Kelet-Magyarország, 1966. március (23. évfolyam, 50-76. szám)

1966-03-09 / 57. szám

Szilárd világnézetű szakembereket A marxizmus—leninizmus egyetemi oktatásáról ÍJJ posíaliivalalolí, bővülő telefonhálózatok a megyében Javasolták a vezetékes rádiók megszüntetését Hazánkban másfél évtize­de vált szervezetté a mar­xizmus—leninizmus elméle­tének tanítása a felsőokta­tási intézményekben. Az el­múlt években jelentős elő­rehaladás történt, különösen a képzés tartalmi és mód­szertani kérdéseit illetően tapasztalható előrehaladás. A felsőoktatási reform ke­retében sikerült finomítani a marxizmus-—leninizmus tantárgyak tanterveit, me­lyek — az előzőekhez mér­ten — jobban igazodnak az adott felsőoktatási intéz­mény szakjellegéhez. En­nek megfelelően új tan­könyvek, jegyzetek jelentek meg. Egyes felsőoktatási in­tézményekben új tárgyak oktatását vezették be. mint például az etika, esztétika, szociológia, valláskritika, stb. Több aktuális kérdé­sekkel foglalkozó speciál­kollégium sikere is jelzi ezt az érdeklődést, amely a marxizmus—leninizmus kér­dései iránt megnyilvánul. A marxista—leninista ok­tatás hatékonyságának nö­velése fontos politikai és oktatásügyi kérdés. Ezért az illetékes pártszervek több­ször foglalkoztak az egyete­mi és főiskolai marxizmus— leninizmus oktatás helyzeté­vel és meghatározták azo­kat a feladatokat, amelyek leginkább segítik az előre­haladást, a színvonalas ok­tató és nevelőmunkát. Az MSZMP KB ideológiai irányelvei tömören megfo­galmazták az új követelmé­nyeket és segítséget adtak a hiányosságok megszünte­téséhez. A közelmúltban il­letékes pértfórumok — megvizsgálva a marxizmus— leninizmus oktatás tartalmi kérdéseit — további felada­tokat jelöltek meg annak érdekében, hogy egyete­meink és főiskoláink még jobban biztosítani tudják a kommunista szakemberkép­zést. Megállapították: az utóbbi években az oktató és tudományos munka színvo­nalának emelkedésével a marxizmus—leninizmus tan­székek és oktatók tekinté­lye. megbecsülése is növe­kedett. Az elismerés és az elért eredmények arra serkente­nek minden oktatót, de kü­lönösen a felsőoktatási in­tézmények állami- és párt- vezetőit, hogy saját hely­zetjellemzésük alapján to­vábbi erőfeszítéseket tegye­nek a marxizmus—leniniz­mus oktatásának tartalmi megjavítására. El kell ér­niük, hogy az oktató-nevelő­munkában a marxizmus— leninizmus oktatása még jobban kapcsolódjék mai életünk jobb megértéséhez, M ondják hozzáértő, tu­dós férfialo, hogy az emberi agy mechanikus mű­ködését a kibernetikus gé­pek hovatovább helyettesí­teni képesek. Sőt, egy elek­tronikus számológép pilla­natok alatt annyi számot ad össze, von ki stb. amennyit neves fejszámoló művészek együttesen legföljebb egy év alatt tudnának. Azt is mondják: ezek a központi­lag vezérelt halálfinom pre­cíziós gépek csodálatosan pontosak, érzékenyek. Gombnyomás és mint az őrült: készítik a statisztikát, mi fenét. Laikus lévén, eltátom a szám, amikor ilyesmit olva­sok népszerű tudományos lapunkban és álmodozni kezdek. De jó volna, ha egy komoly tudós, vagy akár egy nemzetközi tudós­kollektíva feltalálná szép csöndben az emberi szívjó­ság kibernetikai gépét. Az özvegyek, az árvák, az el­hagyottak, a szerelmi búbá­natosak odajárhatnának a jóság kibernetikai gépének jó kútjához gyógyírért. Egyszerű lenne az egész. Mindenki megnyomná a gé­pen a maga kis gombját és sokáig sütkérezne, meleged­ne a neki hiányzó jóságsu­gárban. És