Kelet-Magyarország, 1966. március (23. évfolyam, 50-76. szám)
1966-03-06 / 55. szám
a túlzón gyógyszerfogyasztásról, az idei kór házépítkezésekről nyilatkozik dr. Szabó Zoltán miniszter A Központi Sajtószolgálat munkatársa felkereste dr. Szabó Zoltán elvtársat, egészségügyi minisztert, s az olvasókat, a lakosság széles rétegeit érintő néhány kérdést tett fel neki. Az alábbiakban ismertetjük a kérdéseket, s az azokra adott választ. — Hogyan alakult az elmúlt évben a lakosság egészségügyi helyzete? — Talán néhány számadattal jellemezném a lakosság egészségi állapotának alakulását. Az elmúlt évben 1964- hez képest valamivel emelkedett az élveszületések száma, s a csecsemőgondozás további fejlődésének eredményeként 1965-ben kevesebb 1 éven aluli kisgyermek halt meg, mint 1964- ben. A statisztikai adatok saerint változatlanul magas volt a szívbetegségekben, a rosszindulatú daganat miatt, a az agyvérzés következtében elhaltak arányszáma. 1966-ben némileg emelkedett 1964-hez képest a táppénzbe vettek száma. — Jelenleg 18 896 orvos tevékenykedik az országban, vagjU 10 ezer lakosra 18,6 orvos jut; köztudomású, bogy ez nemzetközileg is jó arány. Egy év alatt csaknem háromezerrel emelkedett a szakképzett egészségűéi középkáderek száma. és ezzel nőtt a szakképesített dolgozók aránya. 1965- ben 62 új orvosi körzetet szerveztünk, mintegy napi ezer órával emelkedett a szakorvosi munkaórák, és másfél ezerrel a gyógyintézeti ágyak száma. Tovább folytattuk a rendszeres tűri őszüréseket; kedvező jel, hogy az elmúlt évben mintegy 3300-aal kevesebb új tbc-s beteget vettünk nyilvántartásba. mint 1964-ben. Különösen örvendetes, hogy jelentősen csökkent a gümő- kóros megbetegedés a 14 éven aluli gyermekek között Egy esztendő alatt csaknem ezerrel szaporították az állandó bölcsődei helyeket, s a korábbinál több körzeti érmékorvos tevékenykedett. Mintegy 700 fővel több lett egy év alatt a szociális otthonok befogadóképessége is. ■— Ezek az adatok is mutatják, hogy az elmúlt évben is tovább javult a lakosság egészségügyi helyzete, ellátottsága. — Szinte minden kornak megvan a maga jellegzetes betegsége. Napjainknak egyik legáltalánosabb tünete a sok neurotikus panasz. UH a véleménye erről miniszter elvtársnak? — A neurózisok nem ne- rezhetók korunk betegségeik. Erre az elnevezésre nkább tarthatnak számot pl. i szív- és érrendszeri, va- amint a daganatos megbe- egedések. A neurózisok yákoriságáról elterjedt vé- emény részben abból szár- nazhat, hogy a különböző íredetü neuro-vegetatív pa- laszokat a közvélemény neurózisnak fogja fel. — Ezzel nem azt kíváwm bizonyítani, hogy a íeurózis nem gyakori, hi- zen elég sok problémát lyújtó megbetegedés. Úgy ;ondolom azonban, helyes, ia a valóságos helyére so- oljük a betegségek sorában, lkai közt egyébként leg- yakrabban a különböző esti és lelki túlterhelés, az gyónnék önmagával, vagy :örnyezetével kialakult Lonfliktusai szerepelnek. — A sajtóban és más nyilvános fórumokon ismételt bírálat érte az abortuszbizottságok tevékenységét. Hogyan ítéli ezt meg, s hall- hatnánk-c valamit a ter- besgondozás helyzetérül? — Az elmúlt évben több új vizsgálatot vezettünk be azzal a céllal, hogy tovább emeljük a terhesgondozás szakmai színvonalát. Szélesebb körűvé tettük a veszélyeztetett terhesek kórházi ápolását és kezelését is. Tavaly — néhány járás kivételével — már az egész ország területén végeztek RH és ABO vérvizsgálatokat. Mind több vérkicseré- léses transzfuzióval sok újszülöttet lehetett megmenteni az életnek; országosan egy évben már mintegy 600 ilyen jellegű transzfu- ziót alkalmazunk. Városokban és mindenütt, ahol arra mód nyílik, vérképvizsgálatok, valamint belgyógyász- és fogászati szak- vizsgálatok egészítik ki a terhesvizsgálatokat. A magas