Kelet-Magyarország, 1966. március (23. évfolyam, 50-76. szám)
1966-03-13 / 61. szám
A falu megbecsülése Nem volt ritka az úri Magyarországon, hogy a falusi zsellérember felesége a barázdában szülte meg gyermekét. A munkában megrokkant földművelőre nem gondolt a-?, állam. Gondolhatta-e valaha a falu földművelő népe, hogy az anyák szülési szabadságot, családi pótlékot kapnak? Hogy a parasztember eléri: ingyen gyógykezelik, társadalom- biztosítást élvez. A szocialista mezőgazdaság megteremtése, a közös gazdaságok erősödése folytán eljutott odáig, hogy ma már a népi állam mindezt biztosítja. A kormány a földművelésügyi miniszternek és a Szakszervezetek Országos Tanácsa főtitkárának közös előterjesztése alapján úgy határozott, hogy ez év július elsejétől tovább kell fejleszteni a szövetkezeti tagok társadalombiztosítását. Egyszerűen nehéz ezt az intézkedést túlbecsülni- A rendelkezés a mezőgazdasági munka megbecsülését fejezi ki. És olyan szál, amely még tovább erősíti a munkás—paraszt szövetséget. Válasz egyen a kétkedőknek, akik nem bíztak a szocialista mezőgazdaság felsőbbrendűségében. A bizakodók kezében pedig érv. Olyan agitációs eszköz, amely sok mindennél szemléletesebben bizonyít. Nem kevés az az összeg, amely e célt szolgálja. Az új intézkedés végrehajtása mintegy 325 millió forintos költséggel jár, melyhez államunk 250 millióval járul hozzá. Csak Szabolcs-Szat- márban több mint 90 000 i szövetkezeti tagot érint, közöttük 86 000 családot, s figyelemre méltó: több mint 30 000 nőt. közöttük elsősorban a szülő anyákat. Eddig a betegség miatt kereső- képtelenné vált tsz-tagok részére a betegségi segélyt a szövetkezetek fizették az önsególyezés keretében. Július elsején fprdulat következik. A keresőképtelen szövetkezett tag részére a betegségi segély összegét az előző évi egy hónapra eső átlagos részesedése alapján állapítják meg. S mint mindenben, ebben is nagy szerepe^ lesz a szövetkezeti közgyűlésnek. Ugyanis, a betegségi segély összegét az 50—75 százalékos határon belül a közgyűlés állapítja meg- Döntése alapján azok kapnak magasabb segélyt, akik az előző évben —i nyolcórás munkanapban átszámítva — legalább 250 munkanapot dolgoztak. Az ilyen tagok betegségi segélyezésének időtartama maximálisan egy, gümőkoros megbetegedés esetén két év. Volt-e ellentmondás abban, hogy a szövetkezeti tag nem élvezhette a gyógyfürdőt, s egyéb fontos juttatásokat? Ebben is változás lesz. Július 1-től a szövetkezeti tagoknak a társadalombiztosítási szervektől járó betegségi ellátása kiegészül a gyógyfűrdőkeze- léssel, a fogpótlással, s az állam viseli a szakrendelésre, kórházi kezelésre beutalt tsz-tagok útiköltségét is. Jelentős dátum lesz július elseje a paraszti munkát végző szülő anyák életében. A termelőszövetkezeti tagokként dolgozó nőket szülés esptén lényegében ugyanolyan kedvezmények illetik meg mint az iparban, az állami szektorokban dolgozó nőket. Az intézkedés hangsúlyozza: „A társadalombiztosítástól járó anyasági segély összege, ha a nő a szülést megelőző két éven belül 270 napon át dolgozott a termelőszövetkezetben, ugyanannyi mint a munka- viszonyban álló nőé: az első szülésnél 70Ö, a továbbiaknál 600 forint. A szövetkezeti tagként dolgozó szülő anya is szabadságot élvez. E rendelkezés értelmében 20 heti szülési szabadság illeti meg. Ebben a gesztusban mély emberi humanitás, a nők egyenjogúságáért vívott harc újabb eredménye nyilvánul meg. A kieső részesedés pótlására hivatott szülési segélyt továbbra is a szövetkezetek folyósítják. S méginkább a falusi asszonyok