e sugár tovább a társadalmi és politikai problémák elemző és alkotó feldolgozásához, a szocia­lista világnézeti nevelőmun­kához. Úgy kell tanítaniok a marxizmus—leninizmus három alkotórészét: a po­litikai gazdaságtant, a filo­zófiát és a tudományos szo­cializmust, hogy a hallgatók a marxizmus—leninizmust mint egységes világnézetet ismerjék meg. s ennek bir­tokában képesek legyenek kommunista mérnökként, tanárként, orvosként, mező­gazdászként majd helytállni az élet különböző területein. E követelményeknek meg­felelően tovább kell kor­szerűsíteni a tanterveket, a tankönyveket. jegyzeteket. Különösen nagy gondot kell fordítani a mai élet, a gyorsan változó valóság problémáinak elemzésére, az új tudományos eredmények bemutatására, az ellenséges és antimarxista nézetek bí­rálatára, a marxizmus—le­ninizmus tanszékek és a szakágazati tanszékek jobb együttműködésére. Az egyetemeken és főis­kolákon az oktatók a tudo­mányos munka tervezésé­nél. a tudományos témák kiválasztásánál fokozottab­ban törekedjenek arra, hogy a kutatás a társadalmi­lag legfontosabb kérdésekre, a marxizmus—leninizmus és az adott felsőoktatási in­tézmény szaktudományainak kapcsolataira irányuljon és maximális mértékben vegye figyelembe az oktató- és nevelőmunka szükségleteit. Az oktató- és nevelőmun­ka színvonalának további javítása azt is igényli, hogy a kommunista és a párton- kfvüli oktatók, a marxiz­mus—leninizmus tanszékek és szaktanszékek, a párt és KISZ-szervezetek közös együttműködéssel, körülte­A nyírteleki Dózsa Ter­melőszövetkezet vezetői és tagsága kihasználja a ked­vező időjárás nyújtot­ta lehetőségeket a munká­ban. Március 5-én 120 hol­don végeztek tavaszi mély­szántást azokon a területe­ken, ahol ősszel elmaradt ez a munka. A közös gaz­daság földjein nyolc erőgép segít. hatna az emberekben, még otthon is melegítené őket. És veszélyes sugár lenne ez is, mint a radioaktivitás, „megfertőzne” bennünket, és tovább adnánk mindenki­nek. Először a kicsi csalá­dunknak, aztán a kollégák­nak, aztán mindenkinek, akivel találkoznánk. Aztán mindenki mindenkinek és akkor minden ember vi­dám lenne, örömmel járna haza... Botor álmom rögeszmévé vált. Elhatároztam, hogy ad­dig is, míg Valaki ezt a gépet felfedezi, és álla­munknak telik a megvá­sárlására, éti ajándékozom meg az emberiséget jósággal. Az elhatározásomat szép csendben vertem nagydobra, egyébként fölöslegesen, hi­szen a szememből már ré­gen kikönyököl a jóság. Jött a kollégám: beteg a házmestere, gyomorperfo­ráció, azonnal szanatórium­ba kell szállítani. „Vidd pajtás a kocsit, igaz az ál­kintő alapossággal végezzék politikai, világnézeti nevelő munkájukat. E munkájuk alapfeltétele az ifjúság helyes megítélé­se. A rhal főiskolai ifjúság már a szocializmus szülötte, számukra egy sor kérdés a múlttal kapcsolatban, mint történelem jelentkezik Nem kételkednek a marxiz­mus—leninizmus alapvető igazságaiban, de a ma kér­déseiben pontosabb magya­rázatot várnak. Nem szabad figyelmen kívül hagynunk, hogy a nyugati tőkés or­szágok fellazítási politikája, a turisztika bővülése, a kül­földi rádiók, televíziók, szín­darabok, filmek. a nyugati országok technikai-tudomá­nyos eredményei, folyóiratai útján szerzett ismeretek számos gazdasági. ideoló­giai, világnézeti problémát vetnek fel. Vajon kapnak-e ezekre megfelelő választ? Kielégítő-e a felelet: azt ta­pasztalja-e a fiatal az élet­ben. amit tanult? Kap*e elegendő ismeretet, érvet