Kelet-Magyarország, 1966. március (23. évfolyam, 50-76. szám)
1966-03-05 / 54. szám
A lakossá« gyorsabb kiszolgálására Időjárás és mezőgazdasági termelés a Nyírségben Ismerjük az éveket, amikor bőven, vagy szűkén teremnek gyümölcsöseink, de ismerjük a kevés, vagy sok tüzes borokat adó időpontokat a közeli szőlőhegyeken is. Ezekkel kapcsolatosan érdekes Dokucsajev szovjet tudós szavait idézni: „a szelek, viharok, aszályok és a forró száraz szelek ránk nézve csak azért ijesztőek, mert nem birunk velük. Ezek nem rosszak, csak tanulmányozni kell őket. s meg kell tanulni uralkodni felettük, s akkor a mi érdekünkben fognak dolgozni”; Megszívlelendő szavak ezek. A mezőgazda- sági termelés eredményessége szempontjából szükséges a Nyírség időjárási viszonyait és törvényszerűségeit ismerni és szakszerűen figyelemmel kísérni. Az időjárás különbözősége folytán hazánk négy éghajlati körzetre osztható. Megközelítőleg egybeesnek domborzati tájaink határaival. A Nyírség a kelet-alföldi részbe tartozik; Nyíregyháza központja a táj megfigyelésének e téren is, már 1886- ban itt létesült időjárásészlelő állomás. Jelenleg a volt repülőtéren működik időjelző állomás, ennek munkája szoros kapcsolatban van az Országos Meteorológiai Intézettel. Jellemezzük röviden tájunk éghajlati viszonyait: A Nyírség az Alföld legzordabb telű középtája. Nagy a napi és évi hőmérsékletingadozás. A nyár hűvösebb a Nyírségben, mint a tőle délebbre fekvő részeken. sőt ez a tájon belül is észrevehető az északi és a délebbi területek között. Megmutatkozik ez a növények virágzás kezdetének ídőponti különbözőségében. Pl. a rozsvirágzás kezdete Nyíregyháza és környékén V. hó 20-a, addig északabbra Záhony, Tuzsér, Mándok stb. tájékán V. hó 25-e körül figyelhető meg. Az ország napfényesebb részéhez tartozik, bár nyáron nagyobb a borultság, mint a többi alföldi részen. A csapadékmennyisége kevés, valamivel azonban több, mint az Alföld más tájain (évi 550—600 mm). A kevés csapadék oka az Alföld zárt fekvése, medencejellege. A hőmérséklet magasságát az előbbiekkel kapcsolatban vizsgálva bizonyítható, hogy az aszály itt is veszélyt jelenthet. A Nyírség a szárazföldi szelek területe, uralkodó szélirány az északi és az északkeleti. Mátészalka környékén inkább az északnyugati. Az észak—dél irányú völgyekben nedvesebb és hidegebb a talaj, ezért- ilyen területeinken kevésbé melegszik fel a levegő is. Ennek megfelelően kell egy-egy gazdaság vetésterületét megtervezni. A száraz domboldalak felett jobban felmelegszik. Eléggé általánosan tapasztalható’ de Kótaj és Ujfehértó, Búj és északabbra Ibrány környékén különösen észerevehető. Ez nyáron több C fok hő- mérsékleti különbséget jelenthet a homokfelszínek között. Teendőnk az, hogy olyan mikroklímát teremtsünk. vagy úgy alkalmazkodjunk az adottságokhoz, hogy ez a kultúrnövények Igényeinek optimálisan megfeleljen. A községek ezen részein inkább melegtűrő növényeket termeljünk: gyümölcsféléket .szőlőt, a kapásnövények közül a dohányt, a kalászosok közül egyes részeken több figyelmet érdemel a világos homokon termeszthető rozs. A tudomány képes arra. hogy meghatározza a Nyírségben is az eredményesen termeszthető növények fajtáit. Többek között ezen is fáradozik a Nyírségi Homokkísérleti Intézet. Tájunkon csak mutatóban lehet árpát és kukoricát eredményesen termeszteni. Alig terem Szalmát és abrakta- karmányt, pedig abrak nélkül nincs állattartás. Állatok nélkül nincs szerves trágya. Trágya nélkül nem terem jól a tájunkra egyre jellemzővé váló gyümölcsös. Westsik Vilmos akadémikus munkássága révén a Nyírségben bővült az eredményesen termeszthető megfelelő növények száma a csil- lagfürttel. Tájunkon e növénnyel eredményes a trágyázás. termésiöbbletet lehet elérni vele. A zöldtrágya mellett trágyát ad a rozs, burgonya és dohány alá is. Az utóbbi években a rozs vetésterülete csökkent. Ez a tendencia pozitív jelenség, mert