megbecsülését mutatja az is, hogy azok a szülő nők, akik a közös munkában az előző évben legalább 150 napon át részt vettek, a szülési szabadság idejére is részesedést kapnak. Tekintettel van a rendelkezés azokra a tsz-asszo- nyekra is, skik különböző oknál fogva nem tudják egy évben a 150 munkanapot ledolgozni. Azoknak, akik ennél kevesebbet, de legalább 100 napon át dolgoztak, az intézkedés kiemeli: „a szülési szabadság minden hónapjára előző évi átlagos részesedésük 75 százalékát folyósítják,” A szülési segély legkisebb ősz- szege napi 30 forintnál nem lehet kevesebb. Változás következik be a családi pótlékokban is. Jelenleg a termelőszövetkezeti tagok akkor kapnak családi pótlékot, ha legalább három tíz éven elüli gyermekük van, s a családi pótlék összege gyerekenként 70—70 forint. Július elsejétől a feltételek változnak. Már két gyerek után is jár családi pótlék, s a gyerekek korhatára pedig 10-ről 14 évre emelkedik. Ez az intézkedés minden bizonnyal új erőt és lendületet ad a favak népének, segíti a szocialista mezőgazdaság erősítését. (f. k.) Hétezer kommunisfaeMenes per anyaga a Párttörténeti Intézet új szerzeményei között A Tanácsköztársaság és az illegális kommupista mozgalom történetének új, nagyrészt ismeretlen dokumentumaival gazdagodott nemrégiben a Párttörténeti Intézet archívuma. Az új szerzemények sorában megtalálható mintegy 7000 olyan per teljes anyaga, amelyeket a Tanácsköztársaság bukását követő fehérterror időszakában indí- tpttak a kommunisták, köztük a Tanácsköztársaság népbiztosai, kiemelkedő politikusai — így Alpári Gyula, Korvin Ottó, Kelen József. (Szamuely Tibor, Lengyel Gyula, Nyisztof György •— ellen. ■ ... . ■ . -as A peranyaghoz annakidején bizonyítékként csatolt iratok között is több értékes dokumentumra bukkantak a kutatók. Megtalálták például az igazságügyi népbiztos egyik saját kezű rendeletfogalmazványát proletármúzeum felállításáról és dr. Móricz Károly jog- akadémiai tanár 1918 novemberében készített tervezetét a tanácsok rendszeréről. felépítéséről. A rendelés és feldolgozás alatt álló anyag értékes forrása a Tanácsköztársaság történetének, kiegészíti és sok vonatkozásban teljesebbé tesgi az injézej; gyűjteményét. A cipészsegéd kiállta a próbát... 1940 május. BJanyáf Györgyöt illegális úton felkeresi Oláh Géza. Röplapot ad áf. Feladat: megismerni (megsemmisíteni) és annak alapján agitációs munkát végezni. A csendőrség szimatol, Egyik nap két csendőr és egy nyojnozó zörget Blanyár káliói lakásán. Otthonát feldúlják, a marxista könyveket elkobozzák. Felkísérik a csendőrségre. Két napig faggatják. Kihallgatás kihallgatást követ Blanyár hallgat. Idegösszerpppanást kaP- Kiengedik. 1942-tőt írunk. A Krei- szel tanács a Markó utcában táró-alja a munkásmozgalomban Oláh Géza néven ismert 62 kommunista perét. Harmadrendű vádlott a nagykállói cipészsegéd, Blanyár György. Bíró: Bűnösnek érzi magát? Blanyár: Nem. Bíró: Ismeri Oláh Gézát? Blanyár: Sohasem láttam. Bíró: Kivel tartott kapcsolatot? Blanyár hallgat- * A vádirat történelmi dokumentum. Ott található a Párttörténeti Intézetben. Blanyár György emlékezik: „Nem szabad elhagynom Nagykállót. Rendőri felügyelet alá helyeznek. liendszerasem jelentkeznem kell a csendőrségen...” És ez addig tart, míg munka§zolgá}atra be nem hívják. Nem bíznak már benne. Pergessük vissza az eseményeket. 