ta­nulmányai során, hogy önál­lóan is eligazodjon bonyo­lult kérdésekben? A feladat. — ha csak vázlatos körvonalait rajzol­tuk is meg — egyértelmű. A marxizmus—leninizmus oktatás feladata a felsőok­tatási intézményekben a hallgatók világnézetének, po­litikai meggyőződésének tu­dományos megalapozása és fejlesztése annak érdeké­ben, hogy a hallgatók he­lyesen tudjanak tájékozód­ni ha^nk gazdasági, politi­kai, kulturális élétében, a nemzetközi munkásmozga­lom és a világ eseményei­nek kérdéseiben. Nagy László, az MSZMP KB tudományos és közoktatási osztályának munkatársa Befejezték harminc hold mák vetését, és rövidesen végeznek a fej trágyázással is, amit eddig 840 holdon végeztek el. A talajerő visz- szapótlás érdekében január és február hónapban 220 holdon terítettek el istálló- trágyát. lamé, de én most az em­beri jóság nevében odaadom neked. Minden jót a ház­mesterednek és minden be­tegnek”. Jött a másik kollégám, esküvője lesz a határszélén. ..Vidd pajtás a kocsit. Az emberi boldogság égjük kel­léke, hogy messzi utakon ne gyalog járj”. Jöttek még vagy tízen ko­csiügyben és én boldog vol­tam, hogy segíthettem raj­tuk. Boldogságot kívántam az új tv-hez, a randevúk­hoz... Az állam —* jóság tekin­tetében — messze elmaradt a szívemtől: megfizettette velem a sok száz kilomé­ter áfát. De jóságom vak­ká tett, sem a kollégákat, sem az államot nem voltam képes szidni. Jósággal min­den elsimítható — gőndol- tam — a gépet úgyis nem­sokára felfedezik, addig ki kell tartanom. Közben Pista, hivatalunk Benjaminkája elkövetett va­lami kisebb badarságot egy Évente több millió forin­tot költenek megyénk pos­tahálózatának bővítésére Az épülő új hivatalokon kí­vül jelentős összegbe kerül­nek a különféle műszaki berendezések, alközpontok, automaták. A fejlesztéssel kapcsolatban néhány kér­dést tettünk fel dr. Deák Ignácnak, a Debreceni Pos­taigazgatóság igazgatójának — Ez évben hol és mi­lyen beruházással ké­szül megyénkben új postahivatal? — Négyszázezer forintos hitelátadás útján Nyíregy­háza—Borbányán indult egy postahivatal építése. A má­sik jelentősebb munka Ko­moron történik, ahol a ki­vitelező a Debreceni Posta- igazgatóság. Itt egy kispos­taházat építünk 350 ezer forintos költséggel. — Általános tapasztalat, hogy egyes vállalatok, intézmények vonalai túlterheltek. — Ezen a problémán az automatahálózat bővítésével kívánunk segíteni. Nyíregy­házán tíz. vidéken pedig három nagyobb vállalat, in­tézmény kap új automatát. Példának említeném a Ter­vező Irodát, mely 3/18-as automatát kap Ez gyakorla­tilag annyit jelent, hogy az A rakamazi Győzelem ma­jorjában először tavaly nyá­ron aratáskor jártam. Kulcs Károly a járási tanács elő­adója vitt oda, hogy egy újítást mutasson. Újítást, ami egyedülálló a megyében. Az ezüstszelektorból átalakí­tott gabonatisztítót. Az em­berek, akik a gép körül dol­goztak mondták: — Össze sem lehet hason­lítani ezt a munkát a régi­vel. Amíg cséplőgéppel vé­geztük a magtisztítást töb­ben is voltunk, lassan is ment a munka és nyeltük a port. A cséplőgépnél hat em­ber egész nap csak száz má­zsa gabonát tudott megtisztí­tani, Ezzel az új géppel egy óra alatt tisztítunk meg száz mázsa gabonát. Hét kombájn arat és mind a hetet kiszol­gáljuk. „Nem volt nyugalmam" Az újítóval szerettem vol­na beszélni. Nem volt ott. Szabadságra ment. lánnyal — Szegeden. A ma­ma nem hagyta, a mama feljelentette, a tárgyalást ott tartották. Pista