nemcsak a természeti, hanem a gazdasági viszonyokat is figyelembe veszi. Ismeretes, hogy tájunk kiválóan alkalmas az alma, szilva, dió, dohány és a burgonya termelésére, ez utóbbi sokkal nagyobb gondoskodást és figyelmet érdemelne. az említettek termeléséhez az időjárási elemeket tekintve nagy problémát jelent a csapadék, különösen a szeszélyes ingadozása. Vannak aszályos esztendeink. de előfordul bő csapadékú, bel- és árvizekkel küzdő év, Az árvíz és a szárazság — szokás mondani — ikertestvérek. Mindkettő ellen harcolnunk kell. Ha mindenütt a lejtőn keresztbe szántanának, az hasznos lenne. A lejtővel párhuzamos szántásnál minden barázda vízfolyássá válik és a csapadék nem lesz hasznosítható. sőt a termőtalajban még kárt is tesz. Az árvíztől mindenki szabadulni akar. Ilyenkor egy célra összpontosul minden: csak elvezetni a vizet. Ehelyett érdemes lenne már időben azon gondolkodni, hogy ezzel a vízzel is hogyan lehetne a táj víztároló képességét növelni. Ez a feladat nagyon körülményes. Azokon a helyeken ahol az árhullámok lezúdulnak, később a szárazság szokott pusztítani. Segíti a problémát megoldani dr. Simon László. a Magyar Földrajzi Társaság főtitkárának közreműködésével megyénk vezetősége is. a nyírségi csőkutas öntözés szélesítésével, a kavicsköpenyes eljárás kedvező vízhozamokat mutat. Sok igazságot rejt az az állítás is, hogy az árvíz és a szárazság ugyanannak az éremnek a két oldala. Valóban az időjárásnak a végletei ezek. Általánosságban a vízigény egyre növekszik. Az ismétlődő aszályokkal a Nyírségben is egyre érezhetőbbé válik. Elődeink még minden eszközzel azon fáradoztak, hogy a vizeket teljesen levezessék. Nekünk már minden lehetőséget meg kell ragadni a víz tárolására. A belvizek, de még az árvizek hasznosítására is lépéseket kell tennünk. A nemzetközi együttműködést is szorgalmazni kell. A Nyírség mélyebb fekvésű részein nagy fontosságú a belvízrendezés az öntöző és lecsapolócsatornák karbantartása. A második ötéves tervben 680 millió forintot fordított államunk árvíz és belvízvédelmi beruházásokra. Az elmúlt évben, de az idén is a víz ostroma próbára tette védekezésünket. A víz lassan elvonul, de meg-megújuló problémái itt maradnak. Kormányzatunk a beruházások ütemét meggyorsította. Az idén egy esztendő alatt 300 millió forintot fordítunk erre a célra. Fontosságát a mező- gazdasági termelés szempontjából külön talán nem szükséges részletezni. A belvizek levezetésére komoly tervek születtek: jelenleg 25 nap alatt képesek levezetni. Ez az idő 1970-ig 20—23 napra, 1980-ig 14 napra csökken a fokozott beruházások révén. A nyári vizek idején 6—9 nap alatt történne meg a belvizek elvezetése. A belvizeket azonban úgy kellene levezetni mindenfelé, hogy az a mező- gazdaság számára aszályos esztendőkben hasznosítható legyen. Ennek érdekében több mindent tehetünk. A természet adta mélyedéseket. a Nyírségben a szélvájta laposokat kevés földmunkával műanyag fóliákkal bélelve (leszivárgás stb. miatt) nagyszerűen lehetne hasznosítani víztárolásra. Érdemes felszínen tartanig — amiről gyakran megfeledkezünk — hogy a legjobb víztároló maga a talaj. Az időben és szakszerűen végzett agrotechnika sok időjárási problémát megoldhat. A szárazság ellen a távolabbi jövőben nagy szerepe lehet a mesterséges esőkeltés gyakorlati megvalósításának. Ezek a lehetőségeink mind azt bizonyítják, hogy az emberi akarat diadalmaskodhat a ma még meglévő időjárás okozta mezőgazdasági problémák felett a nyírségi buckaságon is. Dr. Vargha László adjunktus Nyíregyházi Tanárképző Főiskola Újabb gázcseretelepek épülnek Hazánk földgázkincsének fokozott ütemű feltárása lehetővé teszi, hogy az ÁFOR egyre több háztartást lásson el palackos probán-bu- tán gázzal. Az ÁFOR nyíregyházi gázcseretelepének szűk kapacitása és a fogyasztók gyorsabb kiszolgálása már a korábbi években indokolttá tette, hogy a megye távolabbi vidékein is