1023 tele. Blanyár cipészsegéd rossz bakancsban, nyutt gúnyában gyalogszerrel indul útr\ak Pestre munkát keresni. Hat testvér várja a kenyeret. Egy földijénél, Doláh Józsefnél kap szállást a Chicbagónak nevezett városrészben- „Ö már a mozgalomban részt vett. Vele jártam az Alsó Erdősorra, a bőripari szakszervezetbe. Innen közvetítettek mnnkára a Korpna cipőgyárba. Huszonötben részt vettem a sztrájkban” Harc a kerek székekkel és kalapácsokkal a Korona cipőgyárban — ilyen címet adott a megmozdulásnak a Friss Újság- Ékkor még a Ferenc József kék pénz volt forgalomban. Nagy az infláció, s ez még csak mélyítette az elégedetlenséget. Utána mundért ölt. Csapattestétől toborzó bizottságok verbuválják az önként jelentkezőket. A bevonuló fiatalokat lebeszélik a katonaéletről. Kihallgatásra rendelik. Szökésre kényszerül. Kétszer is. Becsbe kerül egy emigránshoz. Lefülelik. Átdobják Csehszlovákiába. Nem fogadják. Vissza kerül, illegalitásban akar maradni. Nyomára bukkannak- A Margit körúti fogházba kerül. Kétszer tizenegy hónap zárka- „Itt kerültem igazán kapcsolatba a munkásmozgalommal. Először szőnyeget szőttéin, majd a cipészműhelybe kerültem, ahol megismerkedtem C'esei Ferenccel és Baráth Emillel. Eszmei nézetazonosság alakult ki közöttünk”. Feltűnik neki a foglár viselkedése. Zárkazáráskor egy-egy marék cigarettát dob be. Később egy idegen Személyt. Félnek a lebukástól. „Néha két napig is közöttünk volt. A forradalomról, a Szovjetunióról beszél. Ezek az első szemináriumok. Egy idő után eltűnik”. 1930, szép szeptemberi nap. Kinyílik a vasrácsos ajtó Blanyár előtt. „Cecei a szabad olásomkor Pesterzsébetre küldött a testvéréhez. Ó is cipész. Egy ideig nála dolgozom. Új kapcsolatok alakulnak. Kiszabadult Baráth Emil is. Találkozunk. El kell helyezkednem. Paszomant Mátyás üzemébe kerülök a Gizella útra. Innen hordom a „Bőrös ellenzék” című baloldali féllegális röplapokat Baráth lakására. Először keveset, majd egyre többet. Később Baráthoz költözöm. A gyárban ismer- kedem meg Tóth Sándor elvtárssal. Később már csak vele tartom a kapcsolatot. Utasításaira jelszavas találkozókra hordom o sajtót” 1933. Nevezetes esztendő. Blanyár bgiapcsoiodik a pártmozgalomba, miután kiállta a próbát. „Ez volt a „Az egyik nap yiszi magával a másikat. Örülünk, bosszankodunk, felváltva. Ha elmaradunk másnap behozzuk. ez a dolog rendje. Mert ha mi adósok vagyunk, adó§ itt mindenki. Pedig csak sármunkát végzünk. Szebben mondva: anyagelőkészítők vagyunk.” Kovács János még nem fejezte be: „Jól tudjuk, bogy mi sokmindent eldönt- hetünk. a sikert is, a kudarcot is. Mégis aláírtam a vállalkozást.” Aláírta év elején. Nyomtatott, gondos betűkkel, hogy tisztán kivehető legyen: brigádjuk garantálja a nyíregyházi csempsüzem jó munkáját. Ez mégis más Társa, Varga András csendes szavú: — Persze a hétköznapok nem olyan mutatósak, mint az aláírási aktus. Indul a gép, nyakunkon a temérdek anyag, ki se látszunk a gondokból. Az anyag — közönséges agyag. Ahogy beérkezik az udvarra Kovácsék veszik kézbe először. Akkor még durva, hideg, élettelen Ránézésre is sajog tőle az idegen izomrendszere. Kovács János és hét társa kezdi a „termelést”. Azelőtt mély gödörben állva keverték az agyagot, onnan lapátolták a géphez, erőlködve. Most már új gépsor van. Betemették a gödröt, feljöttek a föld alól. — Ez mégiscsak más. (Varga mosolyog.) De 150 mázsát négyszer is megemelni, bizony nem leányálom. Ennyi az adag naponta, ennyiből lehet 3 ezer Csempét kiformálni. Csakhogy ez korántsem ennyire egyszerű dolog Bonyolult gépsor Őrli. darálja, préseli a vizes masszát, s ha például a magasban lévő teknős keverőnél kicsit is tévednek, a formázok odabenn „megnyomják a vésze?t a vállalási pontot. a formázók szívesebben köszönnek nekik. A fizetés