Kelet-Magyarország, 1966. március (23. évfolyam, 50-76. szám)

1966-03-11 / 59. szám

Idegen iorg alom

Újfajta parasztság

Wagyon változatos élet- «tak fonódtak egybe a mezőgazdaság szocialista alapokra helyezésével. S egy rövid cikk keretében szinte lehetetlen összegezni azokat a sajátos emberi változásokat. amelyeket a szövetkezeti gazdálkodás, a közösség ereje eddig is véghez vitt. És nem kétséges, hogy ez az erő egyre jobban hat.

Elsősorban, aki falun, tsz- ekben gyakran megfordul, emberekkel beszél, egy valamit lehetetlen észre vennie Azt, hogy ki volt közülük annak idején cseléd, részes munkás, kubikos, pár holdas kisparaszt, avagy éppen jobb módú gazda. Szüntelenül oldódik a régi, merev kötöttség, amely korlátokat emelt dolgozó emberek, családok közé. Mind kevesebbet hallani arról: ki honnan indult, honnan érkezett. Helyette az az egészséges szellem érvényesül, hogy nagy emberformáló a szövetkezeti tulajdon és a közös munka. Ereje hatványozottabban jelentkezik, ahol a közösség érvényt igyekszik szerezni az emberfor- máló szemlélet másik követelményének, hogy a társas gazdálkodásban — az iparhoz, kereskedelemhez hasonlóan — minden ember értékét elsősorban végzett munkája szabja meg.

Helytelen lenne azonban fczt is észre nem venni,

hogy mindenekelőtt az idősebb parasztok némelyike nehezen tud az új helyzetbe beilleszkedni. Hallani még olyasmiről, hogy egyik-másik szülő a származás szemszögéből ítélkezve, kifogásolja házasulandó gyermeke párválasztását. Teljes jogú, akadályozó hatása azonban már nem igen érvényesül, a fiatalok megmosolyogják a maradi felfogást. Hiszén számtalan példáját látják, hogy életüket, hasznos tevékenységüket ma már nem a származás, a „ki fia, borja vagy” megjegyzés dönti el, hanem munkájuk, legjobb tehetségük kibontakoztatása. Ez pedig olyan lehetőség, amelyre minden egyébnél biztosabban építhetnek.

Azt sem lehet még határozottan mondani, hogy most már teljesei) egyforma is a parasztság. Talán még jó ideig nem is lesz az. Mert vannak nagyon dolgos, szorgalmas szövetkezeti gazdák, de akadnak kevésbé szorgalmasok is. így természetesén az új érték mércéje az előbbiek javára van. Egy-egy tsz földterülete, szervezettsége, 51 lehetőségek kiaknázása terén is vannak különbségek. Ezek azonban olyan nehézségeknek számítanak, amelyeken előbb- utóbb úrrá lehet lenni. És ezzel szemben máris tény az, hogy mindazok a tagok, akik rendszeresen dolgoznak, nagyobb anyagi gondok nélkül meg is élnek szövetkezetükben. Sőt, anyagi körülményeik javulása növeli emberi kulturális igényüket is. Nemcsak mind több ilyen tag olvas rendszeresen újságot, könyveket, vásárol rádiót, televíziót, de moziba, színházi előadásra is eljár.

És így a jó. Alapjában ez a célja a nagyüzemi szövetkezeti gazdálkodásnak: minden tekintetben különbbé tenni a dolgozó parasztságot a tegnapnál.

Most egy új gazdasági év vette kezdetét. Emberek, gépek álltak munkába a tervek valóra váltása érdekében. A szövetkezetek gazdái, a vezetőség, a tagság akkor végez jó munkát, ha a kidolgozott terveket — amelyeket magáévá tett — minden vonatkozásában érvényre juttatja. Ez újabb előrelépést jelent a szellemben, tettben egyöntetűbb parasztság kialakításában, a minden mellékes, elavult előítéletek lefaragásában. Amely szerint a mezőgazdaságban is egyre gyorsabb ütemben, mindenkit a legfontosabb értékmérőnek kell meghatározni. Annak, hogy a szövetkezet, a falu, a társadalom, az egész ország javára milyen munkát végez.