jött és elmondta, nincs egy hun­cut vasa sem, tehát nem tud a tárgyalásra utazni. Nekem sem volt, most mi legyen? Megnyomtam a kisgombot és eszembe ju­tott a táskaírógépem. Azon­nal odaadtam Pistának: „Vidd el fiam a zaci- ba. A pénzből ve­gyél magadhoz kétszáz fo­rintot, annyi elég az úti­költségre, majd megadod, ha lesz. A zálogcédulát és a többi pénzt hozd vissza”. Pista örült, az Írógépet hóna alá kapta, elvitte, az­tán eltűnt cédulával, pénz­zel együtt. Harmadnap kaptam egy táviratot tőle. „Az írógépre kaptam 620 forintot, a zá- logcédulát eladtam a Marx téren háromszázért, tehát jövök összesen 920 forinttal. Ne haragudj, meg kellett nő­sülnöm.” Dehogy haragudtam, hisz tudtam, kis idő még és meglesz a gép. Jóságom mágikus erővel hatott mindenkire. Mancika is betért a hivatalomba és előadta: a vőlegénye egy gazember, lemondta a ran­devút, pedig ő megvette a irodának három városi vo­nala és 18 mellékállomása lesz. a megyei kórház köz­pontjának jelenleg öt váro­si vonala van. Az idén húszat kap és a mellékádo- mások száma kétszázra bő­vül. Hasonlóan nagy fej­lesztés előtt áll a megyei tanács is. Itt ugyancsak húsz városi és kétszáz mel­lékállomás biztosítja majd a zavartalan telefonálást Há­rom szerv, — az Állami Biztosító—Lapkiadó Vál­lalat, az Építő és Szerelő Vállalat és a megyei tanács — teljesen új rendszerű, úgynevezett Crossbar köz­pontot kap. Ehhez hasonló a megyében jelenleg még nem üzemel. Vidéken a Kál- lósemjéni Növényvédő Ál­lomáson, a mátészalkai gép­javító — ERDÉRT-nél és a Nyírbátori Vastömegcikk Vállalatnál szerelünk fel új új automata központot. — Nyíregyházán új vá­rosnegyedek épülnek, s még mindig megoldat­lan a távbeszélőháló­zatuk. — Több ütemben főijük Nyíregyházán az Észa Al­központ távbeszélő ellátása Az idén 891 lakás külső táv­beszélő hálózatát építjük ki. 1967-ben a II. ütemben 667 lakás kap távbeszélőt. A másik nagy városrész. a Déli Alközpont építése még javában folyik. Azonban itt És most előttem fill: Ru­dolf Károly gépcsoportve­zető. Kérdem, hogyan is volt azzal az újítással. — Nem nagy dolog. Két évvel ezelőtt Gyulatanyán jártam és láttam ott egy új típusú gabonatisztítót. Hazajövet megbeszéltem Ba- gi Ferenc főagronómussal, hogy csinálnánk mi is egy olyat. A főagronómus bele­egyezett. Azzal a gabonatisz­títóval 25 ezer forint megta­karítást értünk el. Ezt köny- nyű volt kiszámítani, mert a gépállomásnak 48 forintot fizettünk óránként a cséplő­gépért, ami a gabonatisztí­tást végezte. De nem volt nyugalmam. Éreztem, hogy az első gabonatisztító nem az igazi. Ami tavaly dolgo­zott, az már teljesen más. Az ezüstszelektorból csak a vázat hagytuk meg és az én elképzelésem alapján telje­sen új típusú gabonatisztí­tót készítettünk. Költségve­tést is csináltam az új gép anyagára, 6 ezer 623 forintba került, az elkészítése 120 két jegyet a „Van aki for­rón szereti”-re. Meg sem nyomtam a kisgombot a szivemen, csak mentem ve­le a vőlegénye helyett, bár az kissé zavart, hogy a lány csinos és a hivatalból isme­rem. Mozi után a szigeten sétáltunk. Éjféltájt arra gondoltam, nagyon rossz ember lehet az a vőlegény, aki ezt a lányt otthagyta. Hajnali háromra még nem találhatták fel a jóság ki­bernetikai gépet, mert a rendőr elég gúnyosan ír­ta ki a házassági adataimat a személyazonosságimból. Mancika sírt és csábítónak nevezett. Kissé letörve ballagtam haza. Leültem feleségem mellé az ágy szélére és fejtegettem