függ tálé Pankotai művezető elárulja, hogy persze az előkészítők sem hagyják magukat. Szmolár András az ége- lómázoló brigádot képviseli a vitában: — Hát ezért különös a mi munkaversenyünk, Itt mindenki függ mindenkitől, ha veszekedünk, azt sem haragból. hanem közérdekből tesszük Ide példák kellenek. El- mondják hát gyorsan: Télen, az első két hónapban nehézkes volt a szállítás, ojykor órákig álltak. S ha be is futott a szállítmány, fagyos volt, nehezen formálható. Ötlet — a legjobb pillanatban Szmolár: — Különben is olyan a nyers csempe, mint a kényes menyasszony. Babusgatni, simogatni kell, nehogy isten ments, ütődés érje. Hát még. ha darabos, őröletlen rögök tarkítják. Az maga a veszedelem! Idézgetik: Ültek a termelési tanácskozáson, s a szak- szervezet javaslata a munkaversenyre éppen jó pillan rtban jött. Akkor, amikor kevés volt a kereset, a rossz anyag miatt viszonylag sok a selejt, meg az osztályos áru. Kováesék az állandó ellátás mellett megígérték, hogy ebben az évben 150 mázsa anyagot takarítanak meg a gépből lekerülő hulladék újrafel- öntésével. Egy mázsa agyag 33 forint. De ha számba vesszük, hogy Mádról, Fel- sőpetényből — sót Sopron» ból! — szállítják ide, mindjárt más szorzatot kapunk. Szmolárék, a végkimunká- .ásnál pedig az első osztályú áruk arányát 5 százalékkal akarják növelni, miközben a drága mázolóanyag minden cseppjére nagyon vigyáznak. Mindent egybevetve: tíz, sőt százezrekről van szó: a nyereségalapról, meg az üzem becsületéről. Nem a taps Kovács János most ezt gondolja: — Két hónapig inkább csak vesződtünk. Március, a tavaszias idő segített rajtunk: jön most már az anyag, csak győzzük fogadni. De győzni kell, ha ibrik, ha szakad, mert a család már várja a több fizetést, Valaki közbeszól: — Igaz ez, mint hogy itt vagyunk. Meg aztán emlékezzetek csak: ünnepek közeledtével valahogy mindenki jobban igyekszik. Most is ünnep jön, nagy szégyen volna hallgatni a többiektől. Kovács is, meg Varga is vállalati ünnepen kapta meg a kiváló dolgozóknak járó kitüntetést. „Jólesett, higyje el. Nem a taps, nem a pénz csupán, hanem hogy látják mennyire igyekszünk.” Egy kérdés nyomán pedig elmagyarázzák, hogy a hagyományos felszabadulási verseny nálúk nem afféle rivalizálás, hogy valakiket az egekig emeljenek hősnek kiáltsanak ki— Olyan verseny ez, ahol mindenki csak nyerhet. Most, március közepén mód van a b'zonyításra Angyal Sándor Megkezdődtek a jelentkezések a KISZ nyári építőtáboraiba csengőt”, Hudákné és a többiek ilyenkor „borulnak ki”: — Ebből az anyagból csak selejtet lehet gyártani. Nincs jogotok tönkretenni bennünket! Mert a selejttől nagyban függ a fizetés. „Gondoskodunk a folyamatos, jó anyagellátásról.” Amióta Kovácsék aláírták Sátorvárosok helyett állandó épületek 1490 szabolcsi fiatal a Balaton mellett feladatom 1938 végéig. Csupa izgalom. A sztrájkok minden tavasszal ismétlődtek. Olykor ősszel is. Néhányat emlékeztetőül. A Rákóczi téri Lakos üzemben hat hétig tartott. A „zieoeseket", a bedolgozókat is beszerveztük. Fontos volt, hogy a sztrájk zavartalan legyen. Az általuk készített cipőket a szakszervezetbe vittük”. Sztrájk után a szervezőket az utcára teszik. Bla- nyárra is ez a sors vár. „Ilyenkor segítettek aztán a kommunista kisiparosok. Csakhogy ezeket is szemmel tartották. Mikor valamelyik lebukott, át kellett venni a kis műhelyt. így kaptam meg Ágyik Józsefét Fontos volt, mert Ágyiknak kapcsolata volt a párttal, s ezt nem lehet feladni”. Egyik alkalommal csak a véletlen menti meg a lebukástól. A sztrájkőrséget ellenőrizték