Asztalos Bálint

„Sok szaladgálással jár míg elfogadják"

Százezrekkel olcsóbb út, csatorna — A türelmetlen újító: Eölyüs Lajos

Hivatalos levelekkel bizonyítja.

— Elküldtem a beruházónak, a megyei Beruházási Irodának. Kértem vizsgálják felül az újítást, s ha jónak látják, fogadják el.

írás az irodától. „Irodánk a bemutatott tértét felülvizsgálta és a gazdaságossági szempontokat figyelőmbe vévé, ami 453 415 forint megtakarítással jár, azt jóváhagyja és kéri a tervezőt, (ÉM. Lakó és Kommunális Épületeket Tervező Vállalat) hogy azt műszakilag Vizsgálja felül és az így előállott tervmódosításokhoz járuljon hozzá.”

Nyilatkoztak. Nincs kifogás. Helyesnek találták. Ekkor. Eölyüs beadta az újítását a vállalatához. Ez bejelentette a Beruházási Banknak, Ekkor a Beruházási iroda visszaírt. közöltéit, hogy néíh fogadják él újításként. Erre a megyéi építőipari vállalat az egész ügyét félterjesz'.eíie szákvéleményre az ÉM. Tervezési Főosztályának. Itt . állást foglaltak: igenis újítás, elfogadható.

Jön a következő

— Rabolják az ember idejét az ilyén bürokratikus intézkedések. Még az a szerencse, hogy az építkezés az újítás szerint történik. Év végére mindenütt út lesz.

Újabb dossziét vesz elő.

— Ez az Északi Alközpont vízhálózatának az újítása. Félmillió megtakarítást jelent a népgazdaságnak. Átterveztük az egész ivóvízrendszert. Ez Lengyel Miklós főépítésvezetővel készült — mondja. A vállalat már elfogadta. A minisztériumban van. Döntőbizottságot hívnak össze ez ügyben.

Hasznos lesz a városnak és a százezrek sem mellékesek a népgazdaságnak.

Farkás Kálmán

Szalagavató

Szombat volt és délután. Az Idő Szokatlanul jó. A márciusi fényű nap sütött, melegített, még lemenőiéiben is.

A napok óta tartó enyheség szinte elfelejteti az emberrel a régi februárokat. A hideget, a zimankót, a százszor megunt zúzmarás világot — mert február végén ki ne kívánna már jobbat — valamint az ezzel járó, apró eáéményeket. A farsangot, a farsangolást, és azokat a sehol meg nem örökített helyi népszokásokat, ami kitöltötte annak Idején a tengerhosszú téli estéket.

Csak azért van eszemben nekem is, mert kíváncsiság- fői hajtva, pár nappal ezelőtt, pontosan ebben az irányban vallattam, neves községem idősebb polgárait: Biró Gergelyt, Sallai Lászlót, akik együttvéve, már régen elmúltak másfél százévesek.

varon akadt. Az öklömnyi fejű, hosszú szárú ülőt, mely elengédhetfetlen eszköze az említett, mesterségnek, úgy kérték kölcsön. Szívesen adták, mert ha más nem, egy-két kéve napraforgókó- ró kinézett érte.

— Azzal lehetett igazán összepocsékolni a ház földjét, mondta bajuszát simítva László bátyám, és mosollyal kísért kiegészítő magyarázata azt is sejtette, högy főlég, ha ók volt rá.

— A névnapot is másképpen köszöntötték, ha köszöntöttek — csapott át Bi- ró Gergely bácsi nyomban egy másik témába. Erre is Csak télen volt idő, mondja, hbgy pontos értelme légyen ennek is.

A folytatáshoz egy szem- vlllantás kellett.

— Cserepet vittek, de nem virág volt benne — kezdte az elején. — Úgy

Betessékel a konyhába, Le sem tudom írni milyen a bútor. Egészen modern, különböző idomokból áll. Ismeretlen és felfedezhetetlen helyről zene szól. Bemegyünk a szobába. Egy kattintás, s már ég egy hengerszerű plasztiküveg. Előtte furcsa formájú ülőkék.

Ekkor értettem meg, miért a lakására, a Puskin utca 14-be hívott beszélgetni Eölyüs Lajos, az ÉM. Szabolcs megyei Építőipari Vállalat 5,2-es építésvezetője.