létesítsenek kisebb telepeket, hiszen nem egyszer megtörtént, hogy a vasúton feladott gázpalack csak több napos, sőt hetes késéssel érkezett vissza a feladási helyre. Akinek sürgőssé vált a csere, kénytelen volt külön fuvarral lebonyolítani az újratöltést Két évvel ezelőtt első ízben a Szabolcs- Szatmár megyei Iparcikk Kiskereskedelmi Vállalat- kezdeményezésére és kezelésében valósítottak meg cserelehetőséget Mátészalkán és Kisvárdán. Ezek a telepek ma is a lakosság szolgálatában végzik a cserét. Az ezt követő években — 1965-ben — már a földművesszövetkezetek is aktívan bekapcsolódtak. Szövetkezeti alapon már négy helyen építettek az előírásoknak megfelelő gázcsere- telepet. Ilyen telepek átadására került sor az elmúlt évben Tiszavas váriban. Kemecsén Fehérgyarmaton és Csengerben Ez évben — éppen a napokban engedélyezte a gázcseretelep üzembe helyezéséi az ÁFOR — Nagyhalászban is megoldódott a probléma. Nem kell most már a megyeszékhelyre beutazniok, vagy vasúton lebonyolítani a cserét. A földművesszövetkezetek ez évben is tovább folytatják a gázcsereteiep-hálózat bővítését. Ez év végére elkészül a nagykállói és a nyírbátori gázcserctelep is. További tervben szerepel Vásárcsnamény. Ezzel együtt — a nyíregyházin kívül — összesen tíz helyen lesz a háztartási propán-bután gázpalackok töltése, illetve gyors cseréje biztosítva. — tá — Nyugdíjba megy a nagymama Újsághír: Farkas Bálintné. aki 16 éven át volt Tiszakóród tanácselnöke, 1966. február elsején nyugalomba vonult. Nyílegyenes út vezet a tanácsházáról a Szabadság útra, ahol Róza néni Farkas Bálintné nyugalmazott tanácselnök lakik. Egyszerű falusi ház, tornáccal, kicsi ablakokkal. A tornácon szellőző dunnák, párnák, feljebb szikkadó kukoricacsövek. Róza néni: szabályos kerek arc, alacsony termet, vendégölelő mosoly, ötvenöt éves, mama és nagymama. Rövid az út a tanácstól idáig, — hosszú volt az út innen a tanácsig. „Így éltem" Inkább csak pillanatok: 11 éves korában elsiratta az anyját. Ezután beállt cselédlánynak a jegyzőékhez. Házasság 21 éves korban. („Nászajándék? Kevés kis ruha, házilag szőtt stafé- rung. Más semmi”) Majd az összecsapás Kertész földesp,Szívküldi” kombinált szoba Ruzicskay, a központ tiszta kezű, hideg fejű és paragrafust tisztelő jogtanácsosa majd elájult, amikor a vállalat elnöke szemrebbenés nélkül kijelentette előtte az ügy vizsgálata közben, hogy vegye tudomásul, selejt mindig volt, van és lesz is! Ruzicskay munkához látott. Azt akarta kideríteni, miért is ferdültek el a szegek abban az egyetlen „Szívküldi” szép nevet viselő kombinált szobaberendezés bútordarabjaiban, amit félre kellett tenni, hisz a többi kilencvenkilencben még csak a nyomuk sem látszik, úgy eldolgozták. Valamennyi kombinált szekrény ajtaja kifogástalanul záródik. Ezé az egyé nem. Az asztalok csapjait feszítővassal sem lehetne szétválasztani, csak ebből az egyből csorrant ki az enyv. A hozzá tartozó ré- kamién karcolásokat fedezett fel. Feltette a szemüvegét. „Szeretettel Pista, Lajos és Gerzson.” Ez meg mi? Berendelte az üzemvezetőt. Gyúrta, faggatta. Már már úgy tűnt csődöt mond minden tudománya, amikor az üzemvezető megunta a játékot, ezt a macerálást és kibökte: „Nézze tanácsos úr! Selejt volt, van és lesz is." Ruzicskay ezután a brigádvezető gerincességében reménykedett. Próbált a lelkére beszélni. Rávilágított, milyen kára származik a selejtböl a vállalatnak és a népgazdaságnak. „Soha nem gondoltam volna, hogy maguk ilyen slendrián munkát végeznek. Nem is értenek a szakmához”. Ezt a hangnemet a brigádvezető kikérte a kollektíva nevében és a szeme közé mondta: nézze, selejt mindig volt, van és lesz. A jogtanácsost már az őrülés kerülgette. Magába roskadva ült az íróasztala mögött, előtte a még mindig üres jegyzőkönyvvel. Egyetlen mentsvára maradt. Beszélni a munkásokkal, akiknek a nevét a rekamié oldalán látta. Ez segített. Pista bevallotta, hogy a tzege- zést