neki, hogy kö­zeli már az idő, a jóság, az emberi boldogság ideje, amikor az embernek embe­re lesz és nem farkasa, amikor... A kis csacsi! Míg én az emberiség megváltásának eszméit ecsetelgettem, ő ásított. Felkelt, feketét fő­zött, kikefélte a ruhámat, meleg fürdőt készített és megcsókolta az arcomat. Nem értette a jóság kiber­netikai elméletét, szegényke, csak a maga' kis ügyeivel foglalkozott. De azért nem tudtam haragudni rá. is számítottunk a hamaro­san jelentkező előfizetői igényekre Ezért háromnyi- 'ású betoncsatorna egységet fektettünk le, hogy a ké­sőbbi bekapcsolásoknál ne legyenek problémák. Meg­említeném, hogy a Nyíregy­háza—Szerencs közötti vas­útvonal villamosítása ko­moly feladat elé állítja a postát is. Az említett sza­kasz mellett lévő távíró és távbeszélő vonalakat kábe­lezzük. Hasonló munkákat végzünk a villamos távve­zeték hatósávjába eső helyi hálózaton is. — Megyénk számos községében erősen el­avultak a vezetékes rá­diók. Az erősítőközpon­tok is teljes felújításra szorulnak. Mi lesz a sorsuk? — Porcsalmán Tyúko­don. Csengerben és Tisza- vasváriban március 31-ével megszűnik a vezetékes rá­dió műsorszolgálat. A má­sodik és harmadik nettved- évben megszüntetést java­soltunk Tiszalökön. Keme- csén, Demecserben. Gvőr- teleken, Nyíregyháza-3or- bányán é.s Pútyodon. Ennek végrehajtására azonban a vezérigazgatóságtól eddig nem érkezett utasítás — fejezte be tájékoztatását dr. Deák Ignác Bogár Ferenc munkaegységet igényelt. A 10 ezer forintnyi költséggel szemben a tiszta megtakarí­tás 30 ezer forinton felül volt. Módosítások sora A beszélgetést az udvaron kezdtük és a raktárban folytattuk. Feltűnt, hogy a szerelőműhelyben és a rak­tárban Is olajkályhával fűte- nek. Olyan olajkályhával, amilyenekkel másutt még nem találkoztam. Rudolf Károly aztán felvilágosított: — Tulajdonképpen ez is olyan újitásfélé. A kályhák elkészítéséhez az adta az ötletet, hogy az erőgépek olajcseréjénél használt mosó­olajat eddig kiöntöttük. Évenként 7—8 ezer liter fű­tésre alkalmas olaj került a földre. Az olajat ezután nem öntjük ki, minden műhelyt azzal fűtünk. Nem is tudom mennyi tüzelőt takaríthatunk meg vele. Ezek után már az érde­kelt, milyen újításokat, ész- szerűsítéseket végzett még Rudolf Károly. A negyven­egy éves lakatos előbb szeré­nyen szabadkozott, de aztán mégis megemlítette: — Készítettünk egy RS— 09-es erőgépre szerelhető szalagfűrészt. Ezt még az FM-től is megnézték. a Nyíregyházi Gépjavító Válla­lat is elkérte a műszaki leí­rást, mert alkalmas sorozat- gyártásra, de mégsem lett belőle semmi. Csináltunk egy nagy teljesítményű MTZ- re kapcsolható műtrágyaszó­rót is. Ezenkívül szinte he­tente adódik olyan, hogy egyik-másik gépnél javítás, felújítás közben kisebb-na- gyobb módosításokat eszköz­lünk. Nem azért . . . A termelőszövetkezet mi­ként dotálta Rudolf Károly ésszerűsítéseit, újításait. A lakatos mosolygott. Nem azért csinálta. Huszonkét éve dolgozik a szakmában, ötö­dik éve a termelőszövetke­zetben és önmaga ellen is vétene, ha szakmai tapaszta­latait nem használná fel tel­jes mértékben. A termelőszövetkezetek gépesítése még nem nagy múltú, tsz-újító pedfg alm­aiig akad. Rudolf Károly gépcsoportvezető a tsz-újítók ma még kis csoportjában, az első helyen áll. Seres Emi Olvasónk írja: Kedvez az időjárás a mezőgazdaságban Hollósy Árpád agronómus Suha Andor: Jó&ágkiberneiika Első helyen az újítók között

Next

/
Thumbnails
Contents