésre termeljenek. Lesz olyan üzemünk, ahol nem használják ki a teljes kapacitást, mégis gyors növekedést tervezünk a valóságos népgazdasági szükségletet kielégítő termékekből. Itt a kapacitás jobb kihasználása legyen a cél. El akarjuk érni még ebben az evben, hogy üzemeink az eddiginél jóval rugalmasabban alkalmazkodjanak a szükségletekkel járó változásokhoz. Kállai Sándor elvtárs ezután az üzemek dolgozóinak, vezetőinek, párt- és mozgalmi szervezeteinek megnövekedett felelősségét hangsúlyozta azért, hogy megfelelően ki tudják elégíteni a bel- és külkereskedelem mind nagyobb igényeit a minőségben és a választékban, majd így folytatta: — Megyénk üzemei igen fontos exportfeladatokat látnak el. Olyan üzemeink, mint a dohánygyár, konzervgyár, a Tisza vasvári Alkaloida stb., több milliós külföldi megrendelést kapott. Az elmúlt évben teljesített exportunk érfékc már meghaladta a fél- milliárd forintot. Ebben az esztendőben tovább növeljük az exporttermelést. Felhívom itt a figyelmet a gazdaságosságra, hiszen a nagyobb devizahozamot az jelenti, ha a jobb áron eladható termékekből teljesítjük, illetve teljesítjük túl az ipari exportterveket. Minden évben nagyobbak a nemzetközi piacokon a követelmények, csak a korszerű, a jó minőségű és az alkatrészekkel folyamatosan ellátott^ termékeink versenyképesek, csak ezeket tudjuk eladni. Ezért is nyer mind nagyobb jelentőséget a műszaki fejlesztés, a gyártmányok korszerűsítése. Mi a mi tennivalónk e területen? Az, hogy minden üzemünkben megvizsgáljuk. hogyan gyártsunk korszerűbb, ugyanakkor olcsóbb és világszínvonalú minőségű termékeket. — Néhány üzemünkben nagyon jó tapasztalataink vannak a műsaaki fejlesztésről. A konzervgyár, a gumigyár és a nyírbátori növényolajipar, de a gépjavító is jól koncentrálja erejét a legfontosabbakra. Nem általában fejlesztenek, hanem a legkeresettebb cikkek termelését korszerűsítik. Azt szeretnénk. ha ezek az elvek például szolgálnának mindenütt a megyében, ha az igazgatók, a mérnökök, technikusok, a pártszervezetek megértenék : gyáruk jövője és a korszerűsítés egymástól elválaszthatatlan. A jövőben se a kül-, se a belföldi piac nem vesz át divatjamúlt, versenyképtelen ipari gyártmányt A termelékenységgel kapcsolatban elmondta a felszólaló, hogy tavaly már elértük a kitűzött célokat, csökkentek a túlórák is. 1966-ban előtérbe kerül az üzem- és munkaszervezés, a technológiai folyamatok javítása — s ez jóval bonyolultabb feladatot jelent. — Nagyok a kihasználatlan tartalékaink itt is — folytatta a megyei pártbizottság titkára. — Idei tervünk szerint négy százalékkal kell emelnünk a munka termelékenységét. A termelés növelésének tehát már nyolcvan százalékban kell termelékenységből emelkedni. Ehhez a legjobb út a takarékos gazdálkodás anyaggal, idővel, létszámmal. Meg vagyok róla győződve, hogy további lehetőségeinkkel élnek is a megye vállalatai. Egy példa: sokat jelentene, ha az üzemek maguk javasolnák felsőbb szerveinknek, hogy szüntessenek meg olyan — valamikor rendeletileg előírt — adminisztrációs munkákat. amelyekre nincs szükség. Ezenkívül is sok más módja van a kevesebb papírrrlinkára, a takarékosabb létszámgazdálkodásra való igyekezet érvényesítésének. Elsőrendű feladat a létszámmal és a béralappal való ésszerű gazdálkodás. A megtakarított létszám bérének ez évben már hetvenöt százalékát lehet visszatartani, felhasználni a jól dolgozó munkások között. Azt hiszem, helyesen élt e lehetőséggel a Nyíregyházi Konzervgyár, amely szerződést kötött az üzemrészek dolgozóival az így éves szinten megtakarított létszám bérének elosztására az üzemért többet áldozó, munkálkodó dolgozók között. — Jobban ösztönöz a hatékonyabb munkára a premizálás űj rendszere is. Megnőtt a vállalatvezetők hatásköre, s nem kis részben rajtuk múlik a nyereség, a gazdaságosság — miként élnek a lehetőségekkel. ügy is mondhatnám, a vizsgára való felkészülés most kezdődik. A legfontosabb lecke most a vállalatok vezetőinek: a kellő, megfontolt intézkedések megtétele. A gazdaságirányítási rendszer átfogó reformja nyomán már 1966-ban is bővül vállalataink önállósága, hatásköre. Több üzemünk — elsősorban a minisztériumi iparban — idén már csupán a bérgazdálkodásra s az értékesítésre kapott irányszámokat. Ezek a vállalatok már most bizonyíthatják, hogyan élnek az önállóságukkal, tudnak-e jól dolgozni a népgazdaság és az üzem javára. Kállai Sándor elvtárs ezután a mezőgazdasági gépjavító dolgozóin;)/: munkájáról szólt. — Üzemük ma ismertette az éves terv megvalósítására hozott intézkedéseket. A hozzászólások, a vita alapján nyugodtan kijelenthetem itt is felszínre kerültek az