ö végezte. Lajos elmondta, 6 tolta el a kombinált szekrény ajtaját. Gerzson esküdözött, hogy a csapokból az enyvet direkt kicsorgatta. Ruzicskaynak felderült az arca. Saját kezűleg Vitte be a jegyzőkönyvet a központ főnökéhez. Az figyelmesen elolvasta, majd elhúzta a száját és kis idő múlva kijelentette. „Nézze Ruzicskay- kám. Abban valóban igazuk van ezeknek az embereknek, hogy selejt mindig volt, van és lesz is. Es nem is olyan nagy dolog. Megesik az néha, hogy száz garnitúrából egy selejtes lesz. Vagy nem?!” Ruzicskay bólintott. „No látja”. De, hogy a jogtanácsos tekintélyén ne essen csorba, a három munkás büntetését mérsékelve 100—100 forintra csökkentette a főnök. Ruzicskay úgy érezte mégsem volt hiábavaló a munkája. Pista, Lajos és Gerzson harmadnap meg is kapták a Ruzicskay által dörgedelmesen megfogalmazott írást. Még ugyanebben a hónapban Pista, Lajos é's Gerzson 5—500 forint jutalmat kaptak jó munkájukért, a szép, megjavított, de időközben leértékelt „Szívküldi” kombinált garnitúráért a központ főnökétől. Farkas Kálmán úrral, fiatalasszony korába a repcearatás miatt, az 5 kilogramm kukoricaliszt miatt. (Kertész: Magának 2 kilóért sem adok munkát, mert túlságosan nagy a szája.) Nyolc év, négy gyermek. Férjét a gyerekek mentik meg a frontról. Maja a felszabadulási gyűlések, ahová ő is elkíváncsiskodott. („Mondta is Bálint, Erzsiké kiordítja a lelkét utánam, ha elmegyek. Azután jött velem Erzsiké is.”) Tüntetés 1946-ban Tiszakó- ródon a pap ellen, aki ki- semmizte a szegényeket. Róza asszony a menet élén... MNDSZ, szemináriumok, szakkörök: Róza asszonynak mindenre jut ideje. 1949: az elsők között írja alá a belépési nyilatkozatot, tsz- tag. Egy év múlva a népfrontosok beültették a tanácselnöki székbe. „Nekem lett igazam" „Megkérdeztem a járási elnököt, mennyi lesz itt a munkaidőm. Azt válaszolta: éjféltől éjfélig. Ügy is lett”. És hajnalban, sötét éjszaka mosott; vasalt, előre megfőzött. Míg mások pihentek. Tanfolyamok, iskolák. „Kitűnő voltam az elemiben, de annyi mindent nem tudtam én még”. És megtanult mindent amit egy elnökasszonynak tudnia kell. Anyakönyv, es ke te*, gazdálkodás* elnöklés, szelíd szó és határozott hang szükségkor. Aztán jött Róza asszony rapszódiája. Beszolgáltatás, új mezőgazda- sági program, aztán vissza minden. „Éreztem a szúró pillantásokat, a megjegyzések néha ostorként zuhantak, még a rokonoktól is. De a tsz nem züllött szét és nekem lett igazam.” ötvenhatban már azt tervezték ezután havonta 700 forint előleget kaff.ak a tsz-tagok, Csak tervezték. „Jött ötvenhat és jöttek az én álmatlan éjszakáim. Nem az fájt, hogy kiutasítottak az ellenforradalmárok a tanácsházáról, hanem veszni láttam mindazt, amire az életemet tettem fel”. Sírt, amikor mások nem látták. A csalódás néhány emberben mégsem törte le: egyike volt annak a 9 embernek aki 1957 január egyik estéjén megalakította a pártszervezetet a tsz-irodán. S amikor hívták, újra ment a tanácsra. Tiszleiet az embereknek Február másodikon otthonmaradt. Könny buggyan ki szemén, hogy ez a nap is elérkezett „Hiúba volt nehéz, szép is volt”. Gyermekei felnőttek, mind férjnél, vagy házas, most jön a negyedik unoka. Kis dobozban a Munka érdemérem. Egyszer felszólalt a Parlamentben, valamilyen tanácskozáson... Fiatal párokat esketett, utóbb pedig már gyermekeket is keresztelt. Felavatta a villanyt, szorgalmazta a járdaépítést, az iskola, az óvoda, a kul- túrház szépítését... És nem fáradt el soha. Most már otthon marad; Solohovot olvas, tv-t néz, dajkálja az unokákat, kimegy kapálni a háztájiba, a közösbe, együtt a férjével... Persze, ez csak látszatra igaz: nemrég egy nyolcvanéves néni kopogott hozzá, mint tanácstaghoz, segítségért. S már el is látta tanácsosai az utódját: az emberekkel mindig tisztelettel kell foglalkozni, ő így élt, dolgozott eddig, s így fog ezután is nyugtalan nyugalmában. Angyal Sándor 1966. március S.