Vérbeli ezermester

— Amit itt lát. csaknem mind én csináltam. Kályhát. ágybetéteket, festményeket a szabad időmben. Papírgöngyölegét térít az asztalra. Tervrajz.

—Ez is a munkám eredménye — s a vállalat hivatalos papírját is mellékeli a rdjzhöz. Rajta a többi között ez olvasható: „Újítási díj címén Eölyüs Lajosnak Í9 114 forint kifizetését engedélyezem.”

Álmatlan éjszakák, töprengések, okoskodások eredménye.,

— A Tiszavasvári Alkaloida Vegyészeti Gyár mélyépítési munkájánál a tervtől eltérő megoldást alkalmaztam az út és a csatorna megépítésénél. Ezzel több riíiht égy félmillió forintot takarítottunk meg a népgazdaságnak.

Eölyüs Lajosnak a vérében van az új, a jobb, a gazdaságosabb eljárás kutatása, keresése. Sokszor meg is feledkezik arról, hogy újításként be kellene nyújtani. Egyszerűen ál- kalmazza.

— Csak a jelentősebbeket írom le. Sok szaladgálással jár. míg elfogadják. Itt van például a nyíregyházi Északi Alközpont. Tudomásom sjerint 15 millió^ ba kerüi itt a csatorna és az út elkészítése. Terv szerint 19G7 szeptemberre kell elkészülni — sorolja.

Néni volt könnyfl

Tőlük tudom, hogy az ő idejükben legszívesebbeit edényfoltozó cigánynak öltöztek fel a fiúk. Az egyik asszonynak, aki rendszerint állapotos volt, a másik emberfiák, fűivel az igaziak is párosán jártak: Rossz fazék, tál, vedér minden udvolt, hogy egy rössz csuprot, vagy csefépszilkét kerítettek és azt tömték tele hamuval. Száraz hamuval és se szó, se beszéd, bevágták a pitvarajtón.

— Rendszerint ketteri niéritelt — magyarázta á legapróbb részletességgel. Az egyik kinyitotta az ajtót,

Az újító sokallta az időt. Áttanulmányozta az egész tervet. Változtatásokat javasolt a tervben. Léhyege: nem szükséges utat bontani, s 5ÖÖÖÖ0 föHnttai kevesebbe kerül a beruházás, i

Fizetőtelldégfixol^álaif

„sóstói szombatok**«

vendégjárás Szaboleikiin

Több évi vajúdás után február elsején megkezdte működését Nyíregyházán a megyei idegenforgalmi hivatal. Az első hetek után már többé-kevésbé körvonalazott program alakult ki megyénk fiatal intézményénél. Kérdéseink is ezekkel kapcsolatosak.

— A megyébe látogatóknak szállás kell. Közismertek viszont szállásgondjaink is. Hogyan segít ezen az idegenforgalmi hivatal?

— A fizetővendégszolgálat megteremtését és eredményes működtetését tartjuk egyik legfontosabb tennivalónknak Nyíregyházán, a járási székhelyeken és a közkedvelt strandterületekén egyaránt — kezdte a választ Csallány Géza, a hivatal vezetője. A fizetővendégszolgálat már a megvalósulás útján van Nyírbátorban. Ez főleg az ide érkező lengyel turisták elhelyezése szempontjából jelentős. Sürgető feladat a szolgálat megszervezése

Záhonyban, valamint a nyári idény előkészítéseként Gergélyiugornyán, ahol a Tisza-parti strandot és az fmsz által épített létesítményeket évek óta szívesén látogatják, használják a vendégek. Nyíregyházán a szállodagondokön szeretnénk pillanatnyilag enyhíteni a fize- tőveüdégszolgálat megszervezésével, amelyet már meg is kezdtünk. Megtesszük a lépéseket annak érdekében is, hogy megfelelő turista;- szállást alaki tsufik ki, és hogy megoldódjanak a megye camping gondjai is.

— Milyen idegenforgalmi programokat tef- vézrtek az év első részében?

— Nyíregyházán nagyszabású városisméríető versenyt rendezünk május elsején az Építők SC természetbarát szakosztályával közösen. Ugyanezen a napon avatják Tiszacsécsén Móricz Zsigmond lakóházában az emlékrfiűzetimot. Ez alkalommal is segítséget kívánunk nyújtani a rendező szerveknek, de elsősorban az érédéklődő közönségnek. Nyári különlegességnek számítanak a lovaskirándulások — elsőként Tokajba.