üzemi tartalékok további, lényeges forrásai. Korábban már utaltam arra, hogy 1966 nem csupán új tervévet, hanem a harmadik ötéves terv első esztendejét jelenti. Olyan évet, amikor bevezetésre kerül gazdaságirányítási rendszerünk néhány új, nagyon fontos elve. Az üzem kollektívája — amely már nem egyszer bizonyította be, hogy képes nagy feladatok elvégzésére — idén újabb erőpróba előtt áll. A vezetők, a dolgozók összefogásával nagy eredményeket érhetnek el az önállóság bővülése nyomán megsokasodott tennivalókban. A dolgozók bevonása a feladatokba, az irányításba tehát igen fontos követelmény. Tiszak&ród és Tíszacsécse. közös községi tanácsának alakuló ülésén ünnepélyesen búcsúztatták a nyugdíjba vonuló Farkas Bálintnét, a Tiszakaródi Községi Tanács volt vb-elnökét, aki az első tanácsválasztásoktól mostanáig megszakítás nélkül látta el ezt a tisztséget. A megyei tanács vb nevében dr. Ignácz Béla, a járási tanács képviseletében Forgács András vb elnökhelyettes méltatta az elnökasz- szony érdemeit. Farkas Bálintné a felszabadulás után mindjárt bekapcsolódott a községi építőmunkába. A földosztástól kezdve az MNDSZ-ben te- vénykedett több éven át, s már akkor megszerezte a község dolozóinak bizalmát. Az első tanácsválasztáskor így jutott az elnöki tisztségA mátészalkai járás 23 szövetkezeti nagyüzemi gazdaságainak közös vagyona — a rossz időjárás ellenére is — 53 millió forinttal gyarapodott az elmúlt esztendőben, s megközelíti a félmilliárd forintot. Az egy tagra jutó részesedés, járási átlagban 8589 forintra alakult. De egyes, különösen jól gazdálkodó tsz-ben az átlagnál jóval több a részesedés. A fül- pösdaróci Petőfiben 18 774, a Üborszállási Üj Életben Nagyon fontosnak tartjuk ezért a munkások között végzett politikai ipunkát, a jó hangulat megteremtését, megőrzését. Úgy vélem, ennél az üzemnél is van még mit tenni a szocialista munkaverseny szélesítése területén. Még hatékonyabban kell segíteni a szocialista munkaverseny szervezését, s különösen a szocialista brigádmozgalom szerepét emelem ki. ,E brigádok sikereihez biztosítanunk kell a feltételeket, hiszen ez a terv végrehajtásának egyik záloga. Ne sajnáljuk a szocialista brigádok tagjaitól, a verseny különböző formáiban résztvevőktől az anyagi elismerést, de legalább ilyen döntő fontosságú az erkölcsi megbecsülésük. — Pártszervezeteink munkáját is tovább kell javítani. Az a véleményünk, hogy az üzemek kommunistái törődjenek még inkább a gazdaságszervező munkával, a termelés pártellenőrzésével, de a pártszervezet ne aprózza el erejét azzal, hogy átveszi a gazdasági feladatok operativ irányítását. Befejezésül Kállai Sándor elvtárs sok sikert kívánt az idei feladatok teljesítéséhez az üzem dolgozóinak. A Szabolcs megyei Mező- gazdasági Gépjavító Vállalat termelési tanácskozásán a szocialista brigádok javaslatát elfogadva, elhatározták a dolgozók, hogy vasárnap, március 6-án vietnami műszakot tartanak, s a műszak munkás li felajánlják e napi keresetüket a vietnami nép harcának megsegítésére. hez, s azóta újra és újra öt bízták meg a teendők ellátásával. Munkáját nagy körültekintéssel végezte, szoros kapcsolatot tartott a párt és tc%iegszervek vezetőivel, tagjaival. Választóinak még személyes problémáját is ismerte. A község népszerű „Róza nénijéhez" mindenki mindenkor bizalommal fordult. Nagy érdeme volt abban, hogy 1960-ban a község dolgozói a járásban az elsők között léptek a közös gazdálkodás útjára. Farkas Bálintné azonban még most sem mondott végleg búcsút a közéleti szereplésnek. Mint a közös községi tanács végrehajtó bizottságának tagja átadja gazdag tapasztalatait a fiatalabb nemzedéknek. (hódi) 14 689, a jármi Alkotmányban 14 677, a hodászi Békében 12 695 forintra alakult az egy tagra jutó átlagkereset. Az időjárás nehézségei ellenére is fokozottan gondoskodtak a szövetkezetek öreg és munkaképtelen tagjairól. Bizonyítja ezt, hogy míg 1964-ben 1 millió 108 ezer forintot kitevő készpénzt és természetbeni szociális juttatást adtak az arra szorulóknak, 1965-ben ez az összeg 1 millió 120 ezer forintra növekedett. 16 év községi tanács vb elnöki tisztségében Gyarapodtak a mátészalkai járás termelőszövetkezetei Hírek képekben Uj 210 személyes tanyai kollégium építkezését kezdték meg a nyíregyházi Északi Alközpontban. Itt húzódik majd a nyíregyházi Nagykörűt A távfűtési ve* zeléket már lefektették. A naményi Vörös Csillag Tsz műhelyében takarmáryos _dö» zsákat készít Baráth Sándor. Ilyenkor bognárkodik, -íyáro* a gyümölcskertészetben serénykedik. 200 ezer pár cipő készül idén a Rakamazi Cipész Ktsz középüzemében. Munkában a futószalag. Hammel József felvételei