Tóthtál. Elkapták. Bekísérték a kerületi kapitányságra. „Tele voltam röplappal. Felkísértük az emeletre. Szerencséié a cserépkályha mellé állítottak. Egy mozdulattal begyömöszöltem az egészet a kályhaajtón.” Megköny- nyebült. Irány „meseau- tó’-val a főkapitányságra. Fénykép, ujjlenyomat, kihallgatás, zárka. „Alig voltunk benn, már a varos segély jelentkezett. Keresett a feleségem is. Ennivalót akart beadni, de nem engedték. Azt mondták neki. „segítenek azokon a kommunisták”. Emlékezik a nagygyűlésekre, melyek szervezésében maga is részt vett. „IlyenMegyénkben is megkezdődtek a jelentkezések a KISZ nyári önkéntes ifjúsági építőtáboraiba. Az alapszervezetek meghívására középiskolás és főiskolás fiatalok százai töltik ki kor aztán a Hűvösvölgyben, a budgi hegyekben a háromszögelési pontok tetejére néha kikerült még a vörös zászló is... A konspirativ találkozó után nem lehetett ismerkedni. Csak arcról ismertük egymást. Aki utána kapcsolatot keresett, ridegen elutasítottuk... Vigyázni kellett nagyon. Emlékszem, amikor az illegális könyvtárat kellett megmenteni. Malterosládákban, kézikocsival húztam, de azt sem tudtam kitől, s azt sem, hogy kihez. Emnyi volt a feladatom...” Hallgatnia kellett. És Blanyár György megtanult hallgatni- ,Az ellenforradalomkor mégis tudták, kihez kell jönni- Feleségemre puskát szegeztek, nekem menekülni kellett. Könyvtáramat feldúlták, marxista könyveimet még a tizedik szomszédban is éget ték”. Blanyár György fegyvert fogott. Munkásőr lett. Kitüntették. Most október- 19-én lesz hatvanesztendős, ötvennégy éves korában érettségizett a nyíregyházi Kossuth gimnáziumban. „Példát kell mutatni most is. Haladni a fejlődéssel”. Ö a Nagykállói Járási Tanács személyzeti főelőadója. 1966 októbere: Blanyár György nyugdíjba vonul Küzdelmes életút van mögötte. Becsülettel járta végig. Párttagsági könyvében ez áll: a munkásmozgalomban részt vesz 1931 óta. Harmincöt évig állt a ba rikádon, sokszor névtele-i nül, az első sorokban. Farkas Kálmán i ezekben a napokban a jelentkezési lapokat. Az első tapasztalatok azt bizonyítják, hogy csakúgy, mint az ejőzp esztendőben, nagy keletje van a „beutalóknak”, s jónéhány iskolában az okoz majd gondot, hogy kinek a kérését teljesítsék, mert a munkára kész fiúk és lápyok egy részének tudnak csak helyet biztosítani. Az ióén csaknem 15 ezer fiatal már nem sátorvárosban, hanem állandó jellegű épületekben talál otthonra. Hét építőtáborban mintegy tízmillió forintos költséggel emelnek épületet a sátrak helyébe. Megyénkből összesen 1490 középiskolás és főiskolás fiatal indul a Balaton körüli táborokba, hatszáznegyvenen pedig a tiszavasvári táborban dolgoznak négyszer két héten keresztül. Ba- latonaligára harminc főiskolás indul Balatonújhelyen pedig 1250 középiskolás lány dolgozik majd négy turnusban. Badacsonytomajra 210 középiskolás fiú utazik megyénkből. Valamennyi építőtábor június 26-án nyitja meg kapuját. A KISZ Központi Bizottságánál arra számítanak, hogy az idén nyáron legalább két és fél millió órányi munkát végeznek a diákok. Több, mint húsz tábor lakói a gyümölcs és zöldségszedésben növényápolásban kamatoztatják segítőkészségüket. Ezenkívül a balatoni műút munkálatain, csatornaépítkezéseken dolgoznak majd a jelentkező^. Az iskolákban még elutazás előtt tíz fős brigádokat alakítanak. A kijelölt brigádvezetőket május hónapban egynapos tanácskozásra hívják össze, melyen részt vesznek a táborparancsnokok és a fogadó gazdaságok. vállalatok megbízottjai is. b. r. IVszíeselí nélkül Együtt jóban, rosszban — amíg az anyag „élni** kezd