szintű és hatékony terhesgondozás szempontjából, az egészségügyi szervek közvetlen szakmai munkája mellett. nem közömbös azonban az sem. hogy milyen a lakosság általános és egészségügyi kultúrája: helyes, céltudatos és eredményes felvilágosító, nevelő tevékenységet fejtünk-e ki? Különösen fontos ez a tevékenység a tanyavilág még mindig nagyszámú lakói — asszonyai, leányai — felvilágosítása. nevelése érdekében. — Mind az egészségügyi dolgozók és szakszervek, mind a társadalmi szervek hatékony felvilágosító és nevelő munkája nagyban segítheti az abortuszbizottságok tevékenységét is, különösen. ha ezek meggyőző ténykedése is tovább javul. A kettő együttes hatásának eredményeként bizonyára egyre több olyan az abortuszbizottságokat felkereső terhes lesz, aki végül is nem terhessége megszakítása, hanem éppen megtartása mellett dönt. — Elharapódzott és szinte „divattá” vált hazánkban a mértéktelen gyógyszerfogyasztás. Mi erről a véleménye? — A mértéktelen, helyesebben a túlzott gyógyszer- fogyasztás világjelenség. A túlzott gyógyszerfogyasztás megszüntetése és a gyógyszerekkel való okos takarékosság megvalósítása érdekében nagyon sokat tehet a célszerű, hatékony felvilágosítás és nevelés. Mind az egészségügyi, mind a társadalmi szervek ez irányú munkájában sok még a javítani és tennivaló. — Hallhatnánk-e valamit arról: mivel gyarapodik 1966-ban a magyar egészségügy? — 1966-ban több olyan egészségügyi intézmény beruházása folytatódik, vagy fejeződik be, amelyek építése a második ötéves tervben kezdődött el. 1966-ban több új kórházat adunk át rendel tetősének. — Mind jelentőségükben, mind pedig méretükben nagy egészüségügyi építkezések is megkezdődnek ebben az esztendőben. Hozzákezdenek a váci. a ceglédi, az ajkai új kórházak építéséhez, a zalaegerszegi kórház bővítési munkálataihoz. Megkezdődik a komáromi, a sárvári rendelőintézet; a kaposvári KÖJÁL; az ürömi, a nyíregyházi, a zalaegerszegi szociális otthon, a Gyógyáruértékesítő Vállalat raktára, a debreceni gyógyszerraktár építése is. Tovább folytatják a salgótarjáni, karcagi, hatvani, siófoki, kazincbarcikai, dombóvári kórházak beruházási munkálatait, a nyíregyházi kórház bővítését. — Végül azt kérdeznénk meg, hogyan érintette a bérrendezés az egészségügyi dolgozókat, s mit vár miniszter elv- társ a nagyobb anyagi megbecsüléstől? — Február elsejével az egészségügyi intézményekben mintegy 56 ezer dolgozó, az egészségügyi vállalatoknál pedig több mint 5 ezer dolgozó kapott béremelést. Rendeztük az ügyeleti díjakat is. — Biztos vagyok abban, hogy a nagyobb anyagi megbecsülés még jobb munkára serkenti az egészség- ügyi dolgozókat, s tovább javul és szilárdul a munka- fegyelem is. — A béremelés hatására biztosan csökken majd a kórházakból az elvándorlás, mindenek előtt a nővéreké és szakmunkásoké, akik közül, ennek előtte, sokan hagyták el munkahelyüket. Így sokkal inkább biztosított, hogy mind szilárdabb törzsgárda alakuljon ki az egészségügyi intézetekben is. Azt, hogy ennek mind 8 betegellátás, mind az intézetek műszaki és kisegítő működtetése szempontjából milyen jelentősége van. bizonyára nem kell hangsúlyoznom — fejezte be nyilatkozatát dr. Szabó Zoltán egészségügyi miniszter. Nők — önmaguk/ó Ujfehértón Kis jó: Számok varázslói O lvasom, hogy előadást tartott a gyorsszámolás feltalálója és művészi fokon mutatott be összeadási és egyéb műveleteket. Távol áll tőlem a szándék, hogy érdemeket kisebbítsek, de a hír megfogalmazása nem pontos. Lehet valami új fejlődési fokról akar értesítéssel lenni, de maga a gyorsszámolás már sokkal előbb föltaláltatott, s ez idő szerint is folynak műveletei. Nyári kertvendéglökben kánikula idején sebes iramú csodapókok egész sora produkálja magát. Amiközben a plajbászt a céh jobboldalán felülről lefelé futtatják, lélegzetelállító hadarást sodorván, úgy dobják föl a végösszeget, mint ünnepi tűzijáték a csillagszó- rót és húzzák a csíkot oly káprázatos számrakéták, hogy bámulatában leesik a fogyasztó alsóajka. Minap a délbudai tájegység egyik híres teraszán három pohár sörért szempillantás alatt 10 forint 70 fillért ugratott ki a főúr és a társaság tagjai azóta sem tudnak rájönni, mennyi lehet egynek az ára, mert akárhányszor osztják tízhetvenet 3-mal, mindig 3,566666666666..,. jön ki hányadosként és nyújthatod, mint a rétestésztát, véget soha nem ér a megbabonázott sor. Persze, ha valamely mai fiatal azzal akarna büszkélkedni, hogy a csodaszámolókat ez az ő mai kora termelte ki, hagyjon föl a kevélységgel. A kis városban, hol egykoron a mi ifjúságunk bimbaja virágba szökkent, gyorsszámoló villámakrobaták légiója dolgozott. Jeles intézetek buzgólkodtak a fiatalság nevelésén, mint például a Hableány, a Kék Egér, a Vörös Koporsó —, hogy csak a jobb restaurantokat említsem. Legfényesebb matematikus volt Jenő, a kacsakezű, a Bor- ka-bár főcsórója. — Fizetni — hangzott el hajnaltájt, Jenő jött, pillantást vetett az asztalra és már mondta is a végösszeget. A mi rendünk vívmánya és egyik alapja is a női egyenjogúság. A nő társadalmi szerepe két évtized során nagyon megnövekedett. És mégis. Hányszor halljuk beszélgetéseken, vitákon, még élnek az előítéletek. A győzelem még nem teljes, van még mit tennünk az egyenjogúságért. Üjfehértón kérdeztünk asszonyokat, mondják el ők maguk, hogyan látják a helyzetüket. • Mályváskertnek hívják a nagyközség másik végét. Valamikor földhözragadt szegények, zsellérek, béresek lakták. Ma is találkozni egy-egy házban a műit örökségének nyomaival. Itt, ezen a faluszélen tanít Antal Jánosné, aki a nőtanács elnöke is. Antalné: „Hatnak még az előítéletek..." Én most azt mondom el, amin változtatni szeretnénk. Ezen a környéken például sok a gyerek. És ez kicsit meghatározza az asszonyok helyzetét. Sok férj eljár az iparba. És nem ritka, hogy ottmarad a kereset egyré- sze a kocsmában, vagy a vonaton, az utasban. Nyilván ezeknél az asszonyoknál aligha alakulhatott ki az egyenjogúság tudata. Szinte ki sem jutnak a lakásukból, alig mondáinak önálló véleményt, a férj egy- egy családban korlátlan úr. Példákat mottd, mit jelentenek még az előítéletek. A nőnek ott a helye a spór- nál, a gyereknél, nem az előadásokon, a rendezvényeken,. „Hányszor panaszolják asszonyok, hogy e miatt nem mernek eljönni a teadélutánjainkra, pedig ezek Színes, szép esték”. Tudatára kell ébreszteni az asszonyokat itt, a faluban is, hogy nem elég csak gyéreket nevelni, s csak a magunk módján. A világot megismerni, látni, hallani kell, hogy értsük is benne a helyünket. — Micsoda??? — hördült föl egyhangúlag minden alkalommal a társaság és ordítottak a főnökért. Borka mester minden egyes alkalommal szeme fehérjét égnek fcá'dítvá üvöltötte: — Jenő, maga bitang, maga szántszándékkal tönkre akarja tenni az én szolid üzletemet?!? Vegye tudomásul, hogy elsején ki van rúgvall Persze nem mindenütt ment ily simán a félreértések kiküszöbölése. A város végén virult a Három Fehér Szegfű, minden idők legviharosabb betérője. Forró júliusi éjszakán a Fekete Macskából jövet néztünk be és ott Lehőcz Jóska országos jó barátomat láttuk pillanatnyilag kedvezőtlen konstellációban. Gigor úr, a Szegfű tulajdonosa, igazgatója és kiszolgálószemélyzete, két kezével a torkát fogta, fejét a söntéspult márványlapjához szorította, akként, hogy Jóska dereka kilencven fok alatt hátra görbült és Gigor mester főléje borulván, szemmel láthatólag Nagy Gabriella: „Szerintem teljes az egyenjogúság..." azon igyekezett, hogy belőle végérvényesen kiszorítsa a szuflát. Azonnal láttuk, hogy a céh valamelyik tételéből eredt a terefere és az sajnálatos vágányra siklott. Bugár Laci, aki éppen ka- lonaévét szolgálta, haladéktalanul intézkedett. Derékszíját leoldotta, feje kil'üí mégcsóválta és boldogabbik felével odacsapott. — Jó estét, tizedes úr — szólt, miután Jóska nyakát elengedte. — Egy liter az asztalra, egy a bandának — mondotta Bugár, amikóiben a szíját derekára visszaigazította. Tíz perc m/tlva a kék szalonból fülrepesztő összhangban zúgott Kifelé, hogy elmegyek a te:\~>lom mellett, jaj beh szépén énekéinek... Lehőcz Jóskq a tenort hasította, Gigor úr tercelt hozzá, a kis Turcsi G illír, a prímás pedig úgy húzta, hogy ádámcsutkája föl és alá szaladgált a szívbéli olvadástól... áruházban helyettesít. Fiatal, tavaly érettscaizett, most szerzi meg a könyvelői képesítést, s már van helye. — Egyenjogúság? Tanulhatok, dolgozz aiok, ugyanúgy fizetést kaphatok, mint a férfiak. Es ha férjhezmegyek? Annyi a különbség, hogy jön majd a második műszak. De különben? Én szerintem teljes az egyenjogúság. Egy-két apróság kivételével, mint mondjuk a szórakozás. Mert ott még nem... Talmácsné: „Mit tud segíteni a férjem.. .?’* Talmács nénihez kísér, -'fémnek hívja, pedig fia- .alasszárny még. Harminckilenc éves. De tíz gyereket hozott a világra és nevel, mert még egyik sem dolgozik. A legkisebb az ölében, kilenchónapos. — Nehéz? — Nem nagyon — válaszol, de hangján érződik, hogy ha nem lenne anya, ha nem szeretné olyan nagy hűséggel a gyermekeit, mind a tízet, azt mondaná, igen, az. A férje távol dolgozik — pedig közelebb is talált volna munkát —, s háromhetenként jön haza, szombaton. A bútor, az egc-z pici szoba szegényes. Egy kétki- lós kenyér egyszerre nem elég. Elégedett azért. „Szeretem a gyerekeket. És az az egy szerencsém, hogy nem betegeskednek. Este? Van nekem itthon mozi. Öt jár iskolába, azok tanulnak. Én varrogatok, főzök, mosok, és olvasok mesét a másik ötnek. A kicsiknek. Mert nagyon sze- x’etjük az ilyen könyveket. A mesét”. Csak a lakásra panaszkodik, kicsi és dűlőiéiben van, Mégis száz forintos lakbért kérnek érte... Nagy Gabriella az új Barabás doktornő: „Az anyák lemondanak. . * Barabás Magda huszonkét éve él az itteni asszonyok között. És orvosuk is. — Az asszonyok nagyon sokat dolgoznak, nekik kell vállalni a család gondját, a földet, mert a férfiak zömmel elmennek dolgozni a városokba. Van már mosógép, de még kevés. Olyan is van, hogy ha lehetne se igen használják. Előítéletek. Bár sokat változott a világ. A gyermek születésekor már azt ts mondják ,,a lányért is adnak fiút.” Tudja, az kell, hogy a lányok is elhelyezkedjenek, s máris nagyobb a becsületük. Most pedig van munkahely, itt a gazdaságban, a téglást gyárban, a szövetkezetben, a városban. Idősebbek és fiatalok. Két nemzedék. „A fiatal az fnegy a moziba. Nyáron megy a nánási, szobo6zlói, s a sóstói strandra, csapatostól. Az anyák? Tetszik tudni — válaszolnak, mikör kérdezem — a gyerek elment szórakozni, rámszakadt minden munka”. Sajnálom őket, sokszor elcsigázva jönnek ide a rendelőbe. Pedig — és az orvosnő hangsúlyozza — csak a családon múlik. Hogy mit lehetne tenni? A tanárnő és az orvosnő azt mondja, nem lehetünk elégedettek. A felvilágosult nő már nem lesz rabszolgája, hanem egyenrangú táráa a férjének. Ehhez persze felvilágosult férj Is kell. A fiatalok már ilyenek, öltét alig köti a múlt sok kolonca. A válaszok — nem változtatott rajtuk a feljegyzés semmit — talán kissé nyersek. Megírásukkal az volt a cél, hogy felhívjuk a figyelmet, mindegyikünk- két; egy szál virágot hazavinni, vagy kis vállalati ünnepséget rendezni egy évben egyszer a nőkért, szép, de nagyon kevés. Kopka János Hammel József felvételei 1966. március 6. A lakosság egészségügyi helyzetéről, Nem elege«} szál virág...!