— Sóstót hogyan ki-' ■bánják hasznosítani tíz idegenforgalomban? ,

Kellemes hírkéht mondhatjuk el, hogy a nyár beálltával minden szombat délutántól vasárnap délutánig közel kétszáz személy részére Olcsó szálláslehetőséget biztosít Sóstón az idegenforgalmi hivatal a KISZ megyei bizottság segítőkészsége réyén. Éne építve szervezzük meg a „sóstói szombatok”-at. Ez lehetővé teszi a vendéglátóipar részére változatos hétvégi műsorok rendezését, lebonyolítását (zenekari hangversenyek, divatbemutatók, jazzműsorok, irodairól estek, stb) a különböző szervek bevonásával.

— A megye távolabbi területein is számos idegenforgalmi nevezetesség található.

— A közeljövőben útmutatók, kalauzbk, prospektusok készülnek a megye idegenforgalom szempontjából leginkább számba vehető területeiről, útvonalairól. Mindezek természetesen magukkal hozzák az idegenvezetői hálózat megteremtését.

— Idegenforgalmi útvonalként jelöljük meg a Nyíregyháza és Sóstó—Nyírbátor—Vaja—Nyíregyháza

háromszöget, útközben

Bár a megye ez évi nép- gazdasági beruházási tervei véglegesen még nem készültek el, az eddig jóváhagyott, értékhatár feletti munkák mértéke arra enged következtetni, hogy 1966-ban is jelentős lépéát teszünk előre a fejlesztésben. A különböző rendeltetésű, megfelelő fedezettel ellátott hét berűházás kivitelezésére a népgazdaság eddig mintegy 668 millió forintot bocsátott a megye, illetve a berüházó és kivitelező vállalatok rendelkezésére.

Ebből az összegből még ebben az évben több. mint kilencmillió forintos költséggel megkezdik a nyíregyházi, Lenin téri filmszínház építését,

melyre ebben az évben 3,5 milliót költenek. Sóstón, a tizerihárohamilliós beruházással létesítendő szociális otthon ez évi tervezett építési költsége négymillió forint. Nagyobb arányú lakásépítések kezdődnek az Arany János utcában és a város északi négyedében,

érintve Nagykálló és Káiló- semjén nevezetességeit. A tanulmányi kirándulásokat Szabolcsba vezetőknek Nyírbátor, Vaja, Kisvárüa mellett irodalmi emlékeink meglátogatásához célszerű útvonalakat ajánlunk. A ternicszéttudományi érdeklődésű kirándulók részére Bátorliget, Csaroda. és Kál- ióSemjén-Mohos jelent érdekességét, így ezeket is beiktatjuk a különböző programokba. A folyóvíz adta lehetőségeket ugyancsak eredményesért lehet hasznosítani. Elsősorban a Tiszát kell figyelembe vennünk. Az fmsz-ek és a MÉSZÖV már tettek komoly lépéseket például Ger- gelyiugornyánál, Döfnbrád- nál. Mi ezeket a lehetőségeket már a közeljövőben néhány halásztanya és üdülőlakóház létesítésével

igyekszünk kiszélesíteni... A gergelyiugornyai strandbázis mellett elsősorban Raka- frtazt szeretnénk az idegen- forgalomba bevonni — amit Tokaj közelsége meg is könnyit számunkra.

melyekre ez évben 16 milliót használnak fel. Az üsz- szesen 275 lakást magába foglaló, jövőre is áthúzódó két beruházás teljes összege 54 millió forint.

Több üzem és gyár bővítésére és rekonstrukciójára eddig közel 809 millió forint értékben biztosított megfelelő fedezetet a népgazdaság.

Ebből még ebben az évben megkezdik a Nyíregyházi Gumigyár, a Tiszavasvári Alkaloida Gyógyszer- vegyészeti Gyár. továbbá a Fehérgyarmati Téglagyár bővítési, illetve korszerűsítési munkáit. A három gyárnál ez évben felhasználásra kerülő összeg meghaladja az ötvenmillió forintot. Legnagyobb munkára kerül sor ezúttal az Alkaloidában, ahol a folyamatos. nagy rekonstrukciós munka most kezdődő második szakaszában összesen több. mint 360 milliós berüházást valósítanak meg.

T. A.

Marik Sándor

Újabb beruházások megyénkben

Jelentős iparfejlesztés Nyír egyházán

a másik pedig úgy a pitvar földjéhez vágta az edényt, hogy ezer darabra tort. Fél is húzták utána a nyúl cipőt.

így mondták, mert így Volt. így él az emlékezetheti. Azóta a sok mindennel ez is változott. Megszűnt, elhalt, kiment a divatból, esetleg más foglalta el helyét.

Az említett verőfényes délutánon á vasútállomásunkhoz igyekeztem. Mdst jó utazni, gondoltam merészen. Ugyanis a jövés napja van, nem a menésé, vigasztaltam a .vándorlás látásától csömorlött jobbik énemet.

Csalódtam. Nagyon nagyot. Mett sokän voltak. A pénztárablak előtt, valóságos vásári zsivaj fogadott.

— Nekem is egyet! Nekem kettőt! Nekem ötöt — mondták és mutatták á későbbén jöttek, az elől tolongó ismerősök felé kívánságukat!

Ném állottam kérdezőskö- dés nélkül.

— Hová mentek? — súgtál!) a szokott kalapbic- céntés után az utamba került velem egykorú férfiismerősömnek, akinek ruhája felárülta utazási Szándékát. Fején asztrakán kucsma. fekete kisujjasa alatt hófehér ing, bársony nadrág, fényes csizma, minfha legalább is templomba menne. Felesége még ünnepélyesebb volt.

— Szalagavatóra — felelte, miközben egy pillanatra sem hagyta el' arcát a megelégedés mosolya. Mintha mondta volna, hogy lám ezt is megértem!

Tovább furdalt a kíváncsiság.

— Hová-hová? — kérdeztem egy sietve érkezőtől?

— Szálkára, szalagavatóra, válaszolt futólag és eltűnt a retúrjegyre Várók között.

— Ti is oda? — fordultam égy másik csoporthoz.

— Ig€H, oda.

— Hát maga bátyám, állapodtam meg végül egy idősebb embernél, aki jellegzetes ruháviSeleténél fogva — végig pászos priccS- nélküli nadrágban volt — annyira idézi bennem a múltat, hogy a régi utazások elmaradhatatlan eszközét, a szőrtarisznyát is vállára képzelem. Hanyagul a vállára dobva, mint nagy melegben a kisujjast.

— Bolonddá tesz ez a pulya, hallod engem is — kezdi, de hangjában, meg- beiesátö együttérzés van. Az unokámnak lesz valami avulója és nem hagytak békében. Jöjjön el nagyapám. Úgy se volt még ilyen helyen nagyapám. Majd meglássa milyen szép lesz nagyapám. Pedig nem én Hiányzók onnan. Dehogy én. Ez ni; ez, miközben zsebére üt és szemével az unokája felé int, hogy nézzem csdk, az a magas fiú az.

Tisztül, kerekedik a kép. Mert azt is látni miképpen mennek. Az egyik csapatnál egy kétfülü ruháskosár. Kisebb fiúk cipelik. A másiknál bőrönd, máshol papírral letakart tortástáíca. Aztán a megszokott alkalmatosságok. Táska. szatyor, cfekkér. műanyaghálók, szóval mindén, amibe csak pá- kolni lehet.

Végül a mamák és a sógornők — mert az voina a szép, ha valaki kimaradna a fellelhető rokonságból — karjára hajtogatott ruha- költemények. Födfos. boá- ros, átlátszó, átlátszatlan, szalagos. masnís. szóval mindenféleképpen költemé- riyek.

És ne gondolja senki, högy ez csak a technikumi és a gimnáziumi tanulók esetében van így. így készülnek az ipari tanulók vizsgájára, a szakmunkás bizdrtyítvány átvételére és legújabban a katonák avatására is...

Nem farsangi dolog, csak vélétleriul egybeesik.

Nem baj. Legalább mi is tudunk majd valamiről beszélni, a kutató kedvű fia- taloknok